„Minden kérdőív mögött egy történet van.” – mondta a Bocskai Rádiónak adott interjúban Toró Tibor szociológus, politológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. Egy kis intézetről van szó, csupán két kolléganővel dolgozik. Az erdélyi magyar közösség várható jövőjére keresnek válaszokat, vizsgálatuk társadalomtudományi és közpolitikai aspektusú. Jelenleg is zajlik Erdélyi magyarok a nagyvilágban című kérdőíves kutatásuk, mellyel mi a közösségi médiában találkoztunk. Aktuális felmérésük közeli és távlati céljairól kérdeztük Tibort.
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
A névválasztás a tusványosi szabadegyetemhez kötődik, az intézet a Bálványosi folyamatnak az eredményeként alakult. Tibor 2018-ban vette át a vezetését, elkezdtek kutatásokkal foglalkozni. Főleg olyan közpolitikailag releváns kérdésekkel foglalkoznak, mint oktatás, román-magyar viszony, elvándorlás, migráció. Utóbbi már 100 éve napirenden van az erdélyi magyarok esetében.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete a tavaly végzett egy Magyarok külföldön című kutatást, amiből az erdélyi magyarokat szándékosan kihagyták. Tibort személyesen is érdekelte, illetve az intézmény profiljába is beillett az a kérdés, hogy összehasonlítsák az erdélyiek elvándorlási stratégiáját a magyarországiakéval. Megkeresték a kisebbségkutató intézetet, elkérték a kérdőívet, és felajánlották, hogy megpróbálják ők megkeresni az erdélyi magyarokat.
Nehezíti a Bálványos Intézet kutatóinak dolgát, hogy az erdélyi magyarok a világban nem különülnek el. Kétféle módon „sorolják be” őket a külföldi társadalomba: vagy állampolgárságuk és a származási ország révén románként azonosítják, ha pedig a nemzetiségükre kíváncsiak, akkor a magyar kategóriába kerülnek. Utóbbi esetben pedig nem tesznek különbséget, hogy melyik tájegységről kivándorolt magyar.
A kérdőív összeállításakor figyeltek arra, hogy ne legyen hosszú, körülbelül 10 percet vesz igénybe a kitöltése. Vannak kérdések arra vonatkozólag, hogy melyik országban él a kérdezett, mikor és miért ment el Erdélyből, hogyan került pont oda, ahol jelenleg él. Releváns kérdés az is, hogy mivel foglalkozik az új hazájában, ott részt vesz-e a magyar közösség életében. Ápolnak-e kapcsolatot Romániával, illetve Magyarországgal, követik-e az otthoni híreket. Korábbi eredményeik arra engedtek következtetni, hogy bár az elszármazottak szülőföldje Erdély, mégis Magyarországot mondják külföldön hazájuknak. Megjelenik egy kettős identitás náluk.
A célcsoport nagyon bő, hiszen az 1950-es évektől folyamatosan költöztek el az erdélyi magyarok. A feltérképezésnek jelenleg az első fázisa zajlik. A folytatásban mélyebb vizsgálatokat végeznének, megismerve egy-egy alany személyes történetét akár interjú által. Emiatt kérdeztek rá a személyek elérhetőségére. Akik megadták a címüket, azokkal tudnak majd kapcsolatot teremteni a kutatók a jövőben. Csupán a kérdőívből nem lehet sok újat megtudni, mivel minden kitöltés mögött áll egy személyes történet. A kutatás partnere az MTA Kisebbségkutató Intézetén kívül a kolozsvári Sapientia Egyetem, médiatámogatója a Székelyhon portál. Elképzelhető a projekt keretein belül egy dokumentumfilm forgatása is.
Még nincsenek következtetéseik, mert csak egy hete fut a kérdőív az interneten. Ennek ellenére pozitívan csalódtak, mert már 1000 alany vett részt. A lezáráskor még ugyanennyi kitöltött ívet várnak. A feldolgozás adattisztítással fog kezdődni, mert tapasztalják, hogy sokan kitöltötték Romániából és Magyarországról is annak ellenére, hogy ők most nem célközönség.
Az intézet kutatói kíváncsiak arra, hogy egy bizonyos elvándorolt korcsoporthoz kötődnek-e külföldön kollektív trendek, lehetnek ezek döntések, stratégiák annak tekintetében, hogyan alakították ott az életüket. Arra is keresik a választ, hogy bizonyos célországokban élőkre mi az, ami egységesen jellemző. Például akik magyar köröket működtetnek különböző országokban, vajon egy korcsoporthoz tartoznak-e. Nem lesz reprezentatív a kutatás, mert lehetetlen közösségi médián keresztül egyenlő mértékben megszólítani az egyes országokban élő erdélyieket. Sajnos nem léteznek román statisztikák arról, hogy mekkora az emigráltak száma, hol helyezkednek el. Csak feltételezésekre bocsátkoznak a területeket illetően. A kitöltők zöme Németországot, Egyesült Királyságot, Egyesült Államokat, Kanadát és Svédországot jelölt meg. Toró Tibor reméli, hogy ki fognak derülni érdekességek azok számára is, akik itthon vannak, és azok számára is, akik kint élnek.
Az igazgató úr megtisztelőnek érezte a Bocskai Rádió megkeresését. Örül, hogy egy olyan médiumban szerepelhet, amelyik nap mint nap szervezi a magyarok életét az Egyesült Államokban.
Az intézetről, korábbi publikációikról a weboldalon lehet böngészni, illetve a kérdőívet is itt érik el az érdeklődők: https://balvanyos.org/.
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
