Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen…
Nagyszüleink talán még gyakrabban használták, de a mai generációnál már feledésbe kerül az a mondásunk, hogy Bekötik a fejét. Hallgassuk meg mire és miért mondjuk ezt a szólásunkat. Elmondja kollégánk Hargitai István.
Augusztus 29-én szombaton, mi a Bocskai Rádió munkatársai Washingtonba utaztunk, hogy egy jelentős eseményről tudósíthassunk. Már hetek óta készültünk az utazásra, hiszen többször adtunk hírt arról, hogy aki teheti vegyen részt a Magyarok Nagyasszonya-kápolna avatásán. Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti és Donald Wuerl washingtoni érsek megáldotta a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában. Az esemény felemelő volt, mintegy 700 egyesült államokbeli, illetve kanadai magyar volt jelen az Egyesült Államok legnagyobb katolikus templomában. Erdő Péter az ünnepi misén emlékezett arra, hogy az Egyesült Államok nemzeti szentélyében azért alakítottak ki egy sor Szűz-Mária-kápolnát, hogy kifejezzék a hálát azon nemzetek iránt, amelyeknek a tagjai létrehozták az amerikai katolikus közösséget. A bíboros hangsúlyozta, hogy a magyar kápolna a magyarság és az amerikai katolikus közösség közötti kapcsolatot jelképezi, de egyben azt is, hogy az amerikai és az otthoni magyarok együttesen hozták ezt létre.
Természetesen a magyar diplomácia is részt vett a történelmi jelentőségű eseményen. Kövér László, az Országgyűlés elnöke Szent István-zászlót ajándékozott a bazilikának és ünnepi beszédében kiemelte, hogy hisz abban, hogy a hit és az erkölcs változatlanul az emberi jövő örök zálogai. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja a magyar identitás megerősítését és reményét fejezte ki, hogy a kápolna összehozza az amerikai magyarokat és mindenkit szerte a világról, aki részesedni akar a magyar kultúrából.
Az új kápolnában az oltár a Szent István Bazilika oltárának kicsinyített mása. A kápolna terében Szűz Mária alakja mellett 6 magyar szent kapott helyet: Gizella, Imre, László, Erzsébet, Margit és Gellért.
Az ünnepi szentmise után abban a szerencsés helyzetben volt részünk, hogy interjút készíthettünk Erdő Péter érsekkel, aki megosztotta velünk a kápolna létrejöttével kapcsolatos háttérinformációkat, illetve válaszolt aktuálpolitikai kérdéseinkre és elmondta gondolatait a család jelentőségéről, s a hit erejéről. Arról is nyilatkozott, hogy milyen eszközökkel segítheti a magyar katolikus egyház a diaszpórában egyre nehezebben létező katolikus egyházközösségeket.
Az interjút Csibi Lóránd készítette.
További képek a Bocskai Rádió facebook oldalán tekinthetők meg.
Sziasztok,
Segítséget szeretnék kérni minden Amerikában élő magyartól. Magyar csapat áll az American’s got Talent tehetségkutató győzelmi kapujában.Sajnos csak Amerikából lehet szavazni, ezért kérlek segítsetek ti is abban, hogy végre egy magyar csapat állhasson a dobogó legfelső fokára,és végre nagyobb érdeklődés legyen Magyarország felé.
Egy kis ízelítő a csapatról;
A Freelsuion Dance Company csapata magyar idő szerint jövőhét kedd hajnalban legújabb műsorával lép színpadra az American’s Got Talent-ben, ahol a legjobb 10 csapat közé jutás a tét. Magyar formáció még nem ért el ilyen sikereket amerikai tehetségkutató műsorban, akik már most elnyerték Best Dance Act című megnevezést, hiszen már csak ők az egyetlen még versenyben lévő táncos produkció. Papp Tímea koreográfus és a grafikus csapat megfeszített tempóban készül a mostani előadásra. Óriási szükség lesz a szavazatokra, hiszen a nézők kezében lesz a döntés. Eddig is arról volt ismert és a műsor során is annak köszönhette rendkívüli sikerét a társulat, hogy minden alkalommal valami különleges vizuális élménnyel lepte meg a közönséget és a zsűrit. Kíváncsian várjuk, hogy most mivel rukkolnak elő a nagyérdeműnek és csütörtökön már kiderül, hogy izgulhatunk-e értük a mindent eldöntő fináléban.
Kérlek, ha van rá lehetőség, osszátok meg ezeket az információkat kint élő magyarokkal.
Köszönettel,
Nagy Tamara
Assistant Production Manager Freelusion
Freelusion: Dancers Tell Dramatic Story With Video Art – America’s Got Talent 2015
Dancers combine video arts and imagination to tell a dramatic story! See Freelusion fight to claim a spot in the Semi-Finals! » Get The America’s Got Talent …
youtube.com
Ön milyen gyakran mossa ki a farmerét? És a pólóját felveszi két egymást követő napon? Na…őszintén! Egyáltalán tudja, hogy milyen gyakran kellene mosni a ruháit?
Egyáltalán mitől leszünk koszosak?
Oké, a pörköltszaftos atléta, a szétizzadt futógatya és a sáros kutyatappancsos pulóver esetében ez nem kérdés, de mi van olyankor, amikor nem történik velünk semmi extra, amikor csak létezünk a mindennapokban plusz kosz nélkül? Olyankor mi magunk koszoljuk a cuccainkat. Egy nap alatt ugyanis 1 liter izzadságot termelünk, az 500 millió halott bőrsejtről nem is beszélve. Ezek mondjuk önmagukban nem büdösek, viszont amikorra testünk felszínén élő baktériumok rárepülnek az izadtságra és lebontják a benne lévő fehérjét, abból olyan szagú anyagok keletkeznek, mint amelyek a büdös sajtokban is jelen vannak.
Persze izzadság és izzadság között is van különbség, hiszen kétféle verejtékmirigyünk van, a testünk nagy részét az ekrin nevű mirigyek, míg a végbél, a genitáliák és a hónalj tájékát a lúgos kémhatású váladékot termelő apokrin mirigyek borítják. Ez utóbbi baktériumok gyártotta bomlásterméke az igazán kellemetlen szagú. A testfelszínen ficergő baktériumok egyébként nemcsak szagot adnak , de huncut betegségeket is terjeszthetnek. Ruhát mosni tehát kell. Meg mosakodni, azt is.
Ma már rengeteg különböző módszer létezik arra, hogy összekoszolt cuccainkat tisztára mossuk, a koszevő enzimektől az UV-elnyelő anyagokig, amiktől fehérebbnek látja az ember a pólóját, és ott vannak a mosószerekben azok a felületaktív anyagok is, amik képesek magukhoz tapasztani a ruháinkon található koszokat. De most jöjjön a lényeg.
Ha jó szagúak és egészségesek szeretnénk lenni, akkor minden, ami a büdösebbik mirigyeinkkel érintkezik egy nap viselés után mehet a szennyesbe. Viszlát bugyi, alsógatya, atléta és póló! Meg persze viszlát zokni is, a bepállott cipő ugyanis a baktériumok melegágya. A pizsamánk a tudomány szerint egy hétig még maradhat. Ezt már ár nagyszüleink is így tudták, de mi a helyzet a törölközővel? Hiszen már tiszták vagyunk, amikor használjuk, nem? Nem. Elképesztő mennyiségű elhalt bőrsejtet ragasztunk a törölközőinkre, amik ráadásul nedvesek is, így simán elszaporodhatnak rajtuk a baktériumok. Szóval, az okosok szerint törölközőt mindössze 3 alkalommal szabad használni. Viszont ne hagyja a nedves törölközőt a szennyes kosárban , és a pizsamáját is cserélje le egy hét után.
A farmer az már más kérdés, különösen akkor, ha a gyártókra hallgatunk. A legtöbb nagy márka képviselői szerint addig érdemes várni a farmermosással , amíg csak lehet, így egyrészt megőrizhetjük a színét, másrészt a kopás egyedi, csak ránk jellemző mintázata alakulhat ki rajtunk. Ha tehát a gyártókra hallgatunk a farmert csak nedvesítünk vagy fagyasztunk és 6 hónapig nem rakjuk a gépbe. Mondjuk, ha a divat helyett jobban figyelünk a személyes higiéniára, akkor nem hallgat a gyártókra. Még akkor sem, ha szűk nadrágokat hord, sőt, akkor tényleg hagyja figyelmen kívül az ő ajánlásaikat.
forrás: divány.hu
Hozzávalók: 40 darabhoz
Én mindig egy nagyobb adagot készítek, és egy részét lefagyasztom, így marad máskorra is. Ha már neki látok, akkor többet készítek, és így még plusz 1-2 alkalommal is ehetünk a kedvencünkből.
Jó étvágyat!
Dr. Puskás Judit professzor asszony és csapata a University of Akron egyetemen kutat, hogy a mellrák diagnózisához és terápiájához nyújtson új, modernebb, hatékonyabb megoldást. Augusztus 27-én OPEN HOUSE-t tartottak az University of Akron egyetemen, hogy minél többen megismerjék a kutatás célját, és az eddig elért eredményeket.
A több nemzetközi díjjal kitüntetett kutató szívesen fogadta a Bocskai Rádió stábját , így bekukkantást nyerhettünk laboratóriumának világába. A 2. alkalommal megrendezett nyílt napon sok fiatallal találkoztunk, akik érdeklődve tekintettek körül s ismerkedhettek meg a kutatás fázisaival.
Dr. Puskás Judit 1980-ban érkezett először az Egyesült Államokba, de csak ideiglenesen maradhatott itt, majd 15 évig Kanadában kutatott . 1986-ban volt az első szabadalma, amelyből már van egy használatban lévő corona stent. Ennek a lényege, hogy a koszorúér-elzáródás katéterrel kitágított helyére egy kis műanyaggal bevont szerkezetet tesznek, ami gyógyszert bocsát ki magából, így megakadályozza az újabb elzáródást.
A következő kutatásának célja először a szilikonnál biztonságosabb és erősebb műanyag implantátum kifejlesztése volt, viszont előző kutatása adta az ötletet, hogy az implantátumba gyógyszert is lehet tenni, amelyek mint kis célzó nyilak, csakis a rákos sejteket támadják meg, miközben az egészséges szövetet nem károsítják. Ennek jelentőség, hogy a mellékhatások lecsökkennek, pl. nem veszítik el a betegek a hajukat a kemoterápia alatt.
Jelenleg a ráksejti kutatás fázisában halad a program , s most kell pénzt szerezniük az állatkísérletekre. A professzor asszony célja, hogy minél több magyar hallgatót csábítson maga mellé, mert a magyar oktatás elismerten magas színvonalú. Dr. Puskás Judit elárulta nekünk, hogy többszörösen is hátrányban érzi magát a kutatói pályán. A magyar akcentusa miatt sokkal keményebben meg kellett dolgoznia a sikerért, illetve nőként is elismerést kellett szereznie a tudományos pályán, ahol csak 10-15 %-ban vannak női kutatók.
Célja, hogy a kutatás nyelve mindenki számára érthető legyen, azoknak is, akik segítik a kutatást anyagi támogatásukkal, ezért fontos, hogy az Open Hause-t minél többször megrendezhessék az Akroni Egytemen.
A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasként nagyon nagy élmény volt találkoznom dr. Puskás Judit professzor asszonnyal, aki magyar kutatóként óriási eredményeket ért el hazájától távol a tudomány területén.
A Chicago-i Magyar Társaság szervezésében szeptember 12-én kerül megrendezésre immáron ötödik alkalommal a magyar nemzet kulináris értékeit bemutató Taste of Hungary fesztivál. Magyaros ízek, választási lehetőségekben bővelkedő ételkínálat, gazdag kulturális programok – erről szól a helyi magyarság egyik legnagyszabásúbb szabadtéri rendezvénye, melyre a szervezők idén is szépszámú érdeklődőt várnak. A gördülékeny lebonyolítás érdekében sok tucat önkéntes segíti munkájával az eseményt.
A Taste of Hungary Fesztivált évről-évre egyre nagyobb érdeklődés övezi és nagy sikerrel működik Chicagóban, a vendégek száma meghaladja az 1000 főt. Ez a remek közösségépítő program, ahol a fiatalok, középkorúak és idősebbek egyaránt találkozhatnak egymással, kulturáltan szórakozhatnak, miközben megismerhetik a világhírű magyar konyha remekeit.
A helyszín ezúttal is a norridge-i Magyar Református Egyház területén lesz (8260 W Foster Ave, Norridge, IL 60706), ahol mindenki megtalálhatja a magának legkedvesebb programot. Lesz néptánc a Borozda Együttes és kanadai néptáncosok előadásában, zenél a Szászka Banda, Harsánczki Katalin pedig énekel.
Aki megéhezik, az a rendkívül gazdag ételkínálatból tudja kiválasztani mi szem-szájnak ingere. Lesz gulyásleves, meggyleves és halászlé. Főfogásként ínycsiklandozó csirkepaprikás, töltött káposzta, sok száz kiló kolbász és rendkívül látványos malacpecsenye lesz. Az olyan tradicionális ételek sem kerülhetnek le az étlapról természetesen, mint a kürtőskalács, a palacsinta, vagy a lángos.
Ezen kívül nóta-versennyel, kutyakiállítással, magyar filmbemutatókkal, kolbász töltéssel és a tavaly első alkalommal nagy sikerrel megrendezett bajusz versennyel várnak a szervezők minden kedves érdeklődőt.
Ne feledjék: 2015. szeptember 12-én (szombat) Chicagóban Taste of Hungary Fesztivál kicsiknek és nagyoknak!
Bővebb információ a www.tasteofhungary.com oldalon található.
Számításaink szerint Tálas Tünde kolléganőnk is ott lesz, az élményeiről majd őt kérjük meg hogy számoljon be hazajövetele után.
Beküldte: Aradvári László, KCSP ösztöndíjas.
Kép forrása: tasteofhungary.com
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1309 East 9th Street
(alsó emelet)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Augusztus 15-22-ig rendezték meg a Lake Hope-i tó partján az Itt –Ott Találkozót. A nagy múltú rendezvényt a Magyar Baráti Közösség szervezte, immár a 42. alkalommal. A Bocskai Rádió stábja egész héten az eseményen volt. A rádió kabinjában felállított profi stúdióba hívtuk meg a vendégeinket. Kíváncsiak voltunk hogy érzik magukat az egyhetes eseményen, milyen előadással készültek, s milyennek látják Ők a nagy múltú Itt-Ott találkozót.
Izgalmas könyvklubot tartott Turcsány Péter Wass Albert , A Funtineli Boszorkány című könyvéről, amelyet a szerző 1959-ben írt az amerikai emigráció alatt. Turcsány Péter szociológus, író, műfordító több tanulmányt és előadást is tartott már Wass Albert írói munkásságáról. Előadásában hangsúlyozta, hogy Wass Albert munkássága Rabelais, Balzac, és Puskin írói munkásságával egyenértékű. A Funtineli Boszorkány című mű lélektani regény, amely kivetített énregény is egyben. Elragadtatott állapotban írta a szerző a regényt a nők védelmében. Raszkolnyikov, és Dosztojevszkij után újabb betekintés a mű az emberi pszichébe.
Az Itt-Ott találkozó minden évben rendszeresen szervez irodalmi előadásokat. Az elmúlt évtizedekben többek között olyan meghívott előadók voltak itt, mint Faludy György, Sütő András, Csoóri Sándor, Pomogáts Béla, Huszti Péter és Piros Ildikó vagy Földes László Hobó. Ez évben irodalmat és történelmet egyaránt megjelenítő színházi programként a Versszínházat hívták vendégül a szervezők, melynek előadója Turek Miklós Budapesten élő színművész volt.
Turek Miklós 3 versszínház előadást tartott nekünk a találkozó ideje alatt. Betekintést kaptunk Petőfi Sándor verseinek összeállításából, illetve Faludy György kalandos életéről és Radnóti Miklós költészetéről láttunk 2 emlékezetes versszínház előadást. Megilletődve és nagy élvezettel fogadtuk e ritka színházi csemegét, Turek Miklós valóban egyedit alkotott versszínházi előadásaival.
Augusztus 19-én tartott előadást az Itt-Ott Találkozó hallgatóinak Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferencz Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. 2013 óta a pedagógiatudományok doktora, a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás szakértője. Kárpátaljai körkép című előadása körvonalazta a Kárpátalján élő magyarság történelmi, társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzőit. Hogyan befolyásolták a kárpátaljai magyarok életét az országváltások és a nyelvváltások hatásai, hogyan definiálható a kárpátaljai magyarság identitása, többek között ezekről a gondolatokról beszélt előadásában a kárpátaljai pedagógus.
Keszeg Vilmos Kolozsvárról érkezett az Itt-Ott találkozóra a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék vezető tanáraként. Kutatási területe a néprajz, népi írásbeliség. Két alkalommal is elvarázsolta a hallgatókat izgalmas előadásával. Elsőként a magyar nép hiedelemvilágáról tartott beszámolót, másik alkalommal pedig saját kutatásáról mesélt a toronygömb iratokról . Ezeket az iratokat a települések toronygömbjében helyezték el azzal a céllal, hogy a települések múltját röviden dokumentálják. Ezt a témát korábban nem sokan kutatták, ezért a toronygömb iratoknak az összegyűjtését indítványozta Keszeg Vilmos. A hallgatóság számtalan kérdéssel díjazta az izgalmas témát. Köszönjük Tanár Úr az érdekfeszítő előadást!
Szakács Imre 2014-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium New York-i konzulja, a Nemzeti Összetartozás tanácsosa is részt vett az Itt-Ott Találkozón. A magyar diplomácia minden évben képviselteti magát a rendezvényen. Idén 8 magyar állampolgár tett állampolgársági esküt Lake Hope mellett augusztus 16-án. A tábor alatt konzuli ügyintézést is végeztek a diplomaták. Szakács Imre ikonikus jelentőségűnek nevezte az Itt-Ott találkozót a külföldi magyarság vonatkozásában. Kértük, hogy ismertesse a rádió hallgatókkal a következő két hónap magyar vonatkozású diplomáciai eseményeit. Szerencsénkre bőven lesz esemény az amerikai magyaroknak mind Clevelandben, Chicagoban, illetve Washingtonban is.
A Magyar Baráti Közösség gondnoka, Kovalszki Péter rádió interjúja a 2015-ös ITT-OTT találkozóról ezen az oldalon hallgatható meg, amelyben részletesen beszámol a találkozó programjairól.
Tamásy Éva nagytiszteletű evangélikus lelkipásztor adta hírül a rádió szerkesztőségének, hogy a 98. utcában lévő Evangélikus Templomban utoljára 2015. augusztus 30-án, 11 órakor tartják meg meg az utolsó hálaadó Istentiszteletet. Sajnálatos módon ez a templom záró istentiszteletét jelenti. A Nyugat oldali Magyar Evangélikus Templom 80 éven keresztül sok-sok embernek lelki erősödést, feltöltődést jelentett, az Istennel való találkozás helye volt. Gyermeket kereszteltek, fiatalokat eskettek meg, s kísérték utolsó földi útjukra szeretteiket. Sok szép magyar rendezvénynek, koncertnek, irodalmi estnek adott otthont a kis templom, illetve magyar iskolának, óvodának és bibliaóráknak. A közösség azért volt kénytelen megválni a templomtól, mert annak felújítási költségeit nem tudta előteremteni. A gyülekezet megmaradása végett a szolgálat a Nyugat oldali Magyar Református Templomban, a Puritason a folytatódik.
Szerkesztőségünk tervezi, hogy egy későbbi adásunk alkalmával készít a templom történetéről egy rövid összefoglalót.
Augusztus 23-án színes felvonulás fogadta a kíváncsi érdeklődőket, akik kilátogattak a Clevelandi Kultúrkertek területére az ott megrendezett Egy Világ Napjára. Cleveland város nemzetiségeinek és a sokoldalú kultúrájának megmutatkozási lehetősége a rendezvény. A fesztivál résztvevői megcsodálhatták a nemzeti ruhákba öltözött felvonulók színes ruhakölteményeit, s élvezhették a különböző nemzetiségek zenéjét, kultúráját.
A Magyar Kultúra Kertje a német kert szomszédságában található, területileg az egyik legnagyobb kert, amelyet nemrég újítottak fel. Ady Endre, Liszt Ferenc, Reményi József, Madách Imre szobrai díszítik a kertet. Nagy örömünkre szolgált megállapítani, hogy a Magyar Kultúra Kertje a legnépesebb, a közkedveltté vált magyar konyha becsalogatta a fesztivál résztvevőit. Egyre többen tértek be, hogy megkóstolják a finom kolbászt, a pogácsát, a mákos és diós bejglit, az almás-meggyes rétest.
A meghirdetett hivatalos program előtt Török Dancsó Ádám, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa varázsolta el magyar dalokkal a kertbe látogatókat, s teremtett pillanatok alatt magyaros hangulatot .
Az anyaország nem mond le egyetlen magyarról sem, akár vegyes házasságból született, akár már nyelvvesztéssel él, és mindent megteszünk azért, hogy a Kárpát-medencében tapasztalt negatív tendenciákat visszafordítsuk – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Grezsa István a magyar kormány által idén útjára indított Petőfi Sándor-program kapcsán. A miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa elmondta, mivel a Kárpát-medencében a szórvány 95 éve „olvad”, jelentős fogyás figyelhető meg a nagyvárosokban is, a program célja ennek a folyamatnak a lassítása, lehetőség szerint megállítása.
– Valószínűleg lehetetlen minden egyes szórványtelepülésre segítőket küldeni. Mi alapján dőlt el, hogy hová irányítanak kiküldötteket, megbízottakat?
– A 2013-ban a nyugati diaszpóra támogatására elindított Kőrösi Csoma Sándor-programmal párhuzamosan indította el ez év március 15-én a nemzetpolitikai államtitkárság a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor-programot. Az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területének országaiba ötven magyar fiatalt küldtünk ki. Egy augusztus eleji egyhetes oktatási szakaszt követően, amelyen az államtitkárság munkatársai, illetve külhoni és magyarországi meghívott előadók tartottak előadásokat többek között a szórványgondozásról és a célországok magyarságáról, az ösztöndíjasok egy része augusztus 15-én már meg is érkezett a célhelyszínre, másik részük szeptember 1-jén kezdi meg a munkáját.
A céltelepülések köre úgy alakult ki, hogy felvettük a kapcsolatot az érintett országok magyar szervezeteivel, az egyházakkal és az oktatási intézményekkel, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek ösztöndíjasaink. A hosszas, minden részletre kiterjedő egyeztetés eredményeképpen Felvidéken 8, Délvidéken (Szerbiában) 5, Horvátországban 2, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában, Macedóniában, Dél-Lengyelországban és Csehországban 1-1, Ausztriában 4, Kárpátalján 4, Románia – Moldva, Erdély, Partium és Bánság – szórványközösségeiben pedig 22 ösztöndíjas fog kilenc hónapon keresztül tevékenykedni. Hasonlóképpen a Kőrösi Csoma Sándor-programhoz itt is kértük a fogadó szervezeteket, hogy jelöljenek ki mentorokat, akik koordinálják az ösztöndíjasok munkáját.
S ami még nagyon fontos: a fogadó szervezetekre anyagi teher nem hárul. Az ösztöndíjasok havonta kapják az ösztöndíjukat, illetve a szállás- és utazási költség térítésére szolgáló ellátmányi keretet.
– Említette, hogy Romániába 22 ösztöndíjas érkezik. Pontosan hová jöttek és honnan?
– Huszonkét ösztöndíjasunk Romániában Lészpeden, Szászrégenben, Gyulafehérváron, Csicsókeresztúron, Válaszúton, Szamosújváron, Zsobokon, Lupényban, Vízaknán, Nagysármáson, Segesváron, Fogarason, Resicabányán, Medgyesen, Déván, Temesváron, Nagyszalontán és Nagybányán tevékenykedik majd. A Kárpát-medence legkülönbözőbb tájairól érkeznek – többek között Kárpátaljáról is –, és bizony nem egy van közülük, aki először lép erre a vidékre.
– Melyek voltak a jelentkezés feltételei?
– A pályázati kiírást a nemzeti regiszter honlapján (www.nemzetiregiszter.hu) tettük közzé március 15-én, és a médián keresztül igen nagy hangsúlyt fektettünk a kiírás hírüladására. Az eredmény nem is maradt el: az április 15-ei benyújtási határidőig összesen 168 pályázat érkezett, és a pályázók között sok külhoni származású fiatal is szerepelt. Pályázó lehetett az a 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel, emellett kiemelkedő és a magyar szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik, és/vagy közösségszervező, hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben aktívan részt vett.
Az alkalmasnak tartott pályázókat az államtitkárság munkatársaiból álló bizottság személyesen hallgatta meg egy interjú keretén belül. E kettő: a benyújtott pályázati anyag és az interjúk eredménye alapján választottuk ki azt az 50 személyt, akiket május 7-én nyertesekként értesítettünk az eredményről. Sok pedagógus: óvónő, tanítónő, magyar- és történelemtanár, de cserkész, pályázatíráshoz értő, néprajzos, népzenész, néptáncos és számos más, elvárt kompetenciákkal rendelkező szakember van közöttük. Külön öröm számunkra, hogy az 50 Petőfi Sándor-ösztöndíjas közül 18-an nem anyaországiak – közülük 9-en erdélyiek. Kifejezett célunk volt ugyanis, hogy például a kárpátaljai pályázó Erdélybe, a felvidéki pedig Délvidékre kerüljön, és így tovább, hiszen azáltal, hogy kilenc hónapot egy másik elcsatolt területen töltenek, kölcsönösen felfedezik, milyen sokszínű nemzet tagjai vagyunk.
Ösztöndíjasaink mindegyike tisztában van azzal, hogy Magyarországot, a kormányzatot, és minden magyart képviselnek, aki a csonka anyaországban él, ez pedig rendkívül nagy felelősség, egyúttal büszkeség is. Emellett éppoly nagy lehetőség és esély, hiszen az ösztöndíjas abban a nemzetépítő munkában vesz részt, amelyet Magyarország kormánya a nemzeti újjászületés érdekében végez.
– Az Erdélyben, azon belül pedig a Székelyföldön élők is nagy várakozással tekintenek a program elé, hiszen részt vesz számos itt élő vagy innen elszármazott ösztöndíjas – köztük e sorok írója is. Kik ők és hol teljesítenek majd szolgálatot?
– A gyergyóalfalvi Gál Veronika a délvidéki Hertelendyfalván, a zetelaki Miklós Tünde önnel együtt Bécsben, Bokor Csongor Sepsiszentgyörgyről Fogarason, Gelei Botond Árkosról a kárpátaljai Karácsfalván, Horváth Ida Temesvárról szülővárosában, a nagyszalontai Patócs Júlia és a szászrégeni születésű Rád András László úgyszintén, míg a Bákóban született Bogdán Tibor Nagybánya magyar közösségeinek munkáját segíti majd. Az ösztöndíjasainkról, a fogadó szervezetekről, a programról és a teljesített szolgálat konkrét eredményeiről a www.petofiprogram.hu oldalon lehet tájékozódni.
– Mindamellett, hogy az ösztöndíjasok segítik a fogadó szervezetek munkáját, mi a Petőfi Sándor-program alapvető célja?
– A magyar nemzet létszámában és sok helyen arányaiban is fogy, a Kárpát-medencében a szórvány 95 éve „olvad”, jelentős fogyás figyelhető meg a nagyvárosokban is. A Petőfi Sándor-program célja ennek a folyamatnak a lassítása, lehetőség szerint megállítása. Az 50 ösztöndíjast azért küldjük kifejezetten szórványterületekre, mert ott látjuk a legnagyobb veszélyét a magyar identitás teljes elveszítésének. Ennek megőrzése szempontjából Trianon óta ezek a közösségek vannak a legnehezebb helyzetben.
Lassan egy évszázada a többség szorításában élnek, mégis megőriztek valamit abból, ami nemzeti önazonosságtudatot jelent: ilyen értelemben is hűség, remény és hit tapasztalható a részükről. A program révén szeretnénk megerősíteni őket ebben. Célunk még, hogy az ottani közösségek értékőrző munkáját segítsük, tájékoztatási, közösségépítő, támogató tevékenységünkkel erősítsük Magyarországhoz való kötődésüket. Ezáltal reményeink szerint az anyaország gondoskodását is sikerül közvetítenünk feléjük. További céljaink között szerepel, hogy nemzeti elkötelezettségű fiatalok számára tanulási lehetőséget biztosítsunk a szórványközösségekben, valamint hogy egy működő közösségi hálózatot hozzunk létre a Kárpát-medencében, amelyben nemcsak az anyaország tart fenn kapcsolatot a külhoni magyar nemzetrészekkel, de a szomszédos országok magyar közösségei egymással is szoros kapcsolatot alakítanak ki.
Bízunk abban, hogy a program a szórványban élők magyar azonosságtudatának elmélyítése mellett a külhoni magyarság és az anyaországi magyarok közötti, vagyis a magyar–magyar kapcsolatok megszilárdításához is jelentős mértékben hozzájárul majd.
– Mindezzel a magyar kormány újfent azt kívánja kifejezni, hogy döntéseiben nemcsak a tízmilliós anyaországra fókuszál?
– Trianon óta annyi fájdalom, gyász, veszteség halmozódott fel, különösen a szórványközösségekben, hogy ezeknek a megtapasztalása, megélése, helyén kezelése nem könnyű feladat. Nyilvánvaló, hogy ez a program nem a sebek nyalogatásáról akar szólni, hanem sokkal többről. Egyfelől a legnehezebb helyeken őrt állók részére közvetíteni akarjuk azt az üzenetet, hogy az anyaország nem mond le egyetlen magyarról sem, akár vegyes házasságból született, akár már nyelvvesztéssel él, és mindent megteszünk azért, hogy a Kárpát-medencében tapasztalt negatív tendenciákat visszafordítsuk.
Másfelől míg a Kárpát-medencében a depresszió, a demográfiai okokból, gazdasági elvándorlásból fakadó rosszkedv jellemző, addig a nagyvilág magyarsága a reneszánszát éli, fokozott érdeklődést tanúsít Magyarország iránt. Szeretnénk – részben a program segítségével – ezt az érdeklődést a Kárpát-medencében is újra felkelteni. A magyar nemzetpolitika egyik fő célkitűzése, hogy újra otthon legyünk a Kárpát-medencében. A 95 esztendeje tartó Kárpát-medencei térvesztésünk döntő szakaszához érkeztünk. A következő legfeljebb két-három évben dől el, hogy emelkedő nemzetként éljük-e meg a trianoni centenáriumot, vagy veszteségeivel szembenézni képtelen közösségként, amely elfogadja számbeli és lélekbeli fogyatkozásának következményeit.
Nyilván minden felelősen gondolkodó magyar csak azt válaszolhatja, hogy legyen bármilyen végzetesnek tűnő is leépülésünk, mégis meg kell próbálkoznunk talpra állni. S ha ezért a maga helyén és módján mindannyian mindent megteszünk, akkor egyre többen fogjuk érezni, amit gyönyörű költeményében Sajó Sándor megfogalmazott: „Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! / Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, / Mely itt reszket a Kárpátok alatt.”
– A Kőrösi Csoma Sándor-program miben különbözik a Petőfi Sándor-programtól?
– A nemzetpolitikai szótárban különbséget teszünk a diaszpóra és a szórvány között. Diaszpóra alatt értjük a nagyvilágban szétszóródott magyarságot, szórvány alatt pedig a Kárpát-medence szórványközösségeit. A nyugati diaszpóra magyarságának segítségére elindított Kőrösi Csoma Sándor-program keretében 2013-ban 48 ösztöndíjas utazott 16 országba, majd a nagy sikerre való tekintettel 2014-ben már 100 ösztöndíjast irányítottunk 24 országba. Ebben az évben ugyancsak 100 ösztöndíjas utazott 5 kontinens 26 országába.
Az új célországok között szerepel Törökország, Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Írország, Belgium és Új-Zéland. Ennek a programnak a célja ugyancsak a magyar önazonosságtudat elmélyítése és a magyar nemzet összetartozásának megerősítése, az anyanyelvismeret fejlesztése, a magyar közösségekben való tevékenység és a Magyarországgal való kapcsolattartás ösztönzése. Mindkét program révén azt üzenjük a világban minden, magát magyarnak valló embernek, hogy ő Magyarország számára ugyanolyan fontos, szülessen bár Budapesten, Nagybecskereken vagy éppen Ontarióban.
A nemzeti identitás megőrzéséhez és erősítéséhez elengedhetetlen a kormány és a mindenkori politikum felelősségvállalása, ugyanakkor az egyéni teljesítmények és helytállások nélkül ez mind kevés. Ebben számítunk az ösztöndíjasainkra, a fogadó szervezetekre és széles értelemben minden nemzettársunkra.
Varga Gabriella / kronika.ro
A teljes államapparátustól nagyon sok és odaadó munkára van szükség ahhoz, hogy Magyarország sikeresen tudja végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a keddi budapesti kormányzati konferencián, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tájékoztatása szerint. 
Giró-Szász András az MTI kérdésre elmondta: a kormányzati konferencia a miniszterelnök nyitóbeszédével kezdődött, amelyben egy világos és egyértelmű pályát vázolt föl 2010-től napjainkig.
“2010-ben Magyarország Görögországgal egyetemben egy gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság kellős közepén volt. Az elmúlt 4 év kormányzati gazdaság-, és társadalompolitikája kellett mindahhoz, hogy mára a kifejezetten jó gazdasági mutatóink jellemezzenek bennünket. Azonban még sok teendő van ahhoz, hogy Magyarország ne csak azt mondhassa el magáról, hogy Görögországgal ellentétben sikeresen elkerülte a gazdasági és társadalmi csődöt, hanem azt is, hogy sikeresen tudta végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját. Ehhez azonban még mindnyájunktól – a teljes államapparátustól – nagyon sok és odaadó munkára van szükség” – idézte Orbán Viktor gondolatait Giró-Szász András.
A kormányzati konferenciáról szóló sajtóértesülésekkel kapcsolatban az államtitkár az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a miniszterelnök semmilyen kormányzati személyi kérdésben, sem tárcákat, sem konkrét személyeket illetően semmilyen megjegyzést nem tett a konferencián.
