Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a 14. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben.

Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója az MTI-nek a páratlan értékű lelet jelentőségéről beszélt. A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak.

A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.

Az ezüstérmék a 14. századból származnak, ezeket a Magyar Királyság idején adták ki. Az érmék zömét Károly Róbert, valamint I. Lajos király és Buda városa verette, de ugyanabból a történelmi korból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Paul Chiorean régész.

ReklámTas J Nadas, Esq

Mint közölte, a kincs jelentőségét értéke mellett az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn, és régészeti feltárás során került elő, amire korábban nem volt példa az egyébként római és középkori leletekben egyaránt gazdag térségben.

Az ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak egykori ruházatuk megmaradt elemeivel, övcsatokkal, övgyűrűkkel együtt.

A szakember szerint a kincs értékét megtalálásának helye is emeli. A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat a térség egyik legjelentősebb műemlékének számító ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon. „Ez az egyik legrégebbi épület Tordán, a kincs pedig a legelső járószint alatt volt elásva. Ez azt bizonyítja, hogy a 14. század közepén a templom már fel volt építve” – mutatott rá a régész. Emlékeztetett: a templom karzatát a 18. században bontották le, az érmék innen kerültek elő.

„Azt mondhatom, hogy ez a felfedezés egy igazi csoda volt, mivel a templomon az idők folyamán több módosítás is történt. A kincset két, utólag a 15-16. században épített kripta között találtuk meg, a közöttük lévő 50 centiméteres érintetlen területen” – magyarázta Paul Chiorean.

Elmondta: a kincset a zilahi történeti múzeum munkatársaival közösen restaurálták, és a tervek szerint a nyár folyamán be is mutatják.

Hozzátette, az ásatások során két temetkezőhelyet is találtak, egyiket a 14. századból, és feltehetően Ágoston-rendi szerzetesek maradványai lehetnek, mivel övcsatokat, -gyűrűket is találtak mellettük. Az újabb sírok a reformáció utáni időkből, a 17. századból valók, és nem volt a közelükben egyéb tárgyi lelet.

A régész szerint az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják a helyi történeti múzeumban, a tárlat a tervek szerint a közelmúltban a környéken talált római kori leleteket is bemutat. A régészek által a templomban és annak tornyában tett építészettörténeti felfedezéseket restaurálási projekt keretében értékesítik.

(Krónika)

Borítókép: A tordai ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak. A kincs jelentőségét értéke mellett az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn. A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat az ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon. Fotó: Tordai Történelmi Múzeum

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.