Oroszország ürügyet akar kreálni ahhoz, hogy megtámadhassa Ukrajnát, s úgynevezett idegen zászló alatt végrehajtandó műveletek érdekében már ügynököket is telepített Ukrajna keleti részén – jelentette ki pénteken Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a dpa német hírügynökség szerint.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagálásában visszautasította az értesülést, mondván, minden alapot nélkülöző információról van szó. „Mindeddig az ilyen bejelentések alaptalannak bizonyultak, semmi sem támasztotta alá őket” – emelte ki Peszkov. Psaki mindemellett azt állította: Oroszország a közösségi médiában folytatott kampánnyal próbálja megteremteni a feltételeit annak, hogy Ukrajnát agresszorként tüntesse fel, illetve „provokációkat kreál” egy esetleges orosz beavatkozás igazolására, valamint így akar további éket verni az ukrajnaiak közé.

Társadalmi célú reklám:


Oroszország városi hadviselésben jártas ügynököket telepített

Az amerikai tisztségviselő hozzátette: az Egyesült Államok hírszerzése arra a megállapításra jutott, hogy Oroszország városi hadviselésben jártas ügynököket telepített, akik robbantásos merényleteket hajthatnak végre az oroszbarát szakadárok ellen, később pedig az ukrán kormányerőket vádolva a merényletek elkövetésével.

Mint mondta, orosz ügynökök az ukrajnai emberi jogi helyzet súlyosbodásáról és az ukrán vezetők fokozódó harciasságáról terjesztenek híreszteléseket. „Mindez nem más, mint hamis információk terjesztése” – szögezte le Psaki. Hozzátette, hogy ezekben a félrevezető mikroblog-bejegyzésekben

a Nyugatot teszik felelőssé a feszültségek elmélyüléséért,

illetve olyan humanitárius problémákra hívják fel a figyelmet, amelyek egy orosz beavatkozással megoldódnának.

Oroszország a „krími stratégiát” alkalmazza

John Kirby, a Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője Psaki oldalán nyilatkozva közölte, hogy Oroszországnak ezt az eljárásmódját már megtapasztalhatták a Krím félsziget elcsatolásakor.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet.

Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és az oroszbarát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.

(Mandiner /MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.