A P.R.I.N.C.E. elnevezésű kiállítás – amely a viselettörténetet modern technológiával ötvözi – megnyitójára november 28-án, pénteken került sor. Négy erdélyi történelmi személyiség ruházatát és ékszereit állították ki a gyulafehérvári fejedelmi palotában.
A látogatóknak első ízben volt lehetőségük megcsodálni négy, a történelmi források alapján hűen rekonstruált fejedelmi öltözet másolatát.
A mintegy 250 000 lej értékű projekt, amely az AFCN (Administrația Fondului Cultural Național) támogatásával jött létre, célul tűzte ki, hogy olyan tématerületet fedjen le, amely kevéssé jelenik meg a hagyományos iskolai tananyagban, és új perspektívát kínál a divat, a történelem és a művészet iránt érdeklődők számára.

A kiállítás középpontjába két, a 16. század második feléből származó életnagyságú öltözet került, amelyek Jagelló Izabella, az első erdélyi fejedelem édesanyja, és Vitéz MihályHOZ kapcsolódnak, valamint két, a 17. század első negyedéből származó viselet, a fejedelmi pár, Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin ruhái.
A vizuális élményt tovább gazdagítja egy, a korszakra jellemző ékszerekből álló gyűjtemény. amelyeket történelmi pontossággal rekonstruáltak. Készítőjük az Európa-szerte neves gyulafehérvári ékszerész, Victoria Geutskens volt.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőbeszédet mondott Robert Roman, a Fejedelmi Palota Múzeum igazgatója, és Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármestere, akik méltatták a kezdeményezést. A gyűjteményt részletesen bemutatta Kovács Mihai történész, az intézmény alkalmazottja, aki aMaszolnak további információkkal szolgált.
Mint megtudtuk,
az öltözékek rekonstruálásának dokumentációját Lupescu Makó Mária, a BBTE Történelem és Filozófia karának oktatója készítette el.
Történelmi tanulmányában leírta, hogyan kell kinéznie a ruhadaraboknak, milyen anyagból készüljenek, milyen kiegészítők társuljanak hozzá. A kivitelezésben több cég működött közre, a ruhadarabok legnagyobb része Bukarestben készült.

Kovács Mihai kiemelte:
„Megpróbáltuk korhűen felidézni a fejedelmi díszöltözékeket, sajnos nem maradt fenn egyetlen teljes korabeli ruházat sem, hogy azt le tudtuk volna másolni, ezért szükség volt más források – portrék, végrendeletek, leltárak, mintakönyvek stb. – bevonására,
illetve egy adag kreativitásra is. Az aranyozott ezüstből készült ékszerek esetében is hasonló kihívásokkal kellett szembenéznünk”.

A kiállítás egyszersmind különleges oktatási dimenziót is kínál a technológia segítségével: az installációk közelében elhelyezett interaktív kijelzők révén a történelmi szereplők mintegy „életre kelnek”.
a kiállított személyiségek saját anyanyelvükön mutatkoznak be egy-egy rövid, körülbelül három perces videóban és személyes tapasztalataikról is mesélnek.
Kovács Mihaitól megtudtuk: Jagelló Izabella lengyelül, Vitéz Mihály románul, Bethlen Gábor magyarul és Brandenburgi Katalin németül beszél,
a videókon román nyelvű szöveges fordítás olvasható ott, ahol szükséges. A történész szerint a prezentáció a korabeli fejedelmi udvar soknyelvűségét is tükrözi. A közönség részletesen, fizikai és digitális formában egyaránt tanulmányozhatja a korabeli ruházat elemeit, miközben bőséges információt kap az adott korszak divatjáról és környezetéről.

A rekonstruált ruhadarabok illetve a melléjük elhelyezett interaktív táblák ideiglenesen közösen vannak kiállítva, ingyenesen tekinthetők meg, de hosszú távon az az elképzelés, hogy mindenik történelmi személyiség anyaga a múzeumban a saját, már meglévő termébe kerüljön. Ezáltal
az állandó kiállítás részévé válnak.
A kiállítás fontos részét képezi annak a folyamatnak, amellyel
a Fejedelmi Palota Múzeum megpróbálja létrehozni saját állandó gyűjteményét,
hiszen – rendhagyó módon – indulásakor nem volt anyaga, csupán az épület volt adott. Kollekcióját folyamatosan vásárlásokkal igyekszik gyarapítani, de gyakran állít ki ideiglenesen kölcsönvett tárgyakat is.
(Maszol)
Borítókép: Női ruharekonstrukció. Fotó: Palatul Principilor Transilvaniei Facebook-oldal












.jpg)














