Egyházi és világi főméltóságok részvételével avatták fel pénteken Kolozsvár egyik ikonikus épületét, a magyar állam támogatásával megvásárolt és felújított egykori Központi Szállót. A többnyire Melodyként emlegetett, a Sapientia Tudományegyetem és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által használt ingatlan átadási ünnepségén elhangzott: az épület visszaszerzése, élettel való megtöltése, a magyar oktatás és kultúra szolgálatába állítása óriási lépés az erdélyi magyar közösség számára.

„A mai esemény is azt bizonyítja, hogy mi itt Kolozsváron itthon vagyunk” – szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kincses városi Központi Szálló pénteki avatóünnepségén. Amelynek szónokai kivétel nélkül jelentős momentumnak, történelmi pillanatnak nevezték, hogy a magyar kormány támogatásával 2020-ban sikerült megvásárolni, majd felújítani a 19. századi, a magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns épületet.

Semjén Zsolt az ünnepségen elmondta, gratuláció és köszönet jár a Sapientia Alapítványnak, hogy leleményességet is bevetve, a magyar állam támogatásával (5,5 millió euróról van szó) megvásárolta, majd megtöltötte élettel a Kolozsvár Főterének északkeleti sarkán álló kétemeletes palotát.

A kereszténydemokrata politikus hosszasan méltatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely szerinte kiemelkedik a magyar kormány projektjei közül, nem csak Erdély, hanem Magyarország és a többi nemzetrész számára is megtartó erőt jelent. „A Sapientia elismert és integráns része a Kárpát-medencei felsőoktatásnak, az összmagyar szellemi életnek, kijár neki a jogos elismerés Romániában is, ugyanakkor jelen van a nemzetközi tudományos életben is. Meghatározó intézmény a magyar megmaradás szempontjából” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes, hozzátéve: a felsőoktatási intézményben az a „zseniális”, hogy nem elefántcsonttoronyként működik, hanem versenyképes tudást nyújt, ami megélhetést jelent az erdélyi magyar fiatalok, az egész közösség számára.

ReklámTas J Nadas, Esq

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök betakarítási ünnephez hasonlította a felújított épület átadását, aláhúzva: igazságtalanság történt, amikor a múlt század negyvenes éveiben elkobozták a katolikus státustól. Úgy vélte, miközben az adományozók (a magyar kormány) támogatásukért cserébe nem kérnek semmit, minden ajándéknak hálára kell buzdítania a magyar közösséget. Az egyházi elöljáró szerint az épület és annak rendeltetése erősíti az erdélyi magyar közösséget szülőföldjén való megmaradásában, ugyanakkor azt kívánta, Sapientia–EMTE és az Erdélyi Hagyományok Háza „az idők végezetéig használhassa”, és a cégtáblát ne kelljen se lecserélni, se lefesteni többé.

Tonk Márton, a Sapientia rektora az egyetem ambícióit, stratégiai célkitűzéseit vázolva kiemelte, az évtizedeken keresztül Melodyként emlegetett egykori Központi Szálló megszerzése újabb bástyát jelent a felsőoktatási intézmény számára a kincses városban.

Többek között földrajzilag, hiszen a rektori hivatalnak otthont adó Bocskai-ház, a Tordai úti egyetemépület és a Jókai utcai Groisz-Veres-ház mellett a mostani „keleti nyitással” immár mind a négy égtáj irányában megtelepedett az egyetem. Tonk Márton méltatta az egyetem és a magyar kormány stratégiai szövetségét, emlékeztetve: negyed évszázaddal ezelőtt valamennyien komolyan gondolták az „egyetemépítősdit”.

„A Sapientiának hittel teli, ambiciózus törekvései vannak, fundamentumára nem csak egyetemet, hanem országot is lehet építeni” – állapította meg a rektor, hozzátéve: az intézmény igazi indikátorait a padokban ülő hallgatók minőségi oktatása jelentik.

Kelemen Hunor személyes élményét is megosztotta a hallgatósággal, felidézve, hogy első éves egyetemi hallgatóként, 1987-ben járt először az akkor szállodaként, kocsmaként működő Melodyban, barátaival sörözve.

Az RMDSZ elnöke a kétezres években az egyházak javára beindult restitúciós folyamat folytatásának, szimbolikus térfoglalásnak nevezte az épület visszaszerzését, üdvözölve, hogy évekkel ezelőtt – szándékaival ellentétben – végül nem az OTP Bank romániai fiókja vásárolta meg a Központi Szállót, hiszen akkor most a Transilvania Bank tulajdonába kerülne. „Az épített örökség nemzeti identitásunk, kultúránk része, ugyanúgy, ahogy a nyelv, a néptánc megőrzése is. Lassan-lassan olyan épületek kerülnek vissza a magyar közösség birtokába Kolozsvár Főterén, amiről azt hittük, örökre elveszítettük. Mi a merjünk kicsik lenni életfilozófia ellentétét választjuk azzal, hogy erős közösséget építünk” – hangoztatta a politikus.

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében fontosnak nevezte, hogy a „nagy globális szószban” ne veszítsük el identitásunkat. „Nem hagyhatjuk, hogy a globális pusztításban odavesszen az erdélyi kultúra, a népzene” – hangoztatta Kelemen László, aki szerint a Sapientia néptánc szaka és a Hagyományok Háza irodája támogató, erősítő egységet alkot. Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja egészen onnan indulva vázolta az épület felújításának folyamatát, amikor még a Melody éttermében még látszottak a vendégeknek felszolgált reggeli nyomai, és felemelő pillanatnak nevezte, amikor az ingatlan Magyar utcai részének homlokzatáról lebontották az állványokat, és láthatóvá vált a felfestett kétnyelvű felirat: Központi Szálloda. Hotel Central.

Az ünnepség részvevői megcsodálhatták többek között a Sapientia Kolozsvári Kara táncművészet szaka hallgatóinak előadását, ami széki négyest, legényest is magában foglalt. Továbbá fellépett Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész és bandája és a kolozsvári Tokos zenekar.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és az Erdélyi Hagyományok Házának otthont adó fejújított korábbi Központi Szálló épülete Kolozsváron az avatóünnepség napján, 2024. április 19-én. MTI/Kiss Gábor

Palotatörténet dióhéjban

A Kolozsvár északkeleti sarkán, a Bánffy-palota tőszomszédságában álló egykori Központi Szálló 1830 körül épült. Annak idején a földszinten üzlethelyiségeket, az emeleten szobákat lehetett bérelni. A reformkorban kocsma működött benne Fiskus néven (ami arra utalt, hogy az államkincstár építtette), majd szálloda Pannonia néven. Nagy Gábor, a kincses város legjelentősebb vendéglő- és szállodatulajdonosa Központi Szállodára keresztelte a létesítményt. A Mátyás-szobor leleplezésekor itt szállt meg Jókai és fiatal felesége. Kolozsvári koncertje során itt lakott Johannes Brahms és Joachim József. 1873-ban a kincstár vallási alapjához tartozó javak az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonába kerültek, amely az 1949-ben bekövetkezett államosításig birtokolta a palotát. Államosítása után a szállodából átmenetileg diákotthont létesítettek, az étterem viszont Pescăruș (Sirály) néven tovább működött. Az 1950-es években a szállodát is újra megnyitották az étteremmel azonos néven, a hatvanas években a pincehelyiségekben éjjeli bárt alakítottak ki Melody néven. A kilencvenes években a MEBO-módszerrel privatizálták, majd 2020-ban az épületet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a Sapientia Egyetem néptánc szakának céljaira, ugyanakkor itt működik az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári fiókja is.

(Krónika)

Borítókép: Szenkovics Dezső dékán, Tonk Márton rektor, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, Kató Béla püspök és Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kuratóriumának elnöke átvágja a felújított épület avatószalagját. Fotó: Rostás Szabolcs

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.