Kabos kezdetben táncoskomikus volt, majd komikus lett, s a legnagyobb magyar nevettetővé vált. Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt, s ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben játszott. Híres szájcsücsörítő grimaszával és jellegzetes dadogásával óriási sikereket aratott. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak. 1929-ben a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett, de vállalkozása nem járt sikerrel, óriási adósságot halmozott fel. 1939-ben a fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseivel szórakoztatta a magyar közösségeket. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Földi maradványait 1996-ban a budapesti Farkasréti temetőben he-lyezték végső nyugalomra.
A rádiót az amerikai kongresszus hozta létre a II. világháború után, a szocialista országok népeinek informálása érdekében. Az amerikai kongresszus által a II. világháború után létrehozott, az elnyomott népek tájékoztatását szolgáló Szabad Európa Rádió 1951-ben kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adásait, a Szabad Magyarország hangja néven. – A SZER a legújabbkori magyar történelem egyik jelentős és sajátos eszmei, szellemi, politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Rendeltetése volt a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartása, a hiányzó tájékozódási források pótlása és az önkényuralommal szembeni közvélemény megteremtése, erősítése. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban volt adótornyai Nyugat-Németországból és Portugáliából sugározták aműsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarország és a határon túli magyarság számára. A SZER 1951októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át adott magyar műsort, utána napi 11 óra, majd 1991. április 2-től napi 6 óra volt az adásidő. A rádió több mint 40 éven át betöltötte feladatát: a kommunizmus elbukott. A Szabad Európa Rádió 1993.október 31-én szüntette meg magyar adását.
Valaha itt volt a hírhedt Új épület árka, s mellette helyezkedett el a legsötétebb börtönök egyike. 1849 októberében itt őrizték, majd az árokban lőtték főbe gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. – 1905-ben vetették fel a fővárosi vezetésben, hogy a kivégzés helyén örökké égő lámpát állítsanak fel. A kiírt pályázatot Pogány Móricz építész nyerte, aki obeliszket tervezett, felső részében, rács mögött égő örökméccsel. A megvalósítás az I. világháború miatt elmaradt. 1925-ben újra felmerült az emlékmű létesítésének ötlete. Pogány Mórictól új tervjavaslatot kértek, s az általa készített változatok közül a klasszicizáló, egyszerű talapzatra helyezett lámpa mellett döntöttek. Az emlékművet a Báthori utca és a Hold utca kereszteződésénél, egy kis tér közepén az utolsó, még élő ’48-as honvéd, Lebó István jelenlétében avatták fel az állam vezetői.
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján végezték ki őket. A bukás után kerültek osztrák fogságba. A nemzeti vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen – Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, akit csak 1870 június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában.
Jászai Mari-, SZOT- Erzsébet- és Victor-díjas, Mosoly-renddel kitüntetett érdemes művész. Pályafutását 1964-ben a pécsi Nemzeti Színháznál kezdte, 1965 óta a Vígszínház tagja. A Bojtorján együttessel kortárs és klasszikus költők megzenésített verseiből koncertezett gyermekeknek, amelyből nyolc aranylemez készült. Szerepeiből: ?gnes (Moli?re: A nők iskolája), Natasa (Csehov: Három nővér), Linda (Miller: Az ügynök halála), Elvira (Coward: A vidám kísértet), Cecily (Simon: A furcsa pár), Linda (W. Allen: Játszd újra, Sam), Mrs Martin (Ionesco: A kopasz énekesnő), filmjeiből: Esős vasárnap, Álmodozások kora, Kárpáthy Zoltán, Mi lesz veled, Eszterke?, Lila ákác, Faustus doktor boldogságos pokoljárása I-IX., Az utolsó nyáron.
Az ukrán parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják Ukrajnában azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke úgy véli, hogy egyetlen orosz–ukrán kettős állampolgárt sem ér majd bántódás, miközben a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok ellen “hajtóvadászat” indul.
A módosítás így lényegében megerősíti a kettős állampolgárság tilalmát. Az állampolgársággal foglalkozó egyes jogi rendelkezések módosításáról szóló törvényt a 450 fős Verhovna Rada 264 képviselője szavazta meg – jelentette szerdán az Ukrinform hírügynökség.
„A törvény az egyetlen állampolgárságra vonatkozó, az ország alkotmányában foglalt követelmény megvalósítására irányul oly módon, hogy elejét veszi a kettős állampolgárság birtoklásának, illetve csökkenti az ilyen esetek számát” – idézte a hírügynökség a jogszabály indoklását.
A Korreszpondent ukrán hírportál szerint a törvény értelmében azok a nagykorú ukrán állampolgárok, akik saját akaratukból külföldi állampolgárságot szereztek, ám ezt eltitkolják, 170-510 hrivnya (mintegy 5-15 ezer forint) pénzbírsággal sújthatók. Az államapparátusban, illetve az önkormányzatoknál dolgozó hivatalos személyekre pedig ugyanezért 850-1700 hrivnya (25-50 ezer forint) büntetés róható ki.
KMKSZ: barátságtalan lépés a kettős állampolgárság büntetése
Érthetetlennek és a kisebbségekkel szembeni barátságtalan lépésnek tekinti az ukrán parlament keddi döntését a kettős állampolgárság büntetéséről Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Az ukrán parlament által elfogadott törvénnyel kapcsolatban Kovács Miklós elmondta: értetlenül áll a tény előtt, hogy az Ukrajnában a hatalmat gyakorló Régiók Pártja (PR) az október végi parlamenti választások célegyenesében ilyen, a saját hitelét romboló, a kisebbségekkel szemben barátságtalan lépésre szánta el magát.
Ugyanakkor ez is ékesen bizonyítja, hogy helyes a KMKSZ álláspontja, amely szerint a PR nem tekinthető magyarbarát pártnak, bármennyire is igyekszik erről meggyőzni a kárpátaljai magyarságot helyi szövetségese, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) – tette hozzá a KMKSZ elnöke.
Indul a hajtóvadászat?
Megjegyezte: most „kibújt a szög a zsákból”, hiszen a kettős állampolgárság büntetéséről megszavazott jogszabály „egyértelműen leleplezi az UMDSZ csalárdságát”, amellyel a kárpátaljai magyar szavazókat, akik között nem kevés a magyar állampolgársággal is rendelkező UMDSZ-tag, mindenáron arra igyekszik rávenni, hogy voksaikat – a KMKSZ képviselőjelöltjeivel szemben – a PR embereire adják a parlamenti választásokon.
A kettős állampolgárságért kiszabható büntetés mértéke kapcsán Kovács kifejtette: ebben az esetben nem a bírság összegének a nagysága a lényeg, hanem az a tény, hogy – a korábbi helyzettel szöges ellentétben – ezentúl büntetőjogi felelősség terheli a kettős állampolgárokat.
A jogszabály lehetséges érvényesítése kapcsán a KMKSZ elnöke úgy vélte, hogy azt – mint szerinte hasonló esetekben mindig – szelektíven fogják alkalmazni, vagyis egyetlen orosz–ukrán kettős állampolgárt sem ér majd bántódás, miközben a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok ellen „hajtóvadászat” indul.
Közeledik október 6-a, az Aradi Vértanúk napja. A Magyarok Világszövetsége a nemzetünk életében mély nyomot hagyó aradi kegyetlenkedés 160. évfordulójára egy kimondottan oktatási segédeszköznek szánt CD-t készíttetett, és abban az évben több mint ezer Kárpát-medencei magyar iskolát meg is ajándékozott vele.
Az aradi tizenhármak – CD
A Magyar szabadság szentjei – Az aradi tizenhármak című CD négy békéscsabai színész – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szőke Pál és Tomanek Gábor – összeállítása. Terjesztése fölött fővédnökséget vállalt Erkel Tibor, a Himnusz zeneszerzőjének leszármazottja, Dr. Papp Lajos szívsebész valamint Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc élő hőse. Felelős kiadó: Patrubány Miklós az MVSZ elnöke.
Újrakezdődtek Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író romániai újratemetésének előkészületei, de a bukaresti kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy az író hamvait Romániába hozzák – derült ki a román külügyminiszter szerda esti televíziós interjújából.
Titus Corlatean a Realitatea hírtelevízióban számolt be hétfői budapesti látogatásáról, amelyet összességében jónak minősített. Megemlítette, hogy a tárgyalásokon az érzékeny témákat sem kerülték. Corlatean szerint az utóbbi időben „diszkréten”, a nyilvánosság tudtán kívül, újrakezdődtek Nyirő József romániai újratemetésének előkészületei.
„Nem járulhatunk hozzá egy olyan író újratemetéséhez, akinek románellenes, szélsőjobboldali, tulajdonképpen fasiszta és antiszemita megnyilvánulásai voltak” – mondta a román külügyminiszter. Corlatean hozzátette – és ezt elmondása szerint a magyar parlament elnökének is kifejtette –, politikusként el tudja fogadni, hogy Nyirő a magyarok számára fontos jelkép lehet, de a románok számára egészen más töltetű jelképrendszer kapcsolódik hozzá. Az ügy érzelmi vetületén túl a román diplomácia vezetője jogi és külkapcsolati akadályokra is hivatkozott.
Román érzékenység
Arra utalt, hogy Nyirő József romániai kultusza szerinte a román büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedet, másfelől azzal érvelt, hogy több hazai és az Egyesült Államokban működő zsidó szervezet és Izrael állam is tiltakozott az író tervezett újratemetése miatt.
Egy másik interjúban, a Digi 24 hírtelevízió műsorában Titus Corlatean a „teljesség kedvéért” elmondta: Nyirő József Székelyudvarhely környékén született, és valóban az volt a végakarata, hogy szülőföldjén temessék el. „Ő egy bizonyos jelképrendszert képvisel egyes budapesti politikusok számára; hangsúlyozom, csak egyes politikusokról beszélek, nem mindenkiről; és egészen más valamit jelképez, és rendkívül komoly érzékenységeket érint Romániában. Ezért elmondtam budapesti kollégáimnak, hogy jó lenne, ha megértenék ezt az érzékenységet, és nem tennének újabb lépéseket az ügyben” – mondta a politikus. Miután a műsorvezető rákérdezett, hogy vannak-e olyan információi, miszerint a választási kampány közeledtével a magyar fél újra próbálkozna az újratemetéssel, a román külügyminiszter igenlően válaszolt.
Kegyeleti kérdés
„Igen, voltak diszkrétebb lépések, amelyek a következő heteket, október hónapot célozták meg, vagyis azt az időszakot, amikor Romániában megemlékezünk a holokauszt napjáról október 9-én. De nem csak erre az időszakra, hanem bármely más periódusra érvényes: ez nem egy olyan dolog, amit el tudnánk fogadni” – mondta a Digi 24-nek Titus Corlatean román külügyminiszter.
Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke az MTI kérdésére elmondta: Nyirő József végakarata szerinti újratemetése nem politikai, hanem kegyeleti kérdés. Hozzátette, hogy a román féllel keresik a függőben lévő ügy lezárásának lehetőségét.
A Nyirő-ügy
A Hargita Megyei Törvényszék elfogadta a prefektus keresetét, és június 27-én kihirdetett ítéletében formai okok miatt megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott, Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt.
A külföldi emigrációban elhunyt Nyirő József pünkösdhétfőre (május 27-ére) tervezett újratemetése azért maradt el, mert Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere hibásan töltötte ki a temetést engedélyező nyilatkozatot. Bunta Levente a Hír TV Célpont című műsorában elismerte, hogy a román hatóságok nyomást gyakoroltak rá az ügyben: Hargita megye prefektusa azt üzente neki, hogy „megtáncoltatja”, míg Victor Ponta azt közölte, hogy jól járt el a végén.
Elmaradt Nyirő József újratemetése Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
A hatóságok mindent megtettek az újratemetés ellehetetlenítésére. Először a koporsó vasúti szállítását tiltották meg, majd hajtóvadászatot indítottak a közutakon a hamvak után. A rendőrök Lukács Csabát, az esemény sajtófőnökét is feltartóztatták – kábítószer birtoklásának gyanújával. Ügyészi felhatalmazással átkutatták a csomagját, ám csak egy üres urnát találtak nála. A hamvak hollétéről csak három ember tudott – derült ki a későbbi nyilatkozatokból.
Mindannyian ismerjük Jákób történetét. Az ő hosszú „lelki birkózásáról” olvashatunk Mózes első könyvében a 25-32. fejezetekben. Birkózásának és győzelmének 7 lépését figyelhetjük meg:
(1) Ézsau sarkába kapaszkodott, amikor megszületett; (2) Egy tál étellel „megvette” az elsőszülöttségi jogot; (3) Hazugsággal megszerezte az apai áldást; (4) Isten biztosította arról, hogy összeköttetésben áll a mennyel (álma a létráról); (5) Angyalok tábora védte a családját; (6) Alázattal, imában kérte Isten segítségét; és (7) Fizikai és lelki küzdelmet folytatott Istennel. Lelki győzelmét új neve (Izráel) hirdeti.
Az RMDSZ kitart amellett, hogy az alkotmányban elismerjék a magyar nyelvet – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök.Kifejtette: az Alkotmány módosításakor a Szövetség hangsúlyt fog fektetni a kisebbségek jogaira, a nyelvi és a kollektív jogokra, illetve arra is, hogy a magyarok által sűrűn lakott vidékeken az alaptörvény ismerje el a magyar nyelvet. Az alkotmány-módosítás 2013-ban esedékes. Kelemen Hunor biztosított arról is, hogy 2016-ig a választási rendszert is újragondolják.
Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel. 1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok, köztük az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be. 1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során veszítette el egyik szeme világát. Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.
Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron november 19.én mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. Az színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője: Komor István volt. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.[1]
Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az ABC amerikai TV csatorna adta. A Film alkotói William Hannaés Joseph Barbera, a történet egy őskori család életét mutatja be. Összesen 166, egyenként 25 perces epizód készült. Eredeti címe: The Flintstones Magyar címe: A Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki A rajzfilmek magyar szövegét Romhányi József írta, a szöveg szemben az eredetivel, végig rímekbe szedett és nyelvi játékokkal tűzdelt. Állítólag a magyar fordítás annyira jól sikerült, hogy az amerikai változatot újraszinkronizálták Romhányi szövegei után. Ebben a filmben hangzott el először magyar szövegben a Subi-dubi-dúúúúú kifejezés. 1994-ben és 2000-ben két élőszereplős film készült a sorozat alapján.
