A BOCSKAI RÁDIÓ 309. honismereti rejtvényjátéka. 2013. május 26.
309. honismereti rejtvényjáték - 2013. május 26.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galléria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland,Ohio 44199
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Héjában a krumplit, rózsáira szedve a brokkolit, valamint a tojásokat külön-külön sós vízben megfőzzük. A krumplit még melegen hámozzuk. A tojásokat rövid ideig hideg vízben tartjuk, így könnyebben hámozható.
A kolbászt rövid ideig meleg folyó víz alá tartjuk, a bőre így könnyedén lehúzható, felkarikázzuk, a szalonnával együtt a zsírját kisütjük.
Héjában a krumplit, rózsáira szedve a brokkolit, valamint a tojásokat külön-külön sós vízben megfőzzük.
A 2 nyers tojást felverjük, belekeverjük a tejfölt, picit sózzuk, borsozzuk, és a fokhagymával összekeverjük.
Tűzálló tálat a kolbász zsírjával kikenjük, majd a vékonyan szeletelt krumplival elkezdjük építeni/rétezni a rakottát:
krumpli fele (kicsit sózzuk, szerecsendióval meghintjük)
brokkoli
tojásszeletek
kolbászkarikák a szalonnával
tejfölös mártás fele
krumpli másik fele (kicsit sózzuk, szerecsendióval meghintjük)
Az erdélyi magyar sportember tizenhárom évesen kezdett hegyet mászni. Eddig hatan haltak meg mellette. A hetedik áldozat saját maga lett.
Erőss Zsolt – Fotó: MTI / Földi Imre
Nem keresik tovább a Himalájában eltűnt két magyar hegymászót, értesült a Sport Géza az expedícióhoz közeli forrásokból. Azt írják, Erőss Zsolt és Kiss Péter hivatalosan eltűntnek számít, ami valójában azt jelenti, hogy már biztosan nem élnek.
A sport24 Vincze Szabolcstól, az expedíció sajtófőnökétől úgy értesült, mivel a magyar hegymászókon kívül több csúcstámadó is bajba került, ezért a keresés intenzitása csökkent, de még nem szüntették meg.
Megerősítette ugyanakkor, valóban szinte kizárt, hogy a halálzónában, vagy annak határán bárki is kibírjon három éjszakát, ezért szinte biztosan elmondható, Erőss Zsolt és Kiss Péter örökre a hegy fogságában maradt.
Kollár Lajos, az expedíciósorozat vezetője blogján azt írja:
„Most is vannak fenn sherpák kutatni és a koreait is menteni. Ha a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne.
Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés a koreai csapat 2 serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még!
Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba.”
Tízszer mászott nyolcezer fölé
A Wikipédia ha nem is kimerítően, de alaposan taglalja Erőss Zsolt pályafutását. Eszerint az erdélyi születésű hegymászó a Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. A hegymászást 13 évesen kezdte. Két évvel később, 1983-tól már szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben. 1988-ban családjával áttelepült Magyarországra; az állampolgárságot 1992-ben kapta meg.
Első expedíciós hegymászása 1990-ben volt. Akkor az Elbruszra mászott, 5642 méterre. A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen, úgynevezett csúcstámadást hajtott végre.
Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. 2002-ben a Csomolungma második csúcstámadása oxigén használatával sikerült neki. Ezzel ő lett az első magyar állampolgár, aki felmászott a Föld legmagasabb hegycsúcsára. A siker nem kerülte el, ettől az évtől kezdve csak a hegymászásból élt.
2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. A következő években hat nyolcezres csúcsot mászott meg.
Az első komoly balesete a Magas-Tátrában történt 2010. január 2-án. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyimentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 fős gyalogos csapatot küldtek a mentésre.
A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében január 10-én térd alatt amputálták.
Pár hónappal rá újra járni kezdett, protézissel. 2010 júniusában pedig a hegymászáshoz is visszatért. Szeptember végén 7100 méter magasra jutott fel a Cso-Oju expedíció keretében; a lavinaveszély miatt a csúcstámadást nem vállalták. 2011 tavaszán pedig műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára.
Halál és indulatok
Tavaly májusban az Annapurna (8091 méter) meghódítására indultak Erőss Zsolték, az expedíció azonban tragédiával végződött. Erőss egyik társát, Horváth Tibort elsodorta egy jéglavina ereszkedés közben, és meghalt.
A tragédiát botrány követte. Földes András újságíró is részt vett az expedíción. Egyik blogbejegyzéséből úgy tűnhetett, hogy az Annapurnáról szörnyű állapotban levánszorgó Erőss Zsoltot hegymászó társai magára hagyták. Ezt később Földes és a többi hegymászó is cáfolta, és szép kis vita kerekedett belőle.
A viszony annyira elmérgesedett, hogy az események központi, de hallgatag figurája, Erőss Zsolt is klaviatúrát ragadott. Facebook-bejegyzése szerint Mécs László megszakította velük a kapcsolatot. Erőss a róla szóló könyv szerzőjének, Földes Andrásnak akaratlanul ellentmond: „Nem kértem segítséget, önálóan is le tudtam volna jönni.”
Újabb támadás
Tavaly májusban, nem sokkal Horváth tragédiája után kiderült, újabb csúcstámadásra készül Erőss Zsolt és csapata. Három csúcs maradt, amelyeken még nem járt magyar hegymászó: az Annapurna (8091 méter), a K2 (8611 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter), ezek közül utóbbira esett a választásuk.
Erőss Zsolt és Kiss Péter több mint 24 órás mászás után, magyar idő szerint 2013. május 20-án, hétfő délben elérte a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát. Erőss Zsolt nyolcezres hódításai:
1999 – Nanga Parbat (8126 m)
2002 – Csomolungma (8850 m)
2003 – Gasherbrum II (8035 m)
2006 – Dhaulagiri (8167 m)
2007 – Gasherbrum I (8068 m)
2007 – Broad Peak (8047 m)
2008 – Makalu (8463 m)
2009 – Manaszlu (8156 m)
2011 – Lhoce (8516 m) – műlábbal
2013 – Kancsendzönga (8586 m) – műlábbal
Kiss Péter volt a legfiatalabb a csapatban
Erőss Zsolt mellett az alaptáborig mászó, az expedíciót szervező Kollár Lajos, valamint a szlovák Jaroslav Dutka és a gyöngyösi Kiss Péter indult el a világ harmadik legmagasabb csúcsának meghódítására. Kiss Péter a legfiatalabb, 26 éves, és még sosem vett célba 7000 méternék magasabb csúcsot.
18 éves volt, amikor a teljesítménytúrázásról (az Év teljesítménytúrázója is volt) áttért a hegymászásra és a barlangászatra. A Magas-Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, azóta pedig az alpesi csúcsokat is lelkesen ostromolja, mégpedig rendkívül sikeresen: az Alpok összes, mind a 82, négyezres csúcsát megjárta már (elsőként a magyarok közül). Egyik kedvencét a Grossglocknert például 5 irányból is meghódította.
Folyamatosan kereste a kihívásokat, lehetett az szikla vagy jég, ő megmászta. Ipari alpinistaként és barlangi túravezetőként is tevékenykedett, több kilométer barlangi feltárás fűződik a nevéhez, fő kutatási területe a Pádis és a Canin-fennsík volt. Hobbija a futás volt, sokszoros maratonista és ötszörös Balaton-kerülő.
A huszonhat éves fiatalember a Sport24-nek az expedíció előtt elmondta, rendkívül megtisztelő számára, hogy Erőss mellett mászhat. Barátja javaslatára tizenhárom évesen kapott kedvet a túramászáshoz. Miután azt megunta, inkább a minél magasabb, minél hosszabb távokat tartotta kihívásnak.
„Bár Erőssék kitételeinek nem felelek meg, mert nincs még 7000 méter feletti mászásom, de a többi sikeres eredményem miatt mégis beválogattak a csapatba. Eddig a legmagasabb hegy, amin jártam a 4800 méter magasan lévő Mont Blanc volt” – mondta akkor.
A katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Szívből imádkozom székely testvéreinkért – fogalmazott Ternyák Csaba egri érsek, a csíksomlyói pünkösdi búcsú idei szónoka.
„Ez a tengernyi nép mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldog asszonynak nevezünk” – e szavakkal köszöntötte a csíksomlyói nyeregben szombat délben a több százezer hívőt Ternyák Csaba egri érsek, aki szerint a hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számban, olyanok, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. „Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya.”
Erőt önteni a hallgatókba
„A pünkösdi lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként, a hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a hit évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, minden emberre gondolt. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, tegyük ezért plébániáinkat befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává válljanak” – szorgalmazta a szónok.
Mindannyian Mária gyermekei vagyunk
„Örömmel indultam el én is azon az úton, amely a szép Erdélyországba, a székelyek ősi kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nemcsak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek és csángók, hanem az anyaországi és más országból érkező honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük Jézus édesanyját. Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk.” A hit és a boldogság összetartozik
„Nem először járok Székelyföldön, mindannyiszor tapasztalom az itt élő magyarok hűségét Istenhez, a Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz. Erzsébet szavai Máriához az idei búcsú mottója (Boldog vagy, mert hittél), amelyek arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Milyen szép, hogy két, áldott állapotban lévő asszony találkozik” – magyarázta az érsek, majd, mintegy párhuzamot vonva a jelennel hozzátette, bárcsak Magyarországon és Székelyföldön is nagyon sokszor és gyakran megismétlődne, hogy két vagy több áldott állapotban lévő asszony találkozik. „Nem is fájna a fejünk.”
Mélyítsük el hitünket
„Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van, azt gondolják, hogy elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Ezzel szemben a hit az, ami kinyit bennünket a többi ember felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és a leginkább megnyugtató választ” – hívta fel a figyelmet, majd ekképpen folytatta: a hit szabadít meg bennünket az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától. „A hit évének legyen az a legnagyobb eredménye, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük, és elmélyítjük hitünket. Kérjük a csíksomlyói Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt átsegítette az élet nehézségein. Járjon közbe értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk.”
Üzenet a székelyekhez
Szónoklata végén Ternyák Csaba a székely népről azt mondta, hogy a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. „Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Istenben” – zárta ünnepi beszédét az egri érsek.
Ha olcsó, élvezetes és könnyen elérhető mozgásformát keres valaki,akkor a kerékpározást ajánlanám mindenkineki! Biciklire pattanva ráadásul nemcsak a napi edzést tudhatjuk le, hanem havi szinten pénzt is spórolhatunk, gondolok itt a konditermek bérleti díjára.
1.Az egyik legegyszerűbb edzésmód
Gyakorlatilag az év bármely szakában, bárhol kerékpározhatunk – méghozzá anélkül, hogy egy vagyont kellene költenünk a sportolásra. Sokan azért halogatják az edzést, mert tartanak tőle, hogy mindenki más ügyesebbnek bizonyul náluk az aerobik órán vagy a konditeremben. Jó hír, hogy ha egyszer már megtanultunk kerékpározni, néhány perces gyakorlás után ismét profik lehetünk.
2.Erősít és izmot formál
A közhiedelemmel ellentétben a bicajozás nemcsak a lábakat formálja, hanem a test többi részét is. Ne lepődjünk meg, ha a karjainkban és a vállainkban is izomláz jelentkezik egy-egy hosszabb túra után! A huzamos terhelésnek hála, nagyon szépen alakulhat a vádli, a comb, a hátizom és a bicepsz is.
3.Javul az általános erőnlétünk
A friss levegőn való tekerés közben talán észre sem vesszük milyen gyorsan telik az idő. Pedig közben komoly fizikai munkát végzünk! Ráadásul a kerékpározás egyfajta pozitív függőséget okoz, mert valószínűleg egyre tovább és tovább akarunk majd jutni, sőt: talán nehezebb terepet is bevállalunk. Hamarosan tapasztalhatjuk hogy a lépcsőzés vagy a séta a hétköznapokon már nem okoz gondot.
4.Jót tesz a szívnek és az ereknek
A kerékpározás, mint a leghatékonyabb kardió mozgások egyike, bizonyítottan 3-7%-kal javítja a szív- és érrendszer teljesítményét, illetve felére csökkenti a koszorúér-problémák esélyét. Ez azt jelenti, hogy szervezetünk sejtjeihez több oxigén jut, ami az általános közérzet javulásához, illetve bizonyos krónikus betegségek – például a magas vérnyomás – kialakulási kockázatának mérséklődéséhez vezet.
5.Rengeteg kalóriát éget
A biciklizés tempótól és tereptől függően óránként 250-500 kalóriát éget. Ha városi környezetben mindennap félórát tekerünk, éves szinten 5 kg zsírtól szabadíthatjuk meg a testünket. Nem hangzik rosszul, ugye? Emellett a sport anyagcsere-gyorsító hatásának köszönhetően jó eséllyel leszámolhatunk az emésztési problémákkal, valamint a fogyási képtelenséggel.
6.Fejleszti a mozgáskoordinációt
Jó hír, hogy a kerékpározás javítja a kéz-lábfej, kar-láb és szem-test koordinációt, így a mindennapokban is lényegesen ügyesebbnek érezhetjük magunkat a rendszeres tekerésnek hála.
7.Legyőzi a stresszt
Bármilyen mozgásforma képes a stressz oldására, hiszen endorfint, más néven boldogsághormont szabadít fel a testben, amelynek hatására távozik az izmokból a krónikus túlhajtottságra jellemző izomgörcs. Orvosilag bizonyított tény, hogy a rendszeresen mozgók körében lényegesen alacsonyabb a depressziósok aránya. A bicajozás frissen tartja a testet és a lelket!
Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. Ez a nap, a Hősök Napja
A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethető vissza. Akkor mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni”.
Másfél évvel az első világháború kitörése után, felmerült a szervezett formában történő tisztelgés. Akkor, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések. Azt is kezdeményezték, hogy minden település kőemléket állítson, az elesettek nevével. Az 1917-es VIII-as törvény írta elő: őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község, város, anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel.
1924-ben már a „Hősök emlékünnepé”-ről rendelkezett törvény. Ebben írták elő, hogy a háború hősi halottaira szervezett megemlékezést tartsanak május utolsó vasárnapján. A törvény nemzeti ünnepként határozta meg a hősök emlékünnepét.
A második világháborúban újabb nevekkel szaporodott a hősök sora. Egy 1942. április 25-én kelt rendeletben az ünnepet kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. Kimondta: 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, emléküket ugyanolyan kegyelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét…
Elmentek otthonról, önként, vagy mert ez volt a parancs.
Egy nagy rendező elv szerint fegyvert fogva felsorakoztak, és megindultak oda, ahol eldőlt a győzelem, vagy a vereség kérdése, ahol az élet és a halál útjait járta mindenki. De ebben a világban is volt egy pont, melybe a rendező elv már nem tudott beavatkozni, ahol csak az egyén akarata számított.
Ez a hősi viselkedésmód elfogadása, a nemes, vagy nemesnek vélt célok érdekében a tudatos életáldozat vállalása, mely önmaga és az anyagi világ törvényei fölé emelte az egyént, a hétköznapok harcosaiból halhatatlan hősökké nemesítve őket.
A feláldozott életért ennél többet az ember nem is kaphat. Ezt az áldozatot és az érte kapott jutalmat semmi nem kisebbítheti, független az ideológiáktól, a vallásoktól, az etnikai hovatartozástól.
Ma, a Hősök Napján mindenek előtt népünk hőseire emlékezzünk tisztelettel és hálával. De tiszteljük meg a világ minden hősi halált halt katonáját is, mert egy nagy közös elv részesei voltak ők is, és tiszteletük csak erősíti bennünk a hősi életforma igenlését. Ez a hősök üzenete és áldozatvállalásuk értelme, ez az ajándékuk az utókornak.
Emlékük most is szívünkben él, s lelkünknek erőt ad, az eljövendő idők harcaihoz.
A Magyar Tavasz Mozgalom ezennel hirdeti meg az Wesselényi Programot. Olyan külföldre szakadt magyarok részvételére és építő javaslataira számítunk, akik tapasztalataikat Magyarország javára szeretnék fordítani. Olyan személyes tapasztalatok gyűjtésébe kezdünk, amelyek segítségével közösen egy jobb és élhetőbb Magyarországot építhetünk gyermekeink, unokáink számára. Programunk névadója, Wesselényi Miklós két évszázaddal ezelőtt Nyugat-Európa országaiban gyűjtött tapasztalataira alapozva olyan tetteket vitt véghez, amelyekkel évszázados társadalmi, gazdasági és kulturális elszigeteltségből igyekezett kiemelni szeretett nemzetét. Az „árvízi hajós” külföldi utazásai során – gróf Széchenyi Istvánnal együtt – mindenütt élénk figyelemmel kísérte a kultúra és technika vívmányait, s mindazon intézményeket, melyeket később Magyarországon is megalapítani tervezett. Érezte a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbséget, ez pedig arra ösztönözte, hogy a külföldön működő intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen.
Úgy gondoljuk, Magyarországnak most ismét ilyen tettekre van szüksége. Nyugat-Európa országai ugyanis hatékonyabban működő államszervezeteikkel és szélesebb gazdaságpolitikai lehetőségeikkel jobb életkörülményeket biztosítanak a magyar fiatalok számára, akik emiatt tízezrével telepednek le, vállalnak munkát és alapítanak családot távol szülőföldjüktől. Meggyőződésünk, hogy ők Magyarország valódi „rejtett erőforrásai”: az ő tapasztalatuk és tudásuk jelenthetik azt a „hozzáadott értéket”, amelyek segítségével a Kárpát-medencei magyarság ismét elfoglalhatja méltó helyét Európa jobb sorsa érdemes népeinek sorában. Személyes tapasztalatokra építő olyan javaslatokat várunk minden, a nemzet jövője iránt elkötelezett magyartól az info@magyartavasz.hu címre, amelyek lehetnek akármily’ aprók és csupán odafigyelést igénylőek, megvalósításuk esetén mégis hozzájárulhatnak egy normális ország megteremtéséhez. A beérkezett javaslatokat a Magyar Tavasz Mozgalom szakpolitikai munkacsoportjai vizsgálják majd meg és azokból kiindulva tesznek majd javaslatot a megvalósításuk mikéntjére. Küldjétek haza tudásotokat, hogy azokat itthon megvalósítva egy olyan ország építéséhez kezdhessünk, ahová öröm hazatérni.
Többeteket személyesen is ismerem, viszont akikkel mégsem találkoztam, azoknak bemutatkoznék. Oláh Krisztina vagyok, 2,5 évet töltöttem Clevelandben, ahol a John Carroll University-n tanultam kommunikációt. Két hónapja érkeztem vissza Magyarországra, viszont van egy akroni project, amit így a távolból is támogatok, ill. koordinálok.
The University of Akron Department of Chemical Engineering részlegen dolgozik, kutat egy magyar professzor, Dr. Puskás Judit. A kutatásának célja, hogy a mellrák diagnózisához és terápiájához nyújtson új, modernebb, hatékonyabb megoldást. A kutatónőt számos nemzetközi díjjal kitűntettek, legutóbb 2012-ben a GE Healthymagination Award-ot kapta meg 500 pályázó közül.
A kutatás támogatására létrehoztunk egy alapítványt. A Carole and Robin Reid Foundation célja, hogy magánemberek figyelmét felhívja a kutatásra, illetve a problémára, melyre megoldást keres. Emellett az alapítvány szeretne lehetőséget adni arra, hogy bárki hozzájárulhasson a kutatáshoz, akar kisebb összeggel is.
A fentiekről és az adománygyűjtő kampányunkról a lenti linken olvashatsz. Itt megnézheted a kampányfilmünket is.
Kérem, hogy osszátok meg ezt az információt barátaitokkal. Már a legkisebb adomány, akar $10-20 is segít közösen elérnünk a céljainkat!
Mit teszünk, amikor csalódottak vagyunk? Jézus egy alkalommal fügét keresett a fán, de gyümölcs helyett csak leveleket talált (Márk 11,12-14.20-26). A meddő fa a korabeli zsidó nemzetet jelképezte, de a történetben rejlő figyelmeztetés minden időre szól. Jézus az irgalmas, önzetlen élet gyümölcseit keresi életünk fáján. Az önző élet eredménye a teljes pusztulás, amit a kiszáradt fa szimbólizált. A gyümölcs hit által növekszik. Erről Jézus három összefüggésben szólt: (1) Személyes hit Istenben, (2) Csodatévő hit, és végül (3) Kérő hit. Akkor lesz gyümölcs életünk fáján, ha élő hitre jutunk.
Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a clevelandi cserkészekkel
A múlt hét végén Clevelandbe látogatott dr. Hende Csaba Honvédelmi Miniszter, ahol megkoszorúzta az 56-os emlékművet és a Mindszenty Bíboros szobrát majd a koszorúzás helyszínéről a Clevelandi Magyar Történelmi Társaság Magyar Múzeumába ment, ahol ünnepélyes állampolgársági eskütételen vett részt. A vele készült interjút itt hallgathatják meg.
[mp3-jplayer tracks=”Molnár Zsolt riportja dr. Hende Csaba Honvédelmi Miniszterrel@/Ezaz/miniszter-javitott.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
Dán Károly nagykövet a New Yorki konzulátus főkonzulja is csatlakozott a védelmi miniszter delegációjához és a vele készült rövid interjút itt lehet meghallgatni.
[mp3-jplayer tracks=”Molnár Zsolt riportja Dán Károly nagykövet úrral@/Ezaz/konzul-javitott.mp3″ width=”100%” mods=”y” height=”50px”]
