A múlt szombaton, november 21-én, este a Libby utcai Magyar Biznisz Klubba került sor, a már megszokott minden évben megrendezett disznótoros vacsorára. Az idén szintén Radva Éva néni irányítása alatt készültek a finomabbnál finomabb falatok. Mezei András atya asztali áldása után, mindenki nagy megelégedéssel szedte tele a tányérját az asztalra kiérkezett finomságokkal. A friss disznósült, kolbász és hurka mellett a krumplipüré és a vörös-káposzta volt a körítés. Finom sütemény és kávé volt még a menü része, az innivalót a bárba lehetett külön megvásárolni.

A szórakozás részét egy kis újdonsággal kezdtük rögtön a vacsora után. Török Dancsó Ádám a városunk KCSPs ösztöndíjasa a hangszereivel, ilyenek mint hegedű, citera, furulyák, magyar népdalokat játszott és arra kértük a vendégeket hogy énekeljünk együtt. A szövegekhez segítségül az asztalokra kitettük a dalok szövegeit . Igazán a visszajelzésekből az derült ki, hogy mindenkinek tetszett az ötlet, talán máskor, máshol is lehetne ezt folytatni. Az éneklés mint tudjuk örömhormonokat szabadít fel bennünk és ez nagyon jól hat az egészségünkre, amúgy meg nagyon jó közösség összekovácsoló hatása is van.

Szente Béla zenélt az este további részében, mindenki táncolt, ki többet ki kevesebbet. 12 órakor fölgyúltak a villanyok és a szigorú rendőr tekintettől kísérve mindenki hazament pihenni.

Annak a kb. 150 résztvevőnek a nevében is megköszönöm  Éva néninek és mindenkinek aki részt vett ennek a jól sikerült estének a megszervezését és lebonyolítását .

Reklám

November utolsó hétvégéjén rendezték meg a nagy múltú 55. Magyar Kongresszust, a Magyar Társaság rendezvényét. A Magyar Társaság 1949-ben alakult az ausztriai menekült táborokban, majd Nádas János alapította újra, amikor Clevelandbe került. A Magyar Kongresszus egy konferencia sorozat, amelyben előadások követik egymást a magyar kultúráról, történelemről, aktuálpolitikai kérdésekről. Pénteken és szombaton számos előadás váltotta egymást, épp hogy csak megmozgathatta az ember az elzsibbadt végtagjait, s máris egy új előadás vette kezdetét. Nagy érdeklődés kísérte Dr. Nádasné Gabriella előadását, Dr. Nádas János a Magyar Társaság alapítója, kéziratainak feltárásáról. A délelőtt folyamán Dr. Dénes Mátyás Fulbright ösztöndíjas Magyarságtudat és intertextualitás Márai Sándor „Halotti beszéd” című műveiben című előadását hallgathatta meg a közönség, melyet Bödők Gergely történész izgalmas előadása követett Magyarország az első világháborúban címmel. Délután Széphalmi Jurkó László miskolci iparművész nyitotta meg kiállítását az első világháborúban elesett katonák emlékére. A kiállítótérben könyvvásárt rendeztek, ami jó alkalom volt arra is, hogy az előadások szüneteiben a résztvevők beszélgessenek, pihenjenek egy kicsit a tágas térben, ahol Makk Imre emlékkiállítást is láthatott a közönség. Péntek délután Herner-Kovács Eszter az Emberi Jogok Alapítvány munkatársa tartott előadást a székely autonómiáról, amelyet Simon-Benedek Zsuzsa és Csibi Lóránd a Bocskai Rádió munkatársainak előadása követett, Kik az a székelyek címmel. Az előadók finom székely étellel is kedveskedtek a nagyszámú közönségnek. A juhtúrós, kolbászos puliszka mindenki tetszését elnyerte. Péntek este a zenéjé volt a főszerep. Török Dancsó Ádám vajdasági, palóc és moldvai csángó népdalokat mutatott be citerán, furulyán és kavalon, majd ezt követte a nagyváradi Nagy Kálmán és Nagy Éva koncertje. Barokk és Bartók muzsikát hoztak a vendég előadók Clevelandbe, amelyet vastapssal köszönt meg a közönség.

28-án ismét sűrű program várt a kongresszus résztvevőire. A délelőtti előadásokat egy kötetlen fórum beszélgetés követte, melynek a témája Magyarország és Európa jövője: bevándorlók, vendégmunkások, integrálás. A fórum aktuálpolitikai kérdéseket vetett fel, amelyekre mindenki reagálhatott. Csoportokban vitatták meg a résztvevők a felmerült kérdéseket. Érdekes érvek és magyarázatok merültek fel Európa és Magyarország jelenlegi sorsát illetően, sajnáltam, hogy nem volt több idő a vélemények meghallgatására és valamiféle összegzésre a témát illetően, de üdítő volt a beszélgetés és a vélemények megoszlása. Az 55. Magyar Kongresszus fő témájaként: ” Történelmi visszatekintés Magyarország és a II. világháború ” cím lett megjelölve. A téma választás egyik oka, hogy a II. világháború végének az évfordulója van ebben az évben, a másik ok ,hogy tavaly a Nádas családnak sikerült összegyűjteni és Magyarországra szállítani Nádas János könyvtárának gyűjteményét. A gyűjtés közben a főszervező, Nádas Gabriella arra jött rá, hogy milyen hiányos a tudása Magyarország II. világháborús történelméről, ezért gondolta azt, hogy egy történelmi témájú konferencia az itteni magyaroknak is segíthet a kevésbé ismert történelmi tények megismerésében. A szombati társasebéd ünnep szónoka Dr. Szakály Sándor a Veritas Történet Kutató Intézet főigazgatója, aki rendkívül részletes, egyetemi szintű előadást adott a témában. Az előadás után a hallgatók kérdéseire is válaszolt az előadó. A társasebédet követően szombat délutánra is maradtak még izgalmas előadások, amelyeket a díszvacsora és a magyar bál követett. Nagyszerű belegondolni, hogy 55 évvel ezelőtt is megjelentek a clevelandi fiatalok báli ruhákban , hogy megtiszteljék egymást és azt a kultúrát amelynek közös hozzátartozói. A bálon Szebényi Ferenc, Magyarország chicagói főkonzulja mondott beszédet, s ezután már tényleg a zenekaré és a táncoslábú bálozóké volt a főszerep. Magyar Kálmán és zenekara nagyszerű hangulatot teremtett, közénk varázsolta a magyar muzsikát, amely a fülünknek és a lábunknak egyaránt kellemes volt. Vasárnap délelőtt az Árpád Akadémia tartotta soron következő közgyűlését. A közgyűlés után istentisztelettel fejeződött be az 55. Magyar Kongresszus.

Reklám

Szebényi Ferenc Magyarország chicagói főkonzulja november 28-án tartott előadást az 55. Magyar Kongresszuson . Előadásának témája ’’A magyar kül-, és nemzetpolitika aktualitásai”. A főkonzultól megtudtuk, hogy a Magyar Társaságtól másfél hónappal ezelőtt kapott meghívást a rendezvényre, s mivel egy nagy múlttal rendelkező eseményről van szó, ezért nem volt számára kérdés, hogy elfogadja a meghívást. Szebényi Ferenc úgy fogalmazott, hogy a kongresszus alkalmával először járt a városban, de ezentúl hazalátogat majd Clevelandbe. A chicagói Magyar Főkonzulátus megnyitásával Cleveland Chicago konzuli kerületéhez tartozik A főkonzulátus irodái csak a jövő évre készülnek el, de 2016. januárjától havonta kihelyezett konzuli napokat fognak tartani a városban, s itt helyben veszik fel a konzuli ügyeket. Szebényi Ferenc délután az aktuális magyar külpolitikáról tartott előadást, illetve beszédében érintette a nemzetpolitika aktualitásait, s beszámolt azokról a kormányprogramokról, amelyeket a magyar kormány a diaszpórában lévő magyarság megmaradásáért, kultúrájának, nyelvének megőrzéséért tesz. Szombat este a főkonzul üdvözölte a Magyar Bál vendégeit, s ezzel megnyitotta a hagyománnyá vált báli estét az 55. Magyar Kongresszuson.

Reklám

Széphalmi Jurkó László iparművész Miskolc városából érkezett a Magyar Kongresszusra. Nagy örömmel vett részt az eseményen, mert  életerőt ad számára az itteni magyarság összetartó ereje.  Amerika más városaiban is érezte, hogy milyen összetartóak a magyarok. Úgy látja, hogy a Magyar Társaság mindent megtesz, hogy összehozza a magyarul gondolkodókat. Széphalmi Jurkó László interjújában hangot adott annak, hogy nagyszerűen érezte magát a kongresszuson, ahol barátként fogadták. Rézkarcokat, metszeteket és grafikákat állított ki a kiállításon, amelyek az első világháború  és az 1956-os szabadságharc témáját idézték meg.

Reklám

Záhonyi Botond az angol történész C.A. Mecartney Magyar Társasághoz fűződő viszonyáról beszélt előadásában. 1958-ban amikor reménytelen volt a világpolitikában a magyarok helyzete, már akkor kifejezte szolidaritását és támogatását a magyarok  iránt az angol történész. Azért választotta ezt a témát, mert  C.A. Mecartneyről már gyerekkorában is hallott, aki Clevelandben is eljött a Magyar Társaság miatt. Az Árpád Akadémia az első kitüntetést C.A. Macartney-nek adta.  Záhonyi Botond  a kongresszuson legutóbb 15 évvel ezelőtt vett részt, de előtte amikor a városban élt, akkor rendszeresen vendége volt a rendezvénynek.

Botond szerint  a Magyar Társaság mindig nagyon jó előadókat hívott meg a Magyar Kongresszus előadásaira. Nem egyszer olyan előadók is felléptek a kongresszuson,  akik  a régi magyar politikai életben aktív szerepet töltöttek  be. Egy nívós előadás sorozat alakult ki az évtizedek alatt. Korábban az óriási clevelandi magyar közösség igényelte  a konferenciát, hiszen   Magyarországgal nem volt más kapcsolat a vasfüggöny miatt. Most más a helyzet, akkor megy haza az amerikai magyarság amikor teheti. Magyarországi egyetemen tanulhatnak az amerikai magyar fiatalok. Akik itt vannak azok választhatnak, hogy a tradíciókat ápolják és hazalátogatnak a gyökerekhez  vagy elamerikaiasodnak.  Az otthoni kapcsolat fontos. Haza kell látogatni, hogy a nyelvet jobban beszélje mindenki. Botond úgy érzi, hogy Magyarország iránti  honvágya hamarosan újra utazásra készteti.

Reklám

Nagy Éva és Nagy Kálmán   Erdélyből érkeztek, mindketten   a nagyváradi Állami Filharmónia tagjai. Barokk és Bartók címmel tartottak művészestet november 27-én a Magyar Kongresszuson. Nagy Kálmán hegedűn, felesége pedig fuvolán varázsolta el a közönséget. A Magyar Társaság már tavaly meghívta a házaspárt Clevelandbe, de akkor gyerekvállalás miatt nem tudtak eljönni, ezért idén pótolták be a tavalyi fellépésüket.

Mindenképpen a magyar kultúrához kötődő műsort akartak elhozni Clevelandbe, ezért esett a választásuk a barokk zenére és bartók művekre. A barokk zenével az erdélyi fejedelemség korát és udvari zenéjét idézték fel, Bartókot pedig mint a legnagyobb magyar zeneszerzőt választották, aki Amerikába emigrált a II. világháborúban. A közönség vastapssal értékelte a péntek esti koncertet.

A kongresszuson nagyszerűen érezték magukat, ahol egy-egy előadást ők is szívesen meghallgattak. Szombaton a legkisebbek örömére gyerekfoglalkozásokat tartottak, Éva baba-mama foglalkozást, Kálmán pedig zenetörténeti barangolás címmel zenetörténeti áttekintést tartott nagyobbaknak.

Reklám

Nádasné Gabriella a Magyar Társaság Tisztikarának ügyvezető elnöke, a Magyar Kongresszus egyik főszervezője a kongresszusról mesélt rádiónknak. A kongresszus előadásait úgy próbálták társítani, hogy azok témái egymáshoz is kapcsolódjanak, de természetesen sok önálló témájú előadást is szerveztek. Tavaly a magyar múlt magyar jövő volt a fő téma, idén pedig ’’Magyarország és a II. világháború ’’. A témát a tisztikar 12-14 tagja választja ki több hónapos beszélgetés és vita után. Tavaly pakolták össze a Nádas Házat, s több mint 250 doboz levelet küldtek a Széchényi Könyvtárba a Mikes Kelemen program által. Pakolás közben 1938-as dátumú kilépő levelekre bukkantak rá, amelyek egy fontos történelmi korszakot rekonstruálnak, az Imrédy-kormány megbuktatásának idejéből. Értékes magyar történelmi dokumentumokra bukkantak rá, megtalálták Imrédi kilépőleveleit is a Magyar Élet Pártjából. Mivel az amerikai magyarság közül sokan a II. világháború eseményeinek a következtében hagyták el Magyarországot, ezért a főszervezők úgy gondolták, hogy ezt az időszakot közelebb hozzák az érintettekhez, és előadást szerveznek a témában. A konferencia egyik fő jellemzője, hogy az előadások fő nyelve a magyar. Erre itt még igény van, de természetesen akadt egy-két angol nyelvű előadás is.

A főszervező úgy gondolja, hogy nem lehet kikerülni az aktuálpolitikai kérdéseket sem egy ilyen konferencián, ezért fórum beszélgetésre hívták a hallgatókat Magyarország és Európa jövője: bevándorlók, vendégmunkások, integrálás témáit érintve. Ez a legaktuálisabb kérdés, ami az amerikai magyarokat is komolyan foglalkoztatja, hiszen Magyarország jelenlegi álláspontjával egyedül maradt, s állandó kritika éri emiatt a világban. Dr. Szakály Sándorral a kongresszus fő előadójával a Nádas család már korábban is kapcsolatban volt, hiszen Gabriella édesapja a kassai bombázás témáját kutatta, mint egykori magyar királyi bombázó repülőtiszt. Tavaly Torontóban a személyes találkozásuk során hívták meg Szakály Sándort, s ezzel véglegesítették a kongresszus fő irányvonalát. Gabriella a Magyar Kongresszus jövőjével kapcsolatban azt mondta, hogy addig szervezik ezt a komoly hagyománnyal rendelkező rendezvényt, amíg igény mutatkozik rá.

Reklám

Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója tartotta ünnepi beszédét ’’Magyarország és a II. világháború’’ címmel szombat délben, amelyet nagy érdeklődés kísért. Dr. Szakály Sándor péntek reggeltől folyamatosan lelkes hallgatója, részvevője volt a kongresszus előadásainak. A Történetkutató Intézet főigazgatója a Magyar Társasággal, és az egykori emigrációval már a 80-as évek során   kapcsolatba került. A Magyar Társaság eseményeit figyelte már egy jó ideje, számos barátja él Clevelandben és Torontóban egyaránt. Ismerte az Árpád Akadémiát ás annak az évkönyveit is olvasta rendszeresen.  2014. őszén járt Torontóban, ahol az október 23-i ünnepi beszédet tartotta, s akkor kereste meg Nádas János, hogy az 55. Magyar Kongresszuson tartson előadást. Szakály Sándor úgy véli, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek azok a magyarok akik az USA-ban vagy Magyarországon születtek, hogy megtartsák magyarságukat. Az ’’ olvasztó tégelynek’’ emlegetett USA-ban nem könnyű megtartani azt az identitást, amivel az elődök érkeztek. Természetesnek véli, hogy a sokadik generáció amerikaivá válik ebben a környezetben, de a lényeg az, hogy nem akarják elhagyni kulturális és nyelvi gyökereiket. Szakály Sándor szerint a kongresszusnak az a legfőbb üzenete, hogy érdemes egy nagy országon belül, angol nyelvi közösségben is megmaradni magyarnak, a kettő nem zárja ki egymást.

A riportjában Szakály Sándor kifejtette, hogy 1990-ben a magyarországi rendszerváltoztatással az emigráció megszűnt. 1990 előtt volt politikai jelentősége az emigrációnak, amely a szocialista rendszert elutasította. Manapság az internet során minden információ eljut a diaszpóra magyarjaihoz, de nem biztos, hogy mindenki rendelkezik tudományos ismerettel, amely segít abban, hogy reálisan lásson mindenki egy történelmi eseményt. A kongresszuson  nyitottságot és  érdeklődést tapasztalt a főigazgató, amelyet nagyra értékelt.

Clevelandbe 3. alkalommal érkezett, tartott már itt okt. 23-án és márc. 15-én is ünnepi megemlékezést. Kutatási területe a két világháború közötti katonai felső vezetésre, a katonai elitre, Magyarország II. világháborús részvételére terjedt ki, s mivel a városban még éltek olyan személyek, akiket a kutatása során megkeresett, így számos ismerősre tett szert Clevelandben, akiktől segítséget kapott életutak feltárásában.

Reklám