„A még több fegyver és segély segítheti Ukrajna önvédelmét, de arra nincs garancia, hogy egy mintegy 37 millió lakosú ország végül le tud győzni egy több mint 140 milliós ellenfelet” – olvasható az Oroszország-szakértő cikkében.
A nyáron újabb nagy Ukrajna központú csúcstalálkozóra kerül sor Svájcban, amivel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij azt reméli, hogy a nyugati országok újabb támogatásokra fognak ígéretet tenni.
„De mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja már harmadik éve tart, egy újabb csúcstalálkozó valószínűleg nem hoz áttörést – nem csak azért, mert Moszkva nem lesz jelen, hanem ami még fontosabb, mert egyik félnek sincs világos elképzelése arról, hogy mit jelent a győzelem, vagy hogyan lehet azt elérni”
A szerző megjegyzi: folyamatosak a találgatások Vlagyimir Putyin háborús céljaival kapcsolatosan, mert nem egyértelmű, hogy az orosz elnök számára mit jelentene a győzelem. „Akkor lesz béke, ha elérjük a céljainkat: nácimentesítjük és demilitarizáljuk Ukrajnát, helyreállítjuk semleges státuszát” – mondta Putyin decemberben.
Anna Arutunyan szerint a nyugati politikusok jobban teszik, ha elsősorban a Kreml tetteit és nem a szavait alapján ítélnek. Hozzáteszi: bár az orosz hadigépezet jobb állapotban van jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, nem tűnik valószínűnek, hogy Oroszország elfoglalja Kijevet, amit a háború elején szeretett volna. Miután Oroszország 2022-ben bejelentette Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon annektálását, azóta leginkább ezekre a régiókra koncentrált – jegyzi meg a szerző.
A Nyugat sem tudja mit akar
Arutunyan azt írja: a nyugati szövetségesek tervei és céljai sem egyértelműek. Szerinte ugyanis a nyugati hatalmak valójában mérsékelten támogatják Ukrajnát, ami arra elég, hogy az ország megvédje a területét, miközben azt kommunikálják, hogy Putyin legyőzése a céljuk. De mint leírja: „valójában nem fogalmazzák meg, hogy mit is jelentene Putyin legyőzése”.
A szakértő szerint pontosan ez a kettősség az, ami miatt Moszkvából gyengének látszanak a nyugati hatalmak.
„Az elmúlt egy év során egyre kevésbé tűntek reálisnak Ukrajna meghirdetett céljai: az összes megszállt ukrán terület, köztük a Krím visszafoglalása, amely már közel egy évtizede orosz ellenőrzés alatt áll”
– írja a szerző.
Ukrajna legnagyobb problémája
A szakértő szerint a Nyugat azt nem tudja megadni, amire Ukrajnának a legnagyobb szüksége van: nem tud vagy inkább nem hajlandó katonákat adni.
„Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben nagyzolva arról nyilatkozott, hogy »nem zárja ki« csapatok Ukrajnába küldését, a NATO-hatalmak nem gondolják komolyan ezt a romboló és eszkalációs lépést, és ez így van rendjén” – írja Arutunyan.
Mint megjegyzi: az ukránok emberhiánytól szenvednek. Zelenszkij azután rúgta Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy az felvetette: még 500 ezer katonára lenne szükség a győzelemhez.
A teljes cikk a Mandiner honlapján, IDE kattintva tekinthető meg.
Borítókép: Vologyimir Zelenszkij ukrán államfő fordításra figyel olaszországi látogatásákor 2023. május 13-án a római Chigi-palotában, Giorgia Meloni, olasz miniszterelnökkel való találkozása alkalmával. Fotó: Alessia Pierdomenico
