Magyarságunkkal a magyarságért! mottóval péntek este jótékonysági táncházat szervezett az óbecsei Fokos zenekar. Helyszínül a Caffe Club Floyd szolgált, melyet a tulajdonosa önként ajánlott fel a nemes cél érdekében. Az eseménnyel a kárpátaljaiak megsegítésére gyűjtöttek adományokat. A 100 dináros belépőkből befolyt összeget a kárpátaljai magyaroknak ajánlják fel. Emellett a helyszínen tartós élelmiszert, tésztát, lisztet, ruhaneműt is gyűjtöttek.

Ennek kapcsán kérdeztük a Fokos zenekar két tagját, Szerda Balázst és Jovánovity Pétert.

Mikor és hogyan alakult a Fokos zenekar?

Szerda Balázs: Zenekarunk 2010. szeptember 1-jén alakult meg. Valójában már egy kicsit előbb összeállt a csapat, de ettől a dátumtól számítjuk az együttes születését. Az egész a néptánccal kezdődött. A mostani és a régi tagokkal együtt tanultunk táncolni, az akkori Csikós zenekarba kerültem be, mint tamburás és brácsás, majd egy-két tagcsere után kialakult a Fokos, amelynek tagjai Jovánovity Péter bőgős, Szerda Balázs brácsás és tamburakontrás, Csonka Balázs prímtamburás és harmonikás, Szabó András basszprímtamburás és hegedűs, Cseszák Zsombor hegedűs és cimbalmos. Középiskolás korunkban kezdtük a megmérettetéseket, igyekeztünk minden KMV-n részt venni, ott mindig sikerült elhozni az első helyezést , ami nagy elismerés volt számunkra.

Később további elismerések is következtek…

A legnagyobb eredményt a Fölszállott a páva elnevezésű népzenei vetélkedőn értük el, ugyanis bejutottunk a középdöntőbe. Mikor eldöntöttük, hogy jelentkezünk a műsorba, nem a győzelem hajtott minket, hanem az, hogy megismertessük a zenénket az egész Kárpát-medence magyarságával. A második évadban is megjelentünk mint kísérőzenekar, akkor a topolyai Cirkalom táncegyüttessel voltunk láthatóak és a kategóriában az első helyet nyertük meg. Különdíjban is részesültünk, a budai Fonó Zeneház felajánlott 50 órányi studiófelvételezést és ingyenes CD-lemez kiadási lehetőséget, amit nagyon nagy örömmel fogadtunk. Emellett megkaptuk Óbecse város díját is. Külföldre zenész ismerősünk, Alilović Gojko révén jutottunk el, ő segített, hogy Bécsben, Stuttgartban, de még Finnországban is felléphettünk. A Fölszállott a páva nagyon jó elrugaszkodási lehetőséget jelentett számunkra, azóta is lendületben vagyunk és ezt a lendületet szeretnék megtartani és növelni a lehetőségekhez mérten.

Jovánovity Péter: Az együttesünk hozzáállásától függ, hogy meddig tudunk eljutni. Szerencsére nagyszerű csapat kovácsolódott össze, amely képes megragadni a lehetőségeket, s amely tisztában van azzal, hogy mindezt csak kemény és lendületes munkával lehet elérni.

Honnan jött a kárpátaljai magyarok megsegítését célzó jótékonysági koncert ötlete?

Sz. B.: Minden évben járunk Budapestre táncház találkozóra, ott ismerkedtem meg Bach Máté fotóssal, aki egyebek között a Tanyaszínház állomásait is fotózta. Ő a Magyar Református Szeretetszolgálattal is kapcsolatban áll, s elmondta, hogy még nem sikerült Vajdasággal kapcsolatot kialakítani ebben az ügyben. Úgy gondoltam, hogy mi megtehetnénk az első lépést és egy táncházi esttel, valamint adománygyűjtéssel tudnánk segíteni a rászorulókon. Hiszen tudjuk, hogy milyen a kárpátaljai magyarok helyzete. Nem kell a vajdaságiaknak sem messzire visszanyúlniuk, hogy át tudják érezni a kárpátaljaiak szenvedését. Azáltal, hogy mi jól érezzük magunkat, a közösségünket építjük és ezzel hozzájárulhatunk a magyarság egy szegmensének a megsegítéséhez, meggyőződésem, hogy jól cselekszünk és nemes célt szolgálunk.

Jung Miklós

Forrás: www.vajma.info

Reklám

Az európai intézményrendszer, a strasbourgi bíróság és az Európai Unió támadást indít a tényleges életfogytig tartó büntetés magyar intézménye ellen. A kormány azonban ragaszkodik ehhez a büntetési tételhez – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mai budapesti sajtótájékoztatóján.

Reklám

Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké maradna – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, a magyarországi helyzetről folytatott vitában.

Szerinte felül kellene vizsgálni a jelenleg érvényes egyezményeket, és a bevándorlást illetően vissza kell adni a döntési jogot az EU-tagállamoknak, rájuk kell bízni, hogy akarnak-e bevándorlókat.

„Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak” – szögezte le a magyar álláspontot. Azt javasolta, hogy az európai politikusok tegyenek különbséget az üldözöttek és a jobb életszínvonal reményében érkezők között. Utalt arra, hogy az európaiak eltérően ítélik meg az unión belüli szabad munkavállalás, illetve a kívülről jövő bevándorlás jelenségét.

Orbán: az EU kényszerítette Magyarországra a mostani menekültügyi szabályokat

Magyarországnak 2012-ig volt saját nemzeti szabályozása a menekültügy kérdésében, és azzal a szabályozással kezelni is tudta a kérdést – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, a magyarországi helyzetről folytatott vita végén, az elhangzottakra reagáló felszólalásában.

A miniszterelnök leszögezte: az EU kényszerítette Magyarországot a szabályok megváltoztatására, és az országra kényszerített szabályozás nem vált be, megindult a menekültáradat.

Az illiberalizmussal kapcsolatos hozzászólások kapcsán Orbán leszögezte: a liberális gazdasági és társadalomszervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot.

Ujhelyi István, Jávor Benedek, Gál Kinga

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője a magyarországi helyzetről folytatott keddi strasbourgi EP-vitában összetépett egy papírlapot, amelyről azt mondta, hogy a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdőív. Ujhelyi úgy fogalmazott, hogy a konzultáció valójában „goebbelsi tudatmódosítás” eszköze.

Jávor Benedek, a PM zöldpárti EP-képviselője arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, amelynek a vitorlájából a hivatalos magyarázat szerint ki akarja fogni a szelet.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: a bevándorlással kapcsolatos magyar nemzeti konzultációs kérdőív megfogalmazásai – minden finomítás nélkül – olyanok, ahogyan az aggodalmak az emberekben megfogalmazódnak.

Schulz: ne ölj; Verhofstadt: Orbán provokál

Az egyezmények valóban nem isteni kinyilatkoztatások, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden Strasbourgban Orbán Viktornak, a magyarországi helyzetről folytatott EP-vitában.

Schulz ezt annak nyomán jegyezte meg, hogy a magyar miniszterelnök a halálbüntetés jogszabályi tilalmával kapcsolatban kijelentette: a tilalmat tartalmazó egyezmények nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások, amelyeket meg lehet változtatni.

A vitában Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor továbbra is provokatív kijelentéseket tesz. A belga politikus a bevándorlási kérdőívvel, illetve a halálbüntetéssel kapcsolatos témák említésén túl egyebek közt Putyin-barát külpolitikával is vádolta a magyar kormányfőt. A bevándorlást illetően emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Nyugaton nagy szeretettel fogadták be a magyar menekülteket.

Timmermans: helytelen a bevándorlás és a terrorizmusveszély összekapcsolása

Elfogult és félrevezető kérdések alapján nem lehet tisztességes konzultációt folytatni, és ha e konzultáció során a bevándorlást összekapcsolják a terrorizmusveszéllyel, az rosszhiszemű és helytelen dolog – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Magyarországról folytatott vitájában.

Ami a halálbüntetés kérdését illeti, Timmermans ezzel kapcsolatban kijelentette: a bizottság egy pillanatig sem habozna igénybe venni a rendelkezésére álló eszközöket, ha az uniós joggal és az alapvető európai értékekkel összeegyeztethetetlen halálbüntetést a magyar kormány – az Orbán Viktor által adott biztosíték ellenére – mégis újra be akarná vezetni.

Zanda Kalnina-Lukasevica, az EU soros elnökségét adó Lettország európai ügyekben illetékes államtitkára az EP-ülésen közölte: az uniós tagállami kormányokat összefogó Tanács nem alakított ki álláspontot a vitatott magyar vonatkozású kérdésekben. Így a lett tisztségviselő pusztán annak a hangsúlyozására szorítkozott, hgy a Tanács nagy jentőséget tulajdonít az európai alapértékeknek.

Néppárti frakcióvezető: elfogadhatatlan a konzultációs kérdőív szóhasználata

Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép, néppárti frakciójának a vezetője a magyarországi helyzetről szóló keddi EP-vitában úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan.

Ami ugyanakkor a dolog érdemi oldalát illeti, a magyar kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket – szögezte le Weber.

A bajor politikus a halálbüntetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak eltörlése civilizációs vívmány, ezért újrabevezetéséről minden beszéd kártékony.

Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.

EP-vita – Orbán: a vita hozzájárult a bevándorlás kérdésének megnyugtató rendezéséhez

Habár formálisan Magyarországról rendezett vitát az Európai Parlament, a strasbourgi vita révén sikerült lépéseket tenni egy nagy európai kérdés, a bevándorlásról szóló kérdés megnyugtató rendezése irányában – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden Strasbourgban, az európai parlamenti vitát követő sajtóértekezletén.

„Elindult egy olyan vita az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor úgy vélekedett, az Európai Bizottság új javaslata a menekültügyi szabályozásról csak fokozná az EU-ba irányuló bevándorlást, és olyan politikai hiba, amely végzetes lehet a kontinens számára.

A miniszterelnök szerint az eddig folytatott európai vitában összekeveredik egymással a menekültek, a megélhetési bevándorlók és vendégmunkások ügye, de ezeket külön kell kezelni és külön szabályokat kell alkotni rájuk. Kijelentette: az emberi jogi, a gazdasági, a demográfiai és a kulturális dimenziókat egyenlő súllyal kell kezelni.

Pártpolitikai csatáról szólt a EP-vita

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója szerint a jobb- és a baloldali pártok közötti vita zajlott le kedden az Európai Parlamentben Strasbourgban a Magyarországról szóló plenáris vitában.

Az elemző az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta: a plenáris ülésen sok volt a „félrebeszélés”, és az európai politikai elit több tárgyi tévedést is megfogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az országgyűlési viták folytatódtak az Európai Parlamentben, ugyanis a magyar képviselők ugyanazokat az érveket mondták Strasbourgban, mint a magyar parlamentben.

Az európai pártok képviselőinek felszólalásai alapján úgy véli, a Magyarországról szóló vita beilleszkedett a pártpolitikai csatába. A jobboldali, például a brit konzervatív képviselők egyetértettek a magyar kormány álláspontjával, míg a baloldali liberális pártok támadták azt.

Mráz Ágoston Sámuel kitért arra is, hogy az EP ülésén minden felszólaló örömét fejezte ki amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vett a vitában, ezáltal nagyobb figyelmet kapott az ülés. Az elemző szerint viszont nem biztos, hogy ez az EP számára előnyös, nem biztos, hogy az erősödött meg a választókban: ez egy „értelmes intézmény”.

MTI / szekelyfold.ma

Reklám

Egy nemzetközi felmérés szerint megduplázódott az elhízottak száma Magyarországon 1990 és 2010 között. Egy másik kutatásból pedig az derül ki, hogy minden negyedik magyar túlsúlyos. A felnőttkori elhízás kockázata mérsékelhető a gyermekek életének első ezer napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén – mondta az InfoRádiónak Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

 

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint Magyarországon kritikusan sok a túlsúlyos, számuk pedig húsz év alatt 2010-re megduplázódott. A fiatalok elhízásának aránya pedig a mért 53 ország átlagához képest Magyarországon kiemelkedően magas – mondta az InfoRádiónak Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.

“A WHO legfrissebb felmérése szerint – amit az európai régió 53 országában végeztek – a 13 évesek 27 százaléka, míg a 11 évesek 33 százaléka túlsúlyos. Nálunk a helyzet úgy néz ki, hogy a 11 éves fiúk 29 százaléka, a 13 éves fiúk körében pedig 26 százalék a túlsúlyos, és a 15 éves fiúk esetében 22 százalék ez az arány – ez rendkívül magas. Viszont jó hír, hogy a lányok körében jóval kevesebb a túlsúlyosak aránya” – mondta Bedros J. Róbert.

Ha megnézzük az európai elhízás gyakoriságának változását hazánkban és Európában, akkor azt látjuk, hogy Európához képest sajnos a lehető legrosszabb helyen vagyunk, hiszen egy 20 éves periódust vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 13,2 százalékról 28,5 százalékra nőtt az elhízás gyakorisága. Ellentétben például Romániával, ahol az elmúlt 10 éves periódusban lecsökkent 7,9 százalékra – közölte a társaság elnöke.

“Az igazi probléma az, hogy már gyerekkorban olyan betegségek jelennek meg, amelyek tulajdonképpen régebben csak a felnőttkori elhízottak betegségei voltak. Ilyen például a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, vagy a magas koleszterinszint, és mellé még társulnak többféle pszichés problémák is, például az alacsony önbecsülés, a negatív testkép, vagy a depresszió” – mondta Bedros J. Róbert. Kiemelte: már gyermekkorban megjelennek a mozgásszervi betegségek is, hiszen a fejlődő gyermekek vázizomzat-rendszere nem bírja el a rá nehezedő testsúlyt.

Egy másik nemzetközi felmérésből pedig az derül ki, hogy Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD tagállamok között. A felnőttkori elhízás kockázata mérsékelhető a gyermekek életének első ezer napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén – véli Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

“Az első ezer nap azért is meghatározó az ember további életében, mert ebben az időszakban, ha valaki túlsúlyos lesz, akkor a legszerényebb becslések szerint is ezeknek a túlsúlyos gyerekeknek 60 százaléka felnőtt korában is túlsúlyos vagy kövér lesz. Az első ezer nap azért is különösen fontos, mert ilyenkor abszolút a szülők kezében van a kezdeményezés, tehát gyakorlatilag csak a szülőktől függ, hogy a gyerek mit eszik és iszik” – fogalmazott Takács István.

“Magyarországon a 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka fogyaszt túl sok cukrot – egészen elképesztő. Ennek ez a veszélye, hogy már kisgyerekként megszokja a túl sok cukrot tartalmazó ételeket, és később sem fog mást választani. Ha valakit túletetnek, akkor később is ez lesz a normál ételfogyasztása” – mondta az egyesület elnöke.

Hozzátette: másrészt ebben az életkorban alakulnak ki a zsírsejtek, és ha ezek a zsírsejtek már az anyaméhben és közvetlenül a születés után nagy számban jelen vannak, akkor az élet gyakorlatilag arról fog szólni, hogy ezek a zsírsejtek üres vagy teli állapotban vannak, mert az elhízásra való hajlam nagyon nagy lesz.

“Nyilvánvalóan a legfontosabb az, hogy a kalória-bevitel ideális legyen a gyermek számára, és ne cukrozzuk túl az ételeket. Ha ezt a kettőt betartjuk, akkor a gyerek a normál súlyúak közé fog tartozni, és ez a probléma akkor nem fogja üldözni egész életén keresztül” – összegezte Takács István.

Csecsemőkorban az anyatejes táplálással, korai gyermekkorban a megfelelő fehérjebevitellel, később a fehérjék, a rostok és a szénhidrát optimális arányú megválasztásával lehet a legtöbbet tenni a túlsúly elkerüléséért – közölte a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy napi 1 órás mozgás óvodás és iskolás korban erősen ajánlott, ugyanakkor le kell korlátozni 1-2 órára a képernyő előtti időtöltést.

“Az ajánlás az, hogy 6 hónapos korig csak anyatejes táplálást kapjanak a csecsemők. Ez azért fontos, mert ha nem ezzel tápláljuk, akkor valamilyen tápszert kell adnunk. A legjobb, ha a legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert választják. Hat hónapos kortól pedig nagyon figyelni kell a fehérjebevitelre” – mondta a társaság elnöke.

Hozzátette: a magas fehérjebevitel az első három évben fokozza a későbbi elhízás veszélyét – de ez csak erre az életkorra vonatkozik. Később, felnőttkorban azonban éppen az alacsony szénhidráttartalom és magasabb fehérjebevitelt hangsúlyozzák – tette hozzá Molnár Dénes.

“Az óvodás vagy iskolás korban az iskolán kívül napi 45-60 perces fizikai aktivitás javasolt. Ez általában aerobic típusú – tehát nem súlyemelésre gondolok – ez az, ami kellőképpen erősíti az izmokat, és az izmokat, mint egy kazánt begyújtja, és lehetővé teszi, hogy a felhalmozott zsír vagy a táplálékkal elfogyasztott zsiradék elégjen” – mondta Molnár Dénes.

A szakemberek szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.

Forrás: inforadio.hu

Reklám