A Hanoiban tartott csúcstalálkozóval kapcsolatos, a Fox televíziónak adott interjúban az amerikai elnök úgy fogalmazott: „Néhányan azt mondják, hogy nem kellene kedvelnem őt. De miért is nem?” –, és utalta arra, hogy nagyon jól megértik egymást az észak-koreai vezetővel, akit „nagyon változékony hangulatú” emberként jellemzett.

Donald Trumpot dicsérték azért, hogy megállapodás nélkül állt fel Hanoiban a tárgyalóasztaltól, miközben bírálták is, amiért pozitív véleményeket fogalmazott meg Kim Dzsongunról.

Az elnök még Hanoiban az őt kísérő újságírók előtt védelmébe vette Kimet, amikor Otto Warmbier ügyéről kérdezték őt. Otto Warmbier az az ohiói fiatalember volt, akit 2016-ban Phenjanban letartóztattak, mert állítólag ellopott egy észak-koreai zászlót a szállodából, kényszermunkára ítélték, majd 2017 júniusában szabadon engedték, és kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy héten belül elhunyt. Trump szerint Kim Dzsongun nem tudott arról, mi történhetett az amerikai diákkal a munkatáborban.

Otto Warmbier családja már akkor közleményt adott ki, amelyben elítélte az elnököt Kim Dzsongun dicséretéért, Trump pedig republikánus és demokrata párti politikusok össztüzébe került. Különösen élesen bírálta őt a volt ENSZ-nagykövet, Nikki Haley, akit lehetséges republikánus elnökjelöltként emlegetnek az amerikai sajtóban.

Hanoi, 2019. február 28. – Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ (b) és Donald Trump amerikai elnök sétál a hanoi Metropole szálloda kertjében 2019. február 28-án, kétnapos csúcstalálkozójuk második napján. Trump kijelentette, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetõvel sem a nukleáris leszerelésrõl, sem a Phenjan elleni szankciók kérdésérõl. MTI/AP/Evan Vucci

Pénteken Otto Warmbier szülei újabb nyilatkozatot adtak ki, amelyben ismét hangsúlyozták: Kim Dzsongun és „ördögi rendszere” a felelős fiuk haláláért. „Erre nincs bocsánat, és ezt nem változtathatják meg a dicsérő szavak sem” – olvasható a közleményben, amely több amerikai médiumban megjelent.

Donald Trump egyébként a Fox televízióban azt mondta: a csúcstalálkozó azért ért véget, mert ő Észak-Korea teljes atomfegyver-mentesítését szorgalmazta, míg Kim Dzsongun „csak egyes vidékeken” akarta volna ezt végrehajtani.

„Nem akartam feladni a szankciókat mindaddig, amíg nincs egy valódi programunk, és ők nem állnak készen erre” – mondta az elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy „teljes mértékben megérti” az észak-koreai álláspontot is.

A The Wall Street Journal című lap pénteken az amerikai külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő tisztviselőjét idézte, aki szerint Észak-Korea Hanoiban azt kérte, hogy az ENSZ törölje el a büntető intézkedéseket, kivéve a fegyvervásárlásra vonatkozó szankciókat. Ezzel lényegében az Egyesült Államok megfinanszírozta volna az észak-koreai fegyverzet fejlesztését.

Forrás: MTVA – Híradó

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.