Európai döntéshozók elé került az óraátállítás kérdése. Napirendre tűzését Finnország kezdeményezte, mivel tízezrek kérték a finn kormányt, hogy a jövőben maradjon a nyári időszámítás. Ezt követően az Európai Parlament 2018 februárjában indítványozta az óraátállítás felülvizsgálatát. Felkérte az Európai Bizottságot, hogy végezzen kutatást, és szükség esetén tegyen javaslatot a változtatásra. Indoklásuk szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy nagy tömegek fejezik ki aggodalmukat egészségi okokra hivatkozva az évente kétszer, márciusban és októberben esedékes óraátállítás miatt. Közben a vizsgálatok azt is megállapították, hogy elhanyagolható az ennek kapcsán elért energiamegtakarítás.

Az Európai Bizottság július elején arra kérte az uniós polgárokat és az érintett hatóságokat, hogy online kérdőív kitöltésével mondjanak véleményt, illetve sorakoztassanak fel szakmai érveket az óraátállítás közlekedésre, energiamegtakarításra és az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A tagállamokból több mint 4,6 millió ember adta le véleményét, az erről szóló jelentést a Európai Bizottság még az ősszel közzéteszi.

Így kezdődött

Az ötletet Benjamin Franklin amerikai feltaláló, demokratikus politikus, akkori párizsi nagykövet vetette fel először a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszéjében, 1784-ben. Azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanebben az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország. A cél az volt, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást. A mezőgazdasági szektor nyomására a két háború között számos európai és észak-amerikai ország elutasította a nyári időszámítást, majd az 1970-es években, a kőolajválság idején ismét bevezették. Ebben az időszakban az elektromos energiát többnyire fűtőolajból állították elő.

1998 óta a nyári és a téli időszámítás kezdetét, amelyek március utolsó vasárnapjára, illetve október utolsó vasárnapjára esnek, az Európai Unió országain belül összehangolták. Más országok is alkalmazzák a nyári időszámítást: Kanada, néhány tagállam kivételével az Egyesült Államok, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba.

Afrikában, Marokkó kivételével ismeretlen az óraátállítás, ahogy Ázsiában is. Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették, de a szuverenitását visszanyert ország 1952-ben megszüntette. Kínában 1986-ban tettek kísérletet az óraátállításra, ám ez nem volt meggyőző, így 1991 óta ismét egy időszámítás van az országban.

Érvek az óraátállítás ellen

Az évek során számos mozgalom alakult világszerte, amelyek bírálják az óraátállítást. Többek között azzal érvelnek, hogy az új technológiának köszönhetően alaposan csökkent az energiamegtakarítás mértéke. Rámutatnak az egészségre gyakorolt negatív hatásaira is. A Magyar Alvás Szövetség közleménye szerint az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának mesterséges megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódással jár. Ilyenkor a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy a szervezet idővel alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz.

A nyári időszámítás bevezetése az eredeti, csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett azt jelentené, hogy például decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.

Azonban a napszakos ritmusok jelentőségének feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más is arra figyelmeztetnek, hogy nem célszerű sem az órákat átállítani, sem a korán kelést erőltetni. Vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés, mind élettani, mind egészségügyi szempontból. Ez pedig a jelenlegi téli időszámítás állandósítását jelentené.

A friss közvélemény-kutatás alapján az Európai Bizottság kezdeményezte az óraátállítás eltörlését, mivel a megkérdezettek 80 százaléka a megszüntetése mellett foglalt állást. A változtatást a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjen.

Forrás: www.ng.hu

 

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.