A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok az EP elé kerülő állásfoglalásban arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy szeptember 15-ig készítsen jelentést a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Az Európai Néppárt szövegtervezete ugyan kritikus, de nem tart szükségesnek semmilyen következményt Magyarországra nézve a halálbüntetésről szóló vita felmelegítése és a bevándorlási kérdőív egyébként általuk is határozottan megbélyegzett tartalma miatt. Az EP plenárisa június 10-én szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról.
Öt pártfrakció dolgozott ki saját állásfoglalás-tervezetet az EP jövő heti plenárisára a magyarországi helyzetről, ami a témáról szóló néhány héttel ezelőtti plenáris vitát hivatott lezárni. A szocialisták és demokraták, a zöldek és a liberálisok verziója nagyon hasonló nyomvonalon halad és csak apróbb részletekben tér el egymástól.
Az Európai Néppárt verziója ugyancsak kategorikus a halálbüntetésről szóló vita felmelegítésének és a bevándorlásról szóló magyarországi konzultáció hangvételének kérdésében, de a másik három pártcsoporttól eltérően nem helyez kilátásba következményeket Magyarországgal szemben. Végül a konzervatívokat tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szóvivője azt mondta a BruxInfo érdeklődésére, hogy Orbán Viktor világossá tette az álláspontját a halálbüntetés kérdésében, és ha az EU-szerződés megsértésének gyanúja felmerül, akkor az ECR szerint az Európai Bizottságnak, és nem pedig a politikai testületnek számító Parlament hivatott eljárni.
A zöldek, a szocialisták és a liberálisok egymáshoz nagyon közelálló, számos pontban szó szerint megegyező állásfoglalás tervezete arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy aktiválja a tavaly márciusban elfogadott jogállamisági keret első fázisát, és “haladéktalanul vegye górcső alá (az úgynevezett mélyreható nyomon követési folyamat keretében) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét Magyarországon”, felmérve azt, hogy fennáll-e az uniós értékeknek a potenciális rendszerszintű, vagy súlyos megsértése. A három pártcsoport arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2015. szeptember 15. előtt terjesszen elő egy jelentést erről a kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az is közös a három állásfoglalás-tervezetben, hogy elmarasztalják a tagállamokból álló Tanács reakciójának hiányát a legutóbbi magyarországi fejleményekre. Egyúttal felszólítják az EU Tanácsát és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét), hogy következő ülésükön vitassák meg a témát és fogadjanak el következtetéseket a magyarországi helyzetről.
Miközben a legnagyobb parlamenti frakció, a Fidesz-KDNP-t is a sorai között tudó Európai Néppárt szövegtervezete nem helyez kilátásba következményeket, a halálbüntetés felmelegítésének és a magyar bevándorlási kérdőív minősítésének kérdésében érdemben nem tér el a baloldali pártok és a liberálisok véleményétől. Egyedüliként (pontosabban az ECR-hoz hasonlóan) ugyanakkor üdvözlik Orbán Viktor kötelezettségvállalását, hogy Magyarországon nem vezetik be újra a halálos ítéletet.
Konkrét név említése nélkül, de mintegy a magyar miniszterelnöknek címezve ugyanakkor hangsúlyozzák egy tagországi miniszterelnök felelősségét az uniós értékek népszerűsítésében és abban, hogy “jó példával járjon elő”. Az EPP a lehető legkategorikusabban megismétli, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapvető értékeivel és az uniós joggal, ennélfogva “lezárt ügynek tekinthető az EU-n belül”.
Miközben a néppárti tervezet minden tagállam szuverén jogának ismeri el, hogy kikérje állampolgárai véleményét fontos ügyekben, arra is felhívja a figyelmet, hogy “ezeknek a konzultációknak a kormánynak a felelős kormányzásra való készségét kell tükröznie, ami a demokratikus politikai megoldások biztosítására és az alapvető európai értékek tiszteletben tartására irányul”.
Az EPP ugyanakkor úgy látja, hogy “a Magyarországon a bevándorlásról és a terrorizmusról elindított konzultáció tartalma és nyelvezete nagyban félrevezető, egyoldalú és kiegyensúlyozatlan”. Amiatt is sajnálkozásának ad hangot, hogy a konzultációs kérdőív az EU intézményeire és azok politikáira hárítja a felelősséget, miközben a felelősség a tagállamokat terheli. Arra is emlékeztet, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban.
A néppárti szöveg Magyarország megemlítése nélkül elmarasztalja a szélsőséges nacionalizmus és a szélsőséges pártok újjáéledését, mind a bal-, mind pedig a jobb oldalon, ami a politikai pártok demokratikus spektrumának is kihívást támaszt. “Ebben az összefüggésben sajnálja, hogy léteznek demokratikus pártok, amelyek populista érveket használnak a szélsőséges pártok visszaszorítására”. Az EPP meggyőződésének ad hangot, hogy az uniós kormányoknak kezdeményezést kell tenniük a bal- és jobboldali szélsőséges pártok felszámolása érdekében, és meg kell cáfolniuk leegyszerűsítő állításaikat, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélybe sodorják az európai értékeket.
Arra is felkérik az EU összes tagállamát, hogy konstruktívan vegyék ki részüket a közelmúltban bemutatott európai migrációs stratégiának szentelt vitában.
A három már említett pártcsoport leszögezik, hogy bármely tagállam, amely visszahozná a halálbüntetést, megsértené az uniós szerződéseket és az EU alapvető jogi chartáját, és az EU-alapszerződésben foglalt értékek súlyos áthágása a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás elindítását vonná maga után.
Mind a három párt súlyos szavakkal elmarasztalja a kormány által a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció kérdőívét, ami “idegengyűlölő félreértelmezésekre épít, és összemossa a menedéket kereső migránsokat a biztonsági fenyegetésekkel”. A három pártcsoport mindegyike felszólítja a magyar kormányt a kérdőív azonnali visszavonására.
További részletek a BruxInfo cikkében.
Forrás: inforadio.hu
