Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár Washingtonban méltatta az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseit. Beszédében a hála és hit fontosságát emelte ki, és arra emlékeztetett, hogy a szabadságért vívott harc ma már más formában, de ugyanakkora elkötelezettséget igényel. Arra kértük, mutatkozzon be a Bocskai Rádió hallgatóságának és meséljen magáról, eddigi pályafutásáról, kereszténydemokrata értékrendjéről, valamint a diaszpórát érintő politikai céljairól.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár politikai pályafutása előtt ifjúsági vezetőként dolgozott, tíz éven át volt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. A politikába való belépését nem egy konkrét pillanat, hanem inkább egy folyamat eredményeként jellemezte. „A 2006-os események azok, amik egy generációs élményt adtak nekünk, fiataloknak” – emelte ki. Ekkor érzékelte, hogy a jövőt ellopják tőlük, és bár tehetetlenek voltak, a politikai ifjúsági szervezetek és mozgalmak segítettek elindítani őt ezen az úton.
Politikai pályafutásában is meghatározónak tartja keresztény hitét, melyet úgy defíniált a Bocskai Rádióban, mint erőt adó értékrendszert. Kiemelte, hogy a kereszténydemokrata értékrendben a legfontosabb az igazságosság, a szolidaritás, a család, amelyeket az egyház társadalmi tanítása is vall. A három gyermekes családapa azt is megosztotta, hogy a család és a munka közötti egyensúly számára is kihívást jelent és komoly logisztikát igényel. Arra viszont nagy figyelmet fordít, hogy a feleségével és gyermekeivel közösen eltöltött idő minőségi legyen.
Nacsa Lőrinc Potápi Árpád János – 2024 őszén – tragikus hirtelenségű halála után vette át Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetését. Célkitűzéseit illetően elmondta, hogy folytatni kívánja azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek 2010 óta a kormány fókuszában vannak. „Azt gondolom, hogy akkor vagyunk hűek ahhoz, amit csinált, ha azt folytatjuk” – tette hozzá hangsúlyozva, hogy a közös munka és a határon túli magyarok támogatása számára is kulcsfontosságú. A politikai életben való folyamatos jelenlétét és a nemzetpolitikai célkitűzéseket egy hosszú távú elkötelezettségként éli meg. Mint mondta, az elmúlt években annyi időt töltött különböző utazásokkal és találkozókkal, hogy egy-egy év végére akár több ezer kilométert is megtett. „Az ott megfogalmazott gondolatokat mind tudtam egy itteni diaszpóra magyarságra vonatkoztatni” – említette, és úgy véli, hogy a határon túli magyar közösségek, legyen szó Kárpátaljáról, Szlovéniáról, vagy éppen a Partiumról, hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint azok, akik külföldön, például Amerikában élnek. „A jó minőségű magyar nyelvű oktatás a legalapvetőbb feltétel a megmaradáshoz”, és a közösségi élmények, mint például a Székelyföldön szervezett programok, amelyek erőt adnak a közösségeknek.
A 2025-ös „Jövő Nemzedék Éve” kapcsán hangsúlyozta, hogy minden évben igyekeznek olyan tematika köré építeni a nemzetpolitikai terveket, amely különösen aktuális. „A jövő nemzedék minden évben fontos, szoktuk mondani, magyar gyermek nélkül nincsen magyar jövő” – mondta, utalva arra, hogy a gyermekek, a fiatalok és a nagycsaládosok mindig központi szerepet kaptak a nemzetpolitikában. Az idei év fókuszában azok a programok állnak, amelyek segítik a fiatalok közösségi életét és identitásuk megőrzését, legyen szó sportról, kultúráról, vallásról, közösségépítésről. A cél, hogy a fiatalok találkozhassanak hasonló gondolkodású társaikkal, és olyan közösségeket építhessenek, ahol megélhetik a magyarságukat. Nacsa Lőrinc a jövő nemzedékek érdekében végzett munkát személyes felelősségének tekinti.
Március közepén Washingtonban első alkalommal rendezték meg az Egyesült Államokat átfogó magyar diaszpóra értekezletet. A magyar nagykövetségen tartott eseményen Nacsa Lőrinc államtitkár tájékoztatást adott a magyar kormány nemzetpolitikai terveiről, törekvéseiről, a különböző támogatásokról. Egymással való együttműködésre kérte az Észak-Amerikában élő magyar közösségeket. Mint mondta, ha egy amerikai városban több magyar szervezet működik, akkor rendezzék közösen ünnepeiket, amit a magyar állam is ekként tud támogatni. Megállapította, hogy “a diaszpórában működő magyar szervezetek nem egymással versenyeznek, hanem az idővel a megmaradás érdekében“.
Az amerikai diaszpóra közösségei rendkívül széles spektrumot ölelnek fel: különböző generációk, élethelyzetek és történelmi tapasztalatok keverednek. Az első és legfontosabb közös nevező pedig nem más, mint magyar identitásuk. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, nem a közösség létszáma az elsődleges, hanem az, hogy a szervezetek rendelkezzenek olyan aktív motorokkal, akik képesek fenntartani a közösség erejét és továbbvinni a hagyományokat. Az értekezlet rávilágított arra, hogy a diaszpóra közösségek nem csupán helyi szinten fontosak, hanem globálisan is a magyar nemzet jövőjét alakítják. A diaszpórában szerepet vállaló vezetők pedig nemcsak helyi, hanem nemzeti szempontból is fontos feladatot látnak el. A politikus szerint a diaszpóra jövője egy olyan közös cél, ami mindannyiunk számára meghatározó, és aminek érdekében mindent meg kell tenni.
Nacsa Lőrinc a március 15-i ünnepi beszédében különös figyelmet szentelt a hála és hit szavaknak. A magyar forradalom és szabadságharc kapcsán kiemelte, hogy bár végül az orosz cár segítségével leverték a forradalmat, a magyarok küzdelme példaértékű volt Európában. Szerinte a március 15-i ünnep, bárhol a világon, tiszteletet ébreszt a magyar szabadság iránt: „ha március 15-ét megünnepeljük, az tiszteletet ébreszt a partnereinkben, a többségi országokban is.” A politikus a hit jelentőségét a történelmünkben való példákkal támasztotta alá, például 1848 és 1956 hőseinek áldozataival: „voltak, akik elénk éltek olyan példákat, amik arra engednek bennünket következtetni, hogy van értelme küzdeni (…) A hit abban rejlik, hogy a nehéz időkben is bízunk abban, hogy a Jóisten alkalmasnak tart bennünket arra, hogy át tudjuk vészelni a kihívásokat. Azonban a hit nem csupán a küzdelemben való bizalmat jelenti, hanem a szabadság és szuverenitás melletti kitartást is. Nacsa Lőrinc úgy véli, hogy ma már nem kell az életünket adni a szabadságért, mint a szabadságharcok idején, de energiánkat, és elkötelezettségünket bele kell fektetni a küzdelembe, hiszen áldozatvállalás nélkül nem létezik siker. A szabadságért való küzdelem mai formája ugyan más, de nem kevésbé fontos, és érdemes hálásnak lenni, hogy nem kell az életünket áldozni.
Nacsa Lőrinc külön köszönetet mondott a magyar közösségeknek, akik a világ különböző részein vállalják magyarságukat. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy maradjanak aktívak, és folytassák a megkezdett munkát, mert „van értelme, Budapestről is látszik”. A jövőbeli feladatok kapcsán is bizakodóan szólt, és hangsúlyozta, hogy a hit és a hála azok az erények, amelyek segítenek a nemzetnek átvenni a múlt tanulságait és folytatni a szabadságért vívott küzdelmet.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
