Letették a Mol 1,2 milliárd euróból épülő poliol komplexumának alapkövét Tiszaújvárosban. Ezzel elindult Magyarország legnagyobb hazai hátterű beruházása; a Mol csoport olyan magyar brandet képvisel, amely Európában és a világon is ismertté teszi a hazai ipart, és húzóhatást gyakorol a magyar gazdaság egészére – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az alapkőletétel alkalmából.
Varga Mihály kiemelte: a cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá.
A magyar gazdaság olyan fejlődési szakaszban van, amikor már támaszkodhat a saját erejére, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a termelés versenyképességének és hatékonyságának emelésére
– mondta a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, a vállalkozásoknak először itthon kell felépíteniük magukat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az exportpiacokon, és más országokban is befektetővé válhassanak.
Az ünnepségen Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Sami Pelkonen, a Thyssenkrupp Industrial Solutions Vegyipari és Folyamattechnológiai üzletág vezérigazgatója, valamint Koncz Ferenc országgyűlési képviselő tette le a létesítmény alapkövét.
A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia lesz az egyetlen olyan cég Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban, amely a kőolaj kitermelésétől kezdve a poliéter poliolok (széleskörben alkalmazott műanyag-alapanyagok) gyártásáig integrált értéklánccal rendelkezik.
A poliol-projekt 200 embernek kínál majd hosszútávú munkalehetőséget és évente mintegy 200 ezer tonna poliolt állít majd elő.
A várhatóan 2021-ben induló üzem a Mol történetének eddigi legnagyobb organikus beruházása, összesen 1,2 milliárd euróból valósul meg.
A magyar kormány 131 millió euróval (társasági adókedvezménnyel és beruházási támogatással) segíti a projektet. A Mol számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol-csoport pénzügyi eredményéhez (EBITDA-hoz).
A poliol ma az egyik legkeresettebb műanyag-alapanyag, az autógyártástól kezdve a ruhaiparon át a hőszigetelésig számos iparágban használják.
A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak majd elő poliolt, a Thyssenkrupp és az Evonik által használt HPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárással.
A beruházással a Mol-csoport a régiós vegyipar egyik legfontosabb szereplőjévé lép elő, hiszen a Mol lesz az egyetlen vállalat Közép-Kelet-Európában, amely a nyersolaj kitermeléstől a poliol előállításáig a teljes értékláncot felöleli
– mondta Hernádi Zsolt. 2021 után pedig az üzem jelentősen javítja Tiszaújváros vegyipari pozícióját, az itt meghonosított szakértelem és az új gyártási infrastruktúra további befektetőket csábíthat a térségbe.
A mai nap jelentős lépés a magyar vegyipar transzformációjában éppúgy, mint a Thyssenkrupp és a Mol kapcsolatában – tette hozzá Sami Pelkonen. – A magyar olajtársaság igazán ambiciózus növekedési pályát tűzött ki célul 2030-as stratégiájában. Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a víziónak a megvalósításában részt veszünk, és technológiánkkal, tudásunkkal hozzájárulunk egy innovatív és fenntartható vegyipari szektort megteremtéséhez.
A Mol-csoport Enter Tomorrow üzleti stratégiájával összhangban 2030-ig 4,5 milliárd dollárt fordít közép-kelet-európai petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekre. Ennek egyik mérföldköve a poliol beruházás, illetve a korábban átadott szintetikus gumigyár is. A Mol-csoport és a japán JSR Corporation szintetikus gumit (S-SBR) gyártó üzeme évente 60 ezer tonna műgumit állít elő, és több mint 100 új munkahelyet teremt Tiszaújvárosban. A műgumi legfontosabb alapanyaga a butadién, amelyet szintén a Mol Petrolkémia 2015-ben átadott üzeme állít elő.
(Origo / MTI)
