I. István öröksége
Köszöntés és előadás

2022. augusztus 21.

Szeretettel köszöntöm az ünneplő gyülekezetet Magyarország Ohió államában működő Tiszteletbeli Konzuli Hivatala nevében.

Tisztelettel megköszönöm Főtisztelendő Bóna Richárd plébános úrnak a kedves meghívást és felkérést, hogy magyar népünk e jeles eseményén köszönthetek mindenkit, és megoszthatok néhány fontos részletet annak a nagy magyar királynak az életéből, akinek a nevéhez a magyar egyház és az állam alapítása fűződik.

Engedjék meg kedves barátaim és honfitársaim, hogy egy érdekes felfedező útra vigyem Önöket I. István királyunk életével kapcsolatban. Legtöbbünk számára talán –a történelmi tanulmányainkból– ismerősek lesznek az elmondottak, de szeretnék rámutatni István életén keresztül egy olyan fontos életbölcsességre, ami mindannyiunkat kivétel nélkül érint és amit mindannyian megszívlelhetünk.

Közérdekű hirdetés

Tehát kezdjük a kalandos utazást:

I. István (997-1038) fektette le az államiság alapjait –miután az ellenálló törzsi vezetőket leverte–, továbbá kiépítette az egyházi és világi intézményrendszert és elindította a magyarság keresztény hitre térítését.

István sokat köszönhetett apjának, mert Géza fejedelem (945-997) volt az, aki előkészítette fiának a hatalom hatékony gyakorlásához vezető utat. Bár Géza fejedelem nem vált kereszténnyé, de az új vallás csírái már ott voltak uralkodása jegyeiben, valamint családját is a keresztény vallásnak megfelelően kezdte nevelni. Ez abban is megmutatkozott, hogy Géza –halála előtt– 996-ban bencés szerzeteseket telepített le Pannónia hegyén, akik megalapították a monostorukat, és ezáltal megkezdődött a nyugati kereszténység szerveződése a magyarok körében.

Géza továbbá tudatosan készítette fel Istvánt az uralkodásra. Fontos lépés volt ebben, hogy a fejedelem a bajor származású Gizella hercegnőt szánta István feleségéül, aki erősen vallásos volt. Ez abból is kitűnik, hogy a hercegnő papok és lovagok kíséretében érkezett meg az országba. Házasságukból két fiúgyermek született: Ottó és Imre. Ottó azonban korán meghalt. Ezért a királyi pár nagy gondot fordított Imre nevelésére.

Röviden tekintsünk bele Imre –a magyar ifjúság védőszentjének– életébe. Imre herceg neveltetésének fontos része, hogy a gondoskodó szülők Gellért püspökre bízták oktatását. A püspök hét éven át tanította az ifjú Imrét latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait. Azonban a tudományok mellett a vallásra és a papi életre is nagy hangsúlyt fektetett.

Ezután –tizenöt éves korától– Imre herceg apja, István mellett nevelkedett. Ez egy tudatos döntés volt a király részéről, hiszen ahogyan őt is az apja, Géza készítette fel az uralkodásra, úgy most neki is ott volt ez a becses elhívás a jövendő király felé.

I. István mindent megtett azért, hogy fia elsajátítsa az államirányítás csínyját-bínyját, annak tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát. Ezt a nevelési stratégiát fektette írásba István az Intelmek című iratában.

Ebben a király, fia számára útmutatást adott abban, hogy Imre majd hogyan uralkodjon, mikre figyeljen, milyen egy ideális vezető, mik a kötelességei. Mindezen „intelmek” által lényeges tanácsokat adott a jövendő uralkodónak.

Az Intelmek 10 fejezetből áll:

I. A katolikus hit megőrzéséről
II. Az egyházi rend becsben tartásáról
III. A főpapoknak járó tiszteletről
IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről
V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
VII. A tanács súlyáról
VIII. A fiak kövessék az elődöket
IX. Az imádság megtartásáról
X. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről

Miért volt oly fontos, hogy a király elmondja, sőt írásba is fektesse fia –azaz a következő uralkodó– számára a tanácsait és útmutatásait? Miért voltak jelentősek a leírtak?

Vekerdi József (1927-2015) Széchenyi díjas magyar nyelvész, a nyelvtudományok doktora (1979) így ír az Intelmekről: „Ha kellő figyelemmel olvassuk és fordítjuk az Intelmek latin szövegét, arra a megállapításra jutunk, hogy a Szent István-i állameszme nem az ország etnikai felhígítását és külföldi szokások szolgai átvételét jelenti, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzését, és a külföld hódító szándéka elleni védekezést.”1

Azért jelentősek ezek a királyi tanácsok a vallási, hitéleti, valamint nemzeti hagyományok megőrzésének tekintetében, kiemelve továbbá az ország vezetőinek fontosságát, valamint a másik emberrel, illetve más országokkal való –tehát diplomáciai– jó kapcsolat kiépítését és annak fenn- és megtartását, azonban ha szükség úgy hozza, akkor az ország védelmét.

Emellett Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke így ír az Intelmek-ről: „Ez a mű olyan erővel bírt, és sajátos formája ellenére olyan tisztán és érthetően fogta meg a magyar állam működésének fundamentumait, hogy megszületését követően a magyar történeti alkotmány, a Corpus Juris Hungarici első darabjaként tartják számon.”2

Ez az ezer éves mű, illetve I. István eszméje a mai napig hatással van egy nemzet életére és annak kormányzására. Ezt erősíti meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek bölcs meglátása, miszerint, az államalapító királyunk megtalálta a módját annak, hogy ennek a népnek a kultúráját, az azonosságát az új körülmények között is meg lehet őrizni, és ez az összhang ma is igazodási pont.”3

Mi volt az a belső mozgatórugó István számára abban, hogy ezek az Intelmek megszülessenek?

Talán Istvánt tudatosan vagy tudattalanul a Szentírás örök érvényű szavai ösztönözték. Isten igéjében, a Példabeszédek könyve 1. részének 8-ik versében ezt találjuk: „Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!” István hallgatott apja, Géza fejedelem tanácsaira, útmutatásaira és most az ő fiának kellett átadni a tanultakat és az évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalatok tárházát.

Másrészt meglátásom szerint az is mozgatta Istvánt, hogy az Intelmek leírattassanak, mert jól tudta, hogy uralkodónak lenni nem könnyű dolog. Aki vezető pozícióban van, az tudja, hogy sok tanulásra, bölcsességre, jó döntésekre, jó tanácsokra, útmutatásra van szükség ahhoz, hogy valaki hatékony vezető lehessen.

Ezt adta át fiának örökségül és ezen a mai napon bízom benne, hogy mi is tanulhattunk egy olyan király életéből, aki Istent tisztelő módon keresztény alapokra helyezte egy egész ország irányítását és annak sorsát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Isten áldja meg Önöket, magyar népünket az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában.

 

Ft. dr. Krasznai Csaba
püspök
Krisztus Egyesült Egyháza
Kálvin Egyházkerület
Magyarország tiszteletbeli konzulja,
Ohio állam

 

Forrás:

1Vekerdi József: Szent István Intelmei, Válasz, 2002. december 20., valasz.hu
2Orbán Balázs: A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, 85.o.
3https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2018/08/erdo-peter-szent-istvan-vilagnezete-ma-is-aktualis

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.