Sanders? Biden? Warren? Vagy Buttigieg? Most tartják az USA Iowa államában a demokraták első komoly elnökválasztási elővoksolását, ami nagyban meghatározza majd, ki indulhat végül novemberben a regnáló Donald Trump elnök ellen. Helyzetjelentésünk az amerikai baloldali-liberális tábor állapotáról!

Január 15-én már Iowa állam székhelyén, Des Moines-ben tartották meg a talpon maradt tizenegy induló közül a hat bármiféle eséllyel rendelkező aspiráns tévévitáját. A demokrata jelöltek élbolya most Joe Bidenből, Barack Obama volt alelnökéből, Bernie Sanders szocialista vermonti szenátorból, Elizabeth Warren massachusettsi szenátorból, Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármesterből, Amy Klobuchar minnesotai szenátorból és Tom Steyer üzletemberből áll.

A mostani, viszonylag szoros versenyben a tévéviták során előforduló kisebb-nagyobb bakik és emlékezetes pillanatok mindig dobnak vagy gyengítenek az érintett jelölteken 5-6 százaléknyit, így a jelöltek ottani teljesítménye támpont az aktuális tendenciák megértéséhez. Az utólagos értékelések szerint a január 15-ei vitát Joe Biden nyerte meg, egész egyszerűen azáltal, hogy az eddigiekkel ellentétben

se rasszista, se durván anakronisztikus irányban nem botlott meg legendásan rakoncátlan nyelve,

nem utalt bakelitlemez-lejátszókra és szegregált iskolabuszokra, de a pályán lévő ellenfelek közül nem is tudta senki úgy sarokba szorítani, mint az azóta már kiesett Kamala Harris kaliforniai szenátor tette júniusban.

Bár előnye a legtöbb államban lassan olvadni látszik, a jelenleg éllovas Bidennek a kezére játszik az eseménytelen idő: ha a mostani állapothoz képest semmi nem történik júliusig, bizonyosan ő lesz a demokrata elnökjelölt. Épp ennek az ellenkezője mondható el a jelenlegi élboly sereghajtóiról, Pete Buttigiegről és Amy Klobucharról. Ha ők nem produkálnak megkapó jeleneteket a vitákban, nem is maradhatnak versenyben sokáig.

Az iowai közvélemény-kutatások az országos összképnél valamivel szorosabb meccset mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy a kevésbé népszerű jelöltek egy része (így az országosan bőven tíz százalék alatt álló Buttigieg és az alig mérhető Klobuchar) intenzívebben koncentrál az Iowához hasonló early primary state-ekre, azaz korai előválasztásokat tartó államokra. A két legfrissebb felmérés egyike Bernie Sanderst mutatja 28 százalékon (7 százalékos előnyben Bidennel szemben), a másik Joe Bident 29 százalékon (4 százalékkal Sanders előtt).

Iowai táj: demokrata meccs a republikánus Trump-hátországban

Az állandóan erre-arra kilengő, napi taktusban érkező felméréseknél jobban mutatja az erőviszonyokat a folyamatosan frissülő polling average, azaz a különböző felméréseket súlyozásával számított kutatási átlag. Ebben Bernie Sanders január 25. óta vezet, most 22,2 százalékon áll, 1,2 százalékkal Biden előtt. A harmadik helyezett Pete Buttigieg 15,4 százaléknyi szavazót, Elizabeth Warren 14,7 százalékot, Amy Klobuchar 10,1 százalékot tudhat maga mögött. A minden apróságra reagáló amerikai közvéleménynek jó tükre az, hogy január 24-én még Biden vezetett Iowában, december 29-én Buttigieg, november 11-én Warren, azelőtt pedig október 4-ig stabilan Biden.

Ezekből az adatokból az derül ki, hogy

Joe Biden az országos átlagnál gyengébben teljesíthet Iowában,

és minél közelebb kerülnek az egyes államok előválasztásai, annál inkább a nyakában lihegnek vetélytársai az adott államok felméréseiben. Bár országos átlagban Biden stabil 26,7 százalékkal vezet, Iowában már nem ő az éllovas, ahogy a következő előválasztást tartó New Hampshire-ben sem – itt szűk nyolc százalékot ver rá Sanders. Nevadában is tör felfelé a bozontos hajú szocialista, Biden csak 1,8 százalékkal vezet, míg Dél-Karolinában nagyon stabil, 20 százalékos az előnye.

Biden kezében komoly fegyvertény az, hogy több, mint háromszor annyi kormányzó, szenátor és képviselő támogatja nyilvánosan, mint a második helyezett Elizabeth Warrent. A politikai együttműködési készséget mérő endorsementekből Bidennek összesen 50 darab van, az iowai képviselőkből kettő támogatja, a nevadaiak közül pedig még egy. Az early primary state-ekből rajta kívül csak Pete Buttigiegnek van nyilvános támogatója, egy képviselő Iowából és egy New Hampshire-ből.

Ha a politikusok kampányaihoz befolyó állampolgári támogatásokat a mögöttük álló mozgalmak erőmérőjének tekintjük, akkor viszont Bernie Sanders mögött áll a legdinamikusabb mozgalom: 34,6 millió dollárral támogatták az állampolgárok 2019 utolsó negyedévében, míg Pete Buttigieg-et 25,2 millióval, Joe Bident pedig csak 23,3 millióval. Ebben a tekintetben viszont zavaró tényező két milliárdos, Mike Bloomberg volt New York-i polgármester és Tom Steyer részvétele a választáson. Főként saját pénzükből finanszírozott kampányaik Bloomberg esetében 200, Steyernél 157 millióból gazdálkodhattak az elmúlt negyedévben.

Iowa úgynevezett swing state, azaz

hol ide, hol oda, de általában az elnökválasztás végső győztesére szavazó állam.

A 2016-os választáson Donald Trump 10 százalékos előnnyel tarolt itt, de azelőtt kétszer is behúzta az államot a demokrata Barack Obama, második indulásakor pedig George W. Bush is megnyerte. Ezért komoly lakmusztesztje az iowai jelölőgyűlés annak, hogy a 2016-ban Trumpra szavazó mérsékelt választókat milyen politikai üzenetekkel lehet megszólítani.

A demokrata jelöltek esetében mindenképpen beszélhetünk közös politikai minimumról, nagyon sok kérdésben ugyanis nincs választék, minden esélyes jelölt ugyanazt az álláspontot képviseli. Ilyen például a nagyvárosokban koncentrálódó demokraták ellenében a vidéki, főleg republikánus szavazókat helyzetbe hozó Elektori Kollégium: ezt az intézményt mindenki eltörölné, ahogy a magánkézben lévő börtönöket és a halálbüntetést is. Egyetértés van a szövetségi minimálbér kérdésében (15 dolláros órabért akar minden jelölt), valamint a DACA-program, azaz a kiskorú illegális bevándorlók deportálását megtiltó intézkedés tekintetében is egy véleményen van az Iowában esélyes öt jelölt: mind állampolgárságot adnának a DACA érintettjeinek.

Biden vs Sanders: idősebbek is elkezdhetik?

A legkiélezettebb – és a választópolgárok életét leginkább befolyásoló – vita az egészségügy kérdésében folyik. Mindenki meg akarja változtatni a 65 év alattiaknál piaci biztosítók által üzemeltetett, idősebbek esetén pedig államilag finanszírozott, méregdrága egészségügyi rendszert, de csak a magát szocialistának valló Bernie Sanders és Elizabeth Warren támogatja az ún. Medicare for All rendszert,azaz a teljes átállást az államilag finanszírozott egészségügyre.

A többi jelölt tervei hagynának még némi teret a magánbiztosítók számára is. Ehhez kapcsolódik a nevetségesen drága amerikai gyógyszerek kérdése is: Sanders, Buttigieg és Klobuchar gyógyszerimporttal oldaná meg a problémát, Biden a külföldi gyógyszerárakhoz igazított hatósági árat vezetne be, míg Elizabeth Warren szerint állami kézbe kellene venni a gyógyszergyártást.

Szimbolikus kérdés az abortusz: bár mindenki liberális állásponton van, a radikálisabb Sanders, Warren és Buttigieg szinte korlátozások nélkül lehetővé tenné a terhesség megszakítását, míg a mérsékeltebb Biden és Klobuchar legalább a Roe v. Wade legfelsőbb bírósági per által engedélyezett korlátozásokat megtartaná. Ugyanígy szimbolikus – és a Demokrata Pártban kis mozgásteret nyújtó – kérdés a marihuána legalizálása: Bidenen kívül a többiek mind legalizálnák, míg a volt alelnök csak dekriminalizálná a fű fogyasztását. A fegyvertartás ügyében is szűk spektrumon mozognak a vélemények: mindenki szigorítaná a fegyvervásárláshoz szükséges előzetes ellenőrzéseket és betiltaná a gépfegyverek forgalmazását. Biden, Sanders és Buttigieg, azaz az „urak” viszont gondoskodnának a már állampolgári kézben lévő gépfegyverek visszavásárlásáról is.

A bevándorlás kérdésében a demokrata kánont, azaz

az illegális bevándorlás tényállásának eltörlését Sanders, Warren és Buttigieg támogatják.

A mérsékeltebb Biden nem legalizálná a törvénytelen határátlépést, a konzervatív szavazók átcsábítására bazírozó, magát Iowában „barátságos szomszéd szenátorként” hirdető Klobuchar pedig még több pénzt költene a határkerítés megépítésére.

Rázós és megosztó téma még a börtönből szabadult elítéltek választójogának kérdése. Biden és Klobuchar ebben a kérdésben nem foglaltak állást, valószínűsíthető, hogy ők nem kezdeményeznék a jelenlegi, a választójog visszaadását a kormányzókra bízó szabályozás megváltoztatását. Warren és Buttigieg minden szabadult rabnak visszaadná a választójogot, míg Sanders szerint a bűnözők akár a börtönből is nyugodtan szavazhatnának.

Warren vs Buttigieg: itt nem törhetnek át?

Donald Trump elnökségének zászlóshajó-projektje volt a nagy 2017-es adócsökkentés, amelynek egyrészt áldásos hatása volt a gazdaságra, másrészt azonban a leggazdagabb amerikaiak zsebébe is dollármilliárdokat tett vissza. Az intézkedéssel egyik demokrata sem ért egyet. A mérsékeltek, Biden és Klobuchar a 2017-esnél alacsonyabb szintre emelnék csak fel az érintett adónemeket, Sanders és Buttigieg visszaállítanák a 2017-es állapotot,a Wall Street legádázabb ellensége pedig Elizabeth Warren,

aki a 2017-esnél is magasabb adókat vetne ki az amerikai cégekre és állampolgárokra. Sanders és Warren ezen kívül még egy új vagyonadó kivetését is megígérték.

Ugyanígy a két legbaloldalibb jelölt, Sanders és Warren azok, akik teljesen ingyenessé tennék az amerikai egyetemi alapképzést. Buttigieg csak „tehermentessé” tenné, azaz olyan ösztöndíjrendszert dolgozna ki, melynek következtében az iszonyúan magas amerikai tandíjakat kigazdálkodni nem tudó diákoknak sem kellene diákhitelt felvenniük, míg Biden és Klobuchar az egyetem első két évét tenné ingyenessé. Ők a fennálló diákhitelek elengedését sem támogatják, csak felülvizsgálnák a rendszert, míg Warren és Buttigieg részben, Sanders pedig egészben elengedné (vagyis az állami büdzséből kifizetné) ezeket a hiteleket.

NATO-tagállamként Magyarországot leginkább a demokrata elnökjelöltek védelempolitikai elképzelései érinthetik: Sanders, Warren és Klobuchar megkurtítanák a katonai költségvetést, míg Biden és az afganisztáni veterán Buttigieg növelnék azt. A jelenleg a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonák terepen tartását azonban csak a mérsékeltek, Biden és Klobuchar támogatják,

a többiek haladéktalanul „hazahoznák a fiúkat”.

Akár a fej-fej mellett haladó Biden és Sanders, akár más jelölt lesz az iowai előválasztás szerencsés nyertese, Kamala Harris és a fekete emberjogi harcosok megnyugodhatnak: mind az öt jelölt elkötelezte magát a rabszolgaság miatti kártérítések lehetőségének alapos megvizsgálása mellett, így a végeláthatatlan amerikai kultúrharc bármelyikük győzelme esetén bővülhet egy újabb megosztó kérdéssel.

A demokrata választók tehát most Iowában dönthetnek kedvenc jelöltjeik sorsáról, aztán Iowa után februárban még New Hampshire-ben, Nevadában és Dél-Karolinában lesz jelölőgyűlés vagy előválasztás, aztán pedig beindul a gőzhenger: március során 25 állam demokratái gyűlnek egybe koronázni.

(Kohán Mátyás / Mandiner)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.