Gutenberg forradalmához hasonló változás zajlik napjainkban. Az egyre inkább digitalizálódó világhoz a nyelvnek is alkalmazkodnia kell. Az egyes nyelvek fennmaradása, ereje nagyban függ attól, hogy milyen mértékben képviseltetik magukat a világhálón – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában É. Kiss Katalin nyelvész, friss Bolyai-díjas kutató. Ehhez olyan számítógépes fordításra van szükség, ami mindent lefordít, ami a világhálón található – véli a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének professzora.

„Természetesen bizonyos változásokkal járhat az, hogy visszaszorul az olvasás. De a ma beszélt hétezer emberi nyelv nagyobb részének nincs is írott változata. Még az uráli nyelvek között is vannak olyanok, amelyeknek nincs írott, vagy legalábbis sztenderdizált írott változata. Ez pedig azt jelenti, hogy azon a nyelven nem írnak, nem olvasnak. De ettől egy nyelv még vígan elvan” – fogalmazott É. Kiss Katalin.

A nyelvész szerint

az sem jelent veszélyt a nyelvek számára, hogy napjainkban háttérbe szorul a kézírás, igaz óriási változást hoz.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének professzora Gutenberg forradalmához hasonlította a jelenlegi változásokat.

„A könyvnyomtatás megjelenése megváltoztatta az életet, a tudás továbbadását. Előtte kézzel másolt kódexek voltak, és nagy ritkaság volt, ha valaki írni, olvasni tudott” – emlékeztetett.

Reklám

Tas J Nadas, Esq

„Most ugyanilyen változás történik, és ez nagyon át fogja rendezni a nyelvek helyzetét. Azt mondják, hogy azok a nyelvek maradnak fent, amelyek jelen vannak a digitális térben” – mondta É. Kiss Katalin.

„A nemzetközi szakirodalomban népszerű Kornai András cikke szerint

abból, hogy egy adott nyelvnek hány millió szavas a Wikipédiája, meg lehet jósolni, hogy mik az esélyei arra, hogy továbbéljen, fent maradjon a 21. században”

– közölte Bolyai-díjas kutató.

„Ez nagyon is hihető” – véli a nyelvész.

„A kis nyelvek esetében már nemcsak arról van szó, hogy esetleg az államnyelv árnyékában visszaszorul egy kis nyelv, vagy a hatóságok tiltják a használatát, hanem a szülők maguk is úgy érzik, hogy a gyereküknek nagyobbak az esélyei a munkaerőpiacon, ha egy kis nyelv helyett például angolul tanulnak az iskolában” – fejtette ki É. Kiss Katalin.

A nyelvész szerint úgy lehet elkerülni azt, hogy az angol maradjon az egyetlen nyelv, ha mindaz az információ, ami angolul elérhető, elérhető lesz más nyelveken is.

Ehhez olyan számítógépes fordításra van szükség, ami mindent lefordít, ami a világhálón található

– véli az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.