Tarr Zoltán szerint új alapokra kell helyezni a magyarországi és a határon túli magyar közösségek kapcsolatát, a nemzetpolitikát el kell választani a pártpolitikától.A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kolozsvári Magyar Napok apropóján leszögezte: a határon túli magyarok életét nem lehet Budapestről irányítani, és nem várható el tőlük az sem, hogy mindenben ugyanazt gondolják. A politikus bocsánatot kért az előző vezetés helyett is, mert állítása szerint politikai eszközként használták a határon túli magyarokat.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza Párt alelnöke és országgyűlési képviselője szerint új alapokra kell helyezni a magyarországi és a határon túli magyar közösségek kapcsolatát. A politikus arról írt, hogy le kell választani a párthűséget a nemzetpolitikától, és egyenrangú kapcsolatokra van szükség. A miniszter egyúttal bocsánatot kért az előző vezetés helyett, mert állítása szerint a határon túli magyarokat politikai eszközként használták.
A politikus a gondolatait a Kolozsvári Magyar Napok apropóján fejtette ki, amelyen – mint jelezte – személyesen nem tudott részt venni, így Kollai István magyarságpolitikai helyettes államtitkár közvetítésével levélben köszöntötte a résztvevőket. Tarr Zoltán kiemelte, hogy Kolozsvár évek óta fontos találkozási pont és kulturális tér a régió, valamint az egész magyar nemzet számára. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon olyan rendszer épült ki, amely meg akarta mondani, ki a „jó magyar”, és ki nem. Szerinte azonban nem politikusoknak vagy kormányoknak kell eldönteniük, hogy ki a nemzet tagja, illetve ki számít jó magyarnak.
„A párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról”
Tarr Zoltán leszögezte: a határon túli magyarok életét nem lehet Budapestről irányítani, és nem várható el tőlük, hogy minden kérdésben ugyanazt gondolják. A Tisza alelnöke szerint szakítani kell azzal a „leterhelt magyar–magyar kapcsolattal”, amelyet szerinte a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok hagytak maguk után. Szerinte ehhez párbeszédre, egymás megértésére és a közösségek megerősítésére van szükség.
Pontosan tudjuk, hogy az előző magyar kormány olyan hamis képet kínált ezeknek a közösségeknek, amelyeket másoktól éveken át nem kaptak meg. Eközben viszont családokat ziláltak szét, háborús pszichózist terjesztettek és a gyűlölködést erősítették. Bocsánatot kérek az előző vezetés helyett is azért, hogy határon túli honfitársainkat politikai eszközként használták
– jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A Tisza-kormánynak magától értetődő a támogatás megadása, de a párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról. Egyenrangú, nem pedig alárendelt kapcsolatokra van szükség, mert minden egyes magyar ezt érdemli
– zárta szavait a tárcavezető.
Lőcsei Lajos a cigányság helyzetére hívta fel a figyelmet
Lőcsei Lajos, a Momentum volt országgyűlési képviselője Tarr Zoltán szavaira reagálva jelezte: üdvözli, hogy a miniszter szembenéz a múlttal, és fontos, előremutató gesztusnak tartja a külhoni magyaroknak címzett bocsánatkérést. Ugyanakkor szerinte hasonló őszinteséggel kellene beszélni arról is, ahogyan a magyar politika az elmúlt több mint három évtizedben a magyar cigánysághoz viszonyult.
Felidézte a 2008–2009-es, romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatot, amelyben hat embert, köztük egy ötéves kisfiút öltek meg. Szerinte a cigányellenesség túl sokáig mérgezte a magyar közéletet, miközben az elmúlt évtizedekben számos roma család élt megfelelő lakhatás, közművek, minőségi oktatás és valódi kitörési lehetőség nélkül. Úgy fogalmazott, a politika jelentős része nem felemelni akarta a magyar cigányságot, hanem kezelni, függőségben tartani, választások előtt megszólítani, majd utána újra magára hagyni.
A politikus azt írta, a külhoni magyarok felé tett gesztus után bízik abban, hogy annak is eljön az ideje, hogy a magyar politika őszintén szembenézzen a cigánysághoz fűződő évtizedes viszonyával. Szerinte egy bocsánatkérés önmagában nem oldana meg mindent, de jelezné, hogy a magyar cigányság nem politikai eszköz, nem választási tartalék és nem „felzárkóztatási célcsoport”, hanem az ország ugyanolyan jogú és méltóságú része. Bejegyzését azzal zárta: „Remélem, ami késik, az nem múlik. Türelmes ember vagyok…”
(Index)
Borítókép: Tarr Zoltán 2026. augusztus 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index
