A német Thomas Bachot választotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökévé a szervezet tagsága kedden Buenos Airesben.
Thomas Bachot választotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új elnökévé a szervezet tagsága kedden Buenos Airesben. A német sportdiplomata a 12 év után távozó belga Jacques Rogge-ot követi a poszton, a megbízatása nyolc évre szól, s négy évvel meghosszabbítható. Ő a NOB történetének kilencedik, egyben első német elnöke.
A voksolás előtt legesélyesebbnek tartott eddig alelnök 59 éves Bach mellett még a Puerto Ricó-i Richard Carrion, a NOB pénzügyi bizottságának vezetője, Ng Ser Miang, Szingapúr korábbi Magyarországra akkreditált utazó nagykövete, a NOB egy másik alelnöke, Vu Csing-kuo, a NOB végrehajtó bizottságának tagja, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó-szövetség (AIBA) tajvani elnöke, Denis Oswald, a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) első számú svájci vezetője, valamint az olimpiai és világbajnok rúdugró, harmincötszörös világcsúcstartó ukrán Szerhij Bubka, hazája olimpiai bizottságának elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) alelnöke pályázott a posztra.
A keddi szavazás már a második körben eldőlt, azaz Bach már ekkor megkapta a voksok egyszerű többségét, az első fordulóban Vu Csing-kuo esett ki. A végeredményt, a győztes kilétét Rogge ismertette a tagsággal.
A franciául és angolul folyékonyan beszélő ügyvéd-üzletember, korábbi vívó Thomas Bach – akit régóta Rogge utódjának tartottak – az 1976-os montreali olimpián az aranyérmes tőrcsapat tagja volt. 1991 óta tagja a NOB-nak, vezeti hazája olimpiai bizottságát, utóbbi tisztségéről szeptember 17-én lemond.
Thomas Bachot választották a NOB új elnökénekFotó: Europress/AFP
Korábbi NOB-elnökök
1894–1896 Demetriusz Vikelasz (görög) 1896–1925 Pierre de Coubertin (francia) 1925–1942 Henri de Baillet-Latour (belga) 1942–1952 Sigfrid Edström (svéd) 1952–1972 Avery Brundage (amerikai) 1972–1980 Michael Killanin (ír) 1980–2001 Juan Antonio Samaranch (spanyol) 2001–2013 Jacques Rogge (belga)
2013– Thomas Bach (német)
Magyar visszhang
Szabó Bence MOB-főtitkár
„Jól jártunk a NOB új elnökével, Thomas Bachhal. Borkai Zsolt elnök úr nyáron, mintegy másfél hónappal ezelőtt járt nála, akkor átbeszélték a magyar-német sportkapcsolatokat is. Jól ismerem a NOB új vezetőjét, ő is vívó olimpiai bajnok. Magyarország számára is kedvező, hogy ismét európai elnöke van a NOB-nak. Összegzésként elmondhatom, Magyarország szempontjából igen kedvező döntések, választások születtek a NOB 125. ülésén, Buenos Airesben, mind a 2020-as olimpiai helyszín és a birkózás programban maradása, mind pedig a NOB új elnökének személye tekintetében.”
Valaha, amikor az embert még nem szakította ki a teremtés rendjéből a saját maga által teremtett művilág, a diót még mindenütt isteni, szent faként tisztelték. Bölcsőt és koporsót készítettek belőle. De nem csak asztalosmunkával, hanem életet termő szertartással is! Ha gyermek született, diót ültettek a tiszteletére. Ha meghalt egy szeretetre méltó ember, diót ültettek a sírjára. A dióhéjból a gyermekek játékbölcsőt is készítettek. A dióhéjba kanócot téve és méhviaszt öntve diómécsest kapunk, amit meggyújtottak a megemlékezés napján a sírokon, ablakokban, ligetekben, berkekben, forrásoknál, szikláknál. A zöld diólevélből gyógyfőzetet készítettek, vagy éppen bolhaűzésre használták. A frissen lehullott sárga diólomb gyönyörködtette a szemet, hempereghettek benne a gyerekek, és megbújhattak alatta az Élet kerekét forgató szorgos kis élőlények. És még nem is szóltam a dióbélről, ami a mogyoróval együtt megkoronázott minden eledelt, amihez fogyasztották. Egy egész könyv is kevés lenne felidézni, hány szálon kapcsolódott az emberek élete ehhez a tiszteletreméltó fához.
Hová tűnt mindez? Az emberek többsége ma nem ültet diót sem születéskor, sem temetéskor. A gyerekek fröccsöntött műanyaggal játszanak, vagy képernyőt bámulnak. A betonsírokkal rideggé tett temetőkbe halottak napján alumíniumhüvelybe öntött paraffinmécsest viszünk, az ablakokban a tévé fénye villog, odakünn pedig a fákon fennakadt műanyag zacskókat zörgeti a szél. Gyógyfőzetek helyett a vegyipar termékeit veszik már azok is, akik még ismerik a régi gyógymódokat. A lehullott diólombot gondosan szemeteszsákba rakják az emberek, és még rémmesét is költenek hozzá saját lelkiismeretük és ősemlékezetük elaltatására. Azt sulykolják egymás fejébe, hogy „a dió avarja tönkreteszi a talajt, még komposztálni sem lehet”. A dióbél és a mogyoróbél pedig annyira sem érdekli a mesterséges arommákkal elrontott ízlésű gyerekeket, hogy felszedjék a földről ezt az értékes ajándékot. A felnőttek pedig, ha ültetnek még egyáltalán diófát, a kereskedelemből vesznek megbízhatónak vélt oltványt, magról eszükbe sem jut ültetni. Sőt, a diólomb rágalmazásához hasonlóan a magról kelt diókról is rémmeséket költenek. Azt mondják, hogy „elfajzik, értéktelen termést hoz majd”.
Márpedig a dió sorsát és a mi sorsunkat különösen erős kapocs fűzi össze! Nem is lehet másképp, hisz évszázadokon, vagy tán évezredeken át együtt éltünk a dióval bölcsőtől koporsóig, koporsótól bölcsőig. Mert élet a születés előtt is van és a halál után is. Az Élet fájára szüksége van az evilági embernek is, és a túlviláginak is.
Ezért komoly kéréssel fordulok minden magyar és nem magyar testvéremhez. Adjuk vissza a dió minden részének, még a lehullott lombjának is azt a tiszteletet, ami valaha megillette! Ne higgyük el, hogy a talaj védelmezője, a földet betakaró avar árthat a földnek! Ne higgyük el, hogy a magról kelt dió értéktelenebb, mint az oltvány! Később fordul ugyan termőre, de tovább is él, és a szemet is jobban gyönyörködteti. Helyezzük vissza a diót evilági életünk mindkét kapujába őrnek, a két kapu között pedig oltalmazónknak, hisz a legnagyobb melegben is védi a talajt a kiszáradástól, az embert pedig a nap hevétől! Amikor esszük a dióbelet, adjon hálát ki-ki hite szerint azért az eledelért, ami a jelenlegi nagy tékozlás, természetpusztítás utáni ínséges időkben még sokakat menthet meg az éhhaláltól!
A múlt vasárnapi maradék rétespuliszkához ajánlottam a salátalevest. Hát ma ezt fogunk főzni. A salátaleves egy olyan levesféle amit vagy nagyon szeretsz, vagy egyáltalán nem kedvelsz. Én is utáltam gyerekkoromban, mert úgy véltem, hogy a főtt saláta nyuvasztós 🙂 Kummogtam is eleget amikor salátaleves volt terítéken.
Amióta saját konyhámon vagyok sem szeretem salátával készíteni – mindig spenóttal főzöm. Úgy néz ki egy életre traumás maradtam a főtt salátától 🙂
A négytagú családunkból 3-an imádjuk, szóval elég gyakran megfőzöm jó nagy adagban. Főleg, hogy másnap még finomabb!
Hozzávalók 4 személyre: (persze 2-szeri étkezésre, mert a salátaleves másnap még jobb!)
6 – 7 jó össz marék saláta vagy spenót (én mindig spenóttal készítem)
8 tojás
8 csík-szelet füstölt szalonna
1 evőkanál liszt, vagy egy marék kukoricaliszt (en ezzel szoktam sűrűbbre varázsolni. Ezt nagyanyámtól lestem el)
2 evőkanál ecet (vagy ízlés szerint ecet)
fél doboz tejföl
1 dl tej
1 dl natúr joghurt
5 cikk fokhagyma és fokhagymaszár (ez elhanyagolható)
1 kötés kapor (ez is elhanyagolható, ha éppen nincs kéznél)
só
bors, és egy kis paprika is, ha egy kis színt akarunk adni a levesnek
Elkészítés:
A szalonnaszeleteket bevagdalom vagy kockákra vágom és kiolvasztom, amíg pirosra sül, de vigyázni kell, hogy ne égjen meg. 7 tojást sóval, borssal habosra felverek, és a szalonnákra öntöm. Fedő alatt az egyik felét pirosra sütöm, majd óvatosan átfordítom és a másik oldalát is ugyanúgy. Ezt nevezik nálunk szalonnás púpos rántottának.
Kb. 3 liter vizet forrni teszek (beleszórok egy marék kukoricalisztet) és fél kiskanál sót.
A csap alatt alaposan átmosott spenótot vagy salátát megtépdesve beleszórom, hozzáadom a fokhagymát, az apróra vágott fokhagymaszárat és kaprot, majd sózom még ha kell. Amikor a spenót/saláta már kezd puhulni, beleteszem a négyzetekre vágott rántottát is, és még vagy öt percig együtt főzöm lassú tűzön. Megsúgom, hogy fagyasztott spenótból is nagyon jó lesz!
Aközben az 5 perc főzőidőben elkészítem az eresztéket:- egy kanál lisztet egy tojással csomómentesre kavarok, hozzákavarom a tejfölt, a joghurtot és egy dl hideg tejet, majd óvatosan a meg tűzforró leveshez öntöm. Ezután a levest azonnal leveszem a lángról. Az eresztékhez ha nincs tejföl vagy joghurt, tejet vagy tejszínt is szoktam használni. Végül ecettel savanyítom (és szórok bele egy fél csapott kávéskanálnyi cukrot, ettől más az én salátalevesem íze. Nagyanyám mindig így csinálta.)
Többet nem teszem vissza a lángra, mert akkor könnyen összefut benne az ereszték.
Szeptember 2. – Hétfő: Ádám Szeptember 3. – Kedd: Nikolett, Hunor Szeptember 4. – Szerda: Teodóra Szeptember 5. – Csütörtök: Mária Szeptember 6. – Péntek: Kornél Szeptember 7. – Szombat: Szeréna, Roxana Szeptember 8. – Vasárnap: Enikő, Melitta
A Bocskai Rádió szerkesztői sok boldogságot kíván a névnaposoknak. Hallgassátok meg vasárnap du. 4 órától.
László Attila és Barta Alfonz (Talfi) koncertjére készülve, felhívtam telefonon és kérdeztem őket, hogy hogyan alakul a turnéjuk. Az interjút itt meghallgathatják.
[mp3-jplayer tracks=”László Attila és Barta Alfonz (Talfi) koncert előzetes@/Ezaz/ElsoInterju-javitott.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
Koncert jegyeket ezen az oldalon lehet rendelni. Vagy rendelhető telefonon Lórándtól a 440-360-0595 számon, Zsolttól a 216-299-1836 –os számon, Nt. Biró Tamás lp.-tól a 440-638-9111 -es számon.
László Attila Duna tv-s interjúja itt megnézhető:
Barta Alfonz (Talfi) bemutató kisfilmjei itt megnézhetők:
Alfonz “Talfi” Barta Álmodtam egy világot magamnak.
A BOCSKAI RÁDIÓ 324. honismereti rejtvényjátéka. 2013. szeptember 8.
324. honismereti rejtvényjáték - 2013. Szeptember 8.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
A kérdéseket helyesen megfejtették: Németh Edith, Jakab Márta, Bárányné Kerecseny B. Alice, Tóth Lajos, Kaczvinszky Tamásné, Nagy Erzsébet, Tóth Gizike.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galléria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland,Ohio 44199
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A múlt vasárnap, szeptember elsején volt az 58. Cserkésznap. Cleveland, de bátran mondhatjuk, hogy Ohio legnagyobb magyar fesztiválja. Ezzel kapcsolatban kerestem fel Horváth Mihály urat a fesztivál főszervezőjét és őt kértem meg, hogy számoljon be a rádióhallgatóinak erről a nagy eseményről.
[mp3-jplayer tracks=”Horváth Mihály úr beszámolója az 58. Cserkésznapról@/Ezaz/cserkesznap-beszamolo-Javitott.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
A 14. Görgey Arthur és a 34. Zrínyi Ilona cserkész csaptatok szeretettel várnak új tagokat. Ha ismer valaki olyan fiút vagy leányt, aki 4 évesnél idősebb és beszél magyarul, szóljon szüleinek e lehetőségről. Akár 15 éves korig vagy felnőtt korban is el lehet kezdeni a cserkészetet, sohse túl késő. Mi mindent kap a gyerek a cserkészettől? Hasznos lesz neki az egyetemi felvételinél, mert olyan diákokat keresnek az egyetemek, akik nemcsak sportolók vagy zenészek, hanem akik ápolják kultúrájukat, szolgálnak egy közösséget, és más képet festenek, mint a többi amerikai jelentkező. Ezenkívül az életben is óriási előnyei vannak a cserkésztapasztalatnak: talpraesettség, magabiztosság, egészséges (nem elfogult) magyarságtudat: ezeket fejleszti a cserkésztábor meg a kirándulás. Jöjjenek a fiúk és leányok, nem zártkörű egyesület vagyunk, hanem mindig várunk új jelentkezőket. Péntekeken tartjuk a West 25 utcai piac melletti cserkészházban az összejöveteleinket (kivéve minden hónap első péntekjén). Gyertek, gyertek, ti új gyerekek! Mert nemcsak elsősegélytudásból, tűzrakásból, és táborozásból áll a cserkészet, hanem kultúrális néphagyományainkat is ápoljuk.
Dr. Szentkirályi Endre a 14. Görgey Arthur csapatparancsnok
Szomorú szível, értesítjük a clevelandi magyarságot, hogy Somogyi Lél édesanyja, Prof. Dr. Somogyi Ferencné Sarolta Bonaventura, 2013. szeptember 3-án, kedden délután 3 óra tájban, visszaadta lelkét a Teremtőnek. Halála váratlan volt, de már néhány hete hát és csípő fájdalommal szenvedett.
Somogyi B. Sarolta 1950 végén érkezett Amerikába, 5 évre rá, hogy a második világháború után elhagyta Magyarországot és miután 5 évet eltöltött Ausztriában a Feffernitz nevű táborban, amit a hontalan személyek részére tartott fent a brit szektor. Ezek után érkezett meg sok mással együtt helyét találva a virágzó magyar közösségben, Clevelandben.
Férjével együtt, a jól ismert és elismert Prof. Dr. Somogyi Ferenccel, aki 1995-ben hunyt el, életüket a magyar kulturális értékek megtartására és a fiatalabb nemzedék számára való átadásra szentelték.
Részére a legértékesebb időtöltés és kedvenc percei azzal teltek el, amikor férjének segítségére lehetett az összesen 29 könyv megírásához. Egy elválaszthatatlan kettőst képeztek, egymást tökéletesen kiegészítve, egymással megosztva a közös értékeket és érdekeket egy élet lefolyása alatt. Fiuk, Somogyi Lél és leányuk, Grisanti Ildikó szerint “ők valóban lélektársak voltak”.
Clevelandbe érkezése után 1950 és 1956 között, részt vett a “Vagyunk” havi hírújság kiadásában. Két gyermeke megszületése után férjével együtt elmerült a Magyar Társaság munkájában, annak a világ kulturális szervezetnek a munkájában, amely még ma is működik az évi 3 napos Magyar Kongresszus megrendezésével, amit magyar témákkal kapcsolatos tudományos és népszerű előadások jellemeznek.
Úttörő volt abban, hogy elsők között lett női igazgatósági tagja ennek a szervezetnek, egy olyan időszakban, amikor a nők még nem teljesen érvényesültek a szervezeti életben. Az elkövetkező évtizedekben nagy szorgalommal vett részt azon kiadványok szerkesztési, lektorálási, nyomdai munkálataiban, amit a Magyar Társaság és az általa működtetett Árpád Akadémia az évek során publikált.
Barátok és ismerősök fogadása tegnap este volt a Bodnár-Mahoney Funeral Home-ban. A katolikus szertartás keretén belüli keresztény temetés szombaton szeptember 21.én de. 11:00 órakor lesz a Szent Imre római katolikus magyar templomban, 1860 West 22nd St., Cleveland, OH. Mindjárt azt követően egy fogadás lesz tartva a gyülekezeti teremben. Az Urnába helyezés egy későbbi időpontra lesz kitűzve a család jelenlétében a Sunset Memorial Gardens, a Szent István magyarországi szakaszán. A család azt kéri, hogy virág és koszorú helyett adományaikat a CSBK-nak, azaz a Cserkész Barátok Körének küldjék.
Kilátástalan, akarat és tartás nélküli játékkal, minősíthetetlen hozzáállással kaptunk ki a románoktól. Vereséget szenvedni lehet, szégyent hozni a címeres mezre nem. Vegyétek le, nem vagytok rá méltóak!
A magyar válogatott tegnap esti produkciója hű tükre volt az elmúlt harminc év hazai labdarúgásának nívójára, pontosabban inkább szakmai és szellemi nihiljére. Tizenegy céltalan szerencsétlen futkosása (sétálgatása), és egy tehetségtelen, önmosdató edző mosakodása kiválóan foglalja keretbe a magyar labdarúgás betegségét, vagy inkább halálát.
Félreértés ne essék, ki lehet kapni. Vereséget szenvedni lehet, szabad is, ez benne van. De joggal elvárható követelmény, hogy egy magyar futballista egy románok elleni, ráadásul sorsdöntő mérkőzésen meghaljon a pályán. Ha már játszani nem tud.
Nem bűn az, csak adottság. A tehetségtelenséget megszoktuk már, az arcpiritó fizetéseket is, a minősíthetetlen tilitoli “játékot”, az egymás tehetségtelenségét harminc-negyven éve békésen takargató “játékosokét”, “edzőkét” is.
De egy ilyen mérkőzésen pályára lépni úgy, hogy az öltözőben hagyják a szívüket és lelküket, az szégyen. Szégyen az elődökre, szégyen a szurkolókra, szégyen minden magyarra nézve.
Jól tudjuk, mennyi következménye lesz ennek a meccsnek. Semmi. Csányi Sándor és az MLSZ talán már szövegezi a közleményt a magyar szurkolók nem ájrópai viselkedéséről (miközben épp a Fifa-nak kéne levelezni a románok szégyenletes provokációja láttán), és arról, hogy “folytatni kell az Egervári Sándorral megkezdett szakmai munkát, hiszen az elmúlt három év sikerei is bizonyítják, hogy a magyar válogatott fejlődik”.
Hogyne. A magyar futball közeg ebből a szempontból kicsit közéletünk, politikánk kicsinyített mása. Nincsenek következmények és nincsenek elvárások.
Magatokra húztátok a címeres mezt, és megaláztátok azt. Megaláztátok a televízió előtt ülő nézőket, és a vonattal kiutazó szurkolóinkat. Menjetek, szálljatok fel a repülőre, üljetek a luxusautóba, vegyétek fel az átlagmagyar számára álomfizetést jelentő dellát, és ne nézzetek vissza.
Nincsenek szavak. Senkik vagytok, vegyétek le a mezt, és soha többé ne húzzátok magatokra!
alfahir.hu
Itt én, a személyes véleményemet szeretném még elmondani, ugyanis ismerve a román hatóságok undorító, aljas provokációit, nyugodt lelkiismerettel merem kijelenteni, hogy a magyar szurkolókat minden lépésüknél provokálták, az utazásuk során is és a mérkőzés egész ideje alatt is. Igaz az is, hogy sokan ittas állapotba voltak, cselekedetük pontosan annyira elítélendő, mint a románoké. De amit a román közönség elművelt a magyar himnusz alatt, az egy modern, civilizált Európában elfogadhatatlan. Végig fütyölt az 50 ezer ember és fújjogtak, öklüket rázták és mutogattak. Természetes reakció, hogy a román himnusznál a magyar szurkolók hátat fordítanak. Az is érdekes, hogy a magyar himnusz alatt mindvégig a magyar válogatottat filmezték, mint ahogy azt szokás, majd a román himnusz alatt a kamerák a magyar szurkolótábort mutatták, majd a román válogatottból is csak azokat akik énekelték a himnuszt. Felteszem a kérdést: Mit keresett ott, egy focimeccsen, 1918-ra utaló sok ezer tábla. 1918. Ezeket ki osztogatta és miért? És még nem is beszéltem a magyar zászlót szlovák zászlóra cserélő román tv közvetítési bakiról, amibe nem zárom ki a szándékosságot. De nem meglepő számomra, nem először történik ilyesmi és senki nem szól egy szót sem magyar részről. Miért nem nyújtanak, panaszt be a FIFA hoz és kérjék a román szövetség megbüntetését. Bezzeg a MLSZ egy héttel ezelőtt, 3 magyarországi klubcsapatot büntetett meg román és szlovák ellenes szurkolói bekiabálásokért. Ezek a hírek rögtön körbejárták a román sajtót, és ennek fényében már szinte előre borítékolhatóak voltak az események alakulásai. Nem vagyok sportelemző, sem újságíró, de tudnék még beszélni órákat a pénteki mérkőzésről, de nem akarok.
Tegnap, szeptember 2-án fejeződött be a második alkalommal megszervezett székely-magyar napok, illetve a hatodik Urmánczy Nándor Emléknapok rendezvénysorozata Maroshévízen. A szervezők, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a Jancsó Alapítvány idén is gazdag programmal örvendeztették meg a maroshévízi magyarságot valamint az idelátogatókat. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósult eseménysorozat már augusztus 29-én elkezdődött a marosvécsi Kemény Várkastély parkjában, ahol báró Kemény János sírjánál, Wass Albert síremlékénél és a Kuncz emlékasztalnál emlékeztek az elődökre. Másnap Galonyán az Auguszta Vadászkastélyban folytatódott a rendezvénysorozat. Szombaton a maroshévízi római katolikus templomban került sor ünnepi szentmisére, majd a helyi fiatalok által bemutatott hazafias versek és énekek után az egybegyűltek főhajtással áldoztak Urmánczy Nándor szobra előtt és megkoszorúzták a templomkertben található Urmánczy síremléket. A Magyar Polgári Párt nevében koszorút helyezett el Biró Zsolt pártelnök és Mezei János alelnök. Az Urmánczy emlékdíjat idén Dr. Veress László, a Magyar Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke vehette át. A méltatásban Dr. Gortvay István kiemelte, Veress László nem csak Maroshévíz szülötteként, a város magyarságának támogatásával, vagy az Urmánczy örökség megőrzése érdekében kifejtett tevékenységével, hanem a nemzeti ügyek iránti elkötelezettségével, a Kárpát medencei magyarság érdekében kifejtett tevékenységével is kiérdemelte e díjat. Tudományos szimpózium keretében a Kemény János Gimnázium dísztermében előadást tartott Laczkó Szentmiklósi Endre és Fráter Olivér történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese. Vasárnap elsősorban sporttevékenységek zajlottak, hétfőn pedig a maroshévízi fürdők látogatásával zárult az idei rendezvénysorozat.
A kormány az elvándorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához többféle módon igyekszik kedvező feltételeket teremteni, mindehhez itthoni és uniós forrásokból több száz milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
Mihalovics Péter
Mihalovics Péter ismertetése szerint az itthoni boldogulást többek között otthonteremtési programmal, családi és gyermekek után járó adókedvezményekkel, szociálpolitikai támogatásokkal, hátrányos helyzetű és pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésével igyekeznek elősegíteni. Csupán ez utóbbi kezdeményezésre 110 milliárd forint jut, és általa eddig 37 ezer fiatal kapott támogatást. Beindult a 35 éven aluliak vállalkozását szárnyra bocsátó program, és ígéretes az ötmilliárd forinttal rajtoló, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét javító többféle civil foglalkoztatási program is.
Jelenleg is zajlik az Új Nemzedék Ifjúsági KontaktPont hálózat kiépítése, ez minden megyében egy ifjúsági tanácsadó központot jelent, ahol fiatal szakemberek adnak személyre szabott útmutatást, hogy az életbe kilépő kortársaik milyen pályán lehetnek nagyobb eséllyel sikeresek.
A külföldön munkát keresés vagy tanulás nem magyar sajátosság, a mai új nemzedék máshol is mobilabb, mint elődei voltak – mondta. A hozzávetőleg százezer elvándorolt fiatal a lakosság számarányához viszonyítva még így is alacsonyabb, mint például a lengyeleknél vagy akár a hollandoknál.
“A más országban, idegen környezetben megszerzett tapasztalatok, a szélesebb látómező javukra is válhat a fiataloknak, de a politika törekvése, hogy a néhány hónapos megméretés után e korosztály tagjai hazatérve szülőföldjükön boldogulhassanak, hosszú távon itthon találják meg a biztos megélhetést” – fogalmazott Mihalovics Péter. Ezt célozza például a kormány által is támogatott Gyere Haza Alapítvány, amely online tanácsadással, személyes találkozással segítséget kínál a hazatéréshez, az itthoni szálak felvételének megkönnyítésével az álláskereséshez. A miniszteri biztos szerint a gazdaság élénkülése a hazaköltözési kedvre is jótékonyan hat.
Az MTI tudósítói néhány sikeresen működő, az elvándorlás helyett a maradás melletti döntéshez vagy a fiatalok hazatéréséhez támpontot adó példának jártak utána.
Szombathelynek az osztrák határ közelsége miatt azzal kell megküzdenie, hogy a képzett fiataloknak Ausztriában az itthonihoz képest többszörös fizetést kínálnak, és a hazai egyetemeken, főiskolákon tanuló szombathelyi diákok a diploma megszerzése után azon a környéken ragadnak, családot alapítanak. Így szülővárosuk nem számíthat rájuk, pedig itt is elkelne a képzett munkaerő. Ezért a város önkormányzata és a helyi ipari parkba települt cégek összefogtak. A Szombathely hazavár elnevezésű, ösztöndíjat is kínáló programmal a város tanulóifjúságát állásbörzékre invitálják. Olyan munkaadókkal ismerkedhetnek meg például, mint a hétszáz új munkahelyet kínáló német LuK kuplunggyártó cég.
A város vezetése felsőoktatási ösztöndíjat is alapított, elsősorban műszaki pályára készülő fiataloknak. A sikeresen pályázók tíz hónapon át havi 50 ezer forintot kapnak, ha a diploma átvételét követő öt évben helyben kamatoztatják tudásukat.
A kevésbé iparosodott Békés megyében, Békés városában két éve alakult meg a Dél-Alföldi Tálentum Akadémia a tehetséges fiatalok gondozására. Barkász Sándor építési vállalkozó, az alapítványként működő intézmény életre hívója arról tájékoztatott, hogy a megyei önkormányzat és a Szeged-Csanádi Egyházmegye partnerségével jelenleg már 373 érettségizett – közöttük 30 erdélyi – fiatal sorsát kíséri figyelemmel, ők három éven át ingyen részesülnek speciális vezetőképzésben.
Az ifjak gépészeti-informatikai, építőipari, jogi-államigazgatási szakmákban szerezhetnek gyakorlati és döntéshozói tapasztalatokat. Az ingyenes tehetséggondozásra nem feltétlen kitűnő tanulókat, hanem olyan fiatalokat választottak ki, akiket hajt a versenyszellem, kreatívak, képesek gyors döntések meghozatalára, és a külföldi munkavállalás helyett itthon kívánják kibontakoztatni képességeiket.
Fiatal magyar autóipari mérnökök tudására alapozva dolgozta ki stratégiáját a Kecskeméten letelepedett Mercedes. Sztipichné Kozári Edina, a Mercedes-Benz Hungary Kft. marketing- és PR-vezetője elmondta: jelenleg a Kecskeméti Főiskola műszaki karán 11 leendő mérnök kap ösztöndíjat. További 14 diák német mintájú, duális képzés keretében tanul, vagyis hét féléven át a 10 hetes elméleti képzést 5 heti, a gyárban végzett gyakorlati oktatás követ. A Mercedes-Benznél 70 szakmunkástanuló is gyakorlati képzésben részesül. Zombor Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a költségvetési keretből 50 millió forintot különített el a főiskolára bekerülő rászoruló diákok támogatására, hogy anyagi megfontolás ne kényszerítse őket külföldre.
A Magyar Tudományos Akadémia fiatal tehetséges kutatók hazahívására – az agyelszívás mérséklésére – indította el a Lendület programot, amelynek keretében hárommilliárd forintból eddig 79 tudós kapott támogatást önálló kutatócsoport megalakítására. Egyikőjük, Pál Csaba biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa újszerű módszerekkel egyes bakteriális fertőzések gyógymódjait keresi. Mint mondta, a Lendület jóvoltából a munkájához szükséges műszerparkot építhetett ki, amellyel könnyebbé válhatnak a laboratóriumi állatkísérletek, felgyorsulhat a kórokozók elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte gondot jelent – tette hozzá.
