Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:

Kijev, 2013. december 31., kedd (MTI) – Ukrajnának az Európai Unió felé tett közeledése, majd Viktor Janukovics elnök hirtelen pálfordulása Moszkva irányába volt a meghatározója az idei év történéseinek a kelet-európai országban.

Kijev egyszerre akart az Európai Unió társult tagjává válni, és közben szoros kapcsolatokat ápolni a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséggel. Ugyanakkor mindkét oldalról folyamatosan kapta a jelzéseket, hogy nem folytathatja tovább “kétutas” politikáját – egyszerre nem lehet tagja két szabadkereskedelmi övezetnek -, azaz választania kell Moszkva és Brüsszel között.
Moszkvától kecsegtető ígérteket kapott a vámunióhoz való csatlakozásért cserébe, például a gázár jelentős csökkentését helyezte a Kreml kilátásba. Kijev azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kíván a vámszövetség teljes jogú tagjává válni, csupán megfigyelői státust, és a tagállamokkal való szoros gazdasági együttműködést szeretne.
Mivel Moszkva a csatlakozás nélkül hajthatatlan volt az érvényben lévő orosz-ukrán gázmegállapodás felülvizsgálatára, Kijev igyekezett az orosz gázfüggőségtől szabadulni. A német RWE vállalattól vásárolt – valójában Oroszországból származó – földgázt kedvezőbb áron. A reverz gázszállításba Mikola Azarov ukrán miniszterelnök március végi budapesti látogatása után áprilistól Magyarország is bekapcsolódott, így Lengyelország mellett már két európai uniós tagállam csővezetékein keresztül importált földgázt Ukrajna. Csökkentette közben az orosz gázimportot, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki.
Már január végén benyújtotta Moszkva a számlát: hét milliárd dollár kártérítést követelt a Gazprom orosz gázvállalat az ukrán Naftohaz állami cégtől szerződésszegésért, amiért az előző évben a megállapodásban foglalt mennyiségnél mintegy 16 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt vásárolt tőle.
Az év elejétől felújította a hiteltárgyalásokat a Nemzetközi Valutalap (IMF) Kijevvel. Ukrajna mintegy 15 milliárd dollár hitelt szeretett volna felvenni, ám az IMF szigorú reformokat szabott feltételül, amelyek közül a lakossági gázár piaci szintre emelését Kijev továbbra sem volt hajlandó meglépni, ezért áprilisban megszakadtak a tárgyalások.
Moszkva újabb lépést tett, hogy Kijevet az Európai Unió helyett az általa irányított vámunióba kényszerítse: augusztusban kivétel nélkül minden ukrán beszállítót “kockázatosnak” minősített, és egyéb exportkorlátozásokat vezetett be Ukrajnával szemben.
Ezek után úgy tűnt, Janukovics elnök döntött, és Moszkva “barátságtalan viselkedése” miatt az uniós társulást választotta. Szeptember elején a parlamentben felszólalva arra kérte a képviselőket, hogy mihamarabb fogadják el az unióval való társulási megállapodás aláírásához szükséges törvényjavaslatokat. Innentől felgyorsultak az események. Szeptember 18-án a kormány jóváhagyta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tervezetét, a parlamentben pedig – miután az ellenzék “ideiglenes tűzszünetet” kötött a kormányzó Régiók Pártjával -, sorra fogadták el az EU-integrációt célzó jogszabályokat.
Egyedül Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő sorsának rendezése maradt függőben. Janukovics eleve nem volt hajlandó kegyelemben részesíteni politikai ellenfelét, ezért a parlament hatáskörébe utalta, hogy hozzon jogszabályt, amely lehetővé teszi a megroppant egészségi állapotú politikus külföldi gyógykezelését. Az ellenzék és a kormányoldal azonban képtelen volt kompromisszumos megállapodásra jutni ebben a kérdésben.
Eközben Moszkva tovább fenyegette Kijevet az EU-társulás negatív következményeivel. Kilátásba helyezte például a határátlépés szigorítását, védővámokat és egyéb korlátozásokat az Ukrajnából érkező “ellenőrizhetetlen származású” termékekkel szemben, majd újabb gázvita robbant ki: a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna nem fizetett az augusztusi és az októberi szállítmányokért, amivel összesen mintegy 1,3 milliárd dollár adósságot halmozott fel.
Janukovics elnök október végén és november 9-én a nyilvánosság kizárásával “titkos” megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Ezután november 21-én Mikola Azarov miniszterelnök váratlanul kormányrendeletet adott ki, amelyben leállította az EU-társulási felkészülési folyamatát, mindössze egy héttel az unió vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezlete előtt, amelynek fénypontja lett volna a Kijevvel való megállapodás aláírása.
Brüsszel értetlenséggel fogadta a döntést, az ukrán lakosság EU-párti része azonnal utcára vonult. Azarov közben igyekezett megmagyarázni, azt hangoztatva, hogy ez nem jelenti Ukrajna irányváltását, pusztán az ország gazdasági, szociális helyzetére való tekintettel halasztották el a megállapodás aláírását. Később ugyanezt mondta Janukovics elnök is.
A  civil kezdeményezésre indult EU-párti demonstrációkon többször összecsaptak tüntetők, provokátorok és rohamrendőrök. A néhány tízezres tüntetések azután váltak több százezresekké Kijevben, miután november 30-a hajnalán békés, pártsemleges diákok tüntetését brutálisan szétkergették a rohamrendőrök. Ezután az ellenzéki pártok álltak a tüntetéssorozat élére, amely egyre inkább a hatalomváltást tette fő törekvésévé. Nem sikerült viszont az ellenzéknek decemberben elérnie, hogy a parlament menessze a kormányt. A hónap közepén viszont Janukovics elnök ismét Moszkvába utazott, ahol a gáz árából komoly engedményt, továbbá 15 milliárd hitelt kapott Oroszországtól.

Reklám

A választások éve lesz a vajdasági magyar közösség számára 2014, hiszen többször is a szavazóurnák elé járulhatnak e közösség tagjai különféle voksolásokon. Erről közölt összeállítást csütörtökön a szabadkai Pannon RTV, amely felsorolta, hogy mikor is kell majd szavazniuk a Szerbia északi tartományában élőknek.

Még januárban dönthetnek Szerbiában arról, hogy lesznek-e előre hozott parlamenti választások az országban. A legnagyobb támogatottsággal bíró Szerb Haladó Párt (SNS) egyes politikusai a választások kiírását sürgetik, mások viszont türelemre intenek, és feleslegesnek tartják, hogy a parlamenti ciklus félidejében új választásokat tartsanak. Aleksandar Vučić, a kormányfő első helyettese, a párt elnöke korábban azt mondta, szerinte nincs szükség voksolásra, de semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni.

Az országos szinten kormányzó pártok viszont vajdasági választásokat is szeretnének, a tartományban ugyanis ők vannak ellenzékben, és a választásoktól várják a hatalomváltást. Indokként az alkotmánybíróság azon decemberi döntését hozták fel, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a vajdaság alapdokumentumának számító statútum kétharmadát. Szerintük a döntés azt is alátámasztja, hogy a tartományban hatalmon lévők az utóbbi időszakban csendes elszakadási politikát folytattak Szerbiától.

Várhatóan októberben tartják a nemzeti tanácsi választásokat. A szerb kormány javaslata azonban nincs összhangban az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatával. Ők ugyanis tavaszi vagy nyár eleji voksolást szorgalmaznak. A testületek négyéves mandátuma júliusban jár le, egy októberi választás pedig néhány hónapos átmeneti státust eredményezne.

Azok körében, akik felvették a magyar állampolgárságot, nagy az érdeklődés a tavaszi magyarországi országgyűlési választások iránt is. Szerbiából eddig 17 ezren kérték felvételüket a választási névjegyzékbe, vagyis ennyien kívánnak részt venni az immár egyfordulós voksoláson. A magyar választások időpontja egyelőre nem ismert, azt azonban már most tudni lehet, hogy az európai parlamenti választásokat május 25-én tartják, a kettős állampolgárok pedig ezen is részt vehetnek. (MTI)

Reklám

Iveta Radičová volt kormányfő számára Robert Fico államfőjelöltként elfogadhatatlan. „A jelöltek egyike, Robert Fico úr elfogadhatatlan számomra az agresszív politizálási stílusa miatt” – mondta.
“Meggyőződésem, hogy képtelen lenne bocsánatot kérni és kezet nyújtani a hozzám hasonló polgároknak” – jelentette ki Radičová az Expres Rádióban Braňo Závodský „Élőben” c. műsorában.
Azt azonban, hogy a többi államfőjelölt közül kit támogatna, Radičová nem árulta el. „Több köztársaságielnök-jelöltet személyesen is ismerek, ezért az állásfoglalásom nagyon személyes lenne. A tisztesség úgy kívánja, hogy a jelöltekkel kapcsoltban ezért ne foglaljak állást” – fogalmazott Radičová a műsorban.

Felvidék.ma, dé
Fotó: SITA

Reklám

Bárdos Gyulát, a Magyar Közösség Pártjának köztársaságielnök-jelöltjét 46 625-an támogatták aláírásukkal, így polgári jelöltként is indulhat az államfőválasztáson.

“Mikor Pozsonyból elindultam Komáromba, 42 180 darab aláírást regisztráltunk az MKP központjában, ez azonban nem végeredmény, hiszen még most, itt, Komáromban is kaptam aláírt íveket, szóval az aláírások száma tovább gyarapodhat” – közölte még január 8-án Bárdos Gyula, az MKP köztársaságielnök-jelöltje a komáromi Csemadok-székházban azon a beszélgetésen, melyre az 1994-es komáromi nagygyűlés húszéves évfordulója alkalmából került sor. Bárdos szerint a beérkezett petíciós ívek mennyisége, amely minden várakozást felülmúl, azt igazolja, hogy a felvidéki magyarok körében igény van egy önálló magyar jelöltre és az önálló magyar politizálásra.

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, az MKP előzetesen húszezer aláírás összegyűjtését célozta meg, két nappal ezelőtt azonban már tizenötezernél jártak. “Köszönjük mindenkinek a hatalmas összefogást és az emberfeletti teljesítményt ilyen rövid idő, ráadásul az ünnepek alatt. Elmondhatjuk, hogy Bárdos Gyula immár nemcsak az MKP, hanem a felvidéki magyarság közös jelöltje” – volt olvasható akkor az MKP közösségi oldalán.
Mint ismert, Bárdos Gyulának az érvényes jogszabályok értelmében az államfőválasztáson való induláshoz 15 ezer állampolgár áláírására, vagy 15 parlamenti képviselő támogatására volt szüksége. Az MKP politikusa ez utóbbit is teljesítette, miután az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, a Nova, valamint az SDKÚ-DS 16 parlamenti képviselője december végén felajánlották támogatásukat Bárdosnak.

Bárdos Gyula 16 dobozban vitte a 46 625 aláírást tartalmazó petíciós íveket a parlamentbe. Elkísérte őt Berényi József pártelnök, a petíciós bizottságból Németh Gabriella és Csúsz Péter is, valamint az MKP központi irodájának több munkatársa. Az aláírásokat a sajtó élénk érdeklődése mellett adták le, majd rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Berényi József nagy eredménynek nevezte, hogy rövid idő alatt háromszor annyi aláírást tudtak összegyűjteni, mint amennyi szükséges. Ez is mutatja, hogy az MKP szervezettsége “jó kondícióban” van, ám hangsúlyozta, ez közös siker, több szervezet és magánszemély is segített az aláírásgyűjtésben. A pártelnök kiemelte a Csemadok és a Szövetség a Közös Célokért társulás szerepét.
Bárdos Gyula köszönetét tolmácsolta mindenkinek, aki segített. Megköszönte minden aláírását adó polgárnak, beleértve a 16 parlamenti képviselőt is. Az aláírások száma alapján polgári jelöltség tudatában is indulhat a köztársaságielnök-választáson – mondta Bárdos, hozzátéve: a munka java most kezdődik, beleértve a kampányt is. Hangsúlyozta: nem csak magyarok írták alá a petíciós íveket, hanem nagyon sok szlovák és más nemzetiséghez tartozó polgár is. Bárdos felhívta a figyelmet arra, hogy jelöltségével a polgárok széles körét kívánja képviselni, a magyarok mellett a többi nemzetiségét is.

Reklám