„Magyarország egy nemzetben gondolkodik” – interjú a Magyar Diaszpóra Tanácsról [videóval]

2018. november 15-én rendezték meg nyolcadik alkalommal Budapesten a Magyar Diaszpóra Tanács összejövetelt, amelyre 89 külhoni magyar diaszpóra szervezet kapott meghívást. A több mint 100 résztvevővel megvalósult tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg, beszédében értékelve Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. A gyűlésen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Péter miniszteri biztos is. A főbb témák a kárpátaljai magyarság helyzete, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok részvétele az anyaországi és a jövő májusi Európa Parlamenti választásokon, illetve a magyarságot érintő kérdések voltak.

A VIII. Magyar Diaszpóra Tanácson a clevelandi magyar közösséget négy szervezet küldöttei képviselték, akiket december 16-án meghívtunk a Bocskai Rádióba, hogy beszámoljanak a történtekről, s hogy közösen értékeljük a tapasztalataikat. A stúdióbeszélgetés résztvevői: Nt. Tamásy Éva, a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház lelkésze, Györky Judit, az Egyesült Magyar Egyletek alelnöke, Ft. dr. Krasznai Csaba, az Első Magyar Református Egyházközség lelkipásztora és a Kálvin Zsinat egyházkerület püspöke, valamint Ft. Mezei András atya, a Szent Imre és Szent Erzsébet római katolikus templomok plébánosa voltak. Az interjút Miklós Melánia, rádiónk KCSP-ösztöndíjasa vezette.

Vendégeink közül Krasznai Csaba ötödik alkalommal vett részt a Diaszpóra Tanácson, a többiek első alkalommal kaptak meghívást. Mindannyian arról a jó érzésről számoltak be, amely a magyar kormány diaszpóra magyarság iránti elkötelezettségnek és segítő támogatásának köszönhető. Csaba az egyházkerület püspökeként a magyar közösség létszámának, s ezzel együtt az anyagi támogatásnak a fogyatkozásában látja a legégetőbb problémát. Fontos megerősítésnek tartja, hogy ezek megvitatására Magyarország immár nyolcadik alkalommal szervez olyan fórumot, amelyre a diaszpóra közösség tagjai is meghívást kapnak. Mezei atya egyetértett mindezzel, s ő is az asszimilációban látja a legfőbb gondot. Mint mondta, mindent meg kell tenniük azért, hogy fenntartsák a jelenlegi, aktívnak mondható közösségi életet, azonban a kihalás visszafordíthatatlan tényét sem szabad figyelmen kívül hagyniuk. „Soha nem kívánhatjuk azt, hogy a diaszpórában bekövetkezzen egy olyan újabb utánpótlás, mint 1956-ban, vagy a világháborúk után – vallja András atya –, inkább azért kell imádkoznunk, hogy a Kárpát-medence olyan hely legyen, ahol minden magyar otthon érezheti magát.”

Reklám

A november 15-i tanácsgyűlést megelőzően a találkozó egy nulladik napi programmal kezdődött. A résztvevőket vendégül látták a Duna Aréna impozáns épületében, ahol egy kulturális műsorösszeállítást tekinthettek meg. Felléptek a Török-testvérek is, akik korábban éppen a Nemzetpolitikai Államtitkárság ösztöndíj programjának keretében jártak Clevelandben és segítették az itteni közösséget. A díszvacsora és a kötetlenebb összejövetel alkalmat adott az informális eszmecserére, barátkozásra is. A tanácskozást másnap a Várkert Bazárban tartották, amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd Orbán Viktor értékelő beszédét hallgatták meg. Krasznai Csaba szavaival „dinamikus és nagy célkitűzésekkel rendelkező előadás volt”, amelynek alátámasztására felolvasott néhány olyan részletet a miniszterelnöki beszédből, amelyek a diaszpóra közösség számára is bátorítást jelentenek. Ilyen például az a kijelentés, hogy „Magyarország 2030-ra tartozzon az Európai Unió 5 legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”, valamint a népességhanyatlás megállítása, a népesség növekedése vagy a Kárpát-medence újjáépítése érdekében kitűzött célok. Délután a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről Potápi Árpád János államtitkár és Szilágyi Péter miniszteri biztos ismertették a megvalósult diaszpóra programokat, illetve az új támogatási lehetőségeket, majd a régiónkénti kerekasztal-beszélgetések következtek.

Mezei atya szerint a Diaszpóra Tanács legfontosabb üzenete az volt, hogy Magyarország egy nemzetben gondolkodik, és segítő jobbot nyújt mindazoknak, akik önhibájukon kívül, vagy kényszerből kerültek az anyaországtól távol. „Magyarország a szív, amely el akarja juttatni dobogását egy érrendszeren keresztül Venezuelába, Dél-Afrikába vagy ide, Clevelandbe is” – fejtette ki a gondolatot. Vendégeink nagyon fontosnak tartják azt a támogatást, amelyen keresztül a magyar kormány mindezt igyekszik érvényre juttatni, például szakemberek, lelkészek, ösztöndíjasok kiküldésével. Ezt az „atyai” gondoskodást szimbolizálta számukra a tanácskozáson elhangzott, Györky Judit által idézett mondás, miszerint „Ha kell valami, csak szóljatok.” Krasznai püspök úr „anyainak” nevezte ezt a gesztust, hiszen a jelenlegi kormányhoz a diaszpóra magyarsága is odafordulhat, mivel 15 milliós nemzetben gondolkodik, bárhol is éljünk a világon. Tamásy Éva lelkész számára is az összetartozás megtapasztalása volt a legmeghatározóbb élmény.

A diaszpóra közösség számára elérhető nemzetpolitikai programok kapcsán vendégeink elmondták, hogy a hétvégi magyar iskolákat segítő pályázatok, illetve a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram lehetőségeit tudják érvényesíteni a leginkább, amelyet újabban kiterjesztettek az egyházakra is. Ligonierben pl. már második évben teljesít szolgálatot KCSP-ösztöndíjasként Kertész Adrienn református lelkész, s reményeik szerint egyre több felekezet kap majd segítséget egyházi ösztöndíjasok személyében. András atya azt mondja, a katolikus egyházban ez bonyolultabb kérdés, viszont a hitoktatók mellett felszentelt papokra vagy diakónusokra is szükségük lenne; ennek keresik most a megvalósítási lehetőségét. Mind elismerően nyilatkoztak a kácsépésekről, méltatva a korábbi években Clevelandben járt ösztöndíjasok munkáját is, akik mindenhol próbáltak minél többet segíteni. Éva szerint olyan jó lelkületű fiatalok érkeznek a programon keresztül, akik a jó kedvet és a humort is át tudják adni az itteni gyerekeknek, amiért nagyon hálásak. A lelkésznő elmondása szerint Észak-Amerikában már csak két magyar ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet van, a clevelandi mellett még Torontóban, ahol szintén ők látják el a szolgálatot; Éva férje utazik kéthetente a több mint 500 kilométerre lévő szórványhoz. Ők ezért nem gondolkodnak egyházi ösztöndíjasok fogadásában, bár minden segítség jól jön számukra.

Mint ahogy jól jönnek a pénzbeli juttatások is, legyen szó bármilyen összegről. Judit azt mondja, a megnyert pályázatokból igyekeznek vissza is adni, azaz magyarországi kézműveseket, művészeket, vendégeket is támogatnak belőle a megrendelések, illetve meghívások által. Olyan részterületek támogatására nincs ugyanis elég forrásuk, mint a kirándulások, egyházi fesztiválok, kulturális programok, nemzeti ünnepek megszervezése, amelyeket színvonalasabbá tudnak tenni a lehívható támogatásoknak köszönhetően. Ezt az összeget nem az anyagországi magyaroktól veszik el, hanem a nemzetpolitikai célra elkülönített keretet igénylik meg, azaz elfogadják ezt a lehetőséget, mint egy kinyújtott kezet. Éva is megerősítette, hogy oda-vissza működik a segítés gesztusa, hiszen az amerikai magyar evangélikusok az elmúlt 80 évben 1,5 millió dollárt adtak haza különböző iskolák, családok megsegítésére, most azonban ők is segítségre szorulnak.

A diaszpóra magyarság számának csökkenése mellett a közönyt említették még vendégeink, mint a világon mindenütt jelenlévő problémát. A Tanácson azonban találkoztak olyan dél-amerikai példával, ahol egyetlen KCSP-ösztöndíjas hatására újra aktivizálódott a magyar közösség, s azóta egyre többen jelennek meg a nemzeti és egyházi ünnepeken. „Ha egy emberben megvan a Szentlélek áldása, az csodákra képes – összegezte Tamásy Éva –, és a Jóisten segítségével megelevenedhetnek magyar közösségek.” Krasznai Csaba a magyarok kreativitásában és problémamegoldó képességében bizakodik, amikor a jövőbe tekint: „Minden okunk meglenne arra, hogy büszke nemzet legyünk – nyilatkozta –, s ha mindazt az ajándékot, amit Istentől kapunk, úgy tudnák hasznosítani, hogy ne széthúzzunk, hanem a magyarok életét gazdagítsuk, akkor az más nemzetek javára is válhatna.”

A remény üzenetével érkeztek tehát haza közösségeikbe a clevelandi küldöttek a Diaszpóra Tanácsról, a megvalósítás mikéntje azonban – Mezei atya szavaival szólva – nyitott kérdés. A találkozót pozitívan értékelte, de mint hangsúlyozta, tőlünk függ, hogyan tudjuk megélni a magyarságunkat, mennyire vagyunk nyitottak, kreatívak, s tudunk-e élni a számunkra nyújtott többlet lehetőségekkel. A legfontosabbnak mégis az abban való hitet tartja, hogy nemzeti örökségünket a világ bármely pontján megőrizzük, s hirdessük kultúránk, nyelvünk, anyaországunk páratlan szépségét, gazdagságát. Györky Judit az ebben az elhatározásban való megerősítést emelte ki a Tanács egyik legfőbb hozadékaként, hiszen mind azért utaztak Budapestre, mert külföldi magyar közösségként léteznek és eszerint is akarnak tovább munkálkodni. „Minél többet teszünk a közösségért, annál tovább fennmaradunk” – fogalmazott. Krasznai Csaba a meggazdagodás szóval jellemezte a tanácskozást összegző tapasztalatát, mind a szakmai információk, mind a baráti kapcsolatok tekintetében, amit igyekszik minél szélesebb körben átadni, népszerűsíteni. Tamásy Éva a feltöltődés lehetőségéért hálás a leginkább a Diaszpóra Tanácsnak, amely után újult erővel és lélekkel tudtak visszatérni, hogy folytassák a missziós munkát a sokszor elkeserítő hétköznapokban.

A stúdióbeszélgetést a lelkészek karácsonyi gondolataival zártuk.

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Orbán Viktor miniszterelnök teljes beszéde:
https://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-a-magyar-diaszpora-tanacs-viii-ulesen