Melbourne, 2018. január 22. Fucsovics Márton játszik a svájci Roger Federer ellen az ausztrál nyílt teniszbajnokság férfi egyesének nyolcaddöntőjében Melbourne-ben 2018. január 22-én. (MTI/AP/Andy Brownbill)
Elismerően beszélt Fucsovics Márton játékáról Roger Federer az Australian Open nyolcaddöntőjében, de a svájci klasszis három szettben megállította a magyar álommenetelést.
A világranglistán 80. magyar először találkozott versenykörülmények között a sportág történetének legeredményesebb játékosával – tavaly együtt edzettek pár napot Svájcban -, a remek hangulatot ezúttal is telt ház, azaz 14 800 néző garantálta a Rod Laver Arénában. A korábbi napok 40 fokos hősége után, egy hidegfrontnak köszönhetően kellemes, 23 fokban kezdődött a meccs a 36 éves címvédő adogatásával, s az első pontot Fucsovics nyerte. Hat gém után (3:3) a magyar teniszező – akinek edzője, Sávolt Attila 2002-ben kikapott Federertől Melbourne-ben – semmi-negyvenről hozta a szerváját, majd remekül tartotta a lépést a volt svájci világelsővel. Az ötszörös melbourne-i bajnok azonban 5:4-nél kihasználta első játszmalabdáját, és 36 perc elteltével szettelőnybe került.
A folytatásban a juniorként wimbledoni bajnok Fucsovics 1:2-nél bréklabdákat hárított, majd mindketten hozták az adogatásaikat, a svájci időnként alig egy perc alatt. A fantasztikus hálójátékot bemutató Federer 6:5-nél elpuskázta a szettlabdáját, a rövidítésben 3-3-ig együtt haladtak, majd az ellenfél besöpörte a második – 54 perces – játszmát is.
A harmadik felvonás már Federer egyértelmű fölényét hozta, aki rögtön brékelt, majd nemsokára ismét elvette az elfáradó magyar szerváját, és 5:1-re elhúzott. Fucsovics erejéből még egy gémre futotta, majd bő két óra elteltével mehetett a hálóhoz gratulálni riválisának.
Ami a 25 éves Fucsovics ausztráliai szereplését illeti, a 128-as főtábla 1982-es bevezetése óta ő volt az első magyar férfi, aki a legjobb 16-ba jutott – Baranyi Szabolcs nyolcaddöntőzött 1973-ban, de akkor még 64-es volt a főtábla. Egyben Fucsovics lett az első magyar 2004 óta, aki az Australian Openen a nyolcaddöntőbe került, akkor Kapros Anikónak sikerült ez a bravúr. Továbbá ő az első magyar férfi játékos Taróczy Balázs menetelése óta az 1984-es Roland Garroson, aki Grand Slam-tornán a legjobb 16-ba jutott, a teljes open érában pedig a negyedik Gulyás István (Roland Garros 1968, 1969, 1971), Baranyi Szabolcs (Australian Open 1973 és Wimbledon 1973) és Taróczy (Roland Garros 1976, 1980, 1981, 1984 és 1980 Wimbledon) után.
Fucsovics új karriercsúccsal várhatóan a 62-63. helyre jön fel a világranglistán, és átszámítva 48,6 millió forintot keresett Melbourne-ben.
“Dersről Musna felé menve, egy a Derspatakába jobbpartilag szakadó csermelyt Pénzespataknak hivnak. Itt régen még névleg is feledékenységbe ment falu feküdt, melynek lakói Dersnek Felszeg nevü negyedében telepedtek. Ezek birják nagyrészt most is az ott lévő földeket. A néphit azt tartja, hogy ott sok kincs, arany csákány, arany hegedű, stb. van elásva, nemtők őrködése alatt. Alább van délre Lászlóhegye, mely sz. László emlékét őrzi, és a Here, melyet – az Udvarhelyszéken sokat hivatalnokoskodott – Veress család (melynek utódai ma is élnek Dersben) birt. Még alább a baloldalon van a hires Ramócsa. Nevezetes is e hegy növényzeti tekintetben, mert annak fennlapját a szóteljes értelmében ellepi a ramócsavirág (gyalogborostyán, daphne kneoron), mely ily nagy mennyiségben sehol a világon nem tenyészik, s midőn májusban virágzik, akkor a biborpirostól minden szinben váltakozó szinpompában tünik fel az egész hegy, a légillattárral van eltelve, s kik a természet ily kiváló helyein üdülést találnak, fel is keresik azt most, s felkeresték régen is. Egykor valamelyik fejedelem vadászott e vidéken, mondja a hagyomány, a székelyek kapitánya (talán valamelyik Petki) a Ramócsatetőn nagy vadászebédet rendezett tiszteletére. A kedvderitő bilikomok nedvétől a hős dallam hallásától, a természet üde szépségétől elragadtatott fejedelem teljes jó kedvében azt mondta az őtet megemberelő kapitánynak: ”A hely, mit három óra alatt meg tudsz kerülni, tiéd lesz,” és ő a Ramócsát kerülve meg, nyerte el. Abból, hogy e helyet egész az utóbbi időkig a Dániel család birta (nem rég vette meg a falu), azt lehetne következtetni, hogy a hagyomány által névtelenül emlitett kapitány valamelyik Dániel előd volt.”
“Firtos a jó tündérek királynéja volt, de a miként néha egy törzsről jó és savanyu gyümölcset termő ág nőhet; a mint ugyan azon virág kelyhe mézet és mérget is rejt; a mint e földi életben a jó a rosszal keverve jön elő: ugy a szelid, a csak jót müvelő Firtosnak is volt egy testvére, Tartod, kinek szivébe a rosz iránti hajlam fészkelte meg magát, s ki a roszat müvelő tündérek urnőjévé választatott. A rosz és jó mindig küzdelem és versenyben van egymással; ily elléntétben élt a két tündér testvér is. A teremtés zürje kezdett rendeződni, a mindenség egyensulya helyreállani, a vizek utat nyitva magoknak, lefolytak; a föld felületén uj pezsgő élet keletkezett. Firtos, a jó szellem, örömmel repdesett a felfedett uj világ felett; öröm könyeket hullatott a fejődő emberiség zavartalan boldogságán, a teremtés milliárdjainak vidor mozgásán. Ez örömkönyek lehullva gyöngyökké váltak, s végre tündér seregétől követve, leszállott e hegytetőre, s azt ugy megkedvelte, hogy elhatárzá ottan magának várat épiteni. Elkezdették az összehivott jó tündérek urnőjök szép várát; de rosz nővére Tartod épen arra járván, irigység keletkezett álnok szivében a jók műveletén, s ki mondja, hogy ő következő éjfélig nemcsak szebb várat épit magának, hanem még ideje lesz Firtos várának sark kövét saját várába elszállitani. Fogadtak. Firtos vára éjfél előtt már kész volt, bástya tetőin örömtüzek lobogtak, de im sötét szellemek csapnak le, Tartod élükön, ki guny-mosolylyal érkezik; – egy percz alatt ki volt feszitve a várszögletkövéül oda helyezett nagy szikla-darab, másik perczben átfurva és vasrudra tüzve röpitik a rosz szellemek Tartod vára felé; de a végzetes éjfél is elérkezett, mire Korondon a kakasok éjfélre megszolván, a vasrud ketté szakadtával a kő leesett, s most is ott hever a Korond vize völgyében; látszik rajta a rosz tündérek által furt lyuk, miről azt a nép ma is Likas kőnek hivja. Midőn a kő legördült, azon perczben, a fogadást vesztett Tartodnak vára is össze omlott; ő magának pedig istennek büntetéséből el kelle költőznie a győztes Firtod birodalmából.”
Mindenhonnan a világból várják magukat magyarnak vagy magyar származásúnak valló 18 és 26 év közötti kiváló fiatal énekesek jelentkezését a Magyar Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye lesz Magyarországon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után egy öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is. A kórus tevékenysége projektjellegű, egyszeri alkalom 2018. július 15-e és 28-a között, így más kórustagsággal jól összeegyeztethető.
A 60 fősre tervezett kórusba itthoni, határon túli és tengerentúli 18-26 éves kiválóan képzett énekesek jelentkezését várják. A jelentkezők közül a legjobbak meghívást kapnak a felkészítő táborba, amelyre július második felében kerül sor Kecskeméten csodálatos környezetben. A kórus közvetlenül ezt követően egy öt állomásból álló koncertturnéra indul, amelyen ősbemutatók is elhangzanak. A tervezett koncerthelyszínek: Keszthely, Bécs, Galánta, Budapest és Kecskemét, ahol a kórus fellépésével zárul a Kodály Művészeti Fesztivál. Mindkét karnagy, Erdei Péter és Nemes László Norbert, a Kodály Intézet korábbi és jelenlegi igazgatója, nemzetközileg is elismert és számos szakmai díjjal rendelkező szakember. A kecskeméti Kodály Intézet kurzusai rendkívül népszerűek, 1975 óta érkeznek ide zenepedagógusok szerte a világból, hogy továbbfejlesszék zenei tudásukat.
A kórus „nemzeti” jelzőjének kettős jelentése van – hangsúlyozza Nemes László Norbert. Egyrészről jelenti azt, hogy nemcsak itthonról, hanem mindenhonnan a világból várjuk a magukat magyarnak vagy magyar származásúnak valló fiatalokat, másrészről kiválóságot és minőséget is jelent, egy korosztály legjobbjainak magas szintű művészi produkcióját. A programban a tanulás, élmény és közösség hármasa fonódik össze. A repertoár megtanulása mellett közösségi élményt is jelent majd a részt vevő fiataloknak a tábor és a turné szabadidős programokkal, de színvonalas koncertjeikkel ők is élményt nyújtanak a közönségnek.Nagyon örülünk, hogy Kodály Zoltánné elvállalta a Nemzeti Ifjúsági Kórus fővédnökségét.
A Nemzeti Ifjúsági Kórus nyári kurzusának és koncertturnéjának létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Kodály-emlékévhez nyújtott támogatása teszi lehetővé. Ez azt is jelenti, hogy a kórustagok számára a részvétel szállodai elhelyezéssel kétágyas szobákban, teljes ellátással és szabadidős programokkal (a Kodály Fesztivál koncertjeinek megtekintése, városnézések a koncertturné során Bécsben és Pozsonyban, hajózás a Dunán stb.) ingyenes. A résztvevőknek azonban a saját költségükön kell eljutni Kecskemétre és onnan haza. A repülővel érkezők részére a repülőtér és Kecskemét közötti transzfert biztosítják a szervezők. A jelentkezéseket 2018. március 31-ig várják. Az sem okoz gondot, ha a jelentkező nem beszél tökéletesen magyarul, mindkét szakmai vezető kiválóan beszél angolul és segítségére lesz a tengerentúlról érkezőknek. További információk és a jelentkezés módja elérhető a kodaly.hu oldalon.
(A pontos link: https://kodaly.hu/hu/hirek/nemzeti-ifjusagi-korus-felhivas)
Az idén 29. alkalommal ünnepeljük meg a Magyar Kultúra Napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A nemzeti megemlékezések hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, nemzeti tudatunk erősítésének, ápoljuk és továbbadjuk kultúránk tárgyi és szellemi értékeit. Az évfordulón ötödik alkalommal szeretnénk útjára bocsátani a nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezésünket:
„EGYÜTT SZAVAL A NEMZET” címmel.
A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. Öt évvel ezelőtt a világ több ezer magyar nyelvű iskolájának bekapcsolásával egy hosszú távú program indult útjára, melynek évente újabb és újabb határon belüli és külhoni település ad otthont. 2018. év a NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK ÉVFORDULÓJA, 150 évvel ezelőtt 1868-ban Eötvös József alkotta meg hazánk első, a nemzetiségek kultúrájának ápolását, oktatását támogató törvényét.
Ez volt az első lépés a nemzetiségek ügyének rendezésére, egyben a világ első nemzetiségi törvénye. A törvény rendelkezett a nemzetiségek önálló kultúraápolási jogáról, illetve a közigazgatásban és az oktatásban is lehetőséget biztosít a nemzetiségi nyelvek gyakorlására.
A jubileumi évforduló alkalmából a rendezvénynek hazánk egyik legnagyobb nemzetiségi oktatási és kulturális intézménye a pécsi Gandhi Gimnázium, illetve a Nemzetiségi és Roma Kulturális Központjának csarnoképülete ad otthont.
2018. évben a Magyar Kultúra Napját hétfőn ünnepeljük. A kultúra napján, illetve a nemzetiségi kultúra évfordulóján ismételten lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország és a Kárpát-medence óvodai és iskolai közösségei, városaink és falvaink kulturális közösségei, településeink polgárai az oktatási intézményeken keresztül kapcsolódhassanak be határokon átívelő kezdeményezésünkbe. Minden év valamilyen újdonságot tartalmazott. A több ezer hazai és határon túli oktatási és köznevelési intézmény mellett a második évben a kulturális intézmények, a harmadik évben az óvodák kapcsolódtak be.
2017-ben a Reformáció Évében az egyházi közösségek, illetve a települések polgárai vettek részt a rendezvényen. 2018-ban a hazai és határon túli nemzetiségek Magyar Kultúra Napi programokba történő bekapcsolódása jelenti az ünnep egyik súlypontját.
Az öt kontinens magyar kulturális közösségeinek részvételével megvalósuló “Együtt Szaval a Nemzet” program, idén is a HIMNUSZ versszakaival indul, majd a nemzeti és nemzetiségi kultúrához kapcsolódóan Tóth Krisztina: HÁLA-VÁLTOZAT c. versével folytatódik. A rendezvényt az óvodás korú gyermekekre tekintettel Sarkady Sándor: ZENESZÓ ZENG c. verse zárja le.
A szavalatokat 2018-ban is Jordán Tamás vezényli, a Google YouTube – Együtt Szaval a Nemzet csatornán, valamint az MTVA élő televízió és rádióközvetítésén keresztül.
Az ünnepi program január 22-én 11.00-kor kezdődik az ünnepélyes staféta átadóval. A 2017. évben a rendezvénynek otthont adó Cegléd Város, illetve a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium PÉCS Városának, valamint a Gandhi Gimnáziumnak adja át a rendezvény stafétáját.
A nemzeti szavalás január 22-én 11.30-kor a harmadik kongatás után kezdődik. Időpont: 2018. január 22. (hétfő) – Magyar Kultúra Napja – délelőtt 11.30 óra A szavalat témája: A HIMNUSZ, HÁLA-VÁLTOZAT, ZENESZÓ ZENG A program szakmai irányítója: Jordán Tamás
A kezdeményezés weboldala: www.egyuttszavalanemzet.hu, YouTube: egyuttszavalanemzet A program weboldala és Facebook oldala minden segítséget meg szeretne adni annak érdekében, hogy minél több intézmény, kulturális közösség, és magyar fiatal részt vehessen a Nemzeti Kultúránk méltó megünneplését szolgáló eseményen. Számítva a részvételükre – tisztelettel:
Pécs, 2018. január 10. Virág Bertalan s.k. igazgató
A kezdeményezés együttműködő Partnerei: Miniszterelnökség Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság Kultúráért Felelős Államtitkárság Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciáért Felelős Államtitkárság Nemzetstratégiai Kutatóintézet Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal MTVA Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap Weöres Sándor Színház és Weöres Sándor Asztaltársaság GOOGLE Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Pécs Város Önkormányzata Baranya megye Önkormányzata Gandhi Gimnázium
2018. évi Fő támogatók: Gorenje Magyarország Kft. Whirlpool Magyarország Kft. Libri Könyvkiadó Kft. Magyar Nemzeti Múzeum
2018. évi Támogatók: City-Gas Zrt. Poly-Ver Utazási Ügynökség TOSOT Magyarország – FNJ Kft.
A magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és az amerikai külügyminisztérium által a magyarországi vidéki sajtóorgánumok támogatására meghirdetett program azonnali felfüggesztését szorgalmazta Rex Tillerson amerikai külügyminiszternek címzett levelében Andy Harris republikánus párti kongresszusi képviselő és tíz társa.
Harris január 11-én kelt levelében az Egyesült Államok stratégiai érdekeire hivatkozva javasolta a viszony elmélyítését a védelem, a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a külpolitika és a bevándorlási politika terén. “A legtöbb területen országaink érdekei és filozófiája szoros összhangban állnak” – mutatott rá Harris.
“Magyarország, a visegrádi négyek többi tagjához hasonlóan, az Egyesült Államok természetes szövetségese” – tette hozzá az amerikai képviselő, aki szerint az említett politikai területek többségére vonatkozóan “Magyarország és a V4-ek álláspontja hűbben tükrözi az amerikai álláspontot, mint az Európai Unió többi tagállama nagy részének” hivatalos véleménye.
A politikus kifogásolta, hogy a washingtoni külügyminisztérium továbbra is Barack Obama előző, demokrata párti elnök “eltévelyedett politikáját” követi Magyarországot illetően.
“Ahelyett, hogy együttműködnénk szövetségesünkkel, a külügyminisztérium tevékenységét mintha még mindig az vezetné, hogy megpróbálja befolyásolni Magyarország társadalmi és közpolitikai döntéshozatali folyamatát” – hangsúlyozta Harris. Ezzel szerinte a tárca azt a benyomást kelti, hogy “illetéktelenül beavatkozik egy szövetséges szuverén állam belügyeibe”.
A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly novemberben pályázati felhívást tett közzé, amely szerint 2018-ban 700 ezer dollárral (több mint 180 millió forinttal) támogatná a független, vidéki médiát és az objektív újságírást Magyarországon. Harris szerint a közelgő magyarországi (országgyűlési) választások miatt a kiírás az Egyesült Államok nem helyénvaló befolyásolási kísérleteként értelmezhető.
A politikus úgy véli, hogy az ilyen lépések megtépázhatják az Egyesült Államokról alkotott képet, nem csupán Magyarországon, hanem a tágabb a régióban, s különösen a visegrádi országokban, így ezek a tevékenységek szerinte ellentétesek az amerikai külpolitikai célokkal. Emiatt Harris kérte a külügyminisztérium Supporting Objective Media in Hungary (Az objektív média támogatása Magyarországon) nevű projektjének azonnali felfüggesztését.
A republikánus képviselő emellett további két lépést javasolt Tillersonnak az amerikai-magyar együttműködés elmélyítése érdekében: magas rangú találkozók szervezését, valamint egy új budapesti nagykövet haladéktalan kinevezését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn délután Washingtonba érkezett, s másfél napos tárgyalásai megkezdésével hangsúlyozta: a magyar-amerikai kapcsolatok új szakasza kezdődhet.
Az MTI-t tájékoztatva a külgazdasági és külügyminiszter elöljáróban leszögezte: nagyon fontos változások zajlanak az Egyesült Államok külügyminisztériumában, például a térségünkért felelős államtitkári pozícióba kinevezték Wess Mitchellt, s ezzel új fejezet nyílhat a magyar-amerikai politikai kapcsolatrendszerben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar-amerikai kapcsolatrendszer három pilléren nyugszik, s ebből két pillér eddig is kifogástalanul működött. Emlékeztetett, hogy kiváló a gazdasági együttműködés, az amerikaiak a második legjelentősebb beruházói-befektetői közösséget képviselik Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 100 ezer magyar embernek ad munkát. A miniszter kiválónak minősítette a védelempolitikai együttműködést is.
“Magyarország elkötelezett NATO-tagként a terrorellenes küzdelemben az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese, s mi azon országok közé tartozunk, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is harcolunk a terrorizmus ellen” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter utalt arra, hogy 200 katonánk van Irakban és összességében 1000 magyar katona szolgál külföldön amerikai katonákkal vállvetve. A kapcsolatrendszer harmadik, azaz politikai pillére azonban a miniszter szerint eddig nem működött jól. “Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – fogalmazott és hangsúlyozta, hogy a térségünkért felelős új államtitkár kinevezésével “új fejezetet nyithatunk”. A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott: “az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély arra, hogy a politikai kapcsolataink felnőjenek a gazdasági és védelmi kapcsolataink mellé”.
Szijjártó Péter Washingtonban, rögtön megérkezése után, még hétfőn este találkozott a régió 15 magyar szervezetének képviselőivel. Kedden folytat megbeszéléseket Wess Mitchellel – “hosszú egyeztetés lesz”, fogalmazott a tárcavezető – majd megbeszéléseket folytat Donald Trump elnök nemzetközi tárgyalásokért felelős megbízottjával, Jason Greenblatt-tel és a Nemzetbiztonsági Tanács főigazgatójával, Fiona Hillel is. A külgazdasági és külügyminiszter magyarországi befektetési lehetőségekről is tárgyal a Procter & Gamble cég egyik társigazgatójával, részt vesz a Brookings Intézet által a legfontosabb amerikai agytrösztök képviselőinek részvételével szervezett konferencián és előadást tart az Amerikaiak az adóreformért nevű tekintélyes és igen befolyásos konzervatív szervezet konferenciáján a magyar adóreform elemeiről és tapasztalatairól, és általában a magyar modellről. “Magyarország 2010-ben még a probléma része volt Európában, azonban az elmúlt hét esztendőben felépítettük a rendkívül sikeresnek bizonyult magyar modellt” – fogalmazott az MTI-nek a miniszter. Hozzátette: a modell gazdasági eredményeit tisztelettel emlegetik, az amerikai adminisztráció is figyeli a magyar intézkedéseket, és nem véletlen, hogy az Amerikaiak az adóreformért szervezet a magyar adóintézkedésekről szervez konferenciát.
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar modell négy pilléren nyugszik: az első a versenyképesség, amelyben Magyarország jelentősen előre lépett az elmúlt években s Európa legalacsonyabb társasági adójának köszönhetően ma már Európa legvonzóbb gazdasági környezetét biztosítja. A második pillér a pozitív folyamatok elindítása demográfiai téren, a magyar családok támogatásával és a népességfogyás megállításával. A magyar modell harmadik pilléreként Szijjártó Péter a munkaalapú társadalmat említette, amelynek lényege: a magyar kormány abban segít, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Majd a miniszter hangsúlyosan szólt a magyar modell negyedik pilléréről: az identitásról. “Nem szakadhatunk el a magyar nemzeti, kulturális keresztény identitásunktól, mert ha ettől elszakadunk, akkor végletesen és végzetesen meggyöngülünk” – szögezte le. Szijjártó Péter rendkívül sikeresnek nevezte a magyar modellt. Mint fogalmazott: ennek segítségével “az elmúlt hét évben Magyarországot a tönk széléről, Európa szégyenpadjáról sikerült visszahozni” és az ország ma “a közép-európai növekedési motor egyik meghatározó országává vált, s ezt itt, Amerikában is elismerik”. A magyar diplomácia vezetője úgy tapasztalja: az elmúlt időszakban már kezdtek megélénkülni a magyar-amerikai kapcsolatok. Ennek egyik jele volt, hogy novemberben amerikai törvényhozói küldöttség járt Budapesten, január végén újabb kongresszusi delegáció látogat a Duna partjára, és már márciusra is tervbe van véve amerikai politikusok budapesti vizitje. “A jelenlegi amerikai adminisztráció több fontos nemzetközi kérdésben hasonló álláspontot képvisel, mint a magyar kormány” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A miniszter elismerően szólt republikánus törvényhozók Rex Tillerson külügyminiszterhez elküldött levéléről, amelyben a politikusok a magyar-amerikai viszony azonnali javítását szorgalmazzák az amerikai diplomácia irányítójánál, valamint azt, hogy azonnal függessze fel a külügyminisztérium által korábban meghirdetett, úgynevezett ösztöndíj-programot, amellyel a magyar sajtó egy részét tervezte anyagilag támogatni. Ezt a tervet – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter – a magyar kormány beavatkozásként értékelte.
Forrás MTI / Járai Judit – Washington, 2018. január 16., kedd
Tokiótól New Yorkig számos kulturális, tudományos és oktatási programot kínálnak idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet külföldi kulturális intézetei.
Január elején zárt a magyar modernizmus festészetét bemutató kiállítás a varsói királyi várban, ezzel ért véget a 20 hónap alatt 550 kiállítást, koncertet, színházi és táncelőadást, divatbemutatót, ifjúsági és egyéb programot kínáló lengyelországi magyar kulturális évad – emlékeztetett a külföldi magyar intézeteket fenntartó Balassi Intézet szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézmény vezetője.
Mint hangsúlyozta, az évadban a magyar kultúra teljes vertikumát igyekeztek bemutatni a résztvevő mintegy 80 lengyel városban. Az intézet 60 új kiadványt – szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő köteteket – jelentetett meg, 85 fellépő 141 koncertet adott, 55 magyar filmet mutattak be, 2017 decemberében pedig magyar-lengyel történelmi játszóteret is avattak Varsóban.
A magyar-lengyel kulturális kapcsolatok történetében példa nélküli nagyságrendű bemutatkozásra a magyar kormány 700 millió forintot biztosított, a költségvetést pályázatokkal egészítették ki. Az évad 1,5 millió látogató vonzott, a Magyar Modernizmus 1900-1930 kiállítást például 40 ezren tekintették meg – számolt be.
Hammerstein Judit az MTI kérdésére elárulta: már dolgoznak a következő külföldi magyar évad előkészítésén. Mint emlékeztetett, a Balassi Intézet feladata a 22 országban működő 24 magyar kulturális intézet, valamint a kulturális és oktatási szakdiplomaták szakmai felügyelete.
Elmondása szerint az intézetek és a szakdiplomaták már összeállították programterveiket, figyelemmel a helyi közönség ízlésére, érdeklődésére, ugyanakkor az adott esztendő aktualitásaira, hívószavaira, évfordulóira is.
Nyárig tart például a V4-ek magyar elnökségi éve, így a visegrádi országok közös programjai kiemelt helyen szerepelnek a magyar intézetek naptárában, február 14-17. között pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendeznek V4-es filmfesztivált.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, Tokióban ezért szobrot állítanak a nagy magyar orvos tiszteletére, több helyen pedig kiállítások idézik fel emlékét.
Hatvanöt éve játszotta „az évszázad meccsét” Londonban az Aranycsapat, erről többek között Kairóban és Pekingben is megemlékeznek. Molnár Ferenc születésének 140. évfordulóján az író emlékét utazó kiállítás idézi meg, de folytatódnak az első világháborús megemlékezések és a Kodály Zoltán előtt tisztelgő programok is.
A delhi magyar intézet fennállásának 40., az indiai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének pedig 70. évfordulóját ünneplik idén, míg Szófiában 70 éve működik magyar intézet, ennek kapcsán a szmoljani Nagy László emlékház felújítását is tervbe vették – számolt be Hammerstein Judit.
A Sanghaj arculatát máig meghatározó Hudec László építész száz éve érkezett a kínai metropoliszba, az évforduló előtt számos program tiszteleg.
Bukarestben 12. alkalommal rendezik meg a Magyar Filmhetet, Berlinben harmadszor a Huniwood magyar filmfesztivált, Prágában a közép-európai filmek fesztiválja folytatódik, de idén már Madridban és Andalúziában is bemutatkoznak a magyar filmek.
Párizsban Blattner Géza és a párizsi avantgárd címmel emlékezik kiállítás a modern magyar bábművészet megalapozójára, Romában Aba-Novák Vilmos-Szőnyi István-Molnár C. Pál-tárlatot, Zágrábban pedig Rippl-Rónai-kiállítást rendeznek.
Brüsszelben magyar jazzklub indult, folytatódik a bukaresti magyar zene fesztivál, Pozsonyban pedig már ötödik alkalommal hirdetik meg a Több mint szomszéd fesztivált.
A madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban magyar borászatok építészete mutatkozik be, Sepsiszentgyörgyben pedig a magyar lótenyésztés, lóversenyzés történetét járja körül kiállítás a Kincsem című film kapcsán.
A Publishing Hungary program keretében novemberben a ljubljanai könyvvásár díszvendége lesz Magyarország. A Lipcsei Könyvvásáron idén a Bauhaus, a Bolognai Nemzetközi Könyvvásáron a Pál utcai fiúk adja az idei magyar stand tematikáját, és kiemelt figyelem jut a frankfurti, a szöuli és a pozsonyi könyvvásárokra is.
Hammerstein Judit elmondása szerint sikerült rendezni a külföldi magyar vendégoktatók helyzetét: az idei, csaknem egymilliárd forintos keretnek köszönhetően már jóval vonzóbbak lehetnek ezek a státuszok és a hálózat is bővülhet.
A következő hetekben New Yorkban Vincze Máté veszi át a magyar intézet vezetését, míg Belgrádban Szentgyörgyi Klára, Zágrábban Dezső János lesz az új igazgató. A bécsi intézet élén nyáron várható váltás, és folyamatban van a berlini Collegium Hungaricum igazgatói pályázatának értékelése is – közölte az MTI kérdésére Hammerstein Judit.
2016-ban nyolcmillióval több esetet látott el négyszázzal kevesebb háziorvos, mint 2000-ben. Egy házi gyermekorvosra mintegy ezer gyerek jut, sokaknak vegyes praxisú ellátást kell igénybe venniük.
Tizenhat év alatt több mint kétezerrel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom, miközben az alapellátó orvosok száma folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ugyanakkor 2000-hez képest 2016-ban már kétszer annyi beteget küldtek a szakrendelőkbe labor-, EKG- vagy röntgenvizsgálatra.
2016-ban nyolcmillióval több esetet látott el négyszázzal kevesebb háziorvos, mint 2000-ben.
2000-ben egy év alatt összesen 47,5 millió,
2008-ban 50 millió,
2016-ban pedig már 55 millió esetet láttak el a rendelőkben,
miközben a háziorvosok száma ugyanebben az időszakban 5159-ről 4755-re csökkent.
Valószínűleg erre vezethető vissza, hogy a háziorvosok egyre ritkábban látnak el beteget rendelőn kívül: 2006-ban még 4,2 millió esetben történt ilyen, 2016-ban azonban csak 1,5 millió alkalommal – írta a Magyar Nemzet.
A KSH szerint 2016-ban összesen 10 050 895 alkalommal láttak el gyermeket a rendelőben a házi gyermekorvosok, és mindössze 450 188 esetet kezeltek rendelőn kívül.
Nagy különbség lehet az ellátások között
Sajnálatos tény az is, hogy az utóbbi években egyre kevesebben tudják házi gyermekorvos segítségét kérni, mind többen kényszerülnek ugyanis a felnőtteket és gyerekeket is ellátó vegyes praxist igénybe venni, mert nincs elég gyermekorvos az országban. Másoknak utazniuk kell – egy környékbeli településre – az ilyen jellegű ellátás eléréséért. A gyermekorvosok öt évig csak gyermekgyógyászatot tanulnak, a felnőtt-háziorvosoknak kötelezően csak négy hónapig kell ezen a képzésen részt venniük. Ebből két hónap az elmélet és hat hét a praxisban eltöltött idő. Tehát nagy különbség lehet a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisos ellátás között.
A statisztikai hivatal friss adatai szerint 2016-ban 1444 házi gyermekorvos volt az országban, hozzájuk pedig nem kevesebb mint 1,417 millió gyermek volt bejelentve. Tehát közel ezer gyermek jut egyetlen orvosra.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke korábban arról beszélt: tíz éven belül az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás, ugyanis egyre kevesebb a praxis. 2016-ban a házi gyermekorvosok átlagéletkora 59 év volt, a praktizálók 46 százaléka hatvan év feletti, 140 orvos pedig már a hetvenedik születésnapját is betöltötte.
Az InfoRádiónak azt is elmondta, hogy a beteg gyermekeket is egyre többen viszik magán szakrendelésre, ezt tapasztalják az őket ellátó háziorvosok is. Az ok a hosszú várólista.
Az amerikai szenátus is megszavazta a külföldi megfigyelések meghosszabbításáról szóló törvényt.
A képviselőház után a szenátus is megszavazta Washingtonban a külföldön történő megfigyelések újabb hat évre történő meghosszabbításáról szóló törvényt.
A törvény arra hatalmazza fel az amerikai hírszerző ügynökségeket, hogy külföldön az érintettek értesítése nélkül megfigyeljen célzott személyeket. A washingtoni politikai zsargonban “Szent Grálnak” elnevezett hírszerző programot 65:34 arányban fogadták el a szenátorok, s törvényt most a Fehér Házba küldik aláírásra. Donald Trump elnök már jelezte, hogy aláírja.
Bár a törvény a külföldi információ-gyűjtésről szól, törvényhozók és jogvédő szervezetek tiltakozása ellenére is “benne hagyták” az amerikai állampolgárok elektronikus levelei, telefonbeszélgetései és más kommunikációs csatornái megfigyelését, lehallgatását.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy amerikai állampolgárok megfigyeléséhez a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) – és valamennyi hírszerző szervezetnek – külön felhatalmazást kellene kérnie. A meghosszabbított törvény értelmében a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) is joga van használni a külföldön gyűjtött hírszerzési adatokat, ha amerikai állampolgárokra vonatkozó információk után kutatnak. Az FBI-nak azonban a nem szigorúan nemzetbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó ügyekben engedélyt kell kérnie. Kivételt képeznek a gyilkossági vagy emberrablási ügyek.
A voksolás előtt Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a programot “a létező legfontosabb hírszerzési eszköznek” nevezte, amellyel szerinte megóvható az Egyesült Államok biztonsága. Igazat adott viszont azoknak, akik szerint a törvény nem biztosít elegendő védelmet a magánélet sérthetetlenségének.
Mark Warner, a bizottság vezető demokrata párti politikusa – egyetértve Burr szenátorral – hozzátette, hogy ezzel a programmal tudomása szerint soha nem éltek vissza.
Megyesy Jenő és Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Napra pontosan egy évvel ezelőtt iktatták be hivatalába az új amerikai elnököt. Donald Trump Fehér Házba költözését üdvözölte a hazai konzervatív tábor is, a magyar-amerikai kapcsolatok látványos javulása ugyanakkor nem történt meg. Ez azonban csak időleges – mondta Megyesy Jenő a hirado.hu-nak adott interjújában. A miniszterelnök amerikai ügyekért felelős főtanácsadója szerint ugyanis még időbe telik, hogy valamennyi szinten elfoglalják helyüket a Trump-adminisztráció emberei. Megyesy Jenő értékelte az első elnöki év teljesítményét, beszélt az új amerikai nagykövetről, és kitért arra is, van-e realitása a közeljövőben egy Orbán-Trump találkozónak Washingtonban.
– Hatalmas port kavart Amerikában egy alig egy hete megjelent botránykönyv. A kötet a Fehér Ház működését mutatja be. A könyv alapján talán a káosz a legmegfelelőbb szó az elnöki hivatal leírására, Donald Trump azonban több alkalommal is azt mondta, nem valós az, ami a kötetben szerepel. Mit gondol erről?
–Egy ilyen könyvben vélhetően vannak olyan személyes benyomások, vélemények, amelyek talán nem konkrét tényeken alapulnak. Az viszont nyilvánvaló, hogy az elnöknek a hivatal elfoglalása után több ezer személyt kell kineveznie, és a jóváhagyások jóval lassabban mennek, mint a korábbi adminisztrációk alatt. Ez onnan eredhet, hogy a győzelem talán váratlan volt, mármint abban az értelemben, hogy a szokásosnál kevésbé készültek fel a választási győzelem utáni teendőkre, esetleg az establishment (a republikánus fősodor, amely alapvetően nem egyenlő Trump támogatóival – a szerk.) nem igazán akar ebben az adminisztrációban dolgozni, és egyéb okok is közrejátszhatnak. Az adminisztrációnak pedig sokkal nehezebb a programját úgy megvalósítania, ha nincsenek a helyükön az emberek.
Megyesy Jenő és Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
– Ahogy a választási kampányokban mindig, a legutóbbiban is számos nagy ígéret elhangzott, ezeknek egyelőre csak egy része valósult meg. Miket emelne ki ezek közül?
– Trump elnök első évének egyik legfontosabb eredményének a konzervatív szövetségi bírák kinevezését tartom. A Legfelsőbb Bíróság új tagja Neil Gorsuch lett, aki akár 20-30 évig is betöltheti a hivatalt. Az ország jövőjére gyakorolt befolyása így nagyobb lesz, mint Trump négy- vagy nyolcéves elnöksége. Kiemelném még a különböző hatósági szabályozások visszafogását, a bürokráciacsökkentést, továbbá az új adópolitikát, hisz 30 éve nem volt ekkora adóreform az országban.
– A gazdasági mutatók is igen jól néznek ki.
– Igen, az lett volna a következő. A növekedés 3 százalék felett van, a munkanélküliség 4,8 százalékról lement 4,1 százalékra, emelkedett a kékgallérosok bére, akik Trump egyik fő szavazórétegét jelentik, és szárnyal a tőzsde is, holott a választások után a börze beszakadását vetítették előre. Persze arról lehet vitatkozni, hogy minek köszönhetők a jó gazdasági mutatók, mennyire ágyaztak meg azoknak az előző adminisztráció intézkedései, de ezek pártjellegű viták. Trumpnak ráadásul sikerült egyben tartania a támogatóit is.
– Ehhez azért több szimbolikus lépés is kellett.
–Persze, több gesztust is tett a keresztény egyházak irányába. A jeruzsálemi bejelentés is főleg a vallásos, protestáns szavazóknak szólt. Alapvetően belpolitikai célja volt, ezt mutatja az is, hogy az amerikai nagykövetség átköltöztetésének idejéről még nem született döntés a szavakon túl. Politikai természetű intézkedés volt a közel-keleti országokból való beutazás korlátozása is, annak hosszabb távon nem biztos, hogy lesz hatása. A kampányban megígért fal viszont nem épül a déli határon, a kongresszus nem szavazza meg a szükséges forrásokat.
– A kampány egyik fő hívószava az America First volt, vagyis, hogy az amerikai érdekeknek minden más elé kell kerülnie. Nem mindenki értett ezzel egyet, és akkor még finoman fogalmaztam.
–Nehéz megértenem, hogy hogyan háborodhat fel valaki azon, ha egy ország vezetője azt mondja, a döntései elsősorban a saját állampolgárait és országát kell, hogy érintsék. A korábbi elnökök ezt talán nem így mondták ki, de akkor is vállalták, amikor megválasztották őket. Trump viszont megtette, ami segítette a választások alatt, hisz az országban lassan erodálódik az önbizalom, a meggyőződés arról, hogy Amerika még mindig vezető szerepet játszik a világban. Ezt kompenzálta ezzel, és az emberek, a szavazói újra elhitték, hogy Amerika még mindig erős. Elnöksége elején felmondta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást, mert szerinte nem szolgálta az amerikai érdekeket, és az adóreformnak is az az egyik célja, hogy az amerikai nagyvállalatok ismét otthon folytassák a tevékenységüket.
– Talán Ronald Reagan óta nem volt elnök, akinek ekkora ellenszélben kellett dolgoznia. Meddig bírható ez? Előfordulhat, hogy akár az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatok miatt, idő előtt távoznia kell Trumpnak?
–Arra számítok, hogy kitölti a négyéves ciklusát. A nyomozás biztosan megnehezíti a helyzetét, talán korlátozza a mozgásterét, és a figyelmét is elvonja más ügyekről, de eddig még nem került nyilvánosságra semmilyen bizonyíték, ami bűncselekményre utalna. Egyes körökben feszegetik Trump elmozdítását, de az ilyen eljárások egyrészt nagyon ritkán fordultak elő Amerika történetében, másrészt még egyszer sem ment végig a procedúra. Bizonyíték esetében a képviselőház egyszerű többsége emelhet vádat, az elmozdítást pedig a szenátus kétharmadának kellene megszavaznia. Idén novemberben félidős választások lesznek, a történelmi tapasztalatok alapján pedig a republikánusok elveszíthetik a többségüket egyik, vagy mindkét házban. Ám akkorát nem bukhatnak, hogy átmenjen az elnök esetleges elmozdítása a szenátuson. Ráadásul politikailag lehet, hogy a demokraták jobban járnának, ha további két évig kampánytémának használnák az ügyet. Ez mérlegelés kérdése, de mint mondtam, egyetlen bizonyíték sem került eddig a nyilvánosság elé, amely alátámasztaná az elnök bűnösségét, és amely alapján meg lehetne indítani egy eljárást vele szemben.
– Az amerikai belpolitikáról térjünk át a magyar-amerikai viszonyra. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan bírálta a magyar kormányt. A konzervatív oldal nagy reményeket fűzött az új elnökhöz. Hogyan változott az elmúlt egy évben a két ország közti kapcsolat?
–Ezt három szinten érdemes vizsgálni. A katonai, nemzetbiztonsági együttműködés mindig is jó volt, a NATO megbecsült tagjai vagyunk. A gazdasági kapcsolatok is megfelelőek, hisz Amerika Németország után Magyarország második legfontosabb partnere. Az ellentétek politikai természetűek voltak. És nem segítette a helyzetet, hogy a véleménynyilvánítás sokszor nyilvánosan történt.
– Pusztán az okozta a problémákat, hogy az Obama-adminisztráció demokrata volt?
–Az a személet, hogy a világon csak amerikai módon lehet megvalósítani a demokráciát, a demokratáknál jóval erősebb, mint a republikánusoknál, és más irányba is mutat. Előbbiek inkább a nemzetközi szervezetekre támaszkodnának, utóbbiak viszont a nemzeti érdekeket helyeznék előtérbe. Ennél fogva a demokraták világnézete eltérő, mint a magyar kormányé, ami magyarázat a korábbi konfliktusokra is. A nézeteltérések onnan is származtak, hogy a történelmük és a kultúrájuk miatt az amerikaiak máshogy mérlegelik az olyan értékeket, mint a szabadság, a demokrácia vagy a szuverenitás, mint ahogy Európában, vagy Magyarországon. Egy demokráciában különböző értékek is versenyeznek egymással, a különböző társadalmak pedig másként súlyozzák azokat. Nem biztos, hogy az amerikai súlyozás olyan, mint az európai, vagy a magyar. Trump elnök megválasztása egyébként egy reakció is volt arra, hogy a demokraták túlnyomták a szekeret, már ami a világlátást és annak terjesztését illeti. Nem lehet ugyanis azt diktálni az embereknek, hogy csak egyféle nézet elfogadható.
– Rendre felmerül a magyarországi sajtószabadság bírálata amerikai részről. Azt is ide vezeti vissza?
–Abszolút. Politikai természete van a dolognak.
– November elején az amerikai külügy kiírt egy pályázatot, amellyel közel 200 millió forinttal támogatnák a vidéki magyar sajtót. Erre válaszul egy tucat republikánus képviselő levelet írt az amerikai külügyérnek, hogy függessze fel a kiírást, mert a State Departmentben alsóbb szinteken még mindig az előző adminisztráció emberei ülnek, és a támogatás negatív irányba befolyásolja a kapcsolatokat. Erre gondol?
–Igen. Ez önmagában a bizonyíték arra, hogy eltérő vélemények vannak, politikai oldaltól függően. Ezért arra számítok, hogy ha mindenki a helyére került, akkor változás következik be. Máshogyan kezeli majd a vitás kérdéseket az új republikánus adminisztráció. De ennek időt kell adni. Wess Mitchell helyettes államtitkár (az európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárság alá tartoznak a magyar ügyek – a szerk.) csak néhány hónapja foglalta el a helyét, most áll még csak össze a csapata.
– Ennek fontos állomása lehet az új budapesti amerikai nagykövet kinevezése is. A napokban meg is nevezték a személyét, David Cornsteinról van szó. Mikor veheti át a Szabadság téri diplomáciai képviseletet?
–A szenátusnak meg kell még hallgatnia, és szavazni is kell róla. Colleen Bell nagykövetasszonynál ez a szokásosnál hosszabb ideig tartott, majdnem egy évig. Remélhetőleg most pár hónap alatt megtörténik majd, és tavasz végére, nyár elejére megérkezik Budapestre. De nehéz prognosztizálni, hogy a szenátus mikor hagyja jóvá.
– Milyen változásokat hozhat magával?
–Az előző nagykövettel jól alakult a viszony a korábbiakhoz képest (előtte több mint egy évig André Goodfriend volt az ideiglenes ügyvivő – a szerk.). A rádió kicsit jobban le volt halkítva, mint korábban. Most is egy politikai kinevezett érkezik Magyarországra, ahogy az elmúlt 20 évben is. Nem feltétlenül baj, hogy nem karrierdiplomata jön, mert egy politikai kinevezett függetlenebb tud maradni a rendszertől, és közelebb áll az elnökhöz. Arra számítok, hogy az új nagykövet megérkezésével a helyzet továbbra is pozitív irányba mozdul majd, és a felmerülő viták nem lesznek előtérben.
– Tehát továbbra is lesznek?
– Nem kell mindenben egyetérteni. A demokráciában lehetnek eltérő vélemények országok között, de nem biztos, hogy azokat nagy dobra kell verni, főleg szövetségesek esetében. Más lehetőségek is vannak a felmerülő témák megbeszélésére. Bízom benne, hogy ebbe az irányba megyünk majd.
– Szabó László washingtoni nagykövet egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy Orbán Viktor rajta van már Donald Trump vendéglistáján, de a találkozó előtt még meg kell oldania az észak-koreai konfliktust. Utóbbi talán elcsendesedett az utóbbi időben. Mikor várható a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása?
–Ezt nem tudom megmondani. A kétoldalú találkozók alapvetően akkor lényegesek, amikor vagy valamilyen fontos téma merül fel, vagy valamilyen konfliktus. Jelenleg egyik sincs, a világon pedig vannak jóval nagyobb ügyek Amerikából nézve, mint Magyarország.
