Az Út a Békéhez Díjjal tüntette ki Áder János köztársasági elnököt helyi idő szerint szerdán a Szentszéknek az ENSZ mellett működő állandó megfigyelő missziója. A díjat azért ítélték a magyar államfőnek, mert Magyarország sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért.

A díjat a misszióvezető, Francis Chullikatt nuncius adta át New Yorkban. Az Út a Békéhez Díj (Path to Peace Award) alapítvány igazgatótanácsa azért ítélte oda az idén 20. alkalommal átadott díjat a magyar államfőnek, mert Magyarország sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért. A díjátadó ceremónián Edward Egan, New York egykori érseke a magyar alkotmány ezen rendelkezéseit „a nyugati kultúra legjobb értékeinek” minősítette.

Chullikat nuncius érsek a laudációban rámutatott, hogy az új magyar alaptörvény magában foglalja az „Isten áldd meg a magyart” hivatkozást, elismeri a kereszténységnek a nemzet fennmaradásában játszott szerepét, valamint hogy ünnepélyesen megemlékezik arról: a magyar államot Szent István király építette ki, aki ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette Magyarországot. Az alkotmány ugyanakkor szavatolja az egyházak szuverenitását, valamint minden ember lelkiismereti és vallásszabadságát, beleértve a szabad vallásválasztás és vallásváltoztatás jogát, illetve a vallás nyilvános gyakorlását.

A nuncius a méltatásban kitért arra is, hogy a magyar alaptörvény elismeri: minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és meghatározza, hogy az élet embrionális és a magzati fogantatás pillanatától védett. Külön kiemelte, hogy az alkotmány értelmében Magyarország megvédelmezi az egy férfi és egy nő szabad akaratából létrejött házasság intézményét, és kinyilatkoztatja, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja.

Áder János beszédében rámutatott, hogy az 1990 óta szabad Magyarország azért fogadott el most új alaptörvényt, mert csak most született meg az ehhez szükséges, a választók törvényes felhatalmazásával rendelkező kétharmados parlamenti többség. A köztársasági elnök kijelentette: ez garancia arra, hogy az alkotmány nagyon sokára fog megváltozni.

Áder János emlékeztetett arra, hogy a keresztény világban azért szól délben a harang, mert Amerika felfedezése előtt 36 évvel, 1456-ban Hunyadi János Nándorfehérvárnál feltartóztatta a török terjeszkedést. Ezzel nemcsak Magyarország határait védte meg, hanem a kereszténység értékeit is az iszlám hódításával szemben – mondta.

Ötszáz évvel később, 1956-ban a magyarok fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, és „ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a kommunizmus koporsójába az első szöget” ez a forradalom ütötte – tette hozzá.

Áder János köszönetet mondott az Egyesült Államoknak azért, hogy befogadott 30 ezret abból a nagyjából 200 ezer magyarból, aki 1956 után hagyta el az országot. Egyúttal megköszönte azt is, hogy Washington a budapesti amerikai nagykövetségen 1956-tól 1971-ig menedéket adott a Mindszenty József hercegprímásnak. Az államfő hangsúlyozta, hogy Mindszenty József azt az üzenetet közvetítette 16 éven át a világnak, hogy „a magyar nép nem alkuszik”.

MTI/Magyar Kurír

hír innen származik: Kitüntette Ádert Jánost a Szentszék ENSZ-képviselete | Magyar Kurír.

Reklám

Orbán Viktor kifejtette: olyan megállapodást akar kötni az IMF-fel, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról nem beszélt. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.

Nem az emberekre kerül a válság terhe

Azt mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, amit úgy értelmezett, hogy „pénzt kéne adni a bankoknak”. „Ám a magyar politikának épp az a lényege, hogy (…) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét” – jelentette ki. Megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését.

Nem lesz

„Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba” – közölte. A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság „ezer szállal” kötődik az eurózónához, ott pedig „nagyon nagy baj van”, újabb válsághullám közeledik – mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel – a kisebb kamatok miatt – az államadósság csökkentésére is jó.

A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. „Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (…), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit – miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban – továbbra is közpénzből” – hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.

Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. „Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó” – vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.

olvasd tovább itt: Orbán: Riasztó volt a 2008-as IMF-megállapodás.

Reklám