Oroszország ürügyet akar kreálni ahhoz, hogy megtámadhassa Ukrajnát, s úgynevezett idegen zászló alatt végrehajtandó műveletek érdekében már ügynököket is telepített Ukrajna keleti részén – jelentette ki pénteken Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a dpa német hírügynökség szerint.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagálásában visszautasította az értesülést, mondván, minden alapot nélkülöző információról van szó. „Mindeddig az ilyen bejelentések alaptalannak bizonyultak, semmi sem támasztotta alá őket” – emelte ki Peszkov. Psaki mindemellett azt állította: Oroszország a közösségi médiában folytatott kampánnyal próbálja megteremteni a feltételeit annak, hogy Ukrajnát agresszorként tüntesse fel, illetve „provokációkat kreál” egy esetleges orosz beavatkozás igazolására, valamint így akar további éket verni az ukrajnaiak közé.

Oroszország városi hadviselésben jártas ügynököket telepített

Az amerikai tisztségviselő hozzátette: az Egyesült Államok hírszerzése arra a megállapításra jutott, hogy Oroszország városi hadviselésben jártas ügynököket telepített, akik robbantásos merényleteket hajthatnak végre az oroszbarát szakadárok ellen, később pedig az ukrán kormányerőket vádolva a merényletek elkövetésével.

Közérdekű hirdetés

Mint mondta, orosz ügynökök az ukrajnai emberi jogi helyzet súlyosbodásáról és az ukrán vezetők fokozódó harciasságáról terjesztenek híreszteléseket. „Mindez nem más, mint hamis információk terjesztése” – szögezte le Psaki. Hozzátette, hogy ezekben a félrevezető mikroblog-bejegyzésekben

a Nyugatot teszik felelőssé a feszültségek elmélyüléséért,

illetve olyan humanitárius problémákra hívják fel a figyelmet, amelyek egy orosz beavatkozással megoldódnának.

Oroszország a „krími stratégiát” alkalmazza

John Kirby, a Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője Psaki oldalán nyilatkozva közölte, hogy Oroszországnak ezt az eljárásmódját már megtapasztalhatták a Krím félsziget elcsatolásakor.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet.

Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és az oroszbarát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.

(Mandiner /MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.