Reklám
Riport Német Zsolttal a washingtoni Magyar Nagykövetségen
Az Amerikai Magyar Koalíció mikulás vacsoráján Német Zsolt a Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A vele készített interjúban a politikust az európát érintő migrációs válságról és a magyar külpolitikai irányvonalakról kérdeztük.
Német Zsolt úgy véli, hogy Európa nem volt képes arra, hogy gátat szabjon a migránsok áradatának, az új népvándorlásnak. Magyarországon kersztül 400 000 ezren, Európán keresztül pedig több mint egy millió migráns érkezett. Ha Európa ha nem védi meg a külső határait, akkor a népvándorlásnak nem tud gátat szabni. A magyar kormány politikájának legfőbb célkitűzése az, hogy Európa külső határőrséget hozzon létre, s legyen képes arra, hogy megvédje külső határait. Német Zsolt szerint ez az állami és politikai létezésnek a legfontosabb előfeltétele.
A külügyi bizottság elnöke szerint Oroszországnak Európával való együttműködése kétarcú. Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen, amely nem fogadható el, viszont nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ez újra megismétlődhet. Fel kell arra készülni, hogy a nemzetközi közösség ezt meg tudja akadályozni. Fontos konfliktusok kezelésében a világ rá van utalva Oroszországra. A szíriai háború kérdése sem rendezhető az orosz fél nélkül. Oroszország és Európa között gazdasági egymásrautaltság van, mind rövid és mind hosszú távon, ezért fontos Európának az oroszországi kapcsolat. Egyszerre kell tudni kialakitani az együttműködés kereteit Oroszországgal és ugyanakkor megakadályozni, hogy Oroszország instabilitást keltsen Európában és szomszédságában.
Német Zsolt a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban úgy látja, hogy a migrációs kérdéssel, az orosz agresszióval diplomáciailag nehezebb felvállalni a határon túli ügyeket. Az autonómia kérdését ma sokkal nehezebb képviselni mint pár évvel ezelőtt az újkeletű konfliktusok miatt. Nagyon fontos, hogy a helyi választásokon a határon túli magyarság jól szerepeljen, a legfontosabb, hogy azokat a célkitűzéseket, melyeket a határon túli magyarok legitim szervezetei megfogalmaznak, azt minél szélesebb támogatásban tudja a kormány támogatni a diaszporában, Amerikában s Magyarországon mindenütt. A határon túli magyaroknak érezniük kell, hogy egy nemzet vagyunk, s számíthatnak a támogatásunkra.
A politikus szerint a magyar-amerikai kapcsolatok tekintetében 2015. a konszolidáció éve volt. A két nagykövetasszony munkája sokkal csendesebb mint André Goodfriend idejében. A legfontosabb a kölcsönös kommunikáció. Amerika elnökválasztás előtt áll, ennek fontos tétje, hogy milyen szerepet tölt majd be a világban. A világnak egy proaktív Amerikára van szüksége, amely segít abban, hogy a konfliktusok világszerte megoldódjanak.
Német Zsolt arrra kéri az amerikai magyarokat, hogy ne feledjék el gyökereiket. A Kárpát-medencében a magyarok testvérként tekintenek az itt élő magyarokra. Azok a küzdelmek amelyeket Magyarország folytat, akkor lesznek sikeresek, ha minél több mindenki támogatását elnyerik, s ennek megerősítésében tudnak az amerikai magyarok is segíteni a saját életterük színjén.
Reklám
December 4-én a washintoni Magyar Nagykövetségen
December 4-én délelőtt gyűltek össze azok a magyar tiszteletbeli konzulok, akik az Egyesült Államokban tesznek hasznos ügyeket Magyarország érdekében. A tiszteletbeli konzulok évente egyszer gyűlnek össze, hogy beszámoljanak az éves tevékenységeikről, nem volt ez másképp ez év decemberében sem. Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet és Német Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntötte a konzulokat. A nagykövet asszony megköszönte a konzulok 2015. évi munkáját, s arra bíztatta őket, hogy jövőre is folytassák hasznos munkájukat, amely a két ország kapcsolatrendszerét erősíti.
Német Zsolt Magyarország politikai állásfoglalásairól beszélt, s arról, hogy mi a szerepünk Európában , s a világban. A jelen lévő tiszteletbeli konzulok röviden ismertették tevékenységüket, s beszéltek a jövő évi célkitűzéseikről is. Pénteken este a program az Amerikai Magyar Koalíció hagyományos Mikulás-vacsorájával folytatódott, ahol Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 2016-os év leginkább meghatározó eseményeit emelte ki: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját, a varsói NATO csúcsot, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség lehetséges megkötését, továbbá az amerikai elnökválasztást. Az 1956-os évforduló alkalmat nyújt arra, hogy Magyarország kifejezze háláját azoknak az országoknak, amelyek szolidárisak voltak vele, és amelyek számos magyar menekülteket fogadtak be, úgy mint Kanada és az Egyesült Államok.
A politikus beszédében arra is kitért, hogy a migrációs kihívás és az ukrajnai orosz agresszió beárnyékolja a határon túli magyarok helyzetét, és megnehezíti a történelmi kisebbségek védelmét. Azt mondta, hogy a magyar kérdés a szomszédos országokban nem megoldott, mert a diszkrimináció mindennapos jelenség. Erre példaként említette meg, hogy Romániában felfüggesztették az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, Szlovákiában pedig bezárás fenyegeti a mintegy 260 ottani magyar iskola felét.
Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy némi változás következik be az Egyesült Államok világpolitikai hozzáállásában. Szerinte egy erős Amerikára van szüksége a világnak, amely próbálja megoldani a konfliktusokat világszerte. Kifejezte kívánságát, hogy az új amerikai elnök “erős, pro-aktív és felelősségteljes” legyen.
Maximilian Teleki, a HAC elnöke beszédében hangsúlyozta : ”A legfontosabb az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország polgárai és következő nemzedékei között erős legyen a kötődés, hogy magukénak vallják a demokratikus értékrendet, valamint kulturális és oktatási cserelehetőségekhez jussanak.”
Reklám
Dr. Krasznai Csaba interjúja az 5. Magyar Diaszpóra Tanács üléseiről
December 2-3-án tartotta üléseit 5. Magyar Diaszpóra Tanács. Clevelandből Szabó Éva a Magyar Múzeum elnöke és Dr. Krasznai Csaba a clevelandi Első Magyar Református Templom lelkésze vettek részt a tanácskozáson, aki az amerikai magyar diaszpórát képviselték. A világ minden tájáról érkezetek magyar képviselők, több mint 80-an vettek részt a gyűlésen. Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök- helyettes és Potápi Árpád János a nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte a résztvevőket. A tanács üdvözölte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas utazott ki a magyar diaszpóra közösségek megerősítésére. Idén 26 országban tevékenykednek ösztöndíjasok, a programra egymilliárd forint áll rendelkezésre. Új célországokkal is bővült a program ebben az évben. Görögországba, Törökországba, Ciprusba és Új-Zélandra is érkeztek ösztöndíjasok. Krasznai Csaba üdvözölte Török Dancsó Ádám KCSP ösztöndíjas jelenlétét Clevelandbe, aki hangszeres tudásával színesíti a clevelandi magyarok programjait.
A Mikes Kelem programra is nagy hangsúlyt fektet a kormány, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről vállal gondoskodást. Idén tíz ösztöndíjas érkezett a diaszpóra szervezeteihez. A program kibővítéseként fog létre jönni az Emigrációs és Diaszpóra Központ, amely vállalja a diaszpóra gyűjtemények adatbázisban való feldolgozását, az ott élőkkel való kapcsolat erősítését, illetve állandó és időszaki kiállításokon mutatja be a magyar emigráció történetét. Az oktatási kerekasztalt az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai vezették, akik előadásokat adtak a magyar oktatás részleteiről Magyarországon és a külhoni magyarság életében. A kulturális kerekasztal a magyarság megtartásáról szólt. Krasznai Csaba örömmel említette, hogy a kerekasztal egyik előadásán a Bocskai Rádió munkáját is méltatták, a rádió kulturális szempontból is hatással van a magyarság életére nemcsak Clevelandben, hanem tágabb körben is.
Krasznai Csaba tiszteletes szerint még erősebben, még kitartóbban kell képviselni a magyarság érdekeit, hiszen meg kell védeni a magyar közösséget. A külhoni magyarok feladata, hogy a magyar kormánnyal hatékonyan együtt működjenek a magyarság érdekében. Az amerikai magyar diaszpóra tagjainak továbbra is komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy színvonalas magyar programokat rendezzenek, ami előre viszi a magyar kultúra ügyét. A kétnapos rendezvényen hangsúlyozták még a Reconnect Hungary program és a Petőfi Sándor Program sikerét is. A magyar Diaszpóra Tanács sikeresnek ítélte a honosítást és az állampolgárság megállapítását. Év végére mintegy 800 ezer új magyar állampolgára lesz Magyarországnak.
A tiszteletes örömmel számolt be az Első Magyar Református közösség jövő évi programjairól. A 2016. március 15-i megemlékezést az Első Magyar Református Templom fogja tartani március 13-án, amely komoly nemzeti összetartó esemény a clevelandi magyarok életében. Április 30-án az egyház 125. évfordulóját ünnepli, a megemlékezés szintén gazdagabbá teszi az itteni magyarok életét.
Reklám
December 4-én tartották Washingtonban a magyar tiszteltbeli konzulok találkozóját
December 4-én került sor Washington DC-ben az amerikai magyar tiszteletbeli konzulok találkozójára, amelynek főszervezője Dr. Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetasszony volt. A nagykövetasszony rádiónknak adott interjújában kifejtette, hogy az USA-ban dolgozó tiszteletbeli konzulok fontos szerepet töltenek be a kétoldalú kapcsolatok erősítésében. A találkozóra évente egyszer, év végén kerül sor, amikor a tiszteletbeli konzulok beszámolnak az éves tevékenységükről és azt is megfogalmazzák, hogy mit szeretnének a következő évben elérni. A tiszteletbeli konzulok munkája pillérként jelenik meg a két ország kapcsolatrendszerében, amely az együttműködést erősíti. A konzulok a saját szakmai területükön elismert szakemberek, s az kiterjedt kapcsolatrendszerük erősíti Magyarország és az Egyesült Államok közötti párbeszédet. A konzuli kinevezéshez nem szükségszerű a magyar nyelvtudás, de a konzulok egyrésze amerikai magyar, akik beszélnek magyarul. Több tisztleletbeli konzul nyelvtudástól függetlenül azért lett felkérve, mert az adott szakterületen kiváló szakemberek, akik fontosnak tartják Amerika és Magyarország együttműködését. A konferencia során a konzulok számos egyéni sikerről számoltak be, amelyeket a nagykövetasszony célszerűnek tartana nyilvánosságra hozni internetes felületen.
További képek a konferenciáról megtekinthetők a Bocskai Rádió facebook oldalán.
Reklám
Katolikus egyház 2015. december 13-i adása
Igét hirdet Mezei András atya, a clevelandi Szent Imre Katolikus Templomból.
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2015. december 13-i adása
Igét hirdet Márton Marius lelkipásztor.
Reklám
441. honismereti rejtvényjáték – 2015.12.13.
A BOCSKAI RÁDIÓ
441. honismereti rejtvényjátéka. 2015. december 13.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1309 East 9th Street
(alsó emelet)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Reklám
Kereket old
Mai szólásmondásunkhoz, melynek címe kereket old, személyes gyermekkori emlékek fűződnek. Évente egyszer kikocsikáztunk, azaz szekéren kimentünk egy távolfekvő tanyára rokonlátogatásra. Az odafelé vezető út egy magas dombon keresztül vezetett, hol a lejtőn meg kellett kötni a két hátsó kereket, majd eloldani, mikor e lejtő aljára értünk. Ez a szerep rendszerint nekem jutott, mivel könnyebben ugrottam le és szálltam vissza szekérre. A mai napokban azonban kissé más értelemben használjuk az ilyen kerék oldást. Halljuk, mint magyarázza el ezt nekünk a Mi fán terem című könyv.
Reklám
Ellenfeleink az Euro 2016-on: Portugália, Ausztria és Izland
Párizsban megtartották a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság sorsolását. A magyar csapat ellenfelei: Portugália, Izland és Ausztria. Az már biztos, hogy a magyar csapat Bordeaux-ban kezd június 14-én, majd következik egy marseille-i mérkőzés, végül Lyonban zárjuk a csoportot. 
Két korábbi világklasszis, Bixente Lizarazu, a franciák 2000-es Európa-bajnoka, aki éppen ezen a héten ünnepelte a 45. születésnapját, valamint Ruud Gullit, az ilyesfajta ceremóniák rendszeres szereplője, az 1988-as Európa-bajnokság egyik hőse celebrálja a műsort.
Kánkánt táncoltak Párizsban, majd egy magyar zászló is feltűnt a színpadon. Ruud Gullit bekonferálta az este első vendégét, David Guettát, akivel Lizarazu társaságában beszélgetett. Száma, a 2016-os Eb hivatalos dala, a This One’s for You tavasszal kerül majd a piacra.
Immár Vicente Del Bosque tűnt fel a színpadon, a címvédő szövetségi kapitánya, meghozta a kupát. A helyszínen a nézők, illetve a televíziós közvetítést figyelik, azokat a játékosokat mutatják meg, akik 1972 óta gólkirályi címet nyertek. Kár, hogy 1964 lemaradt, Bene Ferenc és Novák Dezső felvételeit láthattuk volna.
Következnek a vendégek, Antonín Panenka, 1976 cseh hőse, Oliver Bierhoff, 1996 aranygóljának szerzője, David Trezeguet, a 2000-es aranyérmet szállító gól argentin-francia szerzője, majd – ahogyan fogalmazni szoktak, utoljára, de nem utolsó sorban – a görög Angelosz Hariszteasz. Ők segédkeznek a sorsolásnál.
A válogatottakat, a 24 résztvevőt négy kalapba sorsolták, ezeknek a beosztása már hetek óta ismert. Így az is, hogy Magyarország a harmadik kalapba került, azaz már azt tudhatjuk, hogy a mezőny (velünk együtt) egy negyede nem lehet ellenfél. Csehországot, Svédországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát nem kaphatjuk.
A sorsolás majd az első kalap szereplőivel indul, ott csak annyi ismert, hogy a rendező, a francia csapat az A-csoport élére kerül. A további beosztás: B-csoport Anglia, C-csoport: Németország, D-csoport: Spanyolország, E-csoport: Belgium, F-csoport: Portugália.
A következő szakaszban a negyedik kalaposokat emelik a négyesekbe. Immár így állnak a csoportok: A-csoport: Franciaország, Albánia, B-csoport Anglia, Wales, C-csoport: Németország, Észak-Írország, D-csoport: Spanyolország, Törökország, E-csoport: Belgium, Írország, F-csoport: Portugália, Izland.
Most izgulhatunk még az eddigieknél is jobban, mert a következő szakaszban sorsolják a magyar válogatottat. Immár így állnak a csoportok: A-csoport: Franciaország, Románia, Albánia, B-csoport Anglia, Szlovákia, Wales, C-csoport: Németország, Lengyelország, Észak-Írország, D-csoport: Spanyolország, Csehország, Törökország, E-csoport: Belgium, Svédország, Írország, F-csoport: Portugália, MAGYARORSZÁG, Izland.
Az már biztos, hogy Bordeaux-ban (június 14-én kezd a magyar csapat, majd következik egy marseille-i mérkőzés, végül Lyonban zárjuk a csoportot.
Negyedik menet, a második kalap csapatai. A-csoport: Franciaország, Svájc, Románia, Albánia, B-csoport Anglia, Szlovákia, Oroszország, Wales, C-csoport: Németország, Lengyelország, Ukrajna, Észak-Írország, D-csoport: Spanyolország, Csehország, Horvátország, Törökország, E-csoport: Belgium, Svédország, Írország, F-csoport: Portugália, MAGYARORSZÁG, Ausztria, Izland.
Nem könnyű, de nem reménytelen.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Előzetes letartóztatásban marad Beke István
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen – közölte a Mediafax hírügynökség
A jogerős döntés értelmében a kézdivásárhelyi férfi vizsgálati fogságban marad. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó romániai ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű pokolgépet akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT közölte: az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Az ügyészek petárdákat találtak a férfi lakásán.
Szerdán egy másik, a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyben is döntés született. A DIICOT úgy döntött, hogy nem kéri annak a 17 éves craiovai iskolásnak az előzetes letartóztatását, akit kedden dzsihadista propagandatevékenysége miatt vettek őrizetbe. Az iszlám hitre áttért iskolást ügyészségi felügyelet alatt vizsgálják tovább.
MTI / erdely.ma
Reklám
Nem! a román revizionizmusra – Moldova visszatalált Oroszországhoz
Két olyan esemény is történt, amiből kiderül, nem kell félni Moldva és Románia egyesülésétől. Egyrészt a közvélemény-kutatások szerint csupán 21 százalék moldovai polgár látná ezt jónak, másrészt a román revizionizmust jelképező Nagy-Románia-térképet látványosan széttépte egy képviselő.
A moldovaiak 21 százaléka szavazna a Romániával való egyesülésre, derült ki a moldovai Közpolitikai Intézet legújabb közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 53 százaléka ellenezné az egyesülést, 9 százaléka nem venne részt a referendumon, míg 14 százalék nem tudja, hogyan szavazna.
Ugyanakkor a moldovaiak inkább bíznak Oroszországban, mint az Európai Unióban: 42 százalék szavazna egy közös vámunióra, amely magába foglalja Oroszországot, Fehéroroszországot és Kazahsztánt, míg az Európai Unióhoz való csatlakozást 39 százalék támogatná.
Az eredményeken felbátorodva, egy parlamenti képviselő az ülésteremben tépett össze egy, a két világháború közötti, a Pruton túli területeket is magában foglaló Nagy-Románia-térképet. Vlad Bătrâncea szocialista képviselő az ellen tiltakozott ezzel a gesztussal, hogy az oktatási miniszter elrendelte a Nagy-Románia-térképek terjesztését az iskolákban.
Corina Fusu miniszter rendelete értelmében egy, a Radio Datina nevű szervezet által ajándékozott térképkontingenst kellene szétosztani a tanintézetek között, a Moszkva-barát kommunista és szocialista honatyák azonban emiatt felháborodásuknak adtak hangot. Bătrâncea szerint nem szabad engedni, hogy a gyerekeket veszélynek tegyék ki, illetve azt, hogy más államokat szolgáló érdekcsoportok unionista propagandát fejtsenek ki.
Székely Hírmondó
Reklám
Elfogadták a párizsi klímamegállapodást
A párizsi klímacsúcson résztvevő 195 ország szombat este elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. 
“Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.
“Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes” – mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadását.
A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is.
Al Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter gyűrűjében.
A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette.
Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották.
Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.
A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű”.
Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.
“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.
“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.
A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is “fordulatnak” minősítette.
“A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.
A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Fidesz-kongresszus lesz vasárnap
Vasárnap tartja a párizsi merényletek miatt elhalasztott tisztújító kongresszusát a Fidesz. 
Eredetileg november 15-én tartották volna a Fidesz huszonhatodik tisztújító kongresszusát, ám a november 13-ai, párizsi terrortámadások miatt a párt elhalasztotta az eseményt.
Orbán Viktor pártelnök ezt az M1-nek adott interjújában akkor a következőképp indokolta.
“Egy politikai közösség életében a kongresszus az egy ünnep, és nem lehet egyszerre ünnepelni és gyászolni is, ez képtelenség, ezért engedtünk a dolgok természetes rendjének, és gyász volt vasárnap, kongresszus meg majd ünnepléssel együtt lesz később.”
A Fidesz legutóbb 2013. szeptember 28-án tartott tisztújító kongresszust, amelyen újraválasztották pártelnökké Orbán Viktort, aki 2003 óta ismét a Fidesz elnöke, hisz korábban, 1993 és 2000 között is ő állt a párt élén. A küldöttek akkor Kósa Lajost, Lázár Jánost, Pelczné Gáll Ildikót és Pokorni Zoltánt választották alelnöknek.
A pártelnöki poszton vasárnap sem várható változás, az alelnöki posztokon azonban annál inkább, korábbi sajtóhírek szerint a 4-ből 3 alelnök is lemond tisztségéről, így Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is visszaadja alelnöki megbízatását, Pelczné Gáll Ildikó, a párt európai parlamenti képviselője viszont alelnök marad.
A tisztújítás mellett várhatóan a párt illetékesei beszámolnak a menekültek elosztását célzó kötelező uniós kvótarendszer elleni aláírásgyűjtés eredményéről is.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Reklám
