Többször utaltam rá, hogy korunk egyik legsúlyosabb betegsége nem más, mint az újonnan megjelent, ezoterikus fűszerezésű egészségmánia. Ultraspirituális világunkban megfigyelhető, hogy egyesek annyira egészségesek akarnak lenni, hogy az fizikai fájdalmat okoz nekik. Olyan kúrákat találnak ki a „brit tudósok” „természetbarát” vetélytársaikkal karöltve, amelyektől az ember, ha nem ügyel, a nyelőcsövét is kifossa, ha nem elég óvatos, a végbelét is kihányja. Sokan azért dolgoznak napi minimum 8 órán keresztül, hogy egészséges életmódot folytathassanak, ultrabio, szuperzöld és hipertermészetes tápanyagokat fogyasszanak, megfeledkezve egy régi intelemről, miszerint nem az a fontos, hogy mit veszünk be a szánkba, hanem az, hogy mi jön ki belőle.
Előrebocsátom, hogy nem áll szándékomban bárkit is megbántani. Ha túl kényelmetlenül érintenek ezek a gondolatok, vedd úgy, hogy a most következő sorokban saját magam butaságáról, eltévelyedéséről, tudatlanságáról prédikálok.
Azt mondják a spirituális materialisták, hogy azzá leszel, amit eszel. Elnézést kérek a spirituális materialista megnevezésért, de úgy érzem, hogy fontos észrevennünk és kimondanunk, hogy a materializmusnál csak egy dolog veszélyesebb: a spirituális álruhába öltöztetett materializmus. A spirituális materializmus azért veszélyesebb az anyag-centrikus életszemlélet klasszikus változatánál, mert még a legföldhözragadtabb elmével is képes elhitetni, hogy viselője egy felemelkedett spirituális lény, ki már közel áll ahhoz az állapothoz, ahol legyőzve a gravitációt, kedve szerint lebeghet a föld felett csupán attól, hogy biodivatosan táplálkozik. 🙂
A legszörnyűbb az egészben az, hogy ha kijelentem, hogy azzá leszek, amit eszek, igazzá is válikszámomra, és óvakodnom kell minden olyan tápláléktól, mely a nem egészséges bélyeggel lett felruházva valamelyik bioszaktekintély által. Az azzá leszek, amit eszek sötét mantraként, egy tudattalan programozási folyamatként jelenik meg az életemben, mely szabadságomban korlátoz. Ha merészebben akarok fogalmazni, azt mondom, hogy a fenti kijelentés, melyet mostantól nem szívesen ismétlek, a fekete mágia egyik legkegyetlenebb eszköze, mely egyértelműen cáfolja, hogy az ember a mindenható képmására teremtetett, hogy hatalma van az anyag felett, mert alkimista, ki az anyag minőségét saját tetszése szerint alakíthatja. Akár azt is mondhatnám, hogy a fenti kijelentés az egyik legocsmányabb és legtiszteletlenebb istenkáromlás, mely földhözragadtságról, kőkemény materializmusról és hitetlenségről tanúskodik. Ezen kívül meg fölösleges félelmeket gerjeszt, melyek nagy hatékonysággal terelik el az ember figyelmét az igazán lényeges dolgokról.
Mint korábban is mondtam, ahhoz, hogy képesek legyünk tudatosan alkotni, társteremtőként részt vállalni a nagy mű továbbformálásában, először fontos megértenünk, hogyan működik a Humán Operációs Rendszer, a program, mely meghatározza viselkedésünket, gondolkodásunkat és egy néhány évtized leforgása alatt elkísér a bölcsőtől a sírig, miközben elhiteti velünk, hogy teljesen rendben van az öregedés, a megbetegedés és a tudattalan öngyilkosság. Ezért nem tanácsos durcás kisgyerek módjára hátat fordítani neki. Azokat az alprogramokat, melyeket már „lelepleztünk”, megértettünk, tetszés szerint helyettesíthetjük saját életet adó, életet megőrző és életet szépítő programjainkkal, melyek a továbbiakban nem az elmúlásunkat, hanem a növekedésünket és fejlődésünket szorgalmazzák.
Rengeteg példát fel tudnék sorolni arra, hogy miként programoz minket a Humán Operációs Rendszer az elmúlásra, a betegségekre, de nekem nem az a feladatom, hogy egyenként az összeset megnevezzem, hanem az, hogy egy kis visszaigazolást, egy kis megerősítést adjak azok számára, akik készen állnak olyan lépések megtételére, melyek után méltán nevezhetik magukat Isten gyermekeinek.
Egy nagyon egyszerű lépés, melynek megtételéhez nem kell egyetem, az lenne, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy az olyan bölcseletek, mint az „Azzá leszel, amit eszel” tudatlanságból és hitetlenségből származó kijelentések, melyek fölösleges félelmeket gerjesztenek, fékezve bennünket növekedésünkben.
Ha szeretettel kínálnak valamivel, ha jólesik, elfogadom, a legnagyobb szeretettel és örömmel elfogyasztom, és kifejezem hálámat úgy a vendéglátómmal, mint a teremtőmmel szemben.
Az ugyan lehetséges, hogy az elfogyasztott táplálék rossz minőségű összetevőkből készült, detudatában vagyok, hogy hatalmamban áll az ételem minőségét szeretetemmel és hálámmal megváltoztatni oly módon, hogy az egészségemet és növekedésemet szolgálja. És természetesen nem feledem azt sem, hogy a táplálék minősége az elkészítő lelkiállapota és szeretete, valamint a vendéglátó lelkiállapota és szeretete által is sokat változik. Tehát nem annyira fontos a táplálék minősége, mint az, hogy ki kínál, milyen lelki minőségek kíséretében kínál, és milyen lelkiállapotban történik az elfogadás/elfogyasztás (félelem, undor, szeretet, hála,…).
Ha nem sikerült tisztán fogalmaznom, vagy ha valamiért nehezen emészthetőek a fenti sorok, ajánlom figyelmedbe az előző bejegyzést, melyben részletesen ki van fejtve, hogy nincs külső ellenség, avagy: a megbántást, a betegséget mindenki önmagában hordozza. Ugyanígy az elfogyasztott táplálék önmagában se nem rossz, se nem jó. Viszont ha ez így túl meredek, inkább azt mondom, hogy a táplálék minősége önmagában sokkal kevesebbet húz a latban, mint a minőség, melyet mi adunk neki, amikor megesszük. Emlékezzünk csak, hogy az ember hatalmat kapott minden felett, mert az Ő képmására teremtetett („részben az egész, az egészben a rész”). Még meddig szándékszunk erről prédikálni anélkül, hogy élnénk, a hétköznapi életünkben tanúbizonyságot tennénk eme kijelentés valódiságáról? Mikorra tervezzük, hogy élni fogunk a mindenhatótól származó hatalmunkkal? Őszintén! Mire várakozunk? Még meddig fogalmazunk jövő időben? Még meddig tervezzük, hogy nagyok leszünk, hogy mindenhatóként élünk, hogy szeretetünkkel átöleljük az egész világot? Ma még egy kicsit haragszunk, újjal mutogatunk egymásra, és holnap meg egységet vállalunk mindennel és mindenkivel? Melyik holnap?

Egy másik példa: A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE
Ennél nagyobb rablómesét 6 doktori diplomával sem lehetne kitalálni. Szinte hihetetlen, hogy az ember akkorát nőtt tudatlanságában és hitetlenségében, hogy az egész világot meg szeretné győzni, általános szabályt akar csinálni abból, hogy a dohányzás káros az egészségre.
Kedves barátom, a világ nem fog elpusztulni, legfeljebb csak annak egy kis szubjektív része fog megsemmisülni, és ezt a megsemmisülést nem a rosszindulat, és nem a gonoszság fogja okozni, mert egyik sem létezik. A megsemmisülést, „a világvégét” az eget rengető tudatlanság, és a tudatlanságban való kitartás fogja okozni, és nem más.
Nem vagyok szenvedélyes dohányzó, de bevallom, néha jólesik elpöfékelni egy-két cigarettát egy jó eszmefuttatás közben. Mivel nincs időm pénzért dolgozni, így cigarettát sem vásárolok magamnak, de néha, amikor megkínálnak, és tudatosan figyelek rá, hogy a terminátor programok ne lépjenek működésbe, érzem, hogy az egészségemet szolgálja. Nincs különösebb okom arra, hogy védjem a dohányzókat, viszont tudom, hogy a cigarettában csak két káros dolog van:
– Egyik az ára, mely kb. tízszerese a valós árnak, és melynek nagy része olyan célokat szolgál, amelyeket én nem szívesen támogatok (fegyver-, gyógyszeripar, politika, stb…)
– A másik meg a rajta található címke, mely tudatlanul végzetes betegségek kialakítására próbálja programozni a tudatlan fogyasztót.

Jóhiszemű embernek szeretném gondolni magam. Ezért fogalmazok úgy, hogy a gyártó tudatlanul, nem pedig gonoszságból teszi rá a fekete mágiát a cigaretta dobozára. Bizonyára segíteni akar ő is, mint sokan mások, kik nem tudják még, hogy a pokol felé vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
A tudatlan fogyasztó az, ki elhiszi, hogy az a cigaretta tüdőrákot vagy egyéb betegséget képes okozni.
A cigaretta is, mint nagyon sok károsnak minősített élelmiszer önmagában (szinte) semmilyen. A cigarettázó személy teszi azt egészségessé vagy egészségtelenné. Sajnos nagyon sokan a cigarettafüstöt (tudatlanul) károsnak programozzák önmaguk számára, és elhiszik, hogy az betegséget és halált okoz.
Az isten szerelmére! Ha cigarettázol, kérlek, tegyél meg annyit a kedvemért, de főképp saját magadért, hogy nem hiszel annak a címkének, mert ha már elszívtad és utána meg jó keményen be is vádolod magad miatta, akkor neked annyi!
Ha cigarettázol, tedd örömmel, adj hálát érte, köszönd meg, hogy cigarettázhatsz, mert a cigaretta nagyon, de nagyon egészséges! 🙂 Más szóval: cseréld ki a címkéjét legalább gondolatban!
Tudjuk jól, hogy rengetegen vannak, kik 80-90 éves korukig cigarettáznak anélkül, hogy bármilyen betegégre szert tennének a füst miatt. Mások még csak köszönőviszonyban sincsenek a cigarettával, és mégis tüdőrákban patkolnak el. Valószínűnek tartom, hogy ez a szerencsétlenség is azért kell megtörténjen, hogy észrevegyük, hogy szisztematikusan átverjük magunkat azzal, hogy betegségeinkért külső tényezőket okolunk.
Személyes tapasztalataim szerint a cigaretta nagyon is egészséges tud lenni, főképp, ha szertartásszerűen használjuk, amikor úgy hozza az alkalom. Valószínűleg az indiánok sem ok nélkül gyújtottak rá a pipára, amikor összeültek tanácskozni. Megtapasztaltam, hogy néha sokkal tartalmasabb tud lenni egy beszélgetés cigarettával, mint anélkül. A cigarettázás időt és csendet ad az embernek, hogy akkumulálja és rendszerezze gondolatait, mielőtt kimondaná őket (a cigarettázás a társalgás közbeni meditáció) 🙂. Mint tudjuk, nagyon sok író és költő füstölve vetette papírra gondolatait. Nem azt állítom, hogy anélkül nem lehet tartalmas egy beszélgetés, de meggyőződésem, hogy sokaknak segít a kimondandó gondolatok megformálásában, ízesítésében.
Valószínűleg más is tapasztalta már, hogy egy szál cigaretta után még az ürítés is jobban megy. Sokszor leülsz a budira és megszenvedsz azért, hogy megszabadulj a tegnapi vacsorának egy töredékétől, máskor, amikor épp jó helyen vagy jó időben, olyan jót ürítesz, hogy a mosolyod a füledig ér. Ahogy van jóleső táplálkozás, úgy létezik jóleső ürítés is. Az utóbbiban egy szál cigaretta nagy segítség lehet. Hogy mondhatnám ezek után, hogy a cigaretta káros az egészségre?
Hála az Atyának, nagyon jól megvagyok én nélküle, de Isten látja a lelkem, néha kifejezetten jól tud esni egy szál egészséget generáló cigaretta. 🙂
Akik egyik szálat gyújtják a másik után, több mint valószínű, valamiből hiányt szenvednek, és azt próbálják pótolni, de biztos vagyok benne, hogy őket sem a cigarettafüstje öli meg, hanem a szerhiánya, melyet a cigarettával igyekeznek pótolni. Meggyőződésem, hogy azt a bizonyos szert, mely etet, nem képes sem a biotáplálkozás, sem a cigaretta helyettesíteni. Épp ezért a szer hiányából származó élethiányos állapotot nem tanácsos a cigarettára, vagy más külső tényezőre fogni, mert azáltal is csak önmagunkat vezetjük félre.
Kedves olvasó, ha nem cigarettázol, mert nélküle is jól vagy, emelem kalapom előtted. Ha meg cigarettázol, ne felejts el gondolatban címkét cserélni a dobozon, örülni neki, és hálát adni érte, hogy használhatod. Ja és még egy dolgot nem szabad elfelejtened: megbocsátani a címkézőknek, és szeretettel gondolni rájuk. Nagy szükségük van rá, ugyanis annyira elvakította a „jó szándék” szemeiket, hogy nem tudják, mit cselekednek, nem veszik észre, hogy fekete mágiára pazarolják életük idejét.
A cigaretta önmagában épp úgy, mint az étel, mit elfogyasztasz, semmilyen. A te hozzáállásod, a te szereteted, félelmed, figyelmed, hálád illetve hálátlanságod teszi egészségessé vagy egészségtelenné azt számodra. A bio, zöld, natúr fogalmak sokba kerülnek. Nem mindenkinek van pénze rájuk. Ha nincs lehetőséged megtermelni a mindennapi betevő falatot, legalább szellemi szinten tisztítsd meg ételed azáltal, hogy szeretettel, örömmel és hálával fogyasztod. Ne feledd, hogy az Ő képmására lettél teremtve, ezért ha van benned elég tisztelet és szeretet a téged befogadó, számodra otthont biztosító környezet iránt, hatalmad van az anyag felett (is).

Szeretettel,

„egy Szabad Gondolat”

Forrás: szabadgondolat.wordpress.com

Reklám