A Székelyföldi legendárium hangoskönyve már nem újdonság a Bocskai Rádió gyermek és felnőtt hallgatói számára. Az utolsó epizód múlt vasárnap került adásba. A Fazakas Szabolcs vezetésével futó, több nemzetközi elismerésnek örvendő cég tevékenysége azonban nem merül ki ebben. A térképek, mesélő hangoskönyvek, memória- és társasjátékok után multimédiás projektbe vágta fejszéjét az erdélyi csapat. Ismerjék meg őket közelebbről!
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
A Székelyföldi legendáriumot nem csak földijeiknek készítették, hanem egy tágabb közönségnek, a diaszpóra magyarjainak is: „Arra gondoltunk, hogy ha már ilyen messzire kellett mennetek az otthonotoktól, akkor utánatok küldjük az itthoni történeteket, legendákat, hogy egy kicsit tartsa bennetek a lelket.”
A legendárium munkájának kezdete körülbelül 10-11 évvel ezelőttre datálható. A történet úgy kezdődött, hogy Brüsszelben a kezükbe került egy Európai Uniós gyerektérkép, amin nem szerepeltek székelyföldi értékek. Egyedül Drakula gróf vára volt Románia esetében feltüntetve. Válaszul megmutatták, hogy Székelyföldön az említett elbeszélésen kívül van még 150 monda és legenda. Azóta ez a szám a tízszeresére nőtt, az egész kárpát-medencei legendáriumot összegyűjtötték. “Mi nem találtunk fel semmit, csak azt tettük, amit az őseink: továbbörökítjük a hagyományainkat, csak mai köntösben.” Szabolcs úgy véli, hogy a modernizált legendák animációkon keresztül sokkal fogyaszthatóbbak, a gyerekek figyelmét is jobban felkeltik így az érdekes cselekmények. Külön szépsége az epizódoknak, hogy felvonultatnak benne ma is látogatható történelmi és földrajzi helyszíneket.
A legendárium egy folyamatos változáson ment keresztül. Odafigyeltek a szülők és a gyerekek visszajelzéseire egyaránt. Az utat, amit bejártak, nyomon lehet követni a közösségi oldalukon és a weboldalon. Az első termékük egy térkép volt, de sokak részéről lett igény a mesékre is. Létrejött a hangoskönyv, ami túl van a 45 ezer példány eladásán. Egy magánkiadványnál ez nagyon jelentős eredmény. Arra törekedtek, hogy hiánypótló és szükséges játékokat készítsenek. A legendárium meghozta a várt sikert és érdeklődést. A gyűjtemény olyan szerteágazóan ismert lett, hogy a turizmus is hasznosítani tudja. Az alkotók biztatják a székelyföldi turizmusban működőket, hogy fűzzék bele a programjukba a mondákat, legendákat egy-egy helyszín bejárásakor. „A görögöket, gallokat, vikingeket, majákat gyerekként mi is a legendákon keresztül ismertünk meg.” – gondol vissza az ötletgazda a saját gyermekkorára. Ez a legendárium lényege, és a rajzfilmsorozat motiváló ereje: ne csupán székely gyerekek látókörét gazdagítsák, hanem a világ bármely részén sugározhassák a televíziók az epizódokat.
Fazakas Szabolcs 16 éven át dolgozott televíziós újságíróként. Sok kárpát-medencei ismeretsége és kapcsolata származik az időszakból. A gyűjtés 4 évig zajlott, de nem okozott nehézséget, mert egykori kollégái már ismerték a legendárium szellemiségét. A tájegységekről örömmel segítették a kutatást, hiszen érdekük volt, hogy szülőföldjük legendái egy nagy közös gyűjtemény részei legyenek. Néprajzkutatók és írók dolgozták át az anyagokat közérthető nyelvezetre. A példás összefogásnak lassan beérik a gyümölcse, hiszen a történetek 80%-a meg van rajzolva.
Az ő esetükben sem mehetünk el a járvány okozta furcsa körülmények mellett, mert a székelyföldi rajzstúdió munkáját kissé megtorpantották az egészségügyi korlátozások. Megszeppenve tapasztalták, hogy milyen gyorsan felfordulhatnak fenekestül a mindennapok. Szerencsére egy hét alatt sikerül átállniuk az otthoni munkavégzésre. Szabolcs másodmagával a cégből koordinálta a munkát. A terveket az otthon töltött hónapok alatt is szőtték, született egy Orbán Balázsról szóló krimi. A 24 perces új stílusú rajzfilm a magyar kormány jóvoltából lett finanszírozva.
Gondolkodnak egészestés tatárjárásról szóló filmben, és budapesti együttműködéssel alakul Attila fejedelem témájú rajzfilm, de egyelőre az a prioritásuk, hogy készüljenek a legendárium epizódjai, kiadják az Orbán Balázs krimit, illetve az 5 éve nulláról indult rajzfilmstúdiót talpraállítsák. Folyamatosan fejlődnek, de még sokat kell tanulniuk. Ahogy Szabolcs fogalmazott: „Egy egészestés rajzfilmhez azért még nagyon sok animáció le kell, hogy folyjék itt a Küküllőn.”
Másik kedves projektjük a 2017-ben megnyílt, Székelyföld építészeti sokszínűségét ábrázolni kívánó Mini Erdély Park. A makettépületek befejezését leállította a vírus, de remélik, hogy augusztusban újra nyitva lesz a székelyudvarhelyi kiállítás. Különböző nemzetek kastélyai, várai lesznek láthatóak, amelyek politikai rendszerváltásokat követően rossz állapotban vannak, vagy már nem is léteznek. Erdély fénykorát szeretnék megmutatni, és azt, hogy Orbán Balázs az 1800-as években mit hogyan láthatott. Bizakodnak, hogy jönnek majd jobb idők az épületeikre.
Fazakas Szabolcs bár sokat van úton, és megváltoztatta életét a legendárium, mégis csodálatos fejezet az a tíz év, amit ezzel a munkával töltött. Zárszóként elmondta, hogy nagyon szeretnék, ha a rajzfilmsorozat eljutna amerikai otthonokba is. Szívesen várják producer nézők érdeklődését, nyitottak az együttműködésre. Állíthatjuk, hogy az eddig érintetlen legendák modern tolmácsolásával teljesen új világot hoztak a magyar gyerekek életébe.
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
