Magyar innovációval is segítenének a koronavírus-járvány leküzdésében. A Csősz Botond építőtechnológus és formatervező, a Kállai Miklós hajó- és gépészmérnök által tervezett, Csősz Boglárka befektetésével és külkapcsolati menedzsmentjével támogatott, vírusszűrővel ellátott maszk a felhasználót és külvilágot is hatékonyan védi. A védőeszközt a WHO ajánlása szerinti, Covid–19-járvány elleni maszkként is hitelesítették.
Ma már tudjuk, hogy maszkviselés határozottan lassítani tudja a járvány terjedését. Korántsem mindegy azonban, hogy milyet hordunk. A maszkok ugyanis általában vagy a viselőt, vagy környezetét védik a vírusok és a baktériumok ellen. A forgalomban lévő FFP-pormaszkok sem tudják teljesen kiszűrni a levegőben szálló, vírusméretű, ultrafinom részecskéket, hiszen nem erre lettek kitalálva. A sebészi maszkok sem a viselőt, hanem a környezetét óvják, ugyanis a cseppek kifelé jutását gátolják meg: a maszk nem tapad úgy a viselő arcára, hogy alulról és oldalról meggátolja a levegő beáramlását.
A KC Struktur Kft.-t. eredetileg nem a vírus miatt hozták létre: ablak- és ajtórendszereket készítettek volna, illetve óceánjárókra terveztek hanggátló tolóajtókat. Számításaikat azonban keresztülhúzta a koronavírus-járvány, az alapítóknak új irányba kellett indulniuk. Ekkor született meg a vírus elleni védelmet szolgáló maszk ötlete.
Csősz Botond azt mondja, eleinte magukat és családjukat akarták megbízható védelemmel ellátni: 3D nyomtatóval puha maszkot készítettek, de nem volt elég kényelmes. Apránként alakítva találták meg a legjobb formát, hogy hosszú ideig zavartalanul hordható legyen. A megfelelő anyag kiválasztása is időbe telt, végül egy rugalmas, bőrbarát, magas hőfokon is sterilizálható, szilikonszerű, de annál sokkal erősebb anyag mellett döntöttek.
A KC Mask lelke egy egyedi vírusszűrő, amelyről egy független laborvizsgálat megállapította, hogy 99,99 százalékos hatékonysággal tartja távol a vírusokat és a baktériumokat. A kétirányú védelmet szolgáló védőeszközökre a pandémiáig nem volt érdemi igény, éppen ezért megfelelő hitelesítést sem kaphatott a maszk, hiszen mint a készítők mondják, ilyen kategóriára nem is léteztek mérési előírások.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására nemrég megjelent egy új, Covid–19 kategória, és a magyar fejlesztés ez alapján decemberben kapta meg a hitelesítést, így nemzetközi piacra léphetett. A filtert 24 óra aktív használat után kell kicserélni, a maszk teste pedig magas hőfokon fertőtleníthető.
– Mértünk mindent, amihez hozzájutottunk, a szénszűrőtől az ipari HEPA-filteren át a kozmetikai szűrőkig. Legjobbnak végül az orvostechnikai eszközökben használt vírusfilterek bizonyultak, de formájukat tekintve nem voltak megfelelők, illetve maszkba még senki sem próbálta beépíteni őket – mondta Csősz Botond. – Ezeket a szűrőket először saját, de bevizsgált lézeres mérőeszközzel teszteltük, amely 10-től 0,3 mikronig mér. A közismert légzésvédelmi FFP-pormaszkok vizsgálatánál, a nátrium-klorid-tesztek alatt az alsó határérték fél mikron, azaz az ennél kisebb szemcséjű szennyeződések átjutását nem is vizsgálják, pedig az a koronavírus méretének tízszerese is lehet.
A készítők kiemelik, hogy maszkjuk viselése kényelmes, hiszen bőrbarát, szilikonszerű anyagból készült.
– Nagyon hosszú hordás során sem sérti fel az arcot, nem okoz pattanást, kiütést – mondja Csősz Boglárka, Csősz Botond nővére, aki befektetőként tulajdonos a cégben, valamint menedzseli a külföldi tárgyalásokat. – A szűrő hatékonyságának demonstrálására jó példa, hogy pár óra viselés után a budapesti levegőtől szürkés színű lesz; ennyire sok részecskét, pollent szűr ki.
Sopronban és Mosonmagyaróváron kezdődött meg a maszkok tömeges készítése december elején. Jelenleg havi 25 ezer darabot tudnak gyártani, de a cég szerint ez heti negyvenezerre is növelhető.
Felmerülhet a gondolat, hogy a tömeges megrendelés kiszolgálása éppen a koronavírus-járvány lecsengése körül kezdődik. A világon szinte mindenhol megkezdődött a vakcinák beadása, egyre közelebb a fény az alagút végén. Sok szakértő azonban állítja, hogy maszkviselésre még hosszú ideig, de legalábbis az idén még biztosan szükségünk lesz, hiszen a nyájimmunitásig nem valószínű hogy 2021-ben el tud jutni a világ.
Csősz Boglárka szerint az intenzív, a fertőzőosztályokon vagy a csontvelő-, illetve szervátültetésre váró betegeknél, kemoterápiás kezelés alatt állóknál az immunrendszer legyengülése miatt a mostani járványtól függetlenül is hasznos lehet egy hosszan hordható, az arcot kímélő, de a szokásosnál nagyobb biztonságot nyújtó maszk. Szintén hasznos a fogorvosoknak, hiszen a pácienseik szája fedetlen.
A magyar innováció iránt hatalmas az érdeklődés külföldön is: Törökországból, Kínából, az Egyesült Arab Emírségekből, Egyiptomból, EU-s országokból, az Egyesült Államokból és Kanadából is kaptak megrendeléseket, ezért kidolgoznak egy disztribúciós szerződést, hogy mindenhol tudják értékesíteni a maszkot mint orvosi terméket. Az értékesítés mellett azonban segítik is a kórházakat: decemberben például a tatabányai Szent Borbála Kórház orvosainak és ápolóinak juttattak el segítségül a maszkokból egy nagyobb csomagot.
A KC Mask bebizonyította, hogy a magyarok ismét elől járnak az innovációk, fejlesztések terén. Csősz Boglárka hozzátette: nem mindig, és nem mindenkinek kell ilyen erős szűrőképességű maszk, azonban előrelátó, és bízik benne, hogy a vírusszűrős maszkok elősegítik majd a turizmus, a vendéglátás, a kultúra újra indulását, biztonságos, vírusmentes környezetet teremtve.
(Címlapképen Csősz Boglárka)
