Soha nem látott, történelmi győzelmet aratott a Magyar Összefogás listája és a Vajdasági Magyar Szövetség – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján, amelyet a szerbiai nemzeti kisebbségi önkormányzati választások lezárását követően tartott.
Mint mondta: a Magyar Összefogás listára leadott szavazatok száma meghaladja a négy évvel ezelőtt összesen leadott szavazatok számát. 2018-ban a kisebbségi választói névjegyzékre feliratkozottak 36,55 százaléka voksolt.
Pásztor István azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Összefogás listája soha nem kapott még annyi szavazatot, mint most, pontos számokat és adatokat azonban nem közölt. A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kellett feliratkozniuk.
A köztársasági választási bizottság adatai szerint a legtöbben – több mint 116 ezren – a magyar választói névjegyzékre iratkoztak fel.
A Magyar Összefogás nevű lista egyedüliként indult a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjaira vonatkozó választáson, így várható volt, hogy az összes mandátumot ez a lista szerzi meg, ám a vártnál magasabb részvételi arány a sikeres kampányról árulkodik.
A szerbiai sajtó azt várta, hogy a részvételi arány ezúttal 30 százalék alatt marad. Pásztor István szerint a választási siker annak a bizonyítéka, hogy a vajdasági magyar közösség nem mond le önmagáról, és még egy olyan nehéz, választásokkal és politikai megmérettetésekkel teli év sem tudja megtörni, mint az idei.
A vajdasági magyar közösség minden nehézségtől függetlenül egyértelműen kinyilvánította önmagához, a szülőföldjéhez és az identitásához való ragaszkodást
– húzta alá a VMSZ elnöke. Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később pedig a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni, míg 2018 és 2022 között 30 helyet tudhatott magáénak.
A következő négy évben mind a 35 hely ezé a listáé lesz. Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. A délvidéki magyarság ezen a testületen keresztül valósíthatja meg a kulturális autonómiához való jogát, a testület jogköre a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
