Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki következetesen az érettségi eredmények kapcsán, nincs ez másképp idén sem – állapította meg a Krónikának Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános alelnöke. A volt főtanfelügyelő szerint a tömbmagyarság esetében a román nyelvi háttér hiánya befolyásolja a funkcionális nyelvtudás alakulását.
Összességében nem gyengébbek a magyar diákok érettségi eredményei, mint a többségieké, ha madártávlatból nézve az országos átmenési arányt vesszük figyelembe, de ha ezt lebontjuk tantárgyakra, jegykategóriákra vagy megyékre és tanintézetekre, nyilván más következtetéseket lehet, sőt kell is levonni – fejtette ki a Krónika megkeresésére Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) általános és szakmai alelnöke.
Mint mondta, az általános képből az világlik ki jelenleg – de természetesen meg kellene várni az óvások utáni végleges eredményeket –, hogy gondok továbbra is a technológiai oktatásban mutathatók ki, illetve a vidéki középiskolai oktatásban.
Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás és esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki következetesen. Mindezt a következetlen tananyagi oktatáspolitika, a ciklusközi és ciklusvégi értékelési formák körüli összevisszaság okozza, illetve a magyar kisebbség esetében a helyzeten minden évben súlyosbít a román nyelv vizsgakörülmények közötti alkalmazása is. Ferencz S. Alpár rámutatott, bár a számok szerint például Hargita megye e tekintetben az utolsók között szerepel, gyakorlatilag az átmenési arány, a jegyek átlagának alakulása hasonlónak mondható a tavalyi vagy tavalyelőtti eredményekhez.
„Továbbra is a román nyelv oktatása az, ami lehúzza az érettségi eredményeket. Az összes többi tantárgy esetében nem mondhatjuk azt, hogy katasztrofálisak az eredmények. Az RMPSZ-nek egyelőre még nem volt ideje alaposan értékelni az eredményeket, de az biztos, hogy
elsősorban a megyei tanfelügyeleteknek, a kisebbségi oktatásirányításnak nagyon-nagyon fontos szerepe, hogy ezt kellőképpen kiértékelje, majd határozott eljárással, stratégiával készüljön e tekintetben az elkövetkező időszakra” – szögezte le Ferencz S. Alpár.
Hozzátette, azért is hangsúlyozza ki, hogy az elkövetkező időszakra, hiszen a mostani érettségizők nemzedéke az utolsó generáció volt, amely még a többségi tananyag alapján tanulta a románt – e tekintetben a sajtóban több téves információ is napvilágot látott. „A tizenkettedikesek a többségi tananyag szerint tanultak, és érettségiztek. Ugyanazon tananyag szerint tanultak és érettségiztek ezek a gyerekek, akárcsak a román tagozaton tanuló iskolatársaik. A jelenlegi 11. osztály már az új, speciális tananyag szerint tanul, ők idén ősszel kezdik meg a 12. osztályt. Tehát ők az elsők, akik az új tananyag szerint fognak érettségizni” – mutatott rá Hargita megye egykori főtanfelügyelője.
Felhívta a figyelmet,
az RMPSZ továbbra is hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy elméleti és szakoktatás között legyen nagyobb tananyagbeli differenciálás, és ami a románt illeti, fektessenek több hangsúlyt a nyelv oktatására.
„Azt is ki szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar gyermekek anyanyelvből továbbra is jobbak, mint a román tagozaton tanulók, ugyancsak anyanyelvükből – összességében véve” – jelentette ki az RMPSZ alelnöke. Kifejtette, a román nyelv oktatását továbbra is az oktatási módszertani kérdések, illetve a nyelvi háttér biztosítása befolyásolja nagy mértékben.
„Ez a térképen nagyon szépen kirajzolódik: tömbmagyarság esetében, azaz Hargita, Kovászna megyében a nyelvi háttér hiánya befolyásolja a funkcionális nyelvtudás alakulását. Ahogyan – mondjuk így – térben haladunk tömbtől a szórvány, a szórványosodó vagy kevésbé tömb régiók fele, úgy növekszik a román nyelven való boldogulás mértéke” – fejtette ki az RMPSZ alelnöke.
Rámutatott, e tekintetben képezték már a románt oktató pedagógusokat – napközitől egészen a gimnáziumi oktatásig –, hogy a magyar gyerekeknek miként tanítsák idegennyelvi szemlélettel és módszerekkel az állam nyelvét. Ez a képzés 2023 őszén fejeződött be. „Ennek kimutatható hatását még nem lehet elvárni, hogy meg is mutatkozzon a nyári vizsgán. Az átalakulásnak nagyon hosszú folyamatnak kell lennie. Idő kell ahhoz, amíg egy évtizedeken keresztül filológia-centrikus vagy irodalomoktatás centrikus módszeren szocializálódott pedagógus átáll az idegennyelv-tanári módszertani eszköztár használatára. Ennek a folyamata nem egy-két év, hanem inkább 5, akár 10 év is, amennyiben a továbbképzési rendszer ebben az ütemben működik.
Úgyhogy az RMPSZ álláspontja az: nagyon-nagyon sok részletes elemzésre, alapos és következetesen alkalmazandó ütemtervek kidolgozására van szükség” – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
Kifejtette, az érettségi átmenési arányok és eredmények feldolgozása fontos a jövőbeni hatékonyítás érdekében, de nagyon rövid távon az új tananyagtól még nem lehet elvárni látványos javulást. „Ez szakmódszertani kérdés, láthattuk, hogy például nyolcadikban sem javultak látványosan románból az eredmények. A többi tantárgy esetében azt látjuk, hogy nem szükséges olyan hangsúlyos paradigmaváltás, mint a román nyelv és irodalom esetében, ellenben
egy furcsa vagy szokatlan módon összeállított tételsor is hamar tud akár 3-4 százaléknyit is rontani az adott tantárgy átmenési arányain.
De még egyszer mondom, a román oktatás eredményességéhez szükséges paradigmaváltás rövid távon sajnos nem fog eredményeket mutatni” – mondta Ferencz S. Alpár.
(Krónika)
Borítókép: Illusztráció. Még mindig a román jegy „húzza le” a magyar diákok érettségi eredményeit, további oktatási stratégiák szükségesek . Fotó: Krónika/Tuchiluș Alex
