Az RMDSZ „miniparlamentjeként” működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozsváron ülésezett pénteken. Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor kijelentette: egyre kisebb az esély a régi koalíció újraalakítására. Az ülésen a magyarországi választásokról is beszéltek, Markó Béla volt RMDSZ-elnök is felszólalt.
Kelemen Hunor a múltról, az előttük álló kihívásokról beszélt, arról, ami jól működött, és arról is, amin javítani kell. Felidézte, hogy az Ilie Bolojan vezette kormány előbb felbomlott, majd a bizalmatlansági indítvány nyomán meg is bukott. Hangsúlyozta: amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, mindig kettős feladatot vállalt magára. Egyrészt a magyar közösség érdekeinek képviseletét Románia kormányában, másrészt pedig az ország egészét érintő felelősséget. Mint fogalmazott, kormányon nemcsak a saját közösség problémáival kell foglalkozni, hanem az állam gondjaival is. Azt mondta, ezt a feladatot a kormány bukásáig vállalták és végezték, és az ügyvivő kormányban is azt teszik.
Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy amikor 36 évvel ezelőtt megbukott a kommunista diktatúra, az erdélyi magyarok azt vállalták, hogy a Nyugathoz akarnak tartozni. Ehhez a legnehezebb időszakokban is ragaszkodtak, és szerinte a következő, zűrzavaros időszakban is ezt kell szem előtt tartani.
Úgy vélte,
a mostani politikai válság csak a jéghegy csúcsa, ennél sokkal mélyebb társadalmi krízis zajlik.
Évek óta válságban van a nyugati társadalom, miközben a térség több mint másfél évtizede egyik válságból sodródik a másikba.
Azt mondta, egy ilyen válsághelyzetben a kisebbségeket mindig súlyosabban érintik a változások, ezért arra kell választ találni, mi a teendő. Szerinte minden változás valami újat hozott, és soha nem volt visszatérés a korábbi állapothoz. Úgy fogalmazott, a közösségnek össze kell fognia, vissza kell adni a bizalmat és a reményt, valamint meg kell erősíteni az önbecsülést. Hozzátette: az erdélyi magyarságnak kell alkalmazkodnia a megváltozott világhoz.
Önkritikáról és a költségvetési hiányról is beszélt
Kelemen Hunor szerint nem volt könnyű időszak az elmúlt másfél év, ezért érdemes számot vetni a történtekkel. Emlékeztetett arra, hogy a kampányban két dolgot ígértek: a józan ész képviseletét, illetve a túlméretezett állam leépítését. Azt mondta, utóbbi kapcsán önkritikával kell kezdeniük, mert az állam túlköltekezését nem sikerült olyan mértékben csökkenteniük, ahogyan szerették volna. Bár eredményeket értek el, ezek nem voltak olyan jelentősek, mint amilyeneket terveztek.
A költségvetési hiány csökkentéséről szólva elmondta: eredetileg az állami kiadások visszafogása volt a cél, nem az adóemelés.
Ezt nem tudták megvalósítani, mert túl nagy problémák vannak az állami költségvetésben. Úgy fogalmazott, a helyi adók emelése tovább növelte az elégedetlenséget.
Az eredményekről
Az RMDSZ elnöke azt mondta, sikerült megakadályozni, hogy a magyar közösség közép- és hosszú távon kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. Mint fogalmazott, voltak olyan tervek, amelyek olyan területi átszervezéseket tartalmaztak, amelyek károsak lettek volna a közösség számára. Hangsúlyozta, azt is sikerült elérniük, hogy a magyar iskolák megmaradjanak ugyanabban a jogi struktúrában és létszámban, mint korábban.
Elmondása szerint, ha ez nem sikerül, számos önálló magyar iskola megszűnt volna, és román intézményekkel vonták volna össze őket.
Kiemelte, hogy sikerült újraindítani a II. Rákóczi Ferenc gimnáziumot, amit jelentős eredménynek nevezett. Emellett beszélt a magyar tankönyvíró programról is. Úgy fogalmazott: miközben egyik oldalon a közösséget építik, másik oldalon olyan helyzetben kormányoznak, amelyben „ránk égett és ránk ég a kormányzás”.
Kormányválság: egyre kisebb az esély a régi koalíció újraalakítására
Kelemen Hunor elmondta, az elmúlt hetekben valamennyi érintett szereplővel többször egyeztetett, köztük a PNL és a PSD vezetőivel is. Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a 2025 májusában megalakult kormánykoalíciót újraalakítanák, ugyanakkor úgy látja, egyre kisebb az esély arra, hogy ez megtörténjen. Emlékeztetett arra, hogy a PSD az AUR-ral együtt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amely végül megbuktatta a kormányt. Szerinte emiatt nagyon nehéz megtalálni azt a pontot, amely mentén újra lehetne tárgyalni a koalíciót.
Mint mondta, a PSD álláspontja ismert: nem akarnak egy Ilie Bolojan vezette kormányban részt venni. Hozzátette, innen nézve mindenkinek nehéz dolga van. Elmondása szerint jövő héten folytatódnak az egyeztetések az államfővel, és azt fogják javasolni, hogy állítsák vissza a régi koalíciót. Ehhez azonban szükség van egy olyan személyre, akit minden párt el tud fogadni.
Kelemen Hunor úgy vélte, ebben a zűrzavaros időszakban nem valószínű, hogy egy koalíció két és fél évet kibírna, ezért szerinte lépésekben kell haladni.
Most olyan kormányra van szükség, amely legalább jövő tavaszig működőképes marad. Kijelentette azt is: olyan helyzet nem lesz, hogy az RMDSZ egy AUR által támogatott kormányban részt vegyen.
A magyarországi választásokról
A magyarországi választások utáni helyzetről szólva Kelemen Hunor azt mondta, Erdélyben nagyon erős és valós érzelmekkel találkoztak. Szerinte az első nagy feladat ezeknek az érzelmeknek a megértése: azoké is, akik csalódottak, és azoké is, akik bizakodnak vagy örülnek, hiszen „a nap végén nincs két erdélyi társadalom”.
Elmondta:
miután Magyar Péter miniszterelnök Budapestre hívta, úgy látja, kölcsönös tiszteletre és párbeszédre épülő kapcsolatot lehet kialakítani.
Hozzátette: a miniszterelnök megerősítette, hogy nemzetpolitikai nagy kérdésekben nem lesz változás, ugyanakkor azt kérte az RMDSZ-től, hogy maradjanak távol a magyarországi belpolitikai kérdésektől. Kelemen Hunor szerint bármi is történjen Budapesten, az erdélyi magyarok számára az a jó, ha van olyan magyar kormány és magyar politika, amelyre szükség esetén támaszkodni lehet.
A közösség helyzetéről szólva elismerte, hogy az elmúlt időszakban sok seb keletkezett az RMDSZ-en és az erdélyi magyar közösségen is.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2028 és 2030 között három év alatt három választás következik, amire két és fél év áll rendelkezésre felkészülni. Úgy fogalmazott, meg kell hallgatni a közösséget, állandó párbeszédre van szükség az emberekkel akkor is, amikor dühösek, és a kritikáikat is meg kell hallgatni. Hangsúlyozta: nyitni kell a fiatalok felé is.
Markó Béla: a korábbi magyar kormány Európa-ellenes útra állt
Az SZKT ülésén felszólalt Markó Béla, az RMDSZ korábbi szövetségi elnöke is. Arról beszélt, hogy azok közé tartozik, akik akár ünnepelhetnék is mindazt, ami Magyarországon történt az elmúlt időszakban, ugyanakkor úgy véli, mégsem az ünneplésnek, hanem a munkamegbeszélésnek van itt az ideje. Mint mondta, amikor nemzetpolitikáról beszél, akkor egy sokkal tágabb értelemben vett magyar–magyar viszonyra is gondol, nem csupán a határon túliak kulturális-oktatási támogatására. Szerinte ebbe korábban és most is beletartozott az, hogy a magyar kormány és az erdélyi magyar közösség képviselői képesek legyenek egyeztetni érdekeiket, akár kompromisszumok árán is.
Markó Béla arról beszélt, hogy már néhány éve figyelmeztet arra:
Magyarországon olyan tartós érdekellentét alakult ki, amilyen korábban nem volt jellemző.
a legfontosabb alapelvek között Európa, a szabadság és az integráció szerepelt.
ha Erdélyben is érvényesülne – szerinte tönkretenné a közösséget.
A romániai kormányválság kapcsán Markó Béla azt mondta, szerinte a korábbi koalíciót kellene ismét működőképessé tenni. Kiemelte, az RMDSZ-nek hozzá kell járulnia egy új koalíció létrehozásához, személy szerint pedig egy nagykoalíció újjáalakítását tartaná kívánatosnak, de a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül. Az RMDSZ jövőjéről szólva pedig hangsúlyozta: azokkal is szóba kell állni, akik jelenleg az RMDSZ ellen vannak. Úgy vélte, ha sikerül bebizonyítani, hogy az RMDSZ minden magyar szövetsége, akkor ez működhet.
Cseke Attila: az ügyvivő kormány nem megoldás, gyorsan véget kell vetni ennek az állapotnak
Az SZKT ülésén felszólalt Cseke Attila ügyvivő fejlesztési és egészségügyi miniszter is, aki szerint a pénzügyi válság kormányzati válsághoz vezetett, és úgy vélte, az ügyvivő kormányzás nem jelent megoldást. Hangsúlyozta: ennek az állapotnak nagyon gyorsan véget kell vetni.
Cseke Attila arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban több olyan probléma is felmerült, amelyre ismerték a megoldást,
ugyanakkor az ügyvivő kormánynak nem volt meg az az alkotmányos lehetősége, hogy meghozza a szükséges döntéseket.
A lehetséges új kormány kapcsán úgy fogalmazott: arra, hogy lesz-e parlamenti többséggel rendelkező kabinet, nem tud optimista választ adni. Szerinte, ha megnézik a pártok nyilatkozatait, minden nagyon kaotikus képet mutat.
Tánczos Barna: „Vissza kell építeni a bizalmat”
Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter szerint a mostani helyzet nehéz, de meggyőződése, hogy az RMDSZ most is képes lesz felelősségteljes döntést hozni.
Azt mondta, hisz abban, hogy van kiút a jelenlegi válságból, ugyanakkor ehhez vissza kell építeni a bizalmi kapcsolatot az erdélyi magyar közösséggel.
Arról is beszélt, hogy 2024-ben már tudták: rendkívül nehéz döntéseket kell meghozniuk, és konkrétan meg kell menteniük az országot a szélsőséges pártoktól. Mint mondta, 2025-ben is volt egy periódus, amikor a legnehezebb napokat és órákat élték át, ugyanakkor az RMDSZ mindig úgy döntött, hogy kemény munkával válaszol a problémás helyzetekre is. Most is nehéz helyzet előtt állnak, és mérlegelniük kell, hogy a helyes döntést hozzák meg.
(Maszol)
Borítókép: Kelemn Hunor az SZKT-n. Fotó: RMDSZ
