A Cserkész Rádió hangjai – mikrofon mögött Nádas Krisztina, Pigniczy Eszti és Vörös Katalin
A diaszpóra cserkészei kiválóan berendezkedtek a koronavírus okozta digitális világba, de reménykednek abban, hogy mihamarabb beindul az élet. A járványügyi helyzet enyhítésével párhuzamosan ismét tartanak kis létszámú foglalkozásokat, ám a személyes találkozásokat nem tudja pótolni semmilyen online élmény. Nádas Krisztinával a cserkészek jelenéről, Pigniczy Esztivel és édesanyjával pedig a múltról beszélgettünk.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
A clevelandi cserkészek már túl vannak a cserkész-évzárón, beindult a vakáció, viszont egyesekre mindez előtt vizsga várt. A júniusi próbatételt hosszas egyeztetés előzte meg több fronton is: szövetségi szinten, az Anyaországgal és amerikai hatóságokkal. A kihívásokkal teli hónapok miatt a cserkészismereti vizsgákat elhalasztották, viszont volt magyarságismereti megmérettetés. A vezetőképzés szempontjából fontos mérföldkő megugrását 1-2 éves felkészülés előzte meg. A Csík Hágó iskolán belül zajlott a tanulás, Mazzarisi Regina és Budaházi Ágnes foglalkozott a csoporttal. Bár tapasztalt oktatók vannak, sok az anyag, nehéz jól szerepelni. A járvány beköszöntével az órák áthelyeződtek a Google Tanterem felületére. Nádas Krisztina cserkészvezető körzetébe Buffalo, Cleveland és Chicago tartozik. Az óvintézkedések alapján egy teremben 10 fő lehetett jelen. A megfelelő távolságtartást pedig minden helyszínen egy tiszt felügyelte. Clevelandben 7 fő, Chicagóban 10 vizsgázó volt. Krisztina az utóbbi csoport dicséretes vizsgaeredményét emelte ki. A leleményes chicagói társaság kimagasló pontszámát a Quizlet nevű applikáció segítette elő. Néhányuk 90% fölött teljesített, így nem csupán magyar nyelvvizsgájuk lesz beszámítva Magyarország által, hanem külön oklevélben fognak részesülni.
A szövetség pénzügyi alapjának vezetőjeként Krisztina szeretné megköszönni az eddig érkezett pénzösszegeket, azokét is, akik befizették a Jubi Tábor előlegét. Ebből szeretnék előkészíteni a cserkészparkot jövő nyárra. Mivel megszűntek a nagy rendezvények, a támogatás is megcsappant. Ahogy nincs tábor, úgy nincs tábordíj sem. A vírus okozta gazdasági pangás sok embernek, cégnek megártott. A pénzügyi nehézségek kiküszöbölésére még nincs konkrét tervük. A néma cserkészbál sikeres volt, hálásak az adományokért, de még nincs lezárva. Van remény, hogy továbbra is lesznek támogatóik.
Pigniczy Eszti édesanyjával, Vörös Katalinnal nosztalgiázott a szüleitől kapott cserkésznevelésről. Katalin megosztotta a Bocskai Rádióval, hogy vezetőként hogyan vált élete részévé a cserkészet. 1959-ben Németországban járt egy segédtiszt-képző táborban, ahol voltak clevelandi előadók. Nagyon meghatódott az erős amerikai cserkészet láttán. Egy évvel később költözött át jövendő férjével, Lászlóval Amerikába. Először egy pennsylvániai társasággal vettek részt Szent István ünnepségen. Ingjeiken német és magyar cserkészcsapatok jelzése díszelgett.
1962-ben vezetők lettek, megalapították a philadelphiai csapatot. Ekkoriban gyakran találkoztak clevelandiekkel. Ők kis létszámúak voltak, és a más csapatokkal való közös munka inspirálta a gyerekeket. Fenntartójuk a Philadelphiai és Környéki Magyar Sportklub volt. Egy gyönyörűen kiépített farm területén helyezkedett el, ahol a cserkészet első perctől otthonra talált. Nem csak táboroztak, voltak konferenciák is. Ma már 60 éve működik az általuk csak magyar tanyának nevezett hely. Az első philadelphiai csoport tizenévesekből állt, ők hamar lemorzsolódtak. A tanulság az lett Katalin számára, hogy kiscserkészek nevelésére kell fektetni a hangsúlyt. A módszertant részben egyedül, részben a csapatparancsnokokkal együtt találták ki. Az első néhány kiscserkész segédtiszti vezetőképző után Eszti édesanyja begyűjtötte az előadóktól a témákat, anyagokat. Elkészült a kiscserkész-vezetés kézikönyve, ami még ma is alapját képezi a módszertannak.
Költözésük New Brunswick-ba vitte tovább a Pigniczy családot. Jó barátságokat kötöttek, tudtak támaszkodni egymásra. Kezdőcsapatként kénytelenek voltak mindent egyedül csinálni: magyar iskolát, táborszervezést. Amire szükség volt a cserkészek életében, azt a két csapatparancsnok intézte. Katalin elmesélte, hogy Eszti kéthónapos kisbabaként vett részt először táborban. Ismét költöztek, Kaliforniába, ahol szintén nagyon könnyen beilleszkedtek, már első héten elmentek egy cserkészösszejövetelre.
Katalin példája nagyon szépen mutatja a cserkészfogadalom lényegét. Az ember bárhová költözik, mindenhol be tud segíteni a cserkészvezetők munkájába és otthonra fog köztük találni. Tíz évig volt csapatparancsnok Pennsylvániában, majd Kaliforniában cserkészszülő, később adományozó. Úgy véli, ha épp nincs is cserkészcsapat a közelben, akkor is lehet tenni a magyarságért. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a cserkészvezetők a társadalomban aktív részt vállaljanak. Eszti és testvére Réka hálásak szüleiknek, hogy cserkésznek nevelték őket.
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
