Farkas Dezső 2005 óta él az USA-ban. Marketing szakemberként termékfejlesztéssel foglalkozik. Átfogó szociológiai kutatást végzett az Amerikában élő magyarokról. Online közvéleménykutatásának cime: “Amerikai Magyar vagy magyar amerikai’’? 2015. januárjában kezdte el a felmérés kérdőíveinek elkészítését.Szakmai segítséget a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetétől kapott, de a kutatást egyedül végezte és finanszírozta. Az adatfelvétel 3 hónapon keresztül zajlott és június 15-én zárult le.  A kutatásában arra próbált választ találni, hogy mit jelent magyarnak lenni az USA-ban, mi alapján definiálják magukat magyarnak az itt élők, s milyen magyar kötődéseik vannak. 2200-an válaszoltak a 47 kérdésből álló kérdőívre. A válaszadók átlagérletkora 44 év, s ebből 61 %-a nő. A résztvevők közel egyharmada az USA-ban született, a maradék kétharmad túlnyomórészt Magyarországról érkezett. A felmérésben résztvevő bevándorlók átlagosan 19 éve élnek Amerikában. Csak kevés válaszadó nyilattkozott úgy, hogy kivándorlásának legfontosabb indítéka gazdasági természetű volt. Akik angolul töltötték ki a felmérést azok 1983-nál korábban érkeztek Amerikába, akik magyarul, ők 1995 után. A válaszadók átlagosan 17 percet töltöttek a kérdőív kitöltésével. Az önmeghatározást illetően 4 kérdésre válaszolhattak a kutatásban résztvevők.

  • Kizárólag amerikainak tartom magam?

  • Magyarnak tartom magam, aki Amerikában él?

  • Amerikainak tartom magam, aki magyar származású ?

  • Kizárólag magyarnak tartom magam?

A válaszadók 4%-a vallotta magát csak és kizárólag magyarnak, 1%-a csak és kizárólag amerikainak. A magukat Amerikában élő magyarnak deffiniálók kis többségben voltak a magukat magyar származású amerikainak mondottaknál 45%.

A kutatás 3 kérdésben kérdezett arra rá, hogy melyik országot tekintik hazájuknak az itt élők. A megkérdezettek 43 %-a az USA-t, 24 %-a Magyarországot, s 34 %-a mindkét országot egyformán hazájának tekinti.

A kutatás próbálta felmérni az USA-ba érkezők motivációját is. A válaszadók egyrésze politikai indokot jelölt meg, s közel azonos arányban említették a házastárs követését, karrierépítést, posztgraduális tanulmányok végeztével az itt ragadást, de nem elenyésző azok aránya sem, akik a ‘”kiváncsiság, kalandvágy’’ választ jelölték meg döntő motivációs célnak.

A közvéleménykutatásokban bevállt statisztikai módszer alapján megpróbálták csoportosítani a válaszadókat. A hasonlóan gondolkodó és cselekvő csoportokat a legfontosabb kérdések alapján kategorizálták, s ezek alapján 7 csoportba sorolták a felmérésben résztvevőket. A 7 törzset a rájuk legjobban illő jelzővel és névvel látták el a kutatók.

A Magányos Pulik  törzsébe tartozók , (7%) kicsit elszigeteltek, kevésbé tudnak angolul és talán emiatt kevésbé elégedettek itteni életükkel. A Büszke Unlces-ok (17%)  a legbüszkébbek magyar származásukra és nagyon elégedettek életük minden dimenziójával. A Fiatal Gólyák, (10%)  a legkésőbb érkeztek, tudják, hogy mit akarnak elérni Amerikában, de gyakran járnak haza Magyarországra. A Szemlélő Dreamerek, (5%)  törzsébe tartozók érkeztek a legkorábban az USA-ba, nem igazán elégedettek amerikai életükkel, Magyarországról keveset tudnak, viszont áradoznak róla. A Kukorica Jancsik, (13%) a legfrissebb honfoglalók,  falják a magyarországi híreket és  a családban is szinte csak magyarul beszélnek. A Határtalan Magyarok törzsének tagjai (25%) nagyon aktívak a helyi magyar közösségi életben, de amerikaiakkal is komoly társasági életet élnek, rendkívül jó az angol tudásuk. Az utolsó törzs, inkább egy gyűjtőcsoport, Ők a Hufnágel Pistikék, őket egyik törzsbe sem lehettt tenni. Számukra a magyar származás közömbösebb, elsősorban amerikaiakkal barátkoznak, otthon sem beszélnek magyarul.

A magyarországi hírek követése is befolyásoló tényező, aki nem követi az otthoni eseményeket , az már az USA-t tartja hazájának. A magyar nyelv használatával kapcsolatban is kitért a kutatás. 50-50 %-ban volt a családban használt nyelv a magyar. Minél sikeresebb poziciót töltött be valaki az USA-ban, annál nagyobb eséllyel beszélt nagyon jól angolul. A legkisebb iskolás korú gyermekek esetében a magyar nyelv tudása drámaian alacsonyabb, mint a szülőé.

Farkas Dezső úgy érzi, hogy a kutatása sikeresen zárult le, s értékes eredmények születtek. Az eredmények által az amerikai magyarok jobban és objektivebben megismerhetik egymást és magukat. Sok tévhit van az USA-ban a magyarokról, illetve Magyrországon az amerikai magyarokról. A kutatás közelebb visz a valós tények feltárásához.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.