A BOCSKAI RÁDIÓ 410. honismereti rejtvényjátéka. 2015. május 10.
410. honismereti rejtvényjáték - 2015. május 10.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Bálint József, Kaczvinszky Tamásné Borbála.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Dr. Szentkiráyi Endre új könyvének, Egy amerikai város magyar katonái, bemutatója
Dr. Szentkirályi Endre
A Clevelandi Magyar Múzeum rendezésében szombaton, május 9-én, kora délután került sor Dr. Szentkiráyi Endre új könyvének bemutatójára, melyet maga a szerző mutatott be egy kis előzetessel kiegészítve. A könyv magyar címe: Egy amerikai város magyar katonái, angol címe: Cold war to warm cooperation. Clevelandi magyar emberekről szól, akik az amerikai hadseregben szolgáltak vagy szolgálnak a mai napig is. A nagyon szép, meleg nap ellenére közel száz clevelandi magyar jött el a múzeum új helyszínére.
Hrivnák Tünde divatbemutatója
A könyv bemutató után Hrivnák Tünde – Magyarország egyik legnevesebb ruhatervezője – mutatta be gyönyörű ruháit. Hrivnák Tünde által tervezett kollekció a hagyomány és újszerűség izgalmas kettősségét ötvözi. A tervezőnő ruháit a sokak által kedvelt magyar hímzések, a kalocsai és a matyó kompozíciókban gazdag motívumok díszítik. Ötvözi a klasszikus eleganciát magyaros mintákkal, valamint a mai divat trendjeit a magyar tradícióval.
Hrivnák Tünde és stábja
Meseszép ruhái elegánsak, nőiesek, miközben újra és újra visszacseng bennük a régmúltban gyökerező tradíció. Elegancia, nőiesség és letisztult formák jellemzik a fiatal divattervező munkáit, melyekben a régi és új tökéletes harmóniában olvad eggyé.
Az amerikai turnéjuk a Washington DC-i Magyar Ház meghívásával és támogatásával jött létre. A turné további támogatói az amerikai The Hungary Initiatives Foundation és a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős bizottsága.
A hosszan tartó álló taps után rádiónk munkatársa Simon Benedek Zsuzsanna ült le a híres divattervezővel egy rövid interjú erejéig.
Hrivnák Tünde
A divatbemutatón látott ruhák megrendelhetők a byme.hu weboldalon.
Hrivnák Tünde és stábja
A divatbemutató után egy pár percre a turné szervezőjével Fedor Erikával, a Washingtoni Magyar Ház alapítójával is beszélgettünk:
Fedor Erika a Washington DC-i Magyar Ház alapítója
Ha kérded tőlem, szemem miért szomorú, Elmondom neked, hogy lelkemben háború Dúl még mindig, nem csitultak el a fegyverek, Elmúlt évek lőnek, miket annyiszor feledtek,
S tagadtak meg csillogó, szeretet-szavaim, Élni tanitván szabadság vagy álmaim, Mégis, ezek a végtelenül elkoptatott sóhajok, Lelkembe szuszogják folyton: egyedül vagyok.
Tudom azt, hogy a lehetőség végtelen határ, Ahogy azt is, édesanyám szívdobogva vár, Hazavár, míg csak lelkének csillaga ragyog, Fülembe cseng kristály szava: ne félj, vagyok!
S én érzem szerető szülőmnek jelenlétét, Mert sem idő, sem távolság nem veheti el kezét, Mégis ez a hova tartozás csak csendben dobog, És ordít bennem a keserűség: egyedül vagyok!
Mert mindenkinek, kit szeretek, ki fontos nekem, Hazahívó szava lüktet végig pihegő testemen. Így élek én idegen messzeségben egyedül, Szívem esténként álmában haza – hazarepül.
Minden nap megcsókolja távol élő anyját, Ólomsúlyú percek alatt kivérezve bánatát. Lelkemben neki virágok nyílnak, itt, hol vagyok, Csokorba szedve adom anyám, ha hazajutok.
A Clevelandi Magyar Történelmi Társulat rendezésében Dr. Szentkirályi Endre május 9.-én, du 2 órakor könyvbemutatóval egybekötött előadást tart : Betekintés a magyar tükörbe címmel. Ez alkalommal a Clevelandi Magyarok kultúrája, nyelve és hazafiasága kerül terítékre. Cleveland és környéke magyarjaival foglalkozó kutatásainak az eredményéről tart beszámolót , azokról a magyarokról akik itt laktak az utolsó legalább 65 évben. Újonnan elkészült könyvét is bemutatja melynek címe: Cold War to Warm Cooperation: The Military Service of Cleveland Hungarian 1950-2014. Ez a könyv egy hosszú évek gyűjtő munkájának az eredménye, melyben az amerikai hadseregben katonai szolgálatot teljesített vagy éppen aktív magyar katonák névsora, egy-egy rövidebb-hosszabb életúttal kiegészítve, érdekesebbé téve így teljes egészében.
A Bocskai Rádió meghívásának eleget téve vasárnap az élő adásunk keretében Dr. Szentkirályi Endrével beszélgettünk magáról a könyv keletkezéséről érintve több más érdekességet is a témával kapcsolatosan.
A BOCSKAI RÁDIÓ 409. honismereti rejtvényjátéka. 2015. május 3.
409. honismereti rejtvényjáték - 2015. május 3.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thuróczy András, Bárányné, Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Thurner Klára, Bálint József
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Máthé Zoltán / MTI
A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: “nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta. A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott – folytatta -, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot – amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel -, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson. Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el – az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok “megbénítják” a tagállamokat. A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, “de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba”. Végül megismételte: álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.
Még ebben a ciklusban, vagyis 2019 előtt elkészül az újpalotai villamosvonal, ez feleslegessé teszi a 4-es metró második szakaszát – mondta a HírTV műsorában a főpolgármester. Világszerte tüntetések, zavargások voltak május elsején.
Egy másfél éves magyar kislány hazautazását szervezte meg a földrengés sújtotta Nepálból a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A kislány az Újdelhiben lévő magyar külképviselet és Németország katmandui nagykövetségének segítségével érkezhet haza hétfőn nepáli nagyszüleivel, a baptista szeretetszolgálat mentőcsapatának segítségével. Korábban 2 magyar hagyta el a válságövezetet, a térségben maradt 40 magyarral az újdelhi nagykövetség tartja a kapcsolatot. A múlt szombati nepáli szerencsétlenség a legutóbbi összesítések szerint több mint 6 ezer emberéletet követelt.A sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga Szakszervezetek elnöke, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodásokat. Gaskó István a szövetség május elsejei rendezvényén a Városligetben azt mondta: komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között. Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetés egyik szervezője pedig arról beszélt, hogy a visegrádi négyek közül egyedül Magyarországon nőtt a szegénység 2011 óta.
A Fidesz szerint a kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit. A párt közleményében emlékeztetett arra, hogy összesen 3600 milliárd forint maradt a családok zsebében az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a családi adókedvezménnyel.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarország azért van bajban, mert a politikát eluralta a szélsőjobboldali eszmerendszer és a korrupció. Tóbiás József szakszervezetek képviselőivel is találkozott a Városligetben, bírálta a többi között a vasárnapi zárva tartást és 200 százalékos bérpótlékot javasolt a hétvégi többletmunkáért.
Parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről a Jobbik. Vona Gábor pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, hogy pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közös ügyekben.
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Schiffer András, a párt társelnöke hangsúlyozta: az LMP emelné a béreket a közszférában, csökkentené a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítaná a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondana az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.
Világszerte tüntetések, zavargások voltak május elsején. Moszkvában azt követelték a felszólalók, hogy a nemzetközi közösség ismerje el a Krímet Oroszország részeként. A csehországi Brünnben lovasrendőrök könnygázzal és gumibotokkal oszlatták fel azokat, akik egy szélsőjobboldali felvonulást akartak megakadályozni. Törökországban mintegy 140 embert vettek őrizetbe a hatóságok, mert az ünnepnapra elrendelt tilalmat megszegve akartak demonstrálni Isztambulban. Iránban évek óta most először tartottak több ezren munkásfelvonulást a jobb élet- és munkakörülményekért.
Milánóban rendőrök és szélsőséges tüntetők összecsapásába torkollott az Expo 2015 ellen rendezett tiltakozó akció. A világkiállítást megnyitó beszédében Matteo Renzi olasz miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az esemény reményt és fordulatot akar adni a világ válságövezeteinek. Videón bejelentkezett Ferenc pápa is, és azt kérte, hogy a világkiállítás globalizálja a szolidaritást, kenyeret és méltóságteljes munkát adva a világban éhező millióknak.
Fontos országimázs-építő lehetőségnek nevezte a magyar megjelenést a világkiállításon a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter a Milánói Világkiállítás megnyitója után elmondta: szakmai körökben óriási siker volt a Bogányi-zongora bemutatása. Hozzátette: a magyar pavilon teljesen elkészült, és bár már megkezdődtek benne a programok, hivatalos megnyitóját egy hónap múlva tartják.
Megkapta a 2016-os költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács. Kovács Árpád, a testület elnöke elmondta: 10 nap áll rendelkezésükre arra, hogy véleményt alkossanak a törvényjavaslatról, és ezt az időszakot a tanács várhatóan ki is használja.
Még ebben a ciklusban, vagyis 2019 előtt elkészül az újpalotai villamosvonal – mondta a HírTV műsorában a főpolgármester. Tarlós István hozzátette: ez a beruházás végképp feleslegessé teszi a 4-es metró második szakaszát, amely több mint százmilliárd forinttal lenne drágább, és a metrók csak 2 perccel lennének gyorsabbak a villamosoknál.
Két kísérleti projektet indít az elektronikus jegyrendszer tesztelésére a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. Veres Mihály vezérigazgató az M1 műsorában elmondta: Debrecenben a mobiltelefonos vásárlást, Budapesten pedig a kártyás felhasználást tesztelik majd, vagyis azt, hogy egy kártyával lehessen igénybe venni a fővárosi közlekedés, a MÁV és a Volán járatait is.
A Ferrari 2007-es Formula-1-es világbajnokát, a finn Kimi Räikkönent is láthatták a nézők Budapest belvárosában a Nagy Futam III elnevezésű autó- és motorsport-, valamint légibemutatón. Délelőtt a repülős és helikopteres parádét rendezték meg a Duna fölött, délután az autó- és motorsport bemutatón mellett versenymotorok is láthatók voltak.
A hosszú hétvége miatt sok középiskolákban már ma délután elballagnak a diákok. Az írásbeli érettségik hétfőn a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek.
Ma kezdődnek a középiskolai ballagások, a négynapos hétvége miatt több intézményben már délután elbúcsúztatják a végzős diákokat. A ballagás szokása a felvidéki Selmecbányáról terjedt el, ahol az 1800-as évek végén az erdészeti és bányászati akadémia diplomás hallgatói búcsúztak hasonló formában az iskolájuktól – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az InfoRádiónak.
A szakértő felidézte: a ballagás egy “átmeneti rítus”, annak jelképe, hogy a “gyerekkorból a felnőttkorba kerül át valaki”. Ennek különböző változatai alakultak ki, korábban csak az érettségizők ballagtak el, manapság viszont már az óvodások is szoktak ballagni – tette hozzá Tátrai Zsuzsanna.
Elterjedt és népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján a végzősök az iskola zászlóját követve, énekelve sétálnak végig a folyosókon, az alsóbb évfolyamosok hímzett tarisznyával, és benne útravaló pogácsával, aprópénzzel, esetleg fényképpel, verssel búcsúztatják a ballagókat.
A néprajzkutató elmondta azt is: a ballagási dalok is sokat változtak, sok latin nyelvű szöveg is szokásba jött és magyar népdalok is.
Idén 83 ezer diák fejezi be a középiskolai tanulmányait, rajtuk kívül még több mint 30 ezren tesznek érettségi vizsgát – mondta Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az InfoRádiónak. Az érettségi vizsgák hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődnek.
Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe, erre Magyarországnak is szüksége van – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az első Székely fesztivál megnyitóján, pénteken Budapesten.
A tárcavezető azt mondta, azért vállalta a rendezvény fővédnökségét, mert hiszi, hogy nemcsak a kultúra, a művészet vagy az oktatás kapcsolja össze a magyarokat, hanem nagyon fontos gazdasági csatornák is. A jelen lévő székely vállalkozók innen 600 kilométerre állítanak elő értékeket, és Magyarországnak szüksége van arra, hogy itt megjelenhessenek, és találjanak olyan kapcsolódási pontokat, amelyekkel ők is és az itteniek is erősödnek. Varga Mihály hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a Székelyföld bemutatkozhasson a fővárosnak, és azok a budapestiek, akik még nem jártak Székelyföldön, rácsodálkozhassanak arra, hogy ott milyen kincsek vannak, nemcsak gasztronómiai, hanem például kulturális vagy művészeti értelemben is. Szükség van tehát arra, hogy a “népi diplomácia szálai időről időre újraépüljenek” – mondta. Kiemelte: “a kormány 2010 óta feladatának, hivatásának, küldetésének tekinti”, hogy ezek a szálak minél több csatornán keresztül újraépüljenek. Ezért tették lehetővé, hogy a határon túli magyarok is felvehessék a magyar állampolgárságot. Varga Mihály felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt években több mint 750 ezer határon túli magyar kezdeményezte a magyar állampolgárság felvételét. Szavai szerint jóvátették azt a “szégyenteljes kudarcot”, amelyet 2004. december 5. – a kettős állampolgárságról tartott népszavazás – jelentett. Megvan tehát a lehetőség – mondta -, hogy a határon túli magyarok ne csak szellemi-lelki közösségként kapcsolódhassanak az anyaországhoz, hanem közjogilag is. Ez nemcsak majális, hanem egyfajta “összekapaszkodás”, amikor a Székelyföld megmutathatja magát – hangsúlyozta a miniszter. Szükség van arra, hogy Magyarország a magyar közösségeken keresztül jelen legyen a határon túli településeken, tehát Magyarországnak ott kell lennie a Felvidéken, ott kell lennie különösen Kárpátalján a jelenlegi nehéz helyzetben, ott kell lennie a Vajdaságban, a Muraközben, és persze Erdélyben, ezen belül Székelyföldön. Valamint szükség van arra is, hogy ezek a közösségek meg tudjanak jelenni Magyarországon – tette hozzá. A megnyitó beszéd előtt a miniszter Székelyföldről érkezett vendégeivel közösen hargitai vörösfenyő-csemetét ültetett a fesztiválnak otthont adó Millenáris Parkban. A háromnapos fesztiválon kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár is várja az érdeklődőket. A gasztrokulturális majálison száz kiállító mintegy ezer terméke lesz jelen. Első nap Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök halálbüntetésről szóló vitával kapcsolatban tett kijelentésének európai uniós visszhangját kommentálta pénteken a Corriere della Sera című, konzervatív olasz napilap és a baloldali liberális francia Le Monde.
Az olasz lapban megjelent, Európa méltatása, amely felemelte a hangját Orbánnal és a halálbüntetéssel szemben című vezércikk szerzője, Pierluigi Battista “Európától régóta várt politikai jelzésnek”, a “méltóság felébredésének”, “az emberi jogok és a demokrácia iránti figyelemnek” nevezte Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök Orbán Viktorhoz intézett figyelmeztetését. A Corriere della Sera szerzője szerint a halálbüntetésről mondott szavaival Orbán Viktor a “megszokott európai tétlenségben” bízhatott, mivel Európa eddig “szótlan és tétlen volt az emberi jogok pusztításával szemben”, határain belül és kívül is. “Az eddigi mérkőzést Európa nyerte. Végre. (…) Most Orbán Magyarországának egy olyan Európával kell számolnia, amely képes reagálni és meg tudja védeni saját értékeit. Végre” – vélte a cikkíró, aki úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy a demokrácia és a putyini autoriter rendszer közül az utóbbit választotta, Olaszországot pedig “egy antiszemita nagykövettel akarta megalázni”. A Le Monde Orbán vissza akar térni a halálbüntetéshez címmel közölt kommentárt. Ebben kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök kijelentése ellentétes az Európai Unió szellemiségével, amely hivatalosan tiltja a halálbüntetés alkalmazását a határain belül. A tudósítók szerint “a provokációkhoz szokott Orbán néhány napja láthatóan nagyobb sebességre kapcsolt, közvetlenül a Jobbik témáinak átvételével”. Emlékeztetett a lap arra, hogy múlt héten a miniszterelnök a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultációt, ami miatt “több európai képviselő a torkát köszörülte, a halálbüntetés esetleges visszaállítása viszont üvöltésre készteti őket”. A kommentátor utalt arra, hogy Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke Orbán Viktor támogatásának a megvonására szólította fel az Európai Néppártot, ám Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője tartózkodott ettől, jóllehet ő is megjegyezte, hogy a halálbüntetés “nem lehet sem válasz, sem megoldás”. A Le Monde szerint a néppárti frakcióban attól félnek, hogy a 12 fideszes képviselő átül az Európai Konzervatívok és Reformerek padsoraiba, melynek gerincét a brit konzervatívok és a lengyel Jog és Igazságosság párt adja. www.lemonde.fr / MTI
Álláspont. Valami teljesen érthetetlen oknál fogva a hazai sajtó egyszerűen nem vesz tudomást dolgokról.
Bayer Zsolt
Megértem én, hogy nincs idő mindennel foglalkozni, különösen jelentéktelen apróságokkal, amikor nyakunkon Habony Árpád Gucci táskája, de azért néha, legalább néha szóba kerülhetne más is. És néha, legalább néha jó lenne szemlézni a környező országok sajtóját, nem csak akkor, amikor azok is a Gucci táskáról írnak. Mert azt még csak megértem, hogy szegény hülye Szelestey Lajost ezért fizetik, na de mindenkit? Különösen érdemes lenne olykor belemélyedni a román lapokba. Ezerszer színesebbek, érdekesebbek, információban gazdagabbak és bátrabbak, mint a hazai sajtó, többek között azért, mert ilyesmiket is meg merészelnek írni: „Islanda pregateste un ac pentru cojocul bancilor comerciale”.
Ez egy főcím a Cotidianulból, és magyarul ennyit tesz: „Izland készül móresre tanítani a kereskedelmi bankokat”.
A cikkből – amely az izlandi sajtóra hivatkozik és abból idéz – pedig megtudhatjuk a következőket: az izlandi parlament törvénytervezetet készített elő, amely alapjaiban törheti meg a nemzetközi uzsoravilág monetáris terrorizmusát. Ugyanis a tervezet szerint az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt, a jegybank pedig visszakapná az ország monetáris bázisának növelésére, továbbá a pénzkibocsátásra vonatkozó tényleges monopóliumát.
Ez nem más, mint a liberális alapvetések egyik legfontosabbikának, a szent tehénnek a lemészárlása. Ez a nemzeti bank visszaadása a nemzetnek. És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Izland az egyetlen ország, ahol a 2008-as pénzügyi válság után – amelynek folyományaként vérlázító banki visszaélések kerültek felszínre szerte a világon – hivatalban lévő bankvezérek kerültek börtönbe, sőt, még a hivatalban lévő miniszterelnököt is lecsukták. És Izland az egyetlen állam a világon, amely nem vállal garanciát kereskedelmi bankjai veszteségeiért, vagyis nem társadalmasítja a magánhiányokat. Mert amúgy tudjuk, hogy őfelségei, a kereskedelmi bankok, amelyek a szent liberalizmus nevében állandóan az állam feleslegességéről, kicsinységének és eszköztelenségének fölöttébb szükséges voltáról szoktak volt öblögetni, a 2008-as válság után, amelyet ők okoztak, egymás sarkára hágva rohantak saját államukhoz, és tartották a markukat, hogy „üstöllést tessék bennünket konszolidálni, különben nagy baj lesz!” Mert ez a liberalizmus lényege: a haszon magánügy, a kárért viszont, amelyet a tőke okozott, közösen viseli a felelősséget a társadalom.
Ezért a mentalitásért előbb-utóbb valakik nagyon föl lesznek pofozna. És ezért érdemes nagyon figyelni az izlandi törvénytervezet útját. Mert ha átmegy a parlamenten, és valóban törvény lesz belőle, az olyan lesz, mint a harci kürt riadója. Az európai államok monetáris rabláncából kieshet végre az első szem. Valószínű amúgy, hogy a hazai sajtó tehetséges, okos, európai és liberális fele éppen ezért nem ad hírt az ilyesféle dolgokról. Miképpen az Euronews Noam Chomsky interjúját is agyonhallgatta, holott ez volt az utóbbi idők egyetlen érdekes és fontos interjúja a világban, amely nélkülözte a szokásos polkorrekt bullshitet.
Többek között így. Noam Chomsky: (…)A Sziríza Görögországban egy populista hullámot meglovagolva lépett hatalomra, hogy elérje, az országot ne Brüsszelből irányítsák, és különösen ne a német bankok diktáljanak nekik, mert tönkretették az országot. Mert ez volt az a hibás politika, amelynek köszönhetően a görög adósság nőtt az előállított javak arányában. A fiatalok fele munkanélküli, és az ország negyven százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Görögországot egyszerűen tönkreteszik. Isabelle Kumar: Akkor az a megoldás, hogy leírják az adósságát? N. C.: Igen, ahogyan az Németországgal is történt 1953-ban, amikor Európa leírta a német adósság nagy részét, és ennek köszönhetően Németország a háború után újra tudta építeni magát. I. K.: De akkor mi a helyzet a többi európai országgal? N. C.: Ugyanez. I. K.: Tehát Portugáliának és Spanyolországnak is le kéne írni az adós-ságát? N. C.: Ki halmozta fel az adósságot, és kinek tartoznak? Részben diktátorok hozták létre az adósságot.
Görögországban egy Amerika által támogatott fasiszta diktatúra halmozta fel az adósság nagy részét. Az adósság brutálisabb volt, mint maga a diktatúra. A nemzetközi jogban ezt gyűlöletes adósságnak nevezik, amelyet nem szükséges visszafizetni. Ez egy olyan elv, amit még az Egyesült Államok vezetett át a nemzetközi jogba, amikor még az érdekei úgy kívánták. Az adósság nagy részét olyan német és francia bankok felé is törlesztik, amelyek óriási kockázatos kölcsönöket adtak nem túl magas kamatra, és aztán rájöttek, hogy az ország ezt már nem tudja visszafizetni.
Erről van szó. Valami tényleg elkezdődik. Vagy már el is kezdődött. Lehet, hogy pont a kicsike, távoli Izlandon. Szurkoljunk nekik!
Isabelle Kumar: Értelmiségi szupersztár, hihetlenül termékeny író, aki anarchistának tartja magát és még 86 évesen is pörög. Szüntelenül ostorozza azokat igazságtalanságokat, amelyeket szerinte a Nyugat hozott létre. A Global Conversation vendége Noam Chomsky, akivel a munkahelyén, az MIT-ban találkoztam, a Massachusetts-beli Cambridge-ben.
Köszönöm, hogy fogadott. 2015-ben a világ eléggé nyugtalan helynek tűnik, mégis, hogyan látja ön a dolgok jelenlegi állását: inkább optimista, vagy pesszimista állásponton van?
Noam Chomsky
Noam Chomsky: a világ egy szakadék felé tart teljes gőzzel, ez pedig vészesen csökkenti a tisztességes túlélés esélyeit.
IK: Milyen szakadék felé tartunk?
Noam Chomsky: Valójában két szakadék is van. Az egyik egy küszöbön álló természeti katasztrófa, amellyel nincs időnk foglalkozni, ráadásul rosszul is közelítünk hozzá. A másik pedig egy 70 éve körülöttünk lebegő atomháborús veszély, ami folyamatosan nő. Ha megnézzük az eddigi teljesítményt, akkor egyáltalán csoda, hogy eddig túléltük.
IK: Nézzük a természetvédelmi ügyeket. Arra kértük a nézőinket, hogy tegyenek fel kérdéseket, ésRENGETEG kérdést kaptunk. Ezt például Enoa Agoliától érkezett. Arra kíváncsi, hogy, ha filozófiai szemmel tekint a környezetre, akkor mit gondol a klímaváltozásról?
Noam Chomsky: Az emberi faj legalább 100 ezer éve él a Földön és most egy egyedülálló pillanat előtt áll. El kell ugyanis dönteni, hogy a következő néhány generáció követheti-e az úgynevezett intelligens élet nevű kísérletet, vagy az elpusztítására törekszünk. A tudósok többsége elismeri, hogy a fosszilis üzemanyagok kitermelését abba kell hagyni, hogy az unokáinknak is legyenek tisztességes lehetőségeik a jövőben. A társadalmunk intézményes struktúrája azonban arra terel minket, hogy az utolsó cseppig folytassuk a kitermelést. Az emberiségre nézve a klímaváltozás megjósolt hatása katasztrófális következményekkel járhat a nem túl távoli jövőben, és mi pedig száguldunk a szakadék felé
IK: Ha már atomháború, akkor azt láthatjuk, hogy Iránnal sikerült egy előzetes egyezséget kötni az atomprogramjáról. Ez ad önnek bármilyen reményt arra, hogy a világ mégis egy biztonságosabb hely lehet?
IK Kikre utal pontosan?
Noam Chomsky: Az Egyesült Államokra és Izraelre. A világ két atomhatalmára. Nem véletlen, hogy a legnagyobb közvéleménykutatók szerint, amelyek mellesleg amerikai cégek, nos ők azt mérték, hogy az emberek elsöprő többsége Amerikát tartja a világbéke legnagyobb kerékkötőjének. Más ország a közelébe se ér. Az pedig különös, hogy az amerikai média ezt nem hajlandó közzé tenni. Ettől persze az emberek véleménye nem változik.
IK: Barack Obamát nem tartja különösen nagyra, de az Iránnal kötendő megállapodás nem emeli mégis a szemében? Maga a tény, hogy megpróbálja csökkenteni az atomháború veszélyét?
Noam Chomsky: Szerintem ez nem így van. Épp most kezdeményezett egy ezer milliárd dolláros programot, ami megújítja az amerikai atomfegyver arzenált, ami azt jelenti, hogy valójában növeli fegyverkezést. Ez az egyik oka például, hogy az elhíresült ítéletnapja óráját, amelyet a néhány hete hozott létre az Atomtudósok Lapja két perccel közelebb állították éjfélhez Az éjfél a vég, és ettől jelenleg három percre vagyunk. 30 éve, vagyis az első Reagan-években kialakult pánik óta most vagyunk a legközelebb a véghez.
IK: Irán kapcsán említette az Egyesült Államokat és Izraelt. Bizonyára az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu ellene van a megállapodásnak, mindent megtesz ellene és azt mondja….
Noam Chomsky: Ez érdekes. Meg kéne kérdezni, hogy miért.
IK Miért?
Noam Chomsky: Tudjuk miért. Irán keveset költ a hadseregére még régiós szinten is, nem hogy Amerikai viszonylatban. Irán védelmi stratégiát dolgozott ki arra, hogy visszatartson egy támadást addig, amíg a diplomáciai csatornák beindulnak. Az Egyesült Államok és Izrael, a két lator állam pedig példát akar statuálni. Egy értelmes stratéga sem gondolhatja komolyan, hogy Irán valaha is bevetne atomfegyvert. Ha erre készülnének, akkor egyszerűen eltörölnék az országot a föld színéről és semmi jele annak, hogy az uralkodó papok, bármit is gondolunk róluk, szeretnének mindent lerombolni.
IK: Még egy kérdés ebben a témakörben. Az egyik nézőnk Morten A. Andersen azt kérdezi: gondolja, hogy az Egyesült Államok valaha is köt olyan megállapodást, ami veszélyes Izraelre nézve?
Noam Chomsky: Amerika folyamatosan veszélyezteti Izraelt. Ezt komolyan mondom. Azzal, hogy feltétel nélkül támogatja az izraeli politikát. Ha visszatekintünk 40 évre, mondjuk 1970-re, akkor látható, hogy Izraelt az egész világ csodálta, legalábbis sokan pozitívan álltak hozzá. A korai 70-es években azonban Izrael hozott egy döntést. Választhatott és úgy döntött, hogy a saját biztonsága érdekében a területi terjeszkedés útjára lép, még akkor is, ha ennek veszélyes következményi lesznek. Ez már akkor egyértelmű volt. Többen, köztük én is akkor írtam erről: Ha Izrael expanzióval szeretné növelni a biztonságát, akkor az hosszú távon belső elkorcsosuláshoz vezet, dühöt termel, elszigetel és pusztulást okoz. Az, hogy Amerika ennek ellenére támogatta az expanziót, hozzájárult az Izraelt fenyegető veszély növeléséhez.
IK: Ezzel eljutottunk a terrorizmushoz, ami az egész világot fenyegeti, de néhányan, köztük ön is azt mondja, hogy így üt vissza Amerika terrorellenes harca. Mennyiben felelős ön szerint Amerika és a szövetségesei a terrortámadásokért
Noam Chomsky: A világ legszörnyebb terrorkampányát éppen Washington folytatja, a globális likvidálásokkal. Soha nem volt ilyen méretű terrorkampány.
IK Amikor azt mondja, hogy globális likvidálás…
Noam Chomsky: Ez a drónkampány, ez nem más, mint gyilkolás. Az Egyesült Államok a világ nagy részén szisztematikusan és teljesen nyíltan – és most semmilyen titkot nem mondok, mert mindannyian tudjuk –levadász olyan embereket, akikről azt gondolja, hogy egyszer számára fenyegetést jelenthetnek. Ez tényleg gyilkolás, hiszen, ha egy jemeni falura bombát dobnak, hogy likvidáljanak valakit, aki talán ott sincs és emiatt ártatlanok is meghalnak, akkor mégis mit gondoltak, hogyan reagálnak az emberek? Bosszút akarnak állni.
IK: Az Egyesült Államokat terrorállamnak tartja, de Európa, hogyan illik ebbe a képbe?
Noam Chomsky: Ez egy érdekes kérdés. Nemrég készült egy tanulmány. A Nyílt Társadalom Intézet Alapítványa készítette a CIA kínzási technikáiról. A kínzás legrosszabb formája a kiadás. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottakat elküldték egy kis kínzásra olyan diktátorokhoz, mint Asszad, Khadhafi, vagy Mubarak, hogy kicsikarjanak belőlük valamit. Ez a rendkívüli kiadatás intézménye. A tanulmány felsorolja azokat az országokat, akik ebben részt vettek. Elsősorban a közel-keleti diktatúrákat említik, mert főleg itt történtek a kínzások és persze a legtöbb európai országot is. Nagyon sokan együttműködtek a CIA-val, köztük Anglia és Svédország. Csak Dél-Amerikából nem vett részt egy ország sem, ami drámai. A kontinens mára ugyanis kikerült az Egyesült Államok ellenőrzése alól. Amikor még Amerika dominálta a földrészt és ez nem is volt olyan régen, akkor itt történtek a legdurvább kínzások a világban. És a dél-amerikai országok nem vettek részt a CIA programban, az európaiak pedig igen. Ha a gazda üvölt, a szolga behúzza fülét-farkát.
IK: Tehát Európa az Egyesült Államok szolgája?
Noam Chomsky: Teljesen egyértelműen igen. Túl gyávák, hogy saját álláspontjuk legyen.
IK: Hol jön a képbe Vlagyimir Putyin? Manapság róla állítják azt, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti a világra. Valóban?
Noam Chomsky: Ahogy a legtöbb vezető, ő is veszélyes a saját népére. Természetesen fittyet hány a jogra, de az egy orwelli fanatizmus, hogy egy beteg elméjű, patkányfejű szörnyszüllötnek festik le. Úgy értem, gondolhatunk bármit a politikájáról, de abban van logika. Bármilyen orosz vezető számára ugyanis elfogadhatatlan lenne, hogy Ukrajna csatlakozzon egy nyugati katonai szövetségi rendszerhez. Ez még arra az időre nyúlik vissza, amikor 1990-ben szétesett a Szovjetunió. Akkor felmerült, hogy mi legyen a NATO-val. Gorbacsov beleegyezett, hogy Németország egyesüljön és csatlakozzon a NATO-hoz. Ez egy elég egyértelmű kompromisszum volt, aminek az volt az ellenértéke, hogy a NATO egy centivel sem megy ennél keletebbre. Ezt szó szerint idéztem.
IK Akkor Oroszországot provokálták?
Noam Chomsky: Nézzük mi is történt. A NATO azonnal bevonult Kelet-Németországba és aztán jött Clinton és kibővítette a katonai szövetséget egészen Oroszország határáig. Most pedig, jött egy új ukrán kormány, miután az elözőt elkergették és a parlament elsöprő többséggel 300 igen 8 nem, vagy valahogy ílyen számban a NATO csatlakozás mellett szavazott.
IK: De érthető, hogy miért szeretnének a NATO-hoz csatlakozni. Petro Poroshenko elnök így tudja megvédeni az országot.
Noam Chomsky: Nem, nem, nem. Ez nem védelem. A Krím-félszigetet azután csatolta el Oroszország, hogy elkergették Janukovicsot. És ez nem védelem, hanem fenyegetőzés, méghozzá egy komoly háborúval. Ezt nem lehet védelemnek nevezni. Startégiailag ez veszélyes Oroszországnak és erre bármilyen orosz vezető hasonlóképpen reagált volna. Ez teljesen érthető.
IK: Ha az európai helyzetet nézzük, akkor van egy másik érdekes jelenség. Az látszik, hogy Görögország a Sziríza-kormánnyal keletre tart. Ez látszik a Spanyolországban is az egyre erősödő Podemosszal és Magyarországon is hasonló folyamatok indultak el. Lát arra lehetőséget, hogy egyre inkább az orosz érdekek mellett köteleződjenek el európai országok?
Noam Chomsky: Nézzük mi is történik valójában. Magyarország egy teljesen külön történet. A Sziríza Görögországban egy populista hullámot meglovagolva lépett hatalomra, hogy elérje, hogy az országot ne Brüsszelből irányítsák és különösen ne a német bankok diktáljanak nekik, mert tönkretették az országot. Mert ez volt az a hibás politika, aminek köszönhetően a görög adósság nőtt az előállított javak arányában. A fiatalok fele munkanélküli, és az ország 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Görögországot egyszerűen tönkreteszik.
IK: Akkor az a megoldás, hogy leírják az adósságát?
Noam Chomsky: Igen, ahogyan az Németországgal is történt 1953-ban, amikor Európa leírta a német adósság nagy részét és ennek köszönhetően Németország a háború után újra tudta építeni magát.
IK: De akkor mi a helyzet a többi európai országgal?
Noam Chomsky: Ugyanez.
IK: Tehát Portugáliáliának és Spanyolországnak is le kéne írni az adósságát?
Noam Chomsky: Ki halmozta fel az adósságot és kinek tartoznak? Részben diktátorok hozták létre az adósságot. Görögországban egy Amerika által támogatott fasiszta diktatúra halmozta fel az adósság nagy részét. Az adósság brutálisabb volt, mint maga a diktatúra. A nemzetközi jogban ezt gyűlöletes adósságnak nevezik, amelyet nem szükséges visszafizetni. Ez egy olyan elv, amit még az Egyesült Államok vezetett át a nemzetközi jogba, amikor még az érdekei úgy kívánták. Az adósság nagy részét olyan német és francia bankok felé is törlesztik, amelyek óriási kockázatos kölcsönöket adtak nem túl magas kamatra és aztán rájöttek, hogy az ország ezt már nem tudja visszafizetni.
IK: Szeretnék itt feltenni egy kérdést, ami Gil Gribaudo nevű nézőnktől jött: Hogyan kell átalakulni Európának, hogy kezelje a létezését fenyegető kihívásokat? Mert ugye egy gazdasági válságnak és felfutó nacionalizmusnak vagyunk a tanúi és ön is írt bizonyos kulturális törésvonalakról Európában. Hogyan látja Európa átalakulását?
Noam Chomsky: Európának komoly problémái vannak. Ennek nagy részét a brüsszeli bürokraták által kidolgozott gazdaságpolitika adja, amit az Európai Bizottság, a NATO és főleg a nagy német bankok nyomására erőltetnek. Ez a politika a kidolgozók szemével nézve logikus. Szeretnék egyrészt visszakapni a kockázatosan kihelyezett kölcsönöket és befektetéseket, másrészt ez a politika teljesen erodálja a jóléti államot, amit ők sosem szerettek. Pedig a jóléti állam az, amivel Európa hozzájárult a modern társadalmi berendezkedéshez. Ugyanakkor a gazdagok és a hatalomban lévők ezt soha nem szerették és az a tény, hogy a társadalompolitika erőtlenedik, az számukra kifejezetten jó. Európának azonban van egy másik problémája. Rettenetesen rasszista. Mindig is azt éreztem, hogy Európa rasszistább, mint az Egyesült Államok. Ez azért korábban kevésbé volt ilyen egyértelmű, mert az európai lakosság homogénebb volt. Ha mindenki szőke hajú és kék szemű, akkor nem rasszisták, de ahogy változik a lakosság rögtön kirajzolódik a rasszizmus. Méghozzá nagyon gyorsan, és ez egy komoly kulturális teher Európának.
IK: Lassan az adás végéhez érünk, szeretnék egy pozitívabb kérdést is feltenni, ami nézőnktől, Robert Light-tól jön. Mi ad önnek reményt?
Noam Chomsky: Beszéltünk pár olyan dologról, amelyek reményt adnak. Például ilyen Dél-Amerika függetlensége. Ennek történelmi jelentősége van. A panamai Amerikai Csúcstalálkozó után ennek látni fogjuk a jeleit. A legutóbbi ilyen találkozókon az Egyesült Államok elszigetelt volt. Ez óriási változás az egy-két évtizeddel ezelőttihez képest, amikor még az Egyesült Államok igazgatta a dél-amerikai ügyeket. Ez az egyik ok, amiért Obama gesztusokat tett Kuba felé, vagyis azért hogy túllépjen az Egyesült Államok elszigeteltségén, mert az Egyesült Államok az elszigelt, nem Kuba. És Amerika bukásra van ítélve, majd meglátjuk. Európának a Sziríza és a Podemos ad optimizmust és ezek a mozgalmak remélhetőleg fellázadnak a romboló gazdasági és társadalompolitika ellen, amit a bürökraták és a bankok erőltetnek. Ez tényleg reményre adhat okot. Legalábbis kellene….
A csirkemell zöldségekkel fogyókúrához kitűnő, amikor lehetőleg a minimál kalóriabevitel a cél…A szemnek is szép. Gyors, finom, és látványos!
