Álláspont. Valami teljesen érthetetlen oknál fogva a hazai sajtó egyszerűen nem vesz tudomást dolgokról.
Bayer Zsolt
Megértem én, hogy nincs idő mindennel foglalkozni, különösen jelentéktelen apróságokkal, amikor nyakunkon Habony Árpád Gucci táskája, de azért néha, legalább néha szóba kerülhetne más is. És néha, legalább néha jó lenne szemlézni a környező országok sajtóját, nem csak akkor, amikor azok is a Gucci táskáról írnak. Mert azt még csak megértem, hogy szegény hülye Szelestey Lajost ezért fizetik, na de mindenkit? Különösen érdemes lenne olykor belemélyedni a román lapokba. Ezerszer színesebbek, érdekesebbek, információban gazdagabbak és bátrabbak, mint a hazai sajtó, többek között azért, mert ilyesmiket is meg merészelnek írni: „Islanda pregateste un ac pentru cojocul bancilor comerciale”.
Ez egy főcím a Cotidianulból, és magyarul ennyit tesz: „Izland készül móresre tanítani a kereskedelmi bankokat”.
A cikkből – amely az izlandi sajtóra hivatkozik és abból idéz – pedig megtudhatjuk a következőket: az izlandi parlament törvénytervezetet készített elő, amely alapjaiban törheti meg a nemzetközi uzsoravilág monetáris terrorizmusát. Ugyanis a tervezet szerint az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt, a jegybank pedig visszakapná az ország monetáris bázisának növelésére, továbbá a pénzkibocsátásra vonatkozó tényleges monopóliumát.
Ez nem más, mint a liberális alapvetések egyik legfontosabbikának, a szent tehénnek a lemészárlása. Ez a nemzeti bank visszaadása a nemzetnek. És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Izland az egyetlen ország, ahol a 2008-as pénzügyi válság után – amelynek folyományaként vérlázító banki visszaélések kerültek felszínre szerte a világon – hivatalban lévő bankvezérek kerültek börtönbe, sőt, még a hivatalban lévő miniszterelnököt is lecsukták. És Izland az egyetlen állam a világon, amely nem vállal garanciát kereskedelmi bankjai veszteségeiért, vagyis nem társadalmasítja a magánhiányokat. Mert amúgy tudjuk, hogy őfelségei, a kereskedelmi bankok, amelyek a szent liberalizmus nevében állandóan az állam feleslegességéről, kicsinységének és eszköztelenségének fölöttébb szükséges voltáról szoktak volt öblögetni, a 2008-as válság után, amelyet ők okoztak, egymás sarkára hágva rohantak saját államukhoz, és tartották a markukat, hogy „üstöllést tessék bennünket konszolidálni, különben nagy baj lesz!” Mert ez a liberalizmus lényege: a haszon magánügy, a kárért viszont, amelyet a tőke okozott, közösen viseli a felelősséget a társadalom.
Ezért a mentalitásért előbb-utóbb valakik nagyon föl lesznek pofozna. És ezért érdemes nagyon figyelni az izlandi törvénytervezet útját. Mert ha átmegy a parlamenten, és valóban törvény lesz belőle, az olyan lesz, mint a harci kürt riadója. Az európai államok monetáris rabláncából kieshet végre az első szem. Valószínű amúgy, hogy a hazai sajtó tehetséges, okos, európai és liberális fele éppen ezért nem ad hírt az ilyesféle dolgokról. Miképpen az Euronews Noam Chomsky interjúját is agyonhallgatta, holott ez volt az utóbbi idők egyetlen érdekes és fontos interjúja a világban, amely nélkülözte a szokásos polkorrekt bullshitet.
Többek között így. Noam Chomsky: (…)A Sziríza Görögországban egy populista hullámot meglovagolva lépett hatalomra, hogy elérje, az országot ne Brüsszelből irányítsák, és különösen ne a német bankok diktáljanak nekik, mert tönkretették az országot. Mert ez volt az a hibás politika, amelynek köszönhetően a görög adósság nőtt az előállított javak arányában. A fiatalok fele munkanélküli, és az ország negyven százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Görögországot egyszerűen tönkreteszik. Isabelle Kumar: Akkor az a megoldás, hogy leírják az adósságát? N. C.: Igen, ahogyan az Németországgal is történt 1953-ban, amikor Európa leírta a német adósság nagy részét, és ennek köszönhetően Németország a háború után újra tudta építeni magát. I. K.: De akkor mi a helyzet a többi európai országgal? N. C.: Ugyanez. I. K.: Tehát Portugáliának és Spanyolországnak is le kéne írni az adós-ságát? N. C.: Ki halmozta fel az adósságot, és kinek tartoznak? Részben diktátorok hozták létre az adósságot.
Görögországban egy Amerika által támogatott fasiszta diktatúra halmozta fel az adósság nagy részét. Az adósság brutálisabb volt, mint maga a diktatúra. A nemzetközi jogban ezt gyűlöletes adósságnak nevezik, amelyet nem szükséges visszafizetni. Ez egy olyan elv, amit még az Egyesült Államok vezetett át a nemzetközi jogba, amikor még az érdekei úgy kívánták. Az adósság nagy részét olyan német és francia bankok felé is törlesztik, amelyek óriási kockázatos kölcsönöket adtak nem túl magas kamatra, és aztán rájöttek, hogy az ország ezt már nem tudja visszafizetni.
Erről van szó. Valami tényleg elkezdődik. Vagy már el is kezdődött. Lehet, hogy pont a kicsike, távoli Izlandon. Szurkoljunk nekik!
Isabelle Kumar: Értelmiségi szupersztár, hihetlenül termékeny író, aki anarchistának tartja magát és még 86 évesen is pörög. Szüntelenül ostorozza azokat igazságtalanságokat, amelyeket szerinte a Nyugat hozott létre. A Global Conversation vendége Noam Chomsky, akivel a munkahelyén, az MIT-ban találkoztam, a Massachusetts-beli Cambridge-ben.
Köszönöm, hogy fogadott. 2015-ben a világ eléggé nyugtalan helynek tűnik, mégis, hogyan látja ön a dolgok jelenlegi állását: inkább optimista, vagy pesszimista állásponton van?
Noam Chomsky
Noam Chomsky: a világ egy szakadék felé tart teljes gőzzel, ez pedig vészesen csökkenti a tisztességes túlélés esélyeit.
IK: Milyen szakadék felé tartunk?
Noam Chomsky: Valójában két szakadék is van. Az egyik egy küszöbön álló természeti katasztrófa, amellyel nincs időnk foglalkozni, ráadásul rosszul is közelítünk hozzá. A másik pedig egy 70 éve körülöttünk lebegő atomháborús veszély, ami folyamatosan nő. Ha megnézzük az eddigi teljesítményt, akkor egyáltalán csoda, hogy eddig túléltük.
IK: Nézzük a természetvédelmi ügyeket. Arra kértük a nézőinket, hogy tegyenek fel kérdéseket, ésRENGETEG kérdést kaptunk. Ezt például Enoa Agoliától érkezett. Arra kíváncsi, hogy, ha filozófiai szemmel tekint a környezetre, akkor mit gondol a klímaváltozásról?
Noam Chomsky: Az emberi faj legalább 100 ezer éve él a Földön és most egy egyedülálló pillanat előtt áll. El kell ugyanis dönteni, hogy a következő néhány generáció követheti-e az úgynevezett intelligens élet nevű kísérletet, vagy az elpusztítására törekszünk. A tudósok többsége elismeri, hogy a fosszilis üzemanyagok kitermelését abba kell hagyni, hogy az unokáinknak is legyenek tisztességes lehetőségeik a jövőben. A társadalmunk intézményes struktúrája azonban arra terel minket, hogy az utolsó cseppig folytassuk a kitermelést. Az emberiségre nézve a klímaváltozás megjósolt hatása katasztrófális következményekkel járhat a nem túl távoli jövőben, és mi pedig száguldunk a szakadék felé
IK: Ha már atomháború, akkor azt láthatjuk, hogy Iránnal sikerült egy előzetes egyezséget kötni az atomprogramjáról. Ez ad önnek bármilyen reményt arra, hogy a világ mégis egy biztonságosabb hely lehet?
IK Kikre utal pontosan?
Noam Chomsky: Az Egyesült Államokra és Izraelre. A világ két atomhatalmára. Nem véletlen, hogy a legnagyobb közvéleménykutatók szerint, amelyek mellesleg amerikai cégek, nos ők azt mérték, hogy az emberek elsöprő többsége Amerikát tartja a világbéke legnagyobb kerékkötőjének. Más ország a közelébe se ér. Az pedig különös, hogy az amerikai média ezt nem hajlandó közzé tenni. Ettől persze az emberek véleménye nem változik.
IK: Barack Obamát nem tartja különösen nagyra, de az Iránnal kötendő megállapodás nem emeli mégis a szemében? Maga a tény, hogy megpróbálja csökkenteni az atomháború veszélyét?
Noam Chomsky: Szerintem ez nem így van. Épp most kezdeményezett egy ezer milliárd dolláros programot, ami megújítja az amerikai atomfegyver arzenált, ami azt jelenti, hogy valójában növeli fegyverkezést. Ez az egyik oka például, hogy az elhíresült ítéletnapja óráját, amelyet a néhány hete hozott létre az Atomtudósok Lapja két perccel közelebb állították éjfélhez Az éjfél a vég, és ettől jelenleg három percre vagyunk. 30 éve, vagyis az első Reagan-években kialakult pánik óta most vagyunk a legközelebb a véghez.
IK: Irán kapcsán említette az Egyesült Államokat és Izraelt. Bizonyára az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu ellene van a megállapodásnak, mindent megtesz ellene és azt mondja….
Noam Chomsky: Ez érdekes. Meg kéne kérdezni, hogy miért.
IK Miért?
Noam Chomsky: Tudjuk miért. Irán keveset költ a hadseregére még régiós szinten is, nem hogy Amerikai viszonylatban. Irán védelmi stratégiát dolgozott ki arra, hogy visszatartson egy támadást addig, amíg a diplomáciai csatornák beindulnak. Az Egyesült Államok és Izrael, a két lator állam pedig példát akar statuálni. Egy értelmes stratéga sem gondolhatja komolyan, hogy Irán valaha is bevetne atomfegyvert. Ha erre készülnének, akkor egyszerűen eltörölnék az országot a föld színéről és semmi jele annak, hogy az uralkodó papok, bármit is gondolunk róluk, szeretnének mindent lerombolni.
IK: Még egy kérdés ebben a témakörben. Az egyik nézőnk Morten A. Andersen azt kérdezi: gondolja, hogy az Egyesült Államok valaha is köt olyan megállapodást, ami veszélyes Izraelre nézve?
Noam Chomsky: Amerika folyamatosan veszélyezteti Izraelt. Ezt komolyan mondom. Azzal, hogy feltétel nélkül támogatja az izraeli politikát. Ha visszatekintünk 40 évre, mondjuk 1970-re, akkor látható, hogy Izraelt az egész világ csodálta, legalábbis sokan pozitívan álltak hozzá. A korai 70-es években azonban Izrael hozott egy döntést. Választhatott és úgy döntött, hogy a saját biztonsága érdekében a területi terjeszkedés útjára lép, még akkor is, ha ennek veszélyes következményi lesznek. Ez már akkor egyértelmű volt. Többen, köztük én is akkor írtam erről: Ha Izrael expanzióval szeretné növelni a biztonságát, akkor az hosszú távon belső elkorcsosuláshoz vezet, dühöt termel, elszigetel és pusztulást okoz. Az, hogy Amerika ennek ellenére támogatta az expanziót, hozzájárult az Izraelt fenyegető veszély növeléséhez.
IK: Ezzel eljutottunk a terrorizmushoz, ami az egész világot fenyegeti, de néhányan, köztük ön is azt mondja, hogy így üt vissza Amerika terrorellenes harca. Mennyiben felelős ön szerint Amerika és a szövetségesei a terrortámadásokért
Noam Chomsky: A világ legszörnyebb terrorkampányát éppen Washington folytatja, a globális likvidálásokkal. Soha nem volt ilyen méretű terrorkampány.
IK Amikor azt mondja, hogy globális likvidálás…
Noam Chomsky: Ez a drónkampány, ez nem más, mint gyilkolás. Az Egyesült Államok a világ nagy részén szisztematikusan és teljesen nyíltan – és most semmilyen titkot nem mondok, mert mindannyian tudjuk –levadász olyan embereket, akikről azt gondolja, hogy egyszer számára fenyegetést jelenthetnek. Ez tényleg gyilkolás, hiszen, ha egy jemeni falura bombát dobnak, hogy likvidáljanak valakit, aki talán ott sincs és emiatt ártatlanok is meghalnak, akkor mégis mit gondoltak, hogyan reagálnak az emberek? Bosszút akarnak állni.
IK: Az Egyesült Államokat terrorállamnak tartja, de Európa, hogyan illik ebbe a képbe?
Noam Chomsky: Ez egy érdekes kérdés. Nemrég készült egy tanulmány. A Nyílt Társadalom Intézet Alapítványa készítette a CIA kínzási technikáiról. A kínzás legrosszabb formája a kiadás. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottakat elküldték egy kis kínzásra olyan diktátorokhoz, mint Asszad, Khadhafi, vagy Mubarak, hogy kicsikarjanak belőlük valamit. Ez a rendkívüli kiadatás intézménye. A tanulmány felsorolja azokat az országokat, akik ebben részt vettek. Elsősorban a közel-keleti diktatúrákat említik, mert főleg itt történtek a kínzások és persze a legtöbb európai országot is. Nagyon sokan együttműködtek a CIA-val, köztük Anglia és Svédország. Csak Dél-Amerikából nem vett részt egy ország sem, ami drámai. A kontinens mára ugyanis kikerült az Egyesült Államok ellenőrzése alól. Amikor még Amerika dominálta a földrészt és ez nem is volt olyan régen, akkor itt történtek a legdurvább kínzások a világban. És a dél-amerikai országok nem vettek részt a CIA programban, az európaiak pedig igen. Ha a gazda üvölt, a szolga behúzza fülét-farkát.
IK: Tehát Európa az Egyesült Államok szolgája?
Noam Chomsky: Teljesen egyértelműen igen. Túl gyávák, hogy saját álláspontjuk legyen.
IK: Hol jön a képbe Vlagyimir Putyin? Manapság róla állítják azt, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti a világra. Valóban?
Noam Chomsky: Ahogy a legtöbb vezető, ő is veszélyes a saját népére. Természetesen fittyet hány a jogra, de az egy orwelli fanatizmus, hogy egy beteg elméjű, patkányfejű szörnyszüllötnek festik le. Úgy értem, gondolhatunk bármit a politikájáról, de abban van logika. Bármilyen orosz vezető számára ugyanis elfogadhatatlan lenne, hogy Ukrajna csatlakozzon egy nyugati katonai szövetségi rendszerhez. Ez még arra az időre nyúlik vissza, amikor 1990-ben szétesett a Szovjetunió. Akkor felmerült, hogy mi legyen a NATO-val. Gorbacsov beleegyezett, hogy Németország egyesüljön és csatlakozzon a NATO-hoz. Ez egy elég egyértelmű kompromisszum volt, aminek az volt az ellenértéke, hogy a NATO egy centivel sem megy ennél keletebbre. Ezt szó szerint idéztem.
IK Akkor Oroszországot provokálták?
Noam Chomsky: Nézzük mi is történt. A NATO azonnal bevonult Kelet-Németországba és aztán jött Clinton és kibővítette a katonai szövetséget egészen Oroszország határáig. Most pedig, jött egy új ukrán kormány, miután az elözőt elkergették és a parlament elsöprő többséggel 300 igen 8 nem, vagy valahogy ílyen számban a NATO csatlakozás mellett szavazott.
IK: De érthető, hogy miért szeretnének a NATO-hoz csatlakozni. Petro Poroshenko elnök így tudja megvédeni az országot.
Noam Chomsky: Nem, nem, nem. Ez nem védelem. A Krím-félszigetet azután csatolta el Oroszország, hogy elkergették Janukovicsot. És ez nem védelem, hanem fenyegetőzés, méghozzá egy komoly háborúval. Ezt nem lehet védelemnek nevezni. Startégiailag ez veszélyes Oroszországnak és erre bármilyen orosz vezető hasonlóképpen reagált volna. Ez teljesen érthető.
IK: Ha az európai helyzetet nézzük, akkor van egy másik érdekes jelenség. Az látszik, hogy Görögország a Sziríza-kormánnyal keletre tart. Ez látszik a Spanyolországban is az egyre erősödő Podemosszal és Magyarországon is hasonló folyamatok indultak el. Lát arra lehetőséget, hogy egyre inkább az orosz érdekek mellett köteleződjenek el európai országok?
Noam Chomsky: Nézzük mi is történik valójában. Magyarország egy teljesen külön történet. A Sziríza Görögországban egy populista hullámot meglovagolva lépett hatalomra, hogy elérje, hogy az országot ne Brüsszelből irányítsák és különösen ne a német bankok diktáljanak nekik, mert tönkretették az országot. Mert ez volt az a hibás politika, aminek köszönhetően a görög adósság nőtt az előállított javak arányában. A fiatalok fele munkanélküli, és az ország 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Görögországot egyszerűen tönkreteszik.
IK: Akkor az a megoldás, hogy leírják az adósságát?
Noam Chomsky: Igen, ahogyan az Németországgal is történt 1953-ban, amikor Európa leírta a német adósság nagy részét és ennek köszönhetően Németország a háború után újra tudta építeni magát.
IK: De akkor mi a helyzet a többi európai országgal?
Noam Chomsky: Ugyanez.
IK: Tehát Portugáliáliának és Spanyolországnak is le kéne írni az adósságát?
Noam Chomsky: Ki halmozta fel az adósságot és kinek tartoznak? Részben diktátorok hozták létre az adósságot. Görögországban egy Amerika által támogatott fasiszta diktatúra halmozta fel az adósság nagy részét. Az adósság brutálisabb volt, mint maga a diktatúra. A nemzetközi jogban ezt gyűlöletes adósságnak nevezik, amelyet nem szükséges visszafizetni. Ez egy olyan elv, amit még az Egyesült Államok vezetett át a nemzetközi jogba, amikor még az érdekei úgy kívánták. Az adósság nagy részét olyan német és francia bankok felé is törlesztik, amelyek óriási kockázatos kölcsönöket adtak nem túl magas kamatra és aztán rájöttek, hogy az ország ezt már nem tudja visszafizetni.
IK: Szeretnék itt feltenni egy kérdést, ami Gil Gribaudo nevű nézőnktől jött: Hogyan kell átalakulni Európának, hogy kezelje a létezését fenyegető kihívásokat? Mert ugye egy gazdasági válságnak és felfutó nacionalizmusnak vagyunk a tanúi és ön is írt bizonyos kulturális törésvonalakról Európában. Hogyan látja Európa átalakulását?
Noam Chomsky: Európának komoly problémái vannak. Ennek nagy részét a brüsszeli bürokraták által kidolgozott gazdaságpolitika adja, amit az Európai Bizottság, a NATO és főleg a nagy német bankok nyomására erőltetnek. Ez a politika a kidolgozók szemével nézve logikus. Szeretnék egyrészt visszakapni a kockázatosan kihelyezett kölcsönöket és befektetéseket, másrészt ez a politika teljesen erodálja a jóléti államot, amit ők sosem szerettek. Pedig a jóléti állam az, amivel Európa hozzájárult a modern társadalmi berendezkedéshez. Ugyanakkor a gazdagok és a hatalomban lévők ezt soha nem szerették és az a tény, hogy a társadalompolitika erőtlenedik, az számukra kifejezetten jó. Európának azonban van egy másik problémája. Rettenetesen rasszista. Mindig is azt éreztem, hogy Európa rasszistább, mint az Egyesült Államok. Ez azért korábban kevésbé volt ilyen egyértelmű, mert az európai lakosság homogénebb volt. Ha mindenki szőke hajú és kék szemű, akkor nem rasszisták, de ahogy változik a lakosság rögtön kirajzolódik a rasszizmus. Méghozzá nagyon gyorsan, és ez egy komoly kulturális teher Európának.
IK: Lassan az adás végéhez érünk, szeretnék egy pozitívabb kérdést is feltenni, ami nézőnktől, Robert Light-tól jön. Mi ad önnek reményt?
Noam Chomsky: Beszéltünk pár olyan dologról, amelyek reményt adnak. Például ilyen Dél-Amerika függetlensége. Ennek történelmi jelentősége van. A panamai Amerikai Csúcstalálkozó után ennek látni fogjuk a jeleit. A legutóbbi ilyen találkozókon az Egyesült Államok elszigetelt volt. Ez óriási változás az egy-két évtizeddel ezelőttihez képest, amikor még az Egyesült Államok igazgatta a dél-amerikai ügyeket. Ez az egyik ok, amiért Obama gesztusokat tett Kuba felé, vagyis azért hogy túllépjen az Egyesült Államok elszigeteltségén, mert az Egyesült Államok az elszigelt, nem Kuba. És Amerika bukásra van ítélve, majd meglátjuk. Európának a Sziríza és a Podemos ad optimizmust és ezek a mozgalmak remélhetőleg fellázadnak a romboló gazdasági és társadalompolitika ellen, amit a bürökraták és a bankok erőltetnek. Ez tényleg reményre adhat okot. Legalábbis kellene….
Mikor a sárgarépára gondolunk, szinte mindenkinek a szép narancssárga szín jut eszébe, az édeskés ízű gyökér, amelyet nagy előszeretettel rágcsálnak a nyulak is. A magyar gasztronómiában a sárgarépa alapzöldségnek számít, számtalan ételben használjuk fel , de szinte kizárólag csak a gyökér részét , pedig rengeteg olyan tápanyag van a levelében , amelyet érdemes egészségünk megőrzéséért felhasználnunk.
A leveleknek fertőtlenítő hatásuk van
Igen, a sárgarépa különleges zöld levele antiszeptikus hatású, segít a sebek fertőtlenítésében, de szájvizet is készíthetünk, hiszen a levelekben olyan hatóanyagok vannak, amelyek elősegítik a száj higiéniáját, megszüntetik a kellemetlen leheletet, a fogínygyulladást, és fekélyek kialakulása is megelőzhető.
Klorofillban gazdag
Csak nézzünk rá egy levélre, láthatjuk, hogy milyen sötétzöld színű, ez egyértelműen bizonyítja, hogy rengeteg benne a klorofill. Ez az anyag a növény számára olyan, mint nekünk a vér, az a különbség, hogy vért vasmolekulák alkotják, a klorofillt pedig magnézium molekulák. Éppen ezért a klorofill hatásosan tisztítja a vért, fokozza a vörös vértestek képződését, és a nyirokrendszerre is jótékony hatással van.
Megakadályozza a rákos sejtek növekedését
Pedanius Dioscoride görög orvos több mint 600 különböző gyógynövényt tanulmányozott életében, és úgy véli, a görögök azért fogyasztják el a sárgarépa levelét, mert így akadályozzák meg, hogy a daganatos sejtek elburjánzódjanak a szervezetben.
Több benne a vitamin és az ásványi anyag, mint a gyökérben
Az igazság az, hogy a levelekben sokkal több a vitamin és az ásványi anyag, mint a magában a répa gyökerében, a tápértéke is magasabb. Sok benne a kálium, a magnézium, a kalcium, a K- és a C-vitamin. Ez utóbbi két vitaminból hatszor több található meg a levelekben, mint a zöldség gyökerében.
Stimulálja az agyalapi mirigyet
A sárgarépa leveleiben nagyon sok porfirin tartalmú fehérje található meg, ez pedig azoknak jó, akiknek a libidójuk nem igazán magas, így a porfirin hatására beindul a szexuális hormon termelődése.
Jót tesz a veséknek
A sárgarépa levelét, ha megkóstoljuk, keserű ízt fogunk érezni. Ez annak a jele, hogy a növény vízhajtó hatással rendelkezik, így ez nagyszerűen alkalmas a vesék méregtelenítésére. Segít megelőzni a kövek kialakulását, de ha már létrejött a vesekő, akkor annak feloldása érdekében is nem árt a répa levelét fogyasztani.
Használjuk migrén és fejfájás ellen
Legtöbbször a gyakori fejfájás, vagy migrén hátterében vitaminhiány áll. Ezért a sárgarépa levele nagyszerűen alkalmas a vitaminok pótlására, fogyasszunk melléje zellert, uborkát, és nagy eséllyel megszűnnek a kellemetlen panaszok.
Segít az emésztésben
A répa levelei rostokban is gazdagok, ez pedig az emésztési folyamatokat könnyíti meg. Hatásosabban tudnak a bélrendszerben felszívódni a tápanyagok, úgy, hogy az egész szervezet megtisztul a fölösleges salakanyagoktól.
Biztosak vagyunk benne, hogy majdnem mindenki hallotta azt a szólást, hogy burokban született. Nos, mai szólásmondás rovatunkban ennek a kifejezésnek az értelmezését fogjuk egy kicsit közelebbről megvizsgálni.
A kétféle lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a sütőporral, hozzáadjuk a sót, a fahéjat és a cukrot, majd a reszelt répát. Végül belekeverjük a tojást, az olajat és a diót. A masszát kilisztezett sütőformába öntjük, és 160C fokon 30 percig sütjük.
Hagyjuk kihűlni, majd szépen bevonjuk a murok/sárgarépa tortánkat vaníliás vajkrémmel, sőt meg is tölthetjük vele. Ízles szerint díszíthetjük.
Uram, a tél bevert a templomodba. Álltam vaspántos portádon belül s ámulva néztem botra-font kezemre sugárban omló fényességedet. Térdelt a nép, én álltam egyedül, úgy hallgattam, amit beszélt papod: „Ez világot szívedben megutáljad és úgy menj ki belőle meztelen –” Uram, te ezt így nem akarhatod. Tudom, hogy földed nagy területéből egyetlen barlangod jutott nekem, s megreng az is, ha viharod zenéje végigrobajlik fenn a tölgyeken. De ha tavaszod jő, enyém az erdő, és jó hozzám az erdő: ennem ad, rigószavaddal kelt a kora-reggel s odvamba surran este sűnfiad. Gazdám, a nyár, az ősszel hullt levéllel új őszig minden gondot eltemet: mezítláb járom harmatos meződet s verőfényed füröszti mellemet. S ha kóborolni küld a nyugtalanság s nótázva fut mellettem patakod, kurjantással köszöntöm kék lakásod, s fütyörészem s Uram, te hallgatod. Zöld asztalomon vadgyümölcs az étel, otthon-kínáló tűz nem int felém, de mondd, volt-e valaha szép világod valakié úgy, ahogy az enyém? Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat egy rándítással elhullathatom, saruim szíja sem marad velem. Uram, utálni nem tudom világod, de indulhatok, amikor kivánod, igéd szerint: egészen meztelen.
Kedves Cserkésztestvéreim, Cserkészbarátaink és Támogatóink!
Nagy örömmel és hálával jelenthetem, hogy a Sík Sándor Cserkészpark 50. évforduló alkalmával beindított pénzgyűjtő akciónk elérte a célját! A mai napig több mint $206,000-t gyűjtöttünk össze adományokból és pályázatokból a központi parkunk felújítására és fejlesztéséhez.
Elsősorban köszönöm mindazoknak a cserkészeknek, cserkészvezetőknek, csapatoknak, egyéneknek és szervezeteknek, akik adományaikkal sikeressé tették a több mint kétéves akciónkat. Külön köszönet jár mindazoknak akik helybelileg toboroztak és rendezvényeket szerveztek a cserkészparkunk javára.
A park honlapján, www.sscspark.com, a főoldalon található kapocs amin röviden beszámolunk a teljesítményekről…nagy vonalokban honnan kerítettük a pénzeket és eddig mire költöttük. Egy másik kapocson megtalálható az “Ezer”mesterek listája, azok akik ezer dollárt vagy többet adományoztak, és a lista azokról a csapatokról és cserkészszervezetekről, amik segítettek a célunkat elérni.
Bár ezt a külön pénzgyűjtést most lezárjuk, mindig szivesen fogadunk adományokat a park javára a Magyar Cserkész Alapon keresztül: Hungarian Scout Fund, P.O. Box 35612, Canton, OH 44735. A jegyzékben tüntesd fel: SSCs.park részére.
Remélem, augusztusban találkozunk Fillmoreban, a Sík Sándor Cserkészparkunkban, a központi Jubileumi Nagytáboron, ahol nem csak együtt ünnepelhessük cserkész testvériségünket, összetartásunkat, magyarságunkat, de ahol gyönyörködhetünk a szépen felújított cserkészparkunkban.
Jó munkát!
Misi
Horváth Mihály cscst. Sík Sándor Cserkészpark 50 Évforduló 1964-2014 Pénzgyűjtő Akció Igazgató
Április 23-án, csütörtökön a WJCU, a Bocskai Rádiónak otthont adó rádióállomás megtartotta éves díjkiosztó gála ünnepségét. Az esemény számunkra azért volt fontos, mert az idén is az önök nagylelkű támogatásának köszönhetően, immár harmadik egymást követő évben megnyerhettük a legjobban támogatott közösségi rádióadás díjat.
Mr. Mark Krieger a rádió igazgatója kijelentette, hogy a mi rádióadásunk hallgatósága, nemcsak hogy a legtöbb adománnyal támogatta az egyetemi rádiót, hanem nekünk van a legnépesebb hallgatóságunk.
Tavaly ilyenkor a rádió facebook oldalunknak 900 követője volt, mára elértük az 1500-at, úgyszintén a weboldalunk forgalma is megduplázódott tavaly óta. Ez a növekedés az adományokban is látszott, az idén kaptunk támogatásokat nem csak a clevelandi hallgatóinktól, hanem Amerika más államaiból és még Kanadából is.
Ez a rádiós munka, amit végzünk kollégáinkkal nagyon fárasztó, de az önök biztatása, támogatása hétről hétre megerősít minket abban, hogy jó munkát végzünk és érdemes folytatni.
Még egyszer köszönjük a folyamatos támogatást és érdeklődést a Bocskai Rádió adásai iránt.
Az Amerikai Magyar Koalíció az április 24.-i sajtótájékoztatójában bejelentette, hogy $ 10,000-t adományoz a Kárpátaljai polgári lakosság megsegítésére. Az adományt a Koalíció Végrehajtó Bizottsága április 17-én hagyta jóvá.
A jelenlegi válságot Ukrajnában, a helyi valuta – a hrivnya – összeomlása okozta súlyos áremeléseknek könyvelhető el. Egy átlagos havi nyugdij napi 1 dollára jön ki. Az infláció olyan nagy mértékű, hogy a legtöbb üzlet már ki sem teszi az árakat. Ennek tetejére az ukrán kormány a béreket és nyugdíjakat is befagyasztotta az év végéig és a gáz- és villamosenergia árát pedig nemzetközi szintre tervezi emelni. Az ukrajnai magyar kisebbség 150.000-es létszáma kárpátaljára koncentrálódik a magyar határ közelében. Tekintettel a katasztrofális gazdasági helyzetre, a magyaroknak és más nemzetiségűeknek a régióban szükségük van pénzügyi támogatásra és az anyagi javak juttatására, hogy esélyük legyen szülőföldjükön ezt a hosszantatró válságot túlélni. Magyarországon támogatási csoportok és egyházak finanszírozást mozgósítottak a közösségek igényének kielégítésére.
A Koalíció adománya két szervezet között lesz elosztva. Ez a kettő a
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, élükön elnökét Kozma Imre és a magyar First Lady Anita Herczegh
A Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség
A Koalíció arra ösztönzi tagjait, hogy komolyan fontolják meg a segítség nyújtást.
Hétfőre virradóra a Munkács-Csap-Ungvár útvonal mentén fekvő magyarlakta településeken ismeretlen tettesek vandál módon megrongálták a kétnyelvű településnévtáblák nagy részét – fekete festékkel befújták a magyar nyelvű feliratokat. Eddigi információink szerint Nagydobronyban, Kisdobronyban, Eszenyben, Tiszaágteleken, Ketergényben és Kincseshomokon rongálták meg a táblákat, Eszenyben összetörték és befestették a magyar nyelvű, faragott oszlopokra szerelt utcajelzőtáblákat, illetve Tiszaágteleken lefújták festékkel a községi tanács hivatalos névtáblájának magyar nyelvű feliratát, letörték és elvitték a magyar zászlót.
Településeink európai arculatának kialakítása 2005-től vette kezdetét, amikor a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás (KHÖT) magyarországi pályázati forrásokból hozzálátott a címeres, kétnyelvű településnév-táblák felállításához. A magyarországi gyakorlatot tanulmányozva került kidolgozásra egy egységes arculati rendszer, amely olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a települések gyakorlatilag „sorbanálltak” a táblákért. Itt-ott korábban is megsérült, vagy eltűnt egy-egy tábla, amelyet a gondos kezek kijavítottak, pótoltak. A nevezett településnév-táblák amellett, hogy európai arculatot biztosítottak falvainknak, illetve városainknak, azt is mutatták, hogy az itt élő népek jogkövető állampolgárok, hiszen a feliratokat a nyelvtörvény előírásait betartva helyezték el (felül az ukrán, alul a magyar nyelvű felirat egyforma méretezésben). Sajnos az elmúlt időszakban egyre többször hangzanak el nyilvánosan is olyan kijelentések, amelyek megkérdőjelezik a kétnyelvű településnévtáblák, utcanévtáblák, cégtáblák használatának jogosságát, azok megjelenését önkormányzati épületeken. Nem is olyan régen ügyészségi vizsgálat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit is keres a nemzeti trikolor a többségében magyarok lakta települések önkormányzati épületein? Sajnos a szelektív történelmi emlékezet megfeledkezik arról a tényről, hogy Kárpátalján az ukrán kék-sárga és a magyar piros-fehér-zöld egy időben jelent meg a piros-kék színű szovjet-ukrán zászló mellett.
A mostani példátlan vandalizmus azt mutatja, hogy nem elszigetelt eseményről van szó, amikor részeg huligánok szórakoztak, hanem egy előre megtervezett akcióról, amely az általa lefedett területet nagyságát tekintve is nem egyetlen személy, vagy csoport műve lehet. Két lehetséges variáció merül fel: vagy szélsőséges ukrán nacionalisták vették elő ismét a „magyar kártyát”, vagy bizonyos erők a mostani nehéz belpolitikai helyzetben megpróbálnak feszültséget gerjeszteni az ukrán és a magyar lakosság között. Ez utóbbira utalhat az a tény is, hogy a vandálok útvonala mentén vegyes lakosságú falvak fekszenek egymás szomszédságában.
Elkészültük után a táblákat a KHÖT átadta az illetékes önkormányzatoknak, így az ismeretlen vandálok önkormányzati tulajdont rongáltak meg, amit Ukrajna hatályos törvényei is büntetnek – akárcsak a nemzeti feszültséget szítását. A bűncselekmény felderítése és a bűnösök felelősségre vonása a belügyi és az állambiztonsági hivatalra vár, s követeljük, hogy a nevezett szervek záros határidőn belül tesznek is eleget törvényben rögzített feladataiknak. A magunk részéről elítéljük a huliganizmus és a vandalizmus mindenféle formáját, hiszen az ellentétes az európai gondolkodásmóddal, azokkal az értékekkel, amelyeket Ukrajna a közeljövőben magáénak akar mondani. Konzultációkat folytattunk a településnév-táblák kivitelezőjével, s úgy tűnik, van rá lehetőség, hogy a táblákat sérülések nélkül megtisztítsuk a ráfújt festéktől. Ugyancsak felajánlottunk két nemzeti lobogót az elvitt pótlására, amelyet holnap adunk át Tiszaágtelek polgármesterének.
A hasonló helyzetek elkerülése véget szükségessé vált a polgárőrség megszervezése azokon a településeken is, ahol eddig az nem működött. Az polgármestereket pedig felhívjuk – tegyenek hivatalos feljelentés ismeretlen tettes ellen önkormányzati tulajdon rongálása ügyében. A mostani nehéz, feszült helyzet még inkább az összefogásra kell, hogy sarkalljon bennünket, hiszen csak együtt, vállat vállhoz vetve tudunk kiállni közösségi és egyéni jogaink védelméért!
2015. április 24-én volt az örmény népirtás kezdetének századik évfordulója. Szerte a világon megemlékezések és tüntetések voltak, az utóbbiak leginkább azért, mert Ankara a mai napig nem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt.
1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg. Az elmúlt években több mint 20 ország hivatalosan is népirtásként ismerte el a történteket. Törökország viszont visszautasítja a vádakat és bírálja azokat az államokat, melyek az eseményeket genocídiumnak nevezik.
Pillanatképek az 1915-ös népirtásból: egy lerombolt örmény falu és lemészárolt lakosok.
“Örményország semmit sem felejtett és soha nem felejt” – jelentette ki Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az örmény államfő külön köszönetet mondott azoknak a külföldi politikusoknak, akik jelen voltak az eseményen A rendezvényen megjelent örmény és külföldi állami vezetők egy-egy szál sárga rózsát helyeztek az emlékműre. A hivatalos ceremónia után örmények tízezrei gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.
Szerzs Szargszján örmény államfő sárga rózsát helyez a sírhoz.
Többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a megemlékezésen, aki felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait”. Ez egyértelmű utalás volt az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva azzal vádolja a kijevi vezetést, hogy diszkriminálja az ukrán területen élő oroszajkú lakosságot.
Putyin Jerevánban. Az orosz diplomácia üzenetet küldött Ankarába, miszerint “megértéssel viszonyul” Putyin részvételéhez a jereváni évfordulós megemlékezéseken.
A jereváni megemlékezésen jelen volt Francois Hollande francia elnök, aki szintén együttérzéséről és támogatásáról biztosította az örményeket: “Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország “jelentős szavakat” fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, de “egyelőre váratnak magukra a továbbiak”.
Aktív diaszpóra
Az örmény diaszpóra tagjai szerte a világban megemlékeztek az örmény népirtásról: Los Angelestől Londonon át egészen Sydneyig. Párizsban százak gyülekeztek a Köztársaság téren a tömeggyilkosság évfordulójára emlékezve. Az alkalomból az Eiffel-tornyot közép-európai idő szerint este tíz órától elsötétítették.
A párizsi tüntetés.
A moszkvai örmény Színeváltozás-székesegyházban pénteken gyászszertartást tartottak az örmények ellen az Oszmán Birodalomban elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének 100. évfordulója emlékére. A szertartáson, amelyet Ezrasz Nersziszján érsek, az örmény egyház oroszországi egyházmegyéjének feje vezetett, mintegy ötezren vettek részt.
Demonstráció Moszkvában.
Jeruzsálem óvárosában, a Szent Jakab templomban örmény papok tartottak szertartást az évfordulón, melyen az izraeli örmény közösség tagjai vettek részt, de jelen voltak izraeli zsidók is, több százan pedig a templomon kívül vettek részt a megemlékezésen. “A gyilkosságok tagadása önmagában is bűntett”, Törökország bűnös az örmények kiirtásában”, “Az örmények igazságtételt követelnek” – ilyen és ehhez hasonló feliratok voltak olvashatók a transzparenseken.
Egy örmény közösség tag virágot helyez Jeruzsálem Óvárosában található emlékműre.
Libanon az elsők között ismerte el a genocídiumot, és most először volt az évforduló iskolaszüneti nap az egész országban.Több ezren – hatalmas örmény zászlókkal és számos transzparenssel – tüntettek a libanoni örmény pátriárka mellett Bejrútban. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az Oszmán Birodalom területén élt keresztény vallású örmények ellen száz éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. Ezen kívül a tüntetők anyagi jóvátételt követeltek Törökországtól. A száz éve menekülni kényszerült örmények közül sokan Bejrút Burdzs-Hammúd nevű külvárosi részén telepedtek le, megalapítva a “Kis-Örményország” néven is ismert városrészt.
A bejrúti zászlós felvonulás.
Törökországban is megemlékezések kezdődtek pénteken az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulója alkalmából. Helyi idő szerint péntek reggel több tucatnyian gyűltek össze Isztambul azon negyedében, ahonnan 1915. április 24-én első alkalommal hurcoltak el örmény értelmiségieket. Ezzel párhuzamosan Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén, Diyarbakir városában további megemlékezéseket tartottak.
Az isztambuli megemlékezés az első örmény értelmiségi áldozatok képeivel.
Aram Atesyan isztambuli pátriárka pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények. Korábban a pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az istentiszteleten nem fogja használni a “népirtás” szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.
A török hozzáállás
A török vezetés igyekezett pár engesztelő gesztust tenni az áldozatok rokonainak. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án azt mondta, Törökország osztozik fájdalmukban. Megerősítette, hogy Törökországnak kötelessége az oszmán örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése.
“Osztozom az örmények fájdalmában” – olvasható Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken Isztambulban közzétett nyilatkozatában. Erdogan ebben részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik “az első világháborús körülmények” között vesztették életüket. “Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki” – hangsúlyozta Erdogan, “szomorú eseményeknek” nevezve a történteket. Egy nappal korábban Erdogan gyakorlatilag tagadta a népirtás megtörténtét: Az örmény állítások az 1915-ös eseményekről minden alapot nélkülöznek”.
Török és külföldi állami vezetők, valamint veteránok gyűltek össze pénteken a törökországi Gallipoli-félszigeten, az I. világháború egyik legvéresebb csatája kezdetének 100. évfordulóján, hogy megemlékezzenek az egykor elesettekről. E
Csütörtökön Joachim Gauck német államfő úgy nyilatkozott Berlinben, hogy száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen. A német államfő szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német felelősség kérdését, mert a deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek, továbbá az akkori német vezetés nem vett tudomást azokról az információiról, amelyek az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát jelezték.
Gauck a berlini katedrálisban mondta el a beszédét.
A török külügyminisztérium tegnap este elítélte Joachim Gauck német elnök nyilatkozatát az örmények elleni népirtásról. Továbbá bírálta Barack Obama amerikai elnököt is. Az amerikai elnök a századik évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában elkerülte a népirtás szó használatát, és nagy vérfürdőként emlegette a mészárlást. A török minisztérium úgy reagált, hogy Ankara “nem fogad el semmilyen diszkriminatív és az igazságot csak részlegesen tükröző koncepciót”. Ankara egyébként a napokban hazarendelte vatikáni és bécsi nagykövetét, mert Ferenc pápa népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását, az osztrák parlament pedig határozatban emlékezett meg az örményeket sújtó népirtás áldozatairól.
Egy év múlva Azerbajdzsánból biztosan jön földgáz Európába – mondta Szijjártó Péter az azeri kormány gazdasági és ipari miniszterével tartott közös sajtótájékoztatón.
Mindkét miniszter a magyar–azeri együttműködés lényeges elemeként említette továbbá a közvetlen légi járat újraindítását Budapest és Baku között. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az európai energiabiztonság megteremtéséhez diverzifikációra van szükség. A tárcavezető ezért is kiemelten fontos partnernek nevezte Azerbajdzsánt.
„Egy dolog biztos, Azerbajdzsánból fog érkezni gáz Európába, ezért EU energiabiztonsága szempontjából Azerbajdzsán a keleti partnerségprogram legfontosabb szereplője. Magyarországnak erre az együttműködésre energiabiztonság szempontjából is komoly hangsúlyt kell helyeznie, tekintettel arra, hogy a déli gázfolyosóba érkező gázt valahogyan majd el kell juttatnunk Közép-Európába is. Ezért az azeri–európai együttműködés szorosabbra fűzése magyar érdek is” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
