Újraszentelték a kívül-belül felújított győri főtemplomot, amely jelenlegi formájában a XVII. század elején épült kora barokk stílusban, és ahol az egyik legjelentősebb magyar ereklyét őrzik.

Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása; a templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében. A több mint négymilliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.

A XX. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert. A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik.

ReklámTas J Nadas, Esq

A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére. Kiemelte: a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, „Rómával való közösségben” működik. Ugyanakkor minden székesegyház az adott vidék önkifejezése is: jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg a templomot – mondta.

– Mi, győriek, büszkék vagyunk a templomunkra – fogalmazott a főpásztor.

Büszkék arra, hogy a székesegyházban van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Szent László hermája és az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is.

Hozzátette: a győriek szeretnék, ha a székesegyházukba betérő hívő ember mindig megtalálná az imádság helyét, és sok nem hívő is rálelne itt az Istennel való közösségre.

Veres András végül köszönetet mondott a felújítás támogatásáért a kormánynak, jelezve, hogy a templomfelújítás e hathatós segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. – Hiszem – fogalmazott a főpásztor –, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokoló magyarországi híveket támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.

https://cdn.magyarnemzet.hu/2023/09/cTW5IIZiZ-QBswcA5Rv0O8zu4xv28x3RkijP3LVkyho/fit/1200/1780/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2YyYzNhNGYyNTg2YjQyZDI4NzY5NWE5NWU2ZmNiZmU0.jpg
Szent László hermája, vagyis ereklyetartója a győri székesegyház oldalkápolnájában. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Veres András az újraszentelés során elhelyezte az oltárban Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéjét. A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.

A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a XI. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A XV. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótikus stílusú átalakítást. A templom a XVI. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el.

A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették. A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából.

A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.

(Magyar Nemzet)

Borítókép: Résztvevők a győri Nagyboldogasszony-székesegyház újraszentelésén 2023. szeptember 13-án (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.