A Néprajzi Múzeum százötven éves története során egyfajta kényszerbérlőként működött, soha nem olyan épületben, amelyet kifejezetten a számára építettek volna – jelentette ki Baán László miniszteri biztos azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen az átadásához közeledő új Néprajzi Múzeum tereit mutatták be a sajtó munkatársainak.

Mint Baán László kiemelte, az új épületet ezzel szemben a muzeológusok és a gyűjtemény igényeire szabták, és ami létrejött, az egy olyan, megformáltságában, arányaiban és gondolatiságában különleges és világszínvonalú múzeum lett, amely méltó ahhoz a szintén világszínvonalú gyűjteményhez, amely hamarosan a falai közé kerül. Mint megjegyezte, jövőre lesz a 150 éves jubileuma annak, hogy a Néprajzi Múzeumot megalapították, és erre az évfordulóra az Új Néprajzi Múzeum egyfajta ajándék lesz egyrészt a múzeumi szakmának, másrészt egész Magyarországnak.

Társadalmi célú reklám:


YouTube player

Célegyenesbe fordult a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezése, hiszen elkészült az épület impozáns üveghomlokzata, amelynek látványos különlegessége az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrácsháló, amely az épülethomlokzat karakteres részeként 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Befejezéséhez közelítenek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, amelyen változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki.

A Napur Architect által tervezett épület belsejében is a tervek szerint haladnak; hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok, így a kiállítóterek építése és a gépészeti terek kialakítása is. A rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson 2018-ban tervei alapján a világ legjobb középületének választott, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg a kapuit. Szerdán sajtóbejárás keretében látigathattunk el a múzeumba.

Baán László. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Méltó a magyarországi néprajzi gyűjteményhez

Baán László a sajtóbejáráson elöljáróban arról beszélt: a projekt megálmodói számára nagyon hamar világossá vált, hogy a Liget teljes körű megújítása nélkül nem szabad a Múzeumi Negyednek nekifogni. Mint hozzátette, ennek a szemléletnek a megvalósulását hosszú viták kísérték, különösen a zöldfelületekkel kapcsolatban. A miniszteri biztos hangsúlyozta: ezek a hangok ugyanakkor egyre halkabbak, hiszen a projekt célegyenesbe fordulásával már bárki láthatja, hogy nem igazak a vádak a zöldfelületek csökkenésével kapcsolatban, hanem azoknak éppen az ellenkezője igaz. Megjegyezte: elég csak arra az ötezer négyzetméteres lebetonozott parkolóra gondolni, amelynek a helyén mára zöld sétány került.

Ami létrejött, az egy megformáltságában, arányaiban és gondolatiságában különleges és világszínvonalú épület lett, méltóan ahhoz a szintén világszínvonalú gyűjteményhez, amely hamarosan a falai közé kerül

– fogalmazott Baán László, kiemelve: jövőre lesz a 150 éves jubileuma annak, hogy a Néprajzi Múzeumot megalapították, és erre az évfordulóra az Új Néprajzi Múzeum egyfajta ajándék lesz, de nem is annyira a múzeumi szakmának, hanem leginkább Magyarországnak. A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a Néprajzi Múzeum százötven éves története során egyfajta kényszerbérlőként működött, soha nem olyan épületben, amelyet kifejezetten a számára építettek volna. A miniszteri biztos kiemelte: az új épületet ezzel szemben a muzeológusok és a gyűjtemény igényeire szabták.

Az új Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz, mely a Városligeti fasornak a parkhoz csatlakozó végében épül meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, s a múzeum elkészültével jövő tavasszal ismét a park egyik fontos bejárata lesz

– hangsúlyozta.

Az intézmény 150 éves gazdag, sokrétű gyűjteményére épülő, több mint 3000 műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultató, 2022 őszén megnyíló Gyűjteményi kiállítás azt az izgalmas történetet mondja el, hogy mi is maga a Néprajzi Múzeum, tárgyai miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá, hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményt újraértelmezni, érthetően, izgalmasan bemutatni. A kiállítás történeteket mesél tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. A kiállítás moduláris szerkezetű, amelyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak.

 

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kulturális kapu a Városligetbe

Ferencz Marcel, az épületet tervező iroda vezetője, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész a sajtótájékoztatón arról beszélt: az új Néprajzi Múzeum három nagy tételből áll össze. Az egyik a legfelső szintet meghatározó, egy kilométer átmérőjű korong metszete, illetve az alatta áthaladó hosszanti folyosó, amelyen át lehet sétálni, és egyfajta kaput képez a Városliget felé, ugyanakkor szabad betekintést enged a Néprajzi Múzeum kiállításába. A másik nagyobb egység a múzeum, tárgyalókkal, kiállítóterekkel, a tudományos munka helyszíneivel. A harmadik nagyobb elem a tetőn elhelyezkedő, egyedülálló kert.

Mint arra Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet, a szabadon bejárható park hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit, legmagasabb pontjain különleges panorámát nyújtva a Városligetre és a Hősök terére. Kiemelte: a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertnek a kialakítása is hamarosan befejeződik: több mint háromezer köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, amelyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy ezerötszáz, lombos cserjékből 7, örökzöldből közel 100, díszfűből majd 700 példányt ültettek el. Összességében 7300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki az épület tetőívén.

A tervek szerint 2022 őszén megnyíló Ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja, és a megszólított korosztályok számára legalkalmasabb befogadási és megismerési módszereket kínálja. Múzeumi műtárgyak mesélnek a világot működtető emberek, dolgok és tárgyak hétköznapjairól, ezek különbözőségéről és hasonlóságáról. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein élt vagy élő embertársaik. A kiállítás kiváló elfoglaltságot kínál majd a családoknak, gyerekcsoportoknak, kamaszoknak, szülőknek és kisbabáiknak: a játék, a tanulás, az eszmecsere, a közös gondolkodás, kikapcsolódás és bekapcsolódás helye lesz egyszerre.

 

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kifejezetten múzeumnak épült

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Városligetben való megjelenés korszakos változás lesz, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

A Néprajzi jövő tavasszal egy, a múzeum hazaérkezését bemutató látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat több, mint 1000 négyzetméteren, „Megérkeztünk” címmel, amely a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból mutat be, mintegy annak keresztmetszeteként, egy különleges válogatást

– emelte ki Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, hozzátéve: ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely egy különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egy egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.

A ZOOM térben az értelmezés helyett elsősorban a látvány kap hangsúlyos szerepet, így új összefüggésbe helyezve találkozhatunk itt például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapuval, s egyik legnagyobb tárgyával, egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajóval (Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról), de szerephez jutnak itt például változatos formájú tűzcsiholó vasak is közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy mellett. A ZOOM tér másik impozáns eleme az Ősrobbanás elnevezésű monumentális vitrin (7 x 3m) lesz, melyben 170-nél is több tárgy kap helyet

– mondta. Kemecsi Lajos arról is beszélt, hogy különleges élményt fog nyújtani az épület főlépcsője mellett 40–40 méter hosszan és több méteres magasságban elhelyezkedő, mintegy háromezer műtárgyat felvonultató Kerámiatér is, amely bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző kiállításban és látványtárban több ezer kerámiatárgyat mutatnak be a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

A Néprajzi Múzeum új épülete Liget Budapest 2021.12.01. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

(Pesti Srácok)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.