Kárpát-medencei családpolitika, a magunk erejéből

A magunk erejéből akarunk a népességfogyás kelepcéjéből kimászni, nem kívánunk bevándorlóországgá válni – fogalmazott portálunknak Potápi Árpád. A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság vezetője hozzátette, a magyarság csakúgy, mint más európai nemzetek többsége, demográfiai válsághelyzetben van, amelyből kivezető utat nem a migráció, hanem a hazai és külhoni magyarság családtámogatási rendszerének megerősítése jelenti. Az államtitkár azzal a bejelentésével kapcsolatban nyilatkozott portálunknak, amely szerint a 2018-as magyar családok évét az egész Kárpát-medence magyarságára ki kívánják terjeszteni. A programban a külhoni magyar családok gyermekvállalási hajlandóságának vizsgálata mellett például a világon egyedülálló magyar védőnői rendszer kiterjesztése is helyet kap majd. 

Az egyetlen szem aktivista produkciója mellett kisebb jelentőséget tulajdonított a sajtó Orbán Viktor 2017-ben, Tusnádfürdőn elhangzott beszédének azon részének, amelyben a miniszterelnök demográfiai értelemben veszélyeztetett nemzetnek nevezte a magyart. A tavaly év végi bejelentések tükrében, amely szerint 2018 a magyar családok éve lesz, úgy látszik, a kormány újabb lendületet kíván adni a demográfiai válság elleni küzdelemnek. A magyar családokat célzottan segítő újabb program azonban nemcsak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencére kiterjedően valósulhat meg. Erre nemcsak az EMMI korábbi családtámogatási változtatásai, de a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság legújabb kezdeményezése is utal, amellyel kapcsolatban kedden tartott sajtótájékoztatót Potápi Árpád államtitkár, Budapesten.

VESZÉLYEZTETETT NEMZET

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök 2017 nyarán, a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy több területen is sürgős szemléletváltásra, mondhatni dimenzióváltásra van szükség, Ezek közül is első helyen említette a demográfia kérdését, amelynek kapcsán a minimális elérendő célként nevezte meg a jelenlegi 1,2-ről minimum 2,1-re emelni az egy főre jutó átlagos születési számot. Mint hangsúlyozta, amíg ez meg nem oldódik, addig

a magyar demográfiai értelemben veszélyeztetett nemzetnek számít.

Hasonlóan fontos megoldandó problémának nevezte ehhez szorosan kapcsolódva a Kárpát-medencére kiterjedő nemzetszervezést. Itt utalt arra, hogy a magyar nemzeti politikát a teljes Kárpát -medencére kiterjesztenék a magyar állampolgárságú gyermekek, vagy a CSOK-ra jogosultak körének bővítésével. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, ezt csak úgy szabad megvalósítani, hogy az az anyaországban ne váltson ki ellenérzést.

KÖLDÖKZSINÓR PROGRAM

Novák Katalin tavaly december végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy 2018 a magyar családok éve lesz. A család, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár Ezzel összefüggésben tett említést az úgynevezett Köldökzsinór programról, amely szintén január 1-jével indult és azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint egy babakötvényre Start-számlával. Utóbbi kezdő összege 42 500 forint.

Emlékezetes, Novák Katalin tavaly december végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy 2018 a családok éve lesz. Mint az család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár kifejtette, idéntől növekszik többek között a kétgyermekesek családi adókedvezménye, folytatódik a gyed extra, továbbá a duplájára emelik a diplomás gyed időtartamát. A diplomás gyed összege is nő, felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevők esetében. Újabb támogatást kapnak a jelzáloghitelesek, az érintett családok tartozása a harmadik, a negyedik és az ötödik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken. Ez igaz a később felvett hitelekre is. Novák Katalin arról is beszélt, az első gyermek vállalásakor az édesanya fennálló diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét elengedik, a harmadiknál pedig az egészet. Emellett a kormány nyolc milliárd forinttal többet szán lombikprogramra.

2018 A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR CSALÁDOKRÓL SZÓL MAJD

A sajtótájékoztatón Potápi Árpád felidézte, a nemzetpolitikai államtitkárság 2012 óta hirdeti meg tematikus éveit a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben, amely úgy határozott, 2018-ban az EMMI programjához csatlakozva az egész Kárpát-medencére kiterjesztik a Magyar családok éve – programot. Mint megjegyezte, eddigi munkájuk is alapvetően a határon túli magyarság alapsejtjének, a családoknak a támogatására irányult. A 2018-ban elkülönített egymilliárd forintból a program többek közt kutatást tervez annak megismerésére, mit jelent a család fogalma 2018-ban a határon túli magyar közösségekben, hogyan alakulnak a házasságkötések, milyen a gyermekvállalási hajlandóság, milyen arányban köttetnek vegyesházasságok, hány gyermek születik egy családban átlagosan, és milyen mindennapi problémákkal kell a megküzdeniük. A program keretében többek közt a Magyarországon egyedülálló védőnői hálózathoz hasonló rendszert szeretnének kiépíteni, amely jelenleg csak a Vajdaságban működik. Finn példára továbbá az EMMI babakötvény és anyasági támogatási programját kiegészítve gyermeknevelési kezdőcsomag bevezetését is tervezik. A program kiterjed a gyermekgyógyászati képzés erősítésére, a családbarát munkahelyek segítésére, és a közösségek erősítésére is.

SAJÁT ERŐBŐL KIKEVEREDNI A DEMOGRÁFIA KELEPCÉJÉBŐL

A sajtótájékoztatót követően a portálunknak nyilatkozó Potápi Árpád visszautalva Orbán Viktor Tusnádfürdőn tett kijelentésére úgy fogalmazott, a népességfogyás kérdése benne van a levegőben, mivel „egy időben, egy térben élünk a Kárpát-medencében, ismerjük a magyarságot érintő problémákat és sikereket egyaránt”. Az államtitkár hozzátette, ma a magyarság csakúgy, mint más európai nemzetek többsége, demográfiai válsághelyzetben van. Úgy fogalmazott,

szeretnénk, ha a magunk erejéből tudnánk kimászni ebből a kelepcéből, nem kívánunk bevándorlóországgá válni. A családtámogatási rendszer megerősítésével, és külhonban is a családok támogatásával akarjuk elérni, hogy minél több magyar gyermek szülessen, egyre több magyar család tudjon megkapaszkodni, megerősödni.

Arról is beszélt, a kormány 2018-ban Magyarországon meghirdette a magyar családok évét. Ehhez csatlakozva került meghirdetésre a külhoni családok éve, amelyet a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága koordinál, aminek eddig is a külhoni magyarság támogatása, identitásának megőrzése, a kultúra, az oktatás, az intézményrendszer, a vállalkozások erősítése, a szülőföldön való boldogulás elősegítése volt a feladata.

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN TARTANI A MAGYAR MUNKAERŐT

Arra a kérdésünkre, hogyan értheti meg e támogatás jelentőségét, hasznát, a kárpát-medencei magyarság egészében kevésbé gondolkodó magyar választó vagy adófizető Potápi Árpád úgy reagált, véleménye szerint nincs olyan, hogy „teljesen átlagos magyar adófizető”. Mint kifejtette, a Magyarországon élő durván tízmillió magyarból legalább két, két és félmillió ember valamilyen módon kötődik a határon túli területekhez, ősei, családja, ismerősei révén. Ugyanakkor megjegyezte, azon határon túli magyaroknak, akik úgy döntenek, hogy nem otthonukban akarnak munkát vállalni,jelentős részük Magyarországot választja.

Az a jobbik eset, ha itt meg tudjuk őket állítani, és nem a világ más pontjára mennek el

– tette hozzá. Az ő gazdasági potenciájukat is tekintve ezért sem érheti semmilyen hátrány az itthoni magyarságot amiatt, ha a külhoni magyarokat támogatják. Potápi Árpád ugyanakkor hozzátette, történelmünket tekintve, ha csak ilyen szűk körben gondolkodnánk, nem lenne számunkra II. Rákóczi Ferenc, az összes erdélyi fejedelem vagy Mátyás király.

Az államtitkár arról is szólt, bár a keresetek egyre közelítenek egymáshoz a Kárpát-medencében, a program figyelembe veszi a régiós eltéréseket is. Mint megjegyezte, Kárpátalja számára éppen emiatt indultak már korábban is speciális programok. Potápi Árpád hangsúlyozta, bár a tematikus évben a program során most mérik majd fel célzottabban a gyermekvállalási hajlandóságot, illetve a családok helyzetét, ugyanakkor előzetes kutatások is rendelkezésre állnak a kérdésben. Mivel az eredmények majd csak az év későbbi szakaszában futnak be, eleve úgy tervezik, hogy a nyomukban elindult programokat a tematikus év lezárulta után is tovább viszik.

Forrás: PestiSrácok.hu;

Comments are closed.