A 97 éves Frankó Endre, a legendás 101. Puma Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája tavaly decemberben hunyt el. A veterán búcsúztatására szombaton került sor, a Magyar Honvédség három JAS 39 Gripenből álló köteléke alacsony áthúzással tisztelgett a Duna budapesti szakasza felett szombaton, nem sokkal 12 óra után.

A Gripenek háromszáz méter magasan haladtak el a főváros felett Frankó Endre tiszteletére a Csepel-sziget felől a Duna felett, egészen az Árpád híd budai hídfőjéig, ahonnan északi irányban elhagyták a város légterét.

„Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.” Búcsú Vitéz Frankó Endre főhadnagytól, a hős puma immár az égi kötelékben. Nyugodjon békében! – a miniszterelnök így vett végső búcsút a veterán magyar pilótától a közösségi oldalán, megosztva az alábbi videót:

A Pesti Srácok esemény előtti megemlékező cikke:

Gripen-kötelék is búcsúzik Frankó Endrétől, az utolsó magyar pilótától, aki a második világháborúban is harcolt

Ma kora délután különleges kötelékkel, díszelgő áthúzással búcsúznak a 97 esztendős korában, 2020. december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, aki a legendás 101. Puma Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája volt – írja közösségi oldalán az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis. Frankó Endre volt vadászrepülő-pilóta, asztalossegéd és gyógynövénygyűjtő is. Horthy Miklós elment az avatására, de ő lemaradt róla, mert még a borbélynál volt. Később, a világháború után, már gépészmérnökként ő tervezte a János-hegyi Libegőt. Haláláig ő volt az egyetlen, Magyarországon élő „Puma”.

Egy három gépből álló Gripen-kötelék a tervek szerint január 23-án szombaton 11:30-kor száll fel a kecskeméti repülőbázisról. Frankó Endre emlékére a Gripenek a Csepel-sziget északi csücskénél várakoznak a légtérben 12:10-12:19 között, majd a Duna fölött, körülbelül 300 méter magasan haladnak kötelékben egészen az Árpád híd budai hídfőig (12:20), ahonnan északi irányba elhagyják a város légterét.

A szervezők az alábbi plakáttal hívják fel a figyelmet a megemlékezésre:

A Puma század infografikája a szombati (tervezett) díszelgő áthúzásról. Fotó: 59/1 Puma Squadron

LEKÉSTE SAJÁT AVATÁSÁT

A 97 éves korában elhunyt Frankó Endre vadászrepülő-pilótaként szolgált a második világháborúban. Korábban lekéste saját avatását, amikor 1944-ben, a Magyar Királyi Repülőakadémia elvégzése után hadnaggyá avatták. Egy korábbi interjúban így mesélt az esetről.

A mi évfolyamunk volt az egyetlen, amelyet Horthy Miklós kormányzó személyesen avatott, de én borbélynál voltam, aki késett, ezért nem végeztem időben. 1945 után egy darabig bűn volt, hogy a háborúban pilóta voltam. Azt mondták: horthysta! Végül is igazuk volt, de én büszke voltam rá

– mondta el Frankó.

IMÁDOTT REPÜLNI

A nyugállományú főhadnagy élete legszebb időszakának tartotta azt, amikor gépet vezethetett. Frankó a háború után volt asztalossegéd, autószerelő, segédmunkás és gyógynövénygyűjtő is. Mivel pilótahiány volt, visszahívták, de ahogy kinevelte az utánpótlást, újra nemkívánatos személy lett a Rákosi-rendszer néphadseregében. Többszöri nekifutás után, amikor már nem számított a múltja, felvették a Műegyetemre és így lett belőle gépészmérnök.

Frankó Endre vadászrepülő-pilótaként 1944-ben. Forrás: családi archívum (megjelenés: obudaianziksz.hu)

Frankó elmondása szerint nem szerette az iskolát, a mozgás sokkal jobban lekötötte, ezért kezdett úszni, 1939-ben pedig a bátyját követve beiratkozott vitorlázórepülő-képzésre a gyöngyösi reptérre, Pipishegyre. A nyári szünetben gyakorlatilag „kiköltöztek” a reptérre.

Egy két évvel ezelőtti interjúban így fogalmazott: „Nem tartottak külön elméleti oktatást, hanem az ismeret­anyagot a gyakorlatban szedte magára az ember, ráadásul egyedül, oktató nélkül kellett lenned a vitorlázógépben, mert nem álltak belőlük rendelkezésre kétszemélyes változatok. Beültettek, kihúzták a repülőhöz kötött gumikötelet, és a gép elkezdett csúszni, aztán kis magasságban a levegőbe emelkedni. Ha három másodpercen túl fent tudtad tartani, akkor az idődet is elkezdték mérni, és aki eljutott vele 36–38 másodpercig anélkül, hogy visszahuppant volna a földre, annak megvolt az „A” vizsga. A „B”-hez már fordulókat is „beépítettek” az útvonalba, végül a „C”-hez öt percig kellett a levegőben maradnod, domboldalon kijelölt pályán.”

Frankó a honvédség öttusa válogatottjába is bekerült. Várpalotán kapott gyalogos kiképzést, és ezt követően helyeztek át a 101. Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztályhoz (később ezredhez), azaz a „Pumákhoz”. A Puma elnevezést és a jelvényként használt vörös pumafejet Heppes Aladár parancsnok találta ki, aki mindig vitte magával ahhoz a vadászegységhez, ahová éppen áthelyezték. Az osztály jelmondata így hangzott (ahogyan ma is):

Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.

A világbajnok ejtőernyős válogatottal. Fotó forrása: obudaianziksz.hu

HADIFOGSÁG ÉS ÉLET A HÁBORÚ UTÁN

Frankó Endre 1945. május 5-én került amerikai hadifogságba a német–osztrák határ melletti Pockingban. Több, mint fél évig volt hadifogoly, végül 1945 karácsonya előtt engedték el, a szenteste egy bécsi teherpályaudvaron érte. A háború után előbb a FIAT autójavítónál, majd egy gyógynövény nagykereskedésben dolgozott segédmunkásként, 1947-ben pedig épület- és műbútorasztalos segédlevelet szerzett. 1949-ben kinevezték az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, rövid időre rá parancsnokának, ahol közel hatvan növendéke volt. 1950-ben Békéscsabán az első oktatóképző iskola tanáraként dolgozott, majd a GANZ-gyári repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója lett, ahonnan pár hónap után váratlanul kirúgták.

A háború után hiánycikknek számítottak a tapasztalt pilóták, akik kiképezhették a következő generációt, ám ahogy ez megtörtént, rögtön fasiszták meg horthysták lettünk, és megbélyegzettekké váltunk

– mondta el korábban a nyugállományú főhadnagy. 1956-ban felvették a Műszaki Egyetem gépész­mérnök karára levelező tagozatra, amit korábban már kétszer elutasítottak, mert korábban pilóta volt. Harmadjára vették fel.

A múltról színesen és szívesen beszélő vadászpilóta 2013-ban, a Kecskeméten megrendezett Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozatát vehette át. Tíz éve jelent meg önéletrajzi könyve Egy élet viszontagságai címmel. Hernáth Csaba Veteránfilm címmel készített filmet életéről.

(Pesti Srácok)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.