A kenyér az élet mindennapi betevője, ugyanakkor az összetartozás, a család és a nemzeti identitás szimbóluma is. Ahogy a búzaszemek egyesülnek a lisztben, úgy egyesíti a nemzetet is a közös munka és az ünneplés, emlékeztetve bennünket arra, hogy a magyarság értékei határokon átívelnek. Nagyboldogasszony napján, Edelény Kastélysziget parkjában mintegy 800 gazda gyűlt össze a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén.
A program fővédnöke és főszervezője, Jakab István elnök hangsúlyozta az összefogás jelentőségét: „A 15 millió búzaszem 15 millió magyart jelent, és ahogy a búza lisztté őrölve egyesül a kenyérben, úgy egyesül a nemzet is.” A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke úgy véli, ez a gondolat jól szemlélteti, hogy a Magyarok Kenyere nem csupán hagyományőrző esemény, hanem az összetartozás szimbóluma is. A résztvevők így egyszerre ünnepelték a közösséget, a magyarságot és a hitet, amely átsegít minden nehézségen. Az Országgyűlés alelnöke Széchenyi szavaival élt: „Egynek, minden nehéz; soknak, semmi sem lehetetlen.”
A rendezvény főszervezője, Horváth Vivien négy éve csatlakozott a nemes összefogáshoz, és csak erősíteni tudta az előtte szólót: „Nekünk minden egyes búzaszem számít, éljenek bárhol a világon, és ezt a szellemiséget szeretnénk még jobban erősíteni.”
„Amikor felléptem a színpadra és láttam magam előtt a sok arcot, éreztem az összetartozást és a hihetetlen mennyiségű szervezést, akaratot, segítőkészséget, ami ebben a mai napon kulminálódott. Jó volt elmondani ezeknek az embereknek, hogy mi ott a végvárakban, akár legyen ez Kalifornia vagy Sydney vagy Ottawa.” – ekképpen írta le a rendezvényt Pataki Ildikó, a Magyar Diaszpóra Tanács észak-amerikai regionális elnöke. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a búza és a későbbi liszt megosztása révén a diaszpóra tagjai is részesülhetnek a Kárpát-medence gazdái által megtermelt értékből, és távol az anyaországtól is ki tud sülni a magyarok kenyere.
A rendezvény egyik központi gondolata a kenyér jelentősége volt: a kenyér az életet, az összetartozást és a családot szimbolizálja. A kenyér aljára rajzolt kereszt a hálát jelképezi azért, hogy a mindennapi betevő az asztalra kerülhet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a Magyarok Kenyere ünnep a közös magyar életünk ünnepe, annak a több mint ezer esztendőnek, amit itt a Kárpát-medencében eltöltöttünk. A diaszpóra magyar közösségének külön üzenetet fogalmazott meg: „Különösen széppé teszi az ünnepet, hogy ilyen messziről is személyesen bekapcsolódtak. Arra tudom biztatni a tengerentúliakat és mindenkit, aki a világ legkülönbözőbb pontjaira származott el innen a Kárpát-medencéből, hogy tartsa meg magyarságát a következő generációkon keresztül.”
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a rendezvény elsődleges célja a rászoruló családok támogatása. A gazdák által felajánlott búzából készült liszt a nehéz sorsú családokhoz és a magyar gyermekeket segítő szervezetekhez kerül, így közvetlen segítséget nyújtva. A búzaösszeöntés egyben az összefogás és a szolidaritás szimbóluma is volt, bizonyítva, hogy a közösség képes összefogni és segíteni a leginkább rászorulókon.
Az esemény kulturális programjában a diaszpóra hangja is megjelent. Kiss Kata énekes, zenekar-alapító szerint a diaszpórában élő magyarok nincsenek egyedül, hiszen az anyaországból mindig szeretettel gondolnak rájuk. „Amíg meg tudjuk fogni egymás kezét, akár gondolatban is, összetartozunk.”
A rendezvény népzenei hátteréért Plajner Miklós, a Silvatica zenekar vezetője is volt felelős, aki az alkalmon kivételesen nem saját zenekarával lépett fel, hanem vendégségbe volt hivatalos. Miklós elmondta, hogy volt alkalma a diaszpórában is zenélni, magyar nótával örömet okozni, például az Itt-Ott Találkozón. Távol élő nemzettestvéreinek a következőket üzente a nemzeti ünnep közeledtével: „A magyaroknak a búza, mint szent elem, a legfontosabb tápanyag, amivel az életet, a magyarságot és saját magunkat táplálhatjuk. Vigyázzuk ezt az értéket, ne engedjünk be mást, mint a magyar búzát saját lelkünkbe.”
A kulturális programot szervező Marosán Csaba színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja így üzent a Bocskai Rádió hullámain keresztül a diaszpórába: „Azt üzenem minden kedves magyarnak, bárhol éljen az öt kontinensen, hogy olvassunk minél többet, használjuk a magyar nyelvet, fogyasszuk költőink írásait, mert minden költő és minden író addig él, amíg az utókor olvassa műveit.”
A búzaösszeöntő ünnepség során váratlan és nagy megtiszteltetés érte a Bocskai Rádiót és annak igazgatóját, Molnár Zsoltot, akit a diaszpóra képviseletében színpadra szólítottak, hogy segédkezzen a búza összeöntésénél.
A Magyarok Kenyere idei búzaösszeöntése nemcsak hagyományőrző esemény volt, hanem a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarjainak találkozása is. A résztvevők régi barátokkal és ismerősökkel találkozhattak, új kapcsolatokat alakíthattak ki, miközben emlékeztették egymást arra, hogy a magyarság értékei és a hagyományok átívelnek az országhatáron.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
