Bucsi Réka animációja, a Smyphony no. 42 a 10 legjobb animációs kisfilm közé került be.
Bucsi Réka Symphony No.42 című animációs rövidfilmje – melynek sikereiről már korábban is beszámoltunk – felkerült arra a listára , amelyre a 10, Oscar-díjra legesélyesebb alkotást gyűjtötték össze – írja a vs.hu. A szerdán közzétett lista tovább szűkül majd, a zsűri végül öt film közül fog választani. Réka filmjének bemutatója a berlini filmfesztiválon volt, Melbourne-ben díjat nyert, itthon fesztiválokon, illetve a Frank kísérőfilmjeként lehetett vele találkozni.
“A Symphony No. 42 című animációs film rendhagyó narratívát használva, 47 különböző jeleneten keresztül mutat be egy szubjektív világképet. Az asszociációk által összefűzött rövid jelenetek környezetünk irracionális összefüggéseit hangsúlyozzák. A szürreális helyzetek ember és természet alkotta dolgok összhatásán alapszanak” – olvasható a szinopszisban.
A film alapötlete egy érdekes emberi tulajdonságra épül. “Ha külső szemlélőként tanúi vagyunk egy számunkra ismeretlen szituációnak, akkor tudat alatt automatikusan kontextusba helyezzük az eseményeket saját elképzeléseink szerint” – vallja a film alkotója, aki 2013-ban végzett a MOME animáció szakán. A film vágója Czakó Judit, producere Fülöp József, a MOME Animáció tanszékének vezetője.
A 87. Oscar-díjátadót február 22-én rendezik Los Angelesben, a gála házigazdája pedig a színész Neil Patric Harris lesz.
A Dárdai Pál által irányított magyar válogatott 1-0-ra legyőzte a finneket Eb-selejtezőn a Groupama Arénában. A győztes gólt Gera Zoltán fejelte a 83. percben. A csoport másik két mérkőzésén a románok és bombameglepetésre a feröeriek nyertek. Bukarestben a hazai csapat 2-0-ra verte az északíreket, a feröeriek pedig 1-0-ra nyertek Athénben.
Dárdai Pál
Dárdai Pál szövetségi kapitány az alábbi kezdő tizenegyet választotta: Király Gábor – Fiola Attila, Lang Ádám, Juhász Roland, Kádár Tamás – Elek Ákos, Tőzsér Dániel – Simon Krisztián, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs – Szalai Ádám.
Király Gábor 92. alkalommal szerepel a nemzeti tizenegyben, ezzel Fazekas Lászlót beérve holtversenyben a második.
Egy finn hiba után gyorsan szögletet rúghatott a magyar csapat, de nem ez volt jellemző az első tíz percre. A finnek többet birtokolták a labdát, keveset volt nálunk, így kevés akciót tudtunk vezetni. Pedig nem volt sebezhetetlen a finn védelem: Dzsudzsák Balázs keresztbe vitte a labdát, de elment a labdája a finn kapu előtt.
Dárdai Pál a mérkőzés előtt figyelmeztetett arra, hogy türelmes játékra lesz szükség, mert nagyon masszív a finn csapat. A játék képe eddig igazolta a véleményét.
Zajlik a csoport másik két mérkőzése is, a feröeriek Athénben, az északírek Bukarestben egyaránt 0-0-ra állnak.
Az első félóra végén Pukki 20 méteres lövése keltett izgalmat. Alig ment a kapu mellé a labda.
A 42. percben Uronen lövése után Király a kapufára ütötte a labdát. Ez volt az első félidő legnagyobb helyzete.
Folytatódik a játék, nincs csere a magyar csapatban. A csoportban 3×45 perc alatt egyetlen gól sem esett.
A második félidő 10. percében Gera levette a labdát egy szabadrúgás után a tizenhatos vonalán, de a lövését Hradecky védte.
Kényszerűségből cserélt a magyar válogatott. A bordáit fájlaló Juhász Roland helyére Forró Gyula állt. (A hírek szerint el is tört a védő bordája.)
Újabb csere: Szalai Ádám helyett Nemanja Nikolics került a pályára.
Gondolta volna valaki, hogy a csoportban ma este a feröeriek szerzik az első gólt, hatvan percnyi játék után, Athénben! Pedig így történt.
A magyar kapu előtt 12 méterre Halsti tiszta helyzetből lőve Forróba lőtte a labdát.
Az utolsó negyedóra kezdetén a harmadik magyar csere: Lovrencsics állt be Simon Krisztián helyére.
Továbbra sincsen magyar helyzet. A románok ellenben m,egszerezték a vezetést, Papp Pál talált az északírek hálójába Bukarestben.
Lovrencsics beadása után Gera bravúros mozdulattal fejelt.
Kibekkeltük a végét.
Magyarország-Finnország 1-0 (0-0) Groupama Aréna, 19 ezer néző. Jv.: Clément Turpin (francia) Magyarország: Király Gábor – Fiola Attila, Lang Ádám, Juhász Roland (Forró Gyula, 57.), Kádár Tamás – Elek Ákos, Tőzsér Dániel – Simon Krisztián (Lovrencsics Gergő, 77.), Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs – Szalai Ádám (Nikolics Nemanja, 63.) Finnország: Lukas Hradecky – Jarkko Hurme, Joona Toivio, Niklas Moisander, Jere Uronen – Markus Halsti (Eero Markkanen, 85.), Tim Sparv, Perparim Hetemaj – Kasper Hämäläinen (Riku Riski, 82.), Teemu Pukki (Joel Pohjampalo, 65.), Roman Eremenko Gólszerző: Gera (83.) Sárga lap: Tőzsér (35.), Dzsudzsák (75.), illetve Hurme (54.)
F csoport, 4. forduló, további eredmények: Görögország – Feröer-szigetek 0-1 (0-0) Románia – Észak-Írország 2-0 (0-0)
“Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.” ~ Mark Twain ~
Nem lehet pontosan megmondani, mikor kezdődik, de az biztos, hogy ha egyszer rákaptunk az ízére, soha nem fogunk tudni leszokni róla. Szenvedély, függőség, vágy – állandó és kielégíthetetlen, ami folyamatosan ezer fokon lángol. Ilyen ez az olvasás: mindig új kihívásokat, átélhető történeteket, megtapasztalható sorsokat kínál, szerepeket, amelyeket felvehetünk, érzelmeket, amelyeket érezhetünk.
Miközben azonban engedünk a könyvek csábításának, és végigmegyünk azon a bizonyos úton, amely a lehetetlent nem ismerő rajongás felé visz, változunk és alakulunk – pedig talán észre sem vesszük, mi mindent tesz velünk az olvasás:
1. Kiutat jelent. Bármi is történjék velünk, ha kezünkbe veszünk egy könyvet, “kikapcsoljuk” a körülöttünk lévő világot. Minden megszűnik, csak a lapok, a betűk vannak, és egy történet, ami nem a miénk, de mégis maximálisan bele tudjuk élni magunkat. Aki szeret olvasni, annak nincs szüksége alkoholra, cigarettára, tévére vagy bármilyen más káros szenvedélyre ahhoz, hogy felejtsen.
2. Részesei leszünk egy időtlen, globális kommunikációnak. A könyv az a csatorna, amelyen keresztül a múlt kommunikál velünk, és amelyen keresztül kultúrákat, nemzeteket, társadalmakat, embereket ismerhetünk meg. Az olvasás egy vonatjegy bárhova, akárhova és mindenhova, soha nem veszti el jelentőségét, értékét, felhasználható, amikor csak tetszik.
3. Kapunk egy új családot. Élhetünk egyedül, lehet párunk, szüleink, testvéreink, ha megszeretjük az olvasást, automatikusan tagjai leszünk egy hatalmas, összetartó családnak, ahol mindenki imádja bújni a könyveket. Miközben faljuk a betűket, elfog az a jóleső érzés, az a tudat, hogy ugyanebben az időben sok száz, sok ezer ember éli át ugyanazt, mint amit mi. Ez köt össze minket.
4. Egyre szebben beszélünk. Ezen nincs mit ragozni: olvasás közben szinte észrevétlenül fejleszthetjük a szókincsünket, hiszen annyi, de annyi új kifejezéssel találkozunk, amik csak arra várnak, hogy beépítsük a mindennapi nyelvhasználatunkba…
5. Csodálatossá teszi a várakozást. Talán nem túlzunk nagyon, ha azt mondjuk, hogy kevés olyan ember létezik, aki szeret várakozni. Azonban minél nagyobb könyvmolyok vagyunk, annál jobban szeretünk utazni, várakozni az orvosnál, abankban vagy a hivatalokban, hiszen ez egyet jelent azzal, hogy beletemetkezhetünk egy könyvbe. És az idő csak úgy repül!
6. Jobb emberekké válunk. Rengeteg megrendítő eseménnyel, rossz példával találkozunk “könyves-utazásaink” során; tanúi leszünk erőszaknak, halálnak, rasszizmusnak, szegénységnek, és látjuk, hogyan viselkednek az emberek ezekben a szituációkban. Az nem feltétlenül igaz, hogy egy hasonló témájú történet megismerése után “szentekké” szelídülünk, de igenis képesek vagyunk tanulni és okulni belőlük, mert elkezdjük meglátni, mi is folyik körülöttünk.
7. Rengeteget tanulhatunk. Minél többet olvasunk, annál többet tudunk meg a világ és az emberek működéséről. Szakértői lehetünk a történelem bizonyos korszakainak, kívülről-betéve tudhatjuk hírességek élettörténetét, elmerülhetünk a pszichológiában, gasztronómiában, egyszóval bármiben. Annyi információt szerezhetünk, amennyit nem szégyellünk – csak bírjuk ésszel…
8. Kreatívabbak leszünk. Olvasás közben valami csodálatos történik az agyunkkal: elkezd élni. És folytatja, még azután is, hogy letettük a könyvet. Szép lassan hozzányúlunk azokhoz a dolgokhoz, amiket a kötetek adtak nekünk, majd túllépünk rajtuk, és újakkal gazdagítjuk őket. Gondolkozunk, ötletelünk, merünk elképzelni és álmodni, és többé nem félünk attól, hogy furcsának találnak majd minket. Mert csöppet sem foglalkozunk már a fantáziátlan emberekkel. A képzelőerő a legnagyobb kincs, amivel ember csak rendelkezhet…
Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte és tavasszal az állatok kihajtására használta.
Eleink úgy tartották, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.
Ropogós Libacomb Hagymás Burgonyával
Hozzávalók:
4 db libacomb
3 fej fokhagyma
só, bors
libazsír vagy más zsíradék
3 font burgonya
1 fej vöröshagyma
Elkészítés:
A libacombokat fűszerezzük sóval borssal és bőven fokhagymával majd kiolvasztott bő libazsírba tesszük egy tűzálló tálba és hozzáadunk 3-4 dl vizet. A lerben 365 F fokon letakarva félpuhára pároljuk majd fedő nélkül készre sütjük és a végén szép pirosra pirítjuk.
Hagymás tört burgonya: Sós vízben megfőzzük a megpucolt kockára vágott burgonyát, leöntjük róla a vizet és megtörjük. A finomra vágott vöröshagymát libazsíron üvegesre pirítjuk , sózzuk, borsozzuk, a fokhagymát pedig áttörve adjuk hozzá. Kihűlés után összekeverjük a burgonyával és gombócokat formázunk belőle. A gombócokat egy tűzálló tepsibe rakosgatjuk és a sütőben addig sütjük, míg a teteje szép piros lesz. A sütőből kivéve minden gombóc tetejére rakhatunk egy friss petrezselyem levelecskét díszítésnek.
A BOCSKAI RÁDIÓ 385. honismereti rejtvényjátéka. 2014. november 16.
385. honismereti rejtvényjáték - 2014. november 16.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Kaczvinszky Tamásné, Farkas Erzsébet, Király Franciska.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Az evangélium azt tanítja, hogy az életben kapott talentumokat kamatoztatni kell. Vannak természetes talentumaink: testi-lelki képességeink, anyagi javaink stb. Vajon gyümölcsöztettük-e ezeket? Istentől kaptunk kegyelmi adományokat is, amelyek: a hit, a remény és a szeretet. Vajon megbecsültük-e ezeket? A keresztény ember Isten ajándékának tekinti életének szenvedéseit, keresztjeit is. Tudja ugyanis, ha készségesen fogadja és türelmesen hordozza keresztjét, sok érdemet szerezhet általa az örök életre.
Igét hirdet Fr. Antal András plébános, a Clevelandi Kelet-oldali Szent Erzsébet Katolikus Templomból.
November 4-én, a nemzeti gyászemléknapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok bevonulásának 58. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. A nemzeti gyászemléknap rendezvényeinek zárásaként Budapesten, a Szent István-bazilikában Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című műve hangzik el a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a bazilika kórusa előadásában. Az esemény után bárki elhelyezheti az emlékezés mécseseit a bazilika előtt. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
1956
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.
1956. november 4-én vasárnap 0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok vette át. Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt.
A kora hajnali órákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkereste Szántó Zoltánt, és tájékoztatta Tito elnök üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.
Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot a támadókkal.
5 óra 5 perckor az ungvári rádió közleményt sugárzott, amelyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei bejelentették, hogy 1956. november elsején minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, és kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.
5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mondott: “Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározta a Magyar Rádió.
6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Negyvenhárman kaptak menedékjogot a követségen. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapott menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a Parlamentben maradtakhoz csatlakozott Bibó István, valamint Mindszenty József bíboros, aki még aznap átment az amerikai követségre, ahol menedékjogot kapott.
Bibó István, a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmazott. Megállapította: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, és vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetőség nem kísérelte meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozott ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódtak (többek között Békéscsabán, Dunapentelén, Szegeden).
7 óra 14 perckor a rádió magyarul és oroszul is közvetítette a kormány felhívását, amelyben a szovjet hadsereget a vérontás elkerülésére szólította fel.
8 óra 7 perckor a Szabad Kossuth Rádió adása megszakadt. Rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározták.
Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelőcsoportok folytatták. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
A Kádár-kormány táviratot küldött az ENSZ főtitkárának, kérte a magyar kérdés levételét a napirendről.
Soldatic jugoszláv nagykövet közölte Nagy Imrével Titóék üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasította.
Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen.
A magyarországi szovjet katonai invázió hírére New Yorkban összehívták a Biztonsági Tanács ülését, és szavazásra bocsátották az előző napi amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólította a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon Magyarországon bárminemű katonai akciótól, és haladéktalanul vonja ki csapatait az országból. A javaslat elismerte a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen. A javaslatot a Szovjetunió megvétózta (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodott), majd a kérdést rendkívüli közgyűlési ülés elé utalták. 4-én délután az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadta a tovább bővített amerikai javaslatot, amely felkérte az ENSZ főtitkárát: jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.
Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 embert végeztek ki, az 56-os Intézet szerint pedig több mint 340 volt a kivégzettek száma az 1956-os eseményekhez kapcsolódóan (Rainer M. János, 2006.10.16.).
1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József.
Megnyílt Budapesten az Európai Rendőrakadémia. Erősítenék a főpolgármester vétójogát kormánypárti parlamenti képviselők.
Még nem döntött a kormány a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó kereszténydemokrata javaslatról. A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette a kormányfő keddi kijelentését, amely szerint a tervezetről csak az érintett szakszervezetekkel, illetve a boltokat működtető vállalatokkal folytatott egyeztetés után határoznak. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nem sokkal korábban arról beszélt: a kormány támogatja párja javaslatát. A kisebbik kormánypárt Országgyűlésnek benyújtott javaslata alapján vasárnap csak a 400 négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő üzletek lehetnének nyitva. Az egyedi kivételekről egy bizottság dönthetne.
Minden kérdésben megegyezett a magyar és a bajor kormány az MKB Bank magyar állami felvásárlása ügyében – jelentette be a miniszterelnök Münchenben. Orbán Viktor előzőleg Horst Seehofer bajor kormányfővel tárgyalt, ami után rendkívül erősnek nevezte a bajor-magyar gazdasági kapcsolatokat. Hozzátette: minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére. Mindkét politikus azt hangsúlyozta, hogy az MKB ügyében mindkét fél számára elfogadható megoldás született. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország Németországot tartja irányadónak az ukrán válság és az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében.
A magyar fővárosban nyílt meg az Európai Rendőrakadémia. A belügyminiszter hangsúlyozta: ez az első uniós intézmény, amelynek székhelye Budapestre került. Pintér Sándor az átadóünnepségen elmondta: tíz éven át biztosítják a CEPOL-nak az Ó utcai műemléképületet, amely kiváló technikai eszközökkel van felszerelve. Bánfi Ferenc, az intézmény főigazgatója többek között azt emelte ki: a bűnözés a 21. században csak határon átnyúló együttműködéssel győzhető le, ehhez pedig a rendészeti tisztségviselőknek felkészültnek kell lenniük.
Az év végére a bruttó hazai termék 75 százaléka alá csökkenhet az államadósság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca arra alapozza előrejelzését, hogy az adósságmutatóban, 1,7 százalékpontos GDP-arányos csökkenés várható. A kormány előzőleg megtárgyalta és elfogadta az adósságszabály teljesüléséről készített előterjesztést. Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi előrejelzése azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, és 2016-ban csökken a GDP 75,2 százalékára.
A Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezik kormánypárti parlamenti képviselők. A többi között négyötödös többséghez kötnék a közgyűlés feloszlatását, a főpolgármesteri vétójogot pedig erősítenék. A Fidesz-KDNP pártszövetség csütörtökön benyújtott javaslata szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhetne ismételt eljárást. A személyi és intézményi kérdésekről pedig a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthetne. Az indítvány azt is kimondaná, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a gyermekéhezést nem csökkenteni, hanem megszüntetni kell. Vecsei Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: egy egészséges társadalomnak minden eszközzel küzdenie kell azért, hogy minden gyermek megfelelő mennyiségű ételhez jusson. Úgy vélte: a gyermekéhezés felszámolására nem elegendő megoldás az, hogy az oktatási-nevelési intézményhálózat biztosítja a gyermekek napi háromszori étkezését, mivel a hétvégén szünetel az ellátás. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat számításai szerint meghaladhatja az 50 ezret az éhező gyermekek száma.
Elhagyhatta a kórházat az ételfertőzés gyanújával Kondorosról kórházba vitt 15 gyermek és újabb megbetegedést sem regisztráltak. A Békés megyei városban korábban mintegy száz gyerek és felnőtt lett rosszul egy óvodában egy általános iskolában és egy nyugdíjas-otthonban, miután megették a közétkeztetésben felszolgált ebédet. Mucsi Gyula megyei tisztifőorvos elmondta: az ÁNTSZ ellenőrzésének eredménye hétfőre várható. Az érintett konyha jelenleg is üzemel.
Mocsai Lajost választotta az intézmény rektorjelöltjének a Testnevelési Egyetem szenátusa. Mocsai Lajos, aki 1978 óta tanít az intézményben, és nevéhez számos tudományos cikk és tanulmány fűződik, december 17-től töltheti be hivatalosan a posztot. A jelöltet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere terjeszti fel rektornak. A megbízást Áder János köztársasági elnök adja majd át Mocsai Lajosnak, aki Csende Zsolttal szemben nyerte el a jelölést.
Orbán Viktor Münchenben arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése és a Déli Áramlat miatt tartja Magyarországot nyomás alatt az Egyesült Államok. Ez egyébként az amerikai nyilatkozatokból is kiderül, miként az is, hogy még két, jelentős ügy miatt is „háborognak” Washingtonban.
Az amerikai politikai elit Oroszországgal kapcsolatos gondolkozását jól tükrözte Janusz Bugajski, a washingtoni CSIS (Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja) igazgatójának előadása évekkel ezelőtt a Budapest Külpolitikai Klubban.
Bugajski szerint Kreml arra törekszik, hogy „foglyul ejtse” politikai szövetségeseit, illetve egyes volt KGST országokat, melynek egyik eszköze, hogy fokozzák Kelet-Európa energiafüggőségét Oroszországtól, és ezt a függést hosszú távon igyekeznek kormányközi befolyássá alakítani.
Az energiaipari befektetések lehetővé teszik Moszkva számára a szomszédos országok feletti ellenőrzés folyamatos fenntartását. Bugajski szerint a „gazdaság átpolitizálásával” Oroszország célja, hogy a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoknak olyan szövedékébe fonja ezeket az egykori KGST országokat, amelyek Moszkva politikai behatolását segíti.
Bugajski doktrínája a magyar helyzetre úgy fordítható le, hogy a magyar politikai és a gazdasági elit eljuthat egy olyan helyzetbe, hogy olyan mértékű energiapiaci üzleteket köt az orosz politikai és a gazdasági elittel, hogy onnan már nincs vissza út, a gazdasági függőség miatt továbbá Moszkva érdekeit képviseli.
Az elmúlt napokban az amerikai politikai tisztségviselők el is mondták, hogy melyek azok az üzletek, amelyek aggasztják őket:
1. Paksi Atomerőmű bővítése, mert attól tarthatnak, hogy túlárazott a beruházás, és az „extraprofit” orosz és magyar oligarchák osztozhatnak
2. Déli Áramlat, mert ezt a vezetéket energiafegyverként használhatja majd Moszkva Európával szemben
3. Óriási gázüzletek, amelyek során – legalábbis az amerikai félelmek szerint – összenőhet az orosz és magyar gazdasági elit, azaz a magyarok még inkább Moszkva függőségébe kerülhetnek
4. A magyar Mol által tulajdonolt INA részvények „jövője”, azaz az attól való félelem, hogy az orosz kézbe kerül az horvát INA, és így a dél-szláv energiapiac is Moszkva befolyási övezete lesz.
Az orosz technológiára alapuló Paksi Atomerőművet a Kádár-rendszerben építették. A bővítéséről már korábbi, MSZP-SZDSZ-es kormányok is készítettek hatástanulmányokat. Sőt, az Országgyűlés – kormánypárti és ellenzéki egyetértéssel – már 2009 elfogadott egy, a paksi bővítés előkészítéséről szóló határozatot. A bővítés kérdése nagyon érdekelte az amerikaiakat, amit az Wikileaks iratok jól mutattak. Az Origo dolgozta fel még ezt idén januárban.
André Goodfreind erről a beruházásról tett egy érdekes megjegyzést, miszerint „nem teljesen átlátható”. A magyar ellenzék és a zöld szerveztek is azzal támadják a beruházást, hogy nem nyilvánosak a szerződések és hatástanulmányok. Sőt, azt hangoztatták, hogy korábban sokkal alacsonyabb számok hangoztak el arról, hogy mekkora összegből lehet a bővítést kivitelezni.
Zöld jelzés a Déli Áramlatnak
A Déli Áramlat kapcsán Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy nem érti a kritikákat, hiszen Ausztria is részese az üzletnek, ami valóban így van.
Forrás: Gazprom
Az Európai Unió és az Egyesült Államok ellenben nem a beruházást ellenzi már (ezt a Nabucco bukása után nehéz lenne megindokolni), hanem azt szeretné elérni, hogy Moszkva ne tudja később ezt a beruházást energiafegyverként Európa ellen használni. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy rávegyék az oroszokat, hogy a vezeték és a termelés ne legyen egyetlen kézben, hanem elváljon a kettő egymástól. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a Kaszpi-tenger környéki gáztermelőkkel – akár – a Gazpromot megkerülve is lehetne üzletelni.
Mint arról irtunk, a magyarok tettek egy óriási gesztust a Gazpromnak azzal, hogy egy jogszabályt a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság a kormány kérésére úgy módosított, hogy az éppen az oroszoknak kedvezett.
Nem mellesleg szakértők szerint a Déli Áramlat nagyjából 350 kilométeres magyar szakaszának az építése több százmilliárdos tétel lehet, amely beruházásban akár 40-70 százalékos lehet a magyar beszállító kör. Azaz az orosz és magyar üzleti elit ezen az üzleten keresztül is ugyancsak „összenőhet”.
Pár hete Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes egy konferencián félreérthetetlenül Magyarországra utalva azt mondta: „kérdezem azoktól, akik védelmezik korrupt tisztségviselőiket, megkerülik a parlamentjüket, ha az úgy kényelmes, és olyan piszkos üzleteket kötnek, amelyek növelik országuk függőségét egy energiaforrástól, a diverzifikálás meghirdetett politikája ellenére, mennyire teszi ez az önök országát erősebbé és biztonságosabbá?”
A MET és a „belső rendszerváltás”
A 444.hu szeptemberben írt arról, hogy átírta a magyar elit „belső szerkezetét” egy új titokzatos cég, a MET. Olyannyira, hogy a portál szerint Simicska Lajos háttérbe szorulásában is közrejátszott ez a vállalat.
„A MET egy Mol leányvállalatból kinőtt offshore cég, amely olcsóbban hoz Magyarországra földgázt, mint amennyiért az oroszok a magyar állammal kötött hosszú távú szerződés alapján szállítanak. A MET kereskedik gázzal Európa más országaiban is, beszállt az áramkereskedelembe, idén nyáron megvette a Dunamenti Erőművet (Paks után a második legnagyobb erőmű), és az olajkereskedelem felé is nyitott. a portál szerint jónéhányan úgy vélik, hogy a MET sikere volt az a pont, amikor Orbán felismerte, hogy itt nagy pénzt, és ehhez nincs szükség Simicska Lajosra” – írja a portál.
Egy, a Fidesz holdvarához tartozó üzletembertől hallottuk azt a véleményt, miszerint az amerikai kitiltási botrány egyik szála lehet az, hogy az amerikaiak keresik – pontosabban „ki akarják lőni” – azokat a – vélelmük szerint magyar – üzletembereket, akik ezt a gigantikus volumenű gázbizniszt tető alá hozták.
Horvát szál?
A negyedik ügylet még nem született meg, de úgy tűnik, hogy preventíven lép fel az Egyesült Államok. A hétvégén a Reuters amerikai forrásokra hivatkozva írt arról, hogy Washingtonban aggodnak azon, hogy az oroszok már Zágrábban vannak, és a magyarok segítségével foglalhatnak el egy fontos bástyát, ha a Mol eladja az INA részvényeit nekik.
Az Egyesült Államok ugyanis azt szeretné, hogy az oroszok ne szerezzenek még nagyobb befolyást az Európai Unióban, illetve a közép-európai energiapiacon. A Reuters azt is kiemelte, hogy Washingtont a Magyarország és a Kreml közti egyre szorosabb kapcsolat is aggasztja, aminek az egyik bizonyítéka, hogy Magyarország szeptemberben beszüntette a földgázszállítást Ukrajna irányába, ami szemben áll az Európai Unió Ukrajna-párti erőfeszítéseivel. És a magyar kormány kiállt a Déli Áramlat megépítése mellett.
Horvátország szerepe azért is fontos, mert az európai „gázcsatában” kiemelt jelentőséggel bírna, ha a horvát Krk szigeten felépülne egy cseppfolyós gázt lefejtő terminál, mert akkor például katari gázt is lehetne a térségbe jutatni, ami csökkentené Európa függését az orosz energiahordózóktól.
Politikai megállapodás jött létre csütörtökön a tagállamok környezetvédelmi miniszterei között arról a jogszabály-tervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák génmódosított organizmusok (GMO) termesztését.
A jelenlegi szabályozás értelmében, ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az Európai Unió egészére érvényes, és a tagállamok csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott terméket. A védzáradék elvileg csak ideiglenes és nem ad tartós felmentést az adott országnak, de az így bevezetett tilalmat nehéz feloldani, mert a tagállamok legalább kétharmadának szavazata kell hozzá.
A környezetvédelmi miniszterek csütörtökön ellenszavazat nélkül, Belgium és Luxemburg tartózkodása mellett fogadták el az új javaslatot, amelyről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia a tanácsnak.
A javaslatot 2010-ben mutatta be az Európai Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetről a maga olvasatát, a tagállamokat tömörítő tanácsban viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodniuk az államoknak. Az ügy így gyakorlatilag megrekedt.
A javaslat akkor került ismét reflektorfénybe, amikor pár hónappal ezelőtt a tanácsnak minősített többséggel kellett volna döntenie, hogy megakadályozza egy GMO-kukorica termesztési engedélyének kiadását, de a súlyozott szavazatok és a tartózkodások miatt ez annak ellenére sem sikerült, hogy a 28-ból 23 ország ellenezte az engedély kiadását.
Az új szabályozás az engedélyezési eljárást nem érintené. A termesztési engedélyt továbbra is tagállami szinten kell kérvényeznie a gyártóknak, de uniós szinten születik meg a döntés. Az engedélyt az Európai Bizottság adhatja ki Brüsszelben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség véleménye és a szakbizottságok döntése alapján. Akkor kerülhet a tanács elé a kérdés, ha a szakbizottságok nem támogatják az engedélyt, vagy nem foglalnak állást.
Az új szabályozás azonban lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy egy egyébként uniós szinten termesztésre engedélyezett GMO-t kitiltsanak a saját területükről vagy annak egy részéről. Ehhez először arra lesz szükség, hogy az engedélyt kérelmező cégnél hivatalosan jelezzék: azt szeretnék, ha az uniós engedély hatálya az adott országra nem terjedne ki. Ha a gyártó eleget tesz a kérésnek, akkor Brüsszel így adhatja ki az engedélyt. Ha viszont nem, akkor a tagállamok gyakorlatilag bármilyen indokkal korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják az engedélyezett GMO termesztését. A tervezett szöveg környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági, várostervezési, földhasznosítási és agrárpolitikai okokat említ, de a tagállamok másra is hivatkozhatnak.
Az előkészítést ismerő, nevük elhallgatását kérő szakdiplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet az uniós intézmények jogi szolgálatai szerint kiállja a nemzetközi jog próbáját, ugyanakkor nem kizárt, hogy a GMO-gyártásban érdekelt szereplők megtámadják valamilyen nemzetközi fórumon. Az érintett vállalatok pedig adott esetben az ellen is élhetnek majd jogorvoslati lehetőséggel, ha egy tagállam bevezeti a jogszabály által lehetővé tett korlátozásokat, tilalmat.
Magyarország alaptörvénye kimondja: mindenkinek joga van a testi lelki egészséghez, és ezt Magyarország a többi között GMO-mentes mezőgazdasággal segíti elő.
Komoly politikai és gyakorlati következménye is van annak, hogy a szerb kormány hét évtized után eltörölte a vajdasági Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője kedden Belgrádban az MTI tudósítójának.
A legjelentősebb politikai következmény az, hogy az október 30-án meghozott kormányhatározattal végérvényesen és maradéktalanul kikerült a kollektív bűnösség elve a szerbiai jogrendből – húzta alá Pásztor. Hozzátette: ez egy olyan folyamatnak a vége, amelynek korábbi állomása a tavaly nyáron elfogadott parlamenti nyilatkozat volt, amellyel a szerbiai képviselőház elítélte az 1944-1945-ös magyarellenes atrocitásokat, majd ennek folytatásaként Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök Csúrogon koszorúzott azon a két emlékhelyen, amelyet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékére állítottak fel. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a szerb emlékhelyet a magyar állam, a magyar emlékművet pedig a szerb állam pénzéből emelték.
A második világháborúban a Vajdaságban, mintegy válaszként az 1942-es “hideg napokra” a szerb partizánok 1944 októbere és 1945 februárja között megtorlóakciókat szerveztek a többségében magyarok lakta településeken. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt. A három település lakóit 1945 elején háborús bűnösöknek nyilvánították, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték.
A rehabilitációról szóló 2011-es törvény értelmében az áldozatok hozzátartozói vagy a túlélők benyújthattak, és a mai napig benyújthatnak rehabilitációs kérelmet – magyarázta Pásztor Bálint kedden. Az említett törvény a rehabilitáció két formáját különbözteti meg: a törvény erejénél fogva történő rehabilitációt és a bírósági rehabilitációt. Mindkettőt bíróság végzi. A törvény erejénél fogva történő rehabilitációt alkalmazzák abban az esetben, amikor a nemzeti hovatartozás miatt a kollektív bűnösség elvét alkalmazva fosztották meg életüktől vagy más alapvető emberi joguktól az érintetteket – részletezte a jogi végzettséggel rendelkező politikus. Ilyenkor gyorsabb, egyszerűbb a rehabilitációs eljárás – tette hozzá.
Rávilágított arra is, hogy az utóbbi három évben számos csúrogi, mozsori és zsablyai magyart rehabilitáltak, és maga a rehabilitációs eljárás megindítása jelentette a feltételét annak, hogy az érintettek vagyon-visszaszármaztatási kérelmet nyújthassanak be.
“Nem igaz, hogy a lassú rehabilitációs folyamat azt eredményezhette, hogy már nem adhatták be a vagyon-visszaszármaztatási kérelmet, hiszen annak beadása nem feltételezi a sikeresen lezárult rehabilitációs eljárást” – húzta alá, utalva azokra a téves információkra, amelyek az október 30-i kormányhatározat után a vajdasági és a magyarországi médiában is megjelentek. Hozzáfűzte: idén márciusban ugyan lejárt a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek benyújtásának a határideje, de ez nem jelentheti azt, hogy ezek az emberek elkéstek, és nem nyújthatják be a rehabilitációs kérelmeket. A múlt heti kormánydöntés viszont “kétségkívül azt fogja eredményezni, hogy ezeket az embereket gyorsabban, egyszerűbben fogják rehabilitálni, tehát a folyamatban lévő ügyeket fel fogja gyorsítani, és gördülékenyebbé fogja tenni”, mert az ügyvédeknek ezt a kormánydöntést csatolniuk kell a kérelemhez. Pásztor elmondta azt is, hogy aki eddig nem indította el a rehabilitációs eljárást, az továbbra is megteheti, “de nem azért, mert most megvan ez a kormányhatározat – hiszen ezt eddig is megtehette -, hanem azért, mert a rehabilitációra vonatkozó kérelembenyújtási határidő még nem járt le”.
Pásztor fontosnak tartotta továbbá azt is kiemelni, hogy magyarellenes atrocitásokra 1944-1945-ben nemcsak a Vajdaságban került sor, hanem Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján is. Mint fogalmazott: “nagyon szurkolunk azért, hogy a bukaresti, a pozsonyi vagy a kijevi parlamentben is olyan nyilatkozatot hozzanak az ottani képviselők, amellyel elítélik az ottani magyarirtást, vagy pedig a bukaresti, pozsonyi vagy kijevi kormány megnyilatkozzon ezekben az ügyekben, esetleg eltörölje a Benes-dekrétumokat Szlovákia esetében”.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán, az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen jelentette be, hogy megszületett az a szerbiai rendelet, amely hét évtized után eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
Titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal több mint 300 multinacionális cég, hogy minimalizálja adóterheit – jelentette 40 nemzetközi médium az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumára hivatkozva.
Az érintett 340 cég – mint a Pepsi, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon vagy az IKEA – több száz milliárd dollárnyi összeget adózott Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarított meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyén fizetett volna – közölte a washingtoni központú Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma elnevezésű újságíró-szervezet.
Az angol elnevezése után ICIJ-ként is emlegetett társaság újságírói által átnézett 28 ezer oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumban több száz, személyre szabott, 2002 és 2010 közötti adóhatározat szerepel, amelyeket Luxemburg rendszeresen alkalmaz olyan cégekkel szemben, amelyek kedvező adózási eljárásban szeretnének részesülni.
“A luxemburgi adórendszer egyszerűen csak előnyös, nincs benne semmiféle igazságtalanság vagy erkölcstelenség” – jelentette ki Nicolas Mackel, a luxemburgi adóhatóság vezetője, akit szintén az ICIJ idézett, a szóban forgó cégeket viszont a hírügynökségek egyelőre nem tudták megszólaltatni az ügyben. Az ausztrál adóhatóság a BBC cikke szerint ezt meg sem várta, vizsgálatot kezdeményezett.
Az Európai Bizottság egyébként júniusban négy tagország ellen is indított vizsgálatot állítólagos adóügyi különmegállapodások miatt. Vizsgálják az Írország és az Apple, a Hollandia és a Starbucks, a Luxemburg és a Fiat Finance közötti megállapodást, valamint azt, hogy Gibraltár érintettje lehet-e hasonló külön-alkunak.
Szkínász az uniós jog tiszteletben tartásán őrködő Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kérdés jellegzetesen versenyjogi jellegű, és arra vonatkozik, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása jogszerű állami támogatásnak minősül-e, vagy megengedhetetlen diszkriminációt, illetve versenytorzítást jelent. A szóvivő hangsúlyozta: minden kormány törekszik arra, hogy ösztönzéssel, támogatással vonzó környezetet kínáljon a vállalkozásoknak, és a brüsszeli bizottságnak az a feladata, hogy megállapítsa, ez az uniós előírások határain belül marad-e.
A kérdésben – tette hozzá Szkínász – még az előző bizottság versenyügyi biztosa, a spanyol Joaquin Almunia indított vizsgálatot, és azt hivatali utódja, a dán Margrethe Vestager folytatja.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságon belül kizárólag Vestager biztos illetékes eljárni, és Juncker, a testület elnöke le is szögezte: a maga részéről semmilyen módon nem kíván beleavatkozni a vizsgálatba, amely a jórészt az ő luxemburgi miniszterelnöki hivatali ideje alatt nyújtott adókedvezményekkel kapcsolatos.
Arra a visszatérően feltett újságírói kérdésre, hogy Juncker személyesen kész-e segíteni a vizsgálat lefolytatását – hiszen ő az, aki a legalaposabb tájékoztatást tudná nyújtani az ügyben Vestagernek, európai bizottsági hivatali beosztottjának -, Szkínász rendre azt válaszolta, hogy Vestager kapcsolatban van a luxemburgi kormánnyal, és a felmerülő kérdésekre a nagyhercegség kormányzatának kell választ adnia.
Luxemburgban eközben kormányzati szinten úgy foglaltak állást, hogy az ország által követett eljárás nem ütközik uniós jogba, Luxemburg egyszerűen kedvező adózási feltételeket kínál.
Szkínász a brüsszeli sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy Jean-Claude Juncker hitet tett az adóelkerülés uniós szintű visszaszorítását célzó küzdelem mellett. A szóvivő szerint az ügy politikai vonatkozása ebben ragadható meg, minden más a versenyjogi eljárás szakkérdése. A sajtótájékoztatón azonban többen megkérdőjelezték, hogy az ügy az állami támogatások témakörébe tartozna. Szerintük sokkal inkább az adóelkerülés jelenségéről van szó, és kétségbe vonták, hogy Juncker mindezek fényében hitelesen állhat az adóelkerülés elleni harc élére.
Eközben az Európai Parlament különböző frakciói is tisztázó tájékoztatást követelnek Junckertől.
A Brüsszelben tartózkodó Michel Sapin francia pénzügyminiszter az ügyre úgy reagált, hogy megítélése szerint globális harcot kell folytatni az adóelkerülés gyakorlata ellen. Ami Luxemburggal kapcsolatban kipattant, az “a múltat tükrözi”, és ma már sehol nem fogadható el ez a jelenség – vélekedett.
Egyes konszerneknek európai uniós tagállamok segítségével alkalmazott adózási konstrukcióit bírálta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, a német gazdasági tárca élén álló Sigmar Gabriel pedig azt követelte, hogy Luxemburg számolja fel a kedvezményes adózási feltételeket, amelyek hatalmas adókieséshez vezetnek Németországban.
“Az nem járja, hogy néhányan a tömegek kárára gazdagodnak meg” – jegyezte meg Schäuble a Bundestag csütörtöki ülésén, és hangsúlyozta, hogy mindez ugyanúgy vonatkozik az államokra, mint a vállalatokra, a kicsikre és a nagyokra egyaránt. A pénzügyminiszter mindenesetre nem nevezte meg közvetlenül a nagyhercegséget.
Gabriel a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott interjúban azt hangoztatta, hogy államoknak nem szabadna az adóminimalizálást működési modellként alkalmazniuk. “Aki ezt teszi, az az európai szolidaritás alatt vágja a fát” – tette hozzá a gazdasági miniszter.
Az E.ON és Fresenius Medical Care német vállalatok visszautasították, hogy adóelkerülés érdekében titkos paktumokat kötöttek volna Luxemburggal. A düsseldorfi energiavállalat illetékese csütörtökön közölte, hogy az E.ON teljesen transzparens módon működik együtt az adóhatóságokkal, és minden kötelezettségét hiánytalanul teljesíti. Az egészségügyi konszern szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy a Fresenius Medical Care minden tettét nyilvánosan és transzparensen vitte véghez.
