Zavartalanul működik tovább a nemzetpolitikai intézményrendszer: folyamatosan kapják a forrásokat azok az intézmények, amelyeket 2011 óta támogat a kormány – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy mindenképpen szükség van a külhoni nemzeti jelentőségű intézményekre és programokra.

Idén 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű program, a programok keretében pedig 192 további program fenntartható működését biztosítja a kormány.

Nemzeti jelentőségű intézmény, illetve program olyan intézmény, illetve program lehet, amely a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkezik, továbbá a nemzeti identitás megőrzése érdekében nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet tölt be oktatási, kulturális, egyházi és egyéb társadalomszervezési területeken.

Míg 2012-ben még csupán 49 nemzeti jelentőségű intézmény volt, a számuk mára 82-re nőtt

– közölte az államtitkár.

Hangsúlyozta: fontos érezniük a határon túli magyaroknak, hogy a magyar kormány mindig számít rájuk. A kabinet egységes nemzetben gondolkodik, rendszerszintű és folyamatos támogatásban részesíti az érintett intézményeket – tette hozzá.

A nemzeti jelentőségű intézmények és programok esetében lényeges a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság. A pályázatok a következő időszakban jelennek majd meg – mondta Potápi Árpád János.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények és programok a külhoni magyarság megmaradásának biztosítékai, fenntartható működésük, kiszámítható támogatásuk ezért nemzetpolitikai prioritás.

A Magyar Állandó Értekezlet 2011. novemberi, X. ülésén fogadta el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának követelményrendszerét.

Ebben szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, a többi között: az intézmény kiemelten hozzájárul a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához; hatékony szerepet vállal a külhoni magyar közösségek megmaradásában, identitásának erősítésében, fejlődésének szolgálatában; elősegíti a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti, határon átnyúló együttműködéseket.

Pénzügyi kritériumok is vannak, a többi között: az intézmény Magyarország határain kívül működő bejegyzett szervezet, amely létét az adott ország jogrendje szerint, 30 napnál nem régebbi dokumentumokkal igazolja; tevékenységét legalább egy éve folyamatosan ellátja, és hivatalosan lezárt éves gazdálkodási beszámolót nyújt be; rendelkezik éves szakmai és pénzügyi tervvel.

A sajtóanyagban kiemelték, hogy a járványhelyzet idején sem engedik el a külhoni magyarság kezét, folytatják az eddig sikeres programokat.

„Az elmúlt évek során (.) az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban újjáépítettük a Kárpát-medencét” – fogalmaztak.

A támogatások, programok minden magyarlakta településre, az összes magyar közösségbe eljutottak.

„A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. A nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása ennek a munkának az egyik legfontosabb alappillére”

– írták.

Nemzeti jelentőségű intézmény például Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Kallós Zoltán Alapítvány, a Felvidéken a Csemadok és a Rovás Polgári Társulás, a Vajdaságban az Európa Kollégium és a Zentai Magyar Kamaraszínház, Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nagyberegi Református Líceum, a Muravidéken a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a diaszpórában pedig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség.

(Demokrata / MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.