Kiderült, hogy mennyi pénzt hagynak a Szigeten a külföldiek, egészen döbbenetes a végösszeg
Mintegy 15 milliárd forintot hagyhatott idén a magyar gazdaságban a Sziget külföldi közönsége. A GKI felmérése szerint egy külföldi fesztiválozó átlagosan 260 ezer forintot költ Magyarországon a nemzetközi utazás árát nem számítva. Ráadásul sokan a fesztivál után is maradnak, így a Sziget hatása jóval tovább tart a rendezvény egy heténél.
A Sziget gazdasági hatása messze túlmutat a fesztivál területén elköltött pénzen. A GKI Gazdaságkutató Zrt. helyszíni felmérése szerint egy külföldi fesztiválozó átlagosan mintegy 260 ezer forintot hagy Magyarországon a Szigethez kapcsolódóan, ha a nemzetközi utazás költségét nem számítjuk. A pénz jelentős része szálláshelyeken, éttermekben, közlekedési szolgáltatóknál és egyéb budapesti szolgáltatásoknál jelenik meg.
Idén 357 ezer kumulált napi belépést regisztráltak a Szigeten
A kutatás a fesztivál idején készült, összesen 529 látogató válaszolt a kérdésekre. A GKI hangsúlyozza, hogy a felmérés nem reprezentatív, a több mint ötszáz válaszadó adatai azonban alkalmasak arra, hogy képet adjanak a Sziget látogatóinak költési szokásairól.
A Sziget saját közlése szerint az idei rendezvényen mintegy 357 ezer kumulált napi belépést regisztráltak. A GKI adatai alapján a látogatók átlagéletkora 26 év volt. A közönség összetétele ennél jóval szélesebb képet mutat: a fesztiválozók negyede legfeljebb 20 éves, miközben minden ötödik látogató már elmúlt 30 éves.
- A külföldiek aránya 47 százalékot tett ki,
- és a válaszadók körülbelül fele először járt a Szigeten.
- A fesztiválozók átlagosan 3,2 napot töltöttek a rendezvényen.
- A látogatók 44 százaléka öt napra érkezett,
- 31 százalék pedig mindössze egyetlen napot töltött a fesztiválon.
- A külföldi vendégek esetében az átlag 3,5 nap volt.
A költésekben már sokkal nagyobb különbség látszik. Egy látogató átlagosan 182 ezer forintot költött a Szigethez kapcsolódóan, a magyar és külföldi vendégek között azonban jelentős eltérés mutatkozott. A hazai fesztiválozók átlagosan 108 ezer forintot költöttek, míg a külföldiek 255 ezer forintot.
A külföldiek összegében az átlagosan 95 ezer forintos nemzetközi utazási költség is szerepel. A magyar látogatók esetében az is lefelé húzza az átlagot, hogy sokan napijeggyel érkeznek, akár több különböző napon.
A legtöbb válaszadó nagyjából 100 ezer forintot szánt a teljes fesztiválra, ugyanakkor akadt olyan vendég is, aki saját bevallása szerint csaknem 1,5 millió forintot költött. A nemzetközi összehasonlításban kedvező ár-érték arányt mutatja, hogy a külföldi látogatók mindössze 28 százaléka tartotta drágának a Szigetet. Tizenegy százalékuk kifejezetten alacsonynak ítélte az árakat.
A fesztivál gazdasági hatása ráadásul jóval hosszabb ideig tart, mint ameddig a látogatók a Hajógyári-szigeten tartózkodnak. A nem Budapesten élő fesztiválozók 83 százaléka legalább egy további napot Budapesten vagy a környéken tölt a Szigeten kívül.
Közülük 29 százalék három-öt napot marad, 25 százalék pedig öt napnál is tovább a térségben tartózkodik. A nem budapesti látogatók átlagosan mintegy három és fél napot töltenek még a fővárosban és környékén. A külföldiek a fesztiválon szintén átlagosan 3,5 napot vannak jelen, így esetükben a teljes magyarországi tartózkodás nagyjából egy hétre nyúlik.
Szállásra és vendéglátásra is jut a Sziget pénzéből
A fesztiválon kívüli időszakban a nem budapesti látogatók átlagosan 98 ezer forintot költenek. Ennek legnagyobb része szállásra megy el, amely a teljes összeg 38 százalékát teszi ki. Vendéglátásra 31 százalék, szórakozásra és rekreációra 17 százalék jut, a Magyarországon belüli utazás pedig 13 százalékot képvisel.
A szálláskiadások elsősorban a külföldi vendégeknél és a fizetős szálláshelyet választóknál jelentkeznek. A vidékről érkező magyar látogatók között sokan ismerősöknél alszanak.
A GKI számításai szerint a külföldiek egy főre jutó, Magyarországon maradó teljes költése mintegy 260 ezer forint. A számítás alapja a Szigethez kapcsolódó 255 ezer forintos átlagos költés, amelyből levonják a nemzetközi utazás átlagosan 95 ezer forintos költségét, majd hozzáadják a fesztiválon kívüli budapesti és környékbeli, átlagosan 98 ezer forintos költést.
A Sziget adatai szerint idén mintegy 58 ezer külföldi vendég fordult meg a fesztiválon. A GKI által számított 260 ezer forintos egy főre jutó magyarországi költéssel számolva ez nagyságrendileg 15 milliárd forintos gazdasági hatást jelent.
Különösen fontos adat, hogy a külföldi látogatók mintegy 90 százaléka kifejezetten a Sziget miatt utazott Magyarországra. Az általuk elköltött pénz így olyan turisztikai bevételt is jelent, amely a fesztivál nélkül nagy valószínűséggel nem jelenne meg a magyar gazdaságban.
A Sziget teljes látogatói körének 46 százaléka kizárólag a fesztivál miatt érkezett Magyarországra. A GKI szerint ennek köszönhetően több mint 50 ezer külföldi turista töltött átlagosan nagyjából egy hetet Budapesten és környékén.
Ez a hatás a fesztivál területén kívül jelenik meg igazán. A külföldi vendégek
- szállást foglalnak,
- éttermekben költenek,
- közlekednek,
- programokat keresnek,
- majd a Sziget vége után is maradnak a fővárosban.
A GKI eredményei alapján a Sziget gazdasági jelentősége elsősorban a nemzetközi közönség esetében látványos. A fesztivál külföldi vendégeket hoz Magyarországra, hosszabb budapesti tartózkodást generál, és jelentős összeget mozgat meg a főváros szolgáltatási szektorában.
A rendezvény évtizedek óta Magyarország egyik legfontosabb kulturális és turisztikai attrakciója. Gazdasági értéke közvetlenül is mérhető a látogatók költéseiben, miközben a hatás a fesztivál területén kívül, Budapest turizmusában és a kapcsolódó szolgáltatásokban is megjelenik.
A GKI mostani adatai egybecsengenek a gazdaságkutató korábbi gyorselemzésével is, amely a Sziget elmaradásának gazdasági kockázatait vizsgálta. A számok alapján a fesztiválhoz kapcsolódó külföldi turizmus és költés érdemi gazdasági értéket teremt Magyarországon, miközben a rendezvény állami támogatás nélkül működik.
Borítókép: Illusztráció. Fotó: VG
