Balázs Géza nyelvész és néprajkutató, aki egyben az ELTE tanszékvezető tanára is és Tóth Etelka, számtalan magyar helyesírási kiadvány szerkesztője, főiskolai docens vehették át a díjakat hétfőn Budapesten.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal adományozták a díjat, amelyet olyanok kaphatnak meg, akik a legtöbbet tették a magyar nyelv ápolásáért az elmúlt évben határon innen és túl – nyilatkozta a díjátadó ünnepségen Kiss Róbert Richard, a Magyar Nyelvőr Alapítvány társadalmi tanácsadó testületének az elnöke.
A díjazottakat a kuratórium három testület képviselői közül választja ki: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, és azok közül, akik a legtöbbet tették azért, hogy az alapítvány céljai megvalósulhassanak. A kitüntetés 300 ezer forint pénzjutalommal jár.
Az alapítvány célkitűzése, hogy támogassa a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat az 1872-ben elindult Magyar Nyelvőr című folyóirat szellemiségének megfelelően. Az alapítvány Marosvásárhelyen ezer könyvet osztott szét középiskolás diákoknak és olyan tanárokat díjaztak, akik sokat tesznek Erdélyben a magyar nyelv ápolásáért, megőrzéséért.
Az ünnepségen bemutatásra került Kiss Róbert Richard A fantasztikus nyelv című műve is. A kötetben találhatunk a leggyakoribb családnevekkel és híres sportklubokkal foglalkozó fejezeteket is. Érdekességképpen még olvashatunk a nyelvekről és nyelvváltozatokról, ezen belül a határon túli magyarok szavairól, a csángók eredetéről és a diáknyelvről.
Megszavazta a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot az Európai Parlament. Belevág az államreformba a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Megszavazta a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot az Európai Parlament. A november elsején hivatalba lépő testületben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett. Jean-Claude Juncker azt ígérte, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet.
Belevág az államreformba a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János az átalakítások szempontjai között a vállalkozás megkönnyítését, a gazdasági bürokrácia csökkentését és a növekedés támogatását hangsúlyozta. Tarthatatlannak ítélte, hogy a 4 millió 100 ezer adófizetőből csaknem 1 millió az államtól kapja a fizetését.
Elbocsátja dolgozóinak negyedét a Külgazdasági és Külügyminisztérium a jövő héten. Szijjártó Péter tárcavezető megerősítette az Origo hírportál értesülését, amely szerint a minisztérium 900 dolgozójából 220 kapja meg a felmondólevelét október 31-én. Hozzátette: azért döntöttek a leépítés mellett, mert nagyjából 400-an foglalkoznak a szervezet működtetésével, ami szerinte mintegy kétszerese a szükségesnek.
Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás a külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi ingatlanvásárlása ügyében. Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta: az erre irányuló kezdeményezések alaptalanok, mert Szijjártó Péter vagyonnyilatkozatának május 6-ai leadásakor még nem volt a tulajdonában a kérdéses ház.
Az adótörvény-javaslat, és benne az internetszolgáltatásra vonatkozó indítvány visszavonását követeli az MSZP. Közben Ujhelyi István, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz fordult azzal, hogy a tervezett internet-adó megfelel-e az információhoz való szabad hozzáférés uniós alapelvének. Az internetadó tervének visszavonását sürgetik szakmai szervezetek is. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közben azt mondta: a szolgáltatókat megkezdett gigabájtonként 150 forinttal terhelő közteher esetében is felső korlát bevezetését javasolja a kormánypárti képviselőcsoport.
Tiltakozik a béren kívüli juttatások adóterhének tervezett emelése ellen a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A kedden benyújtott adótörvény-tervezet a korábbi 14-ről 27 százalékra emeli a munkáltatói juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Ezt korábban a Liga Szakszervezetek is bírálta.
Mintegy 2 milliárd forintos kárt okozott az az áfacsalás, amelyet 3 éve egy amerikai étolaj-importőr jelzett a magyar hatóságoknak – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette: az ügynek 14 gyanúsítottja van, közülük 8-an már vizsgálati fogságban vannak. A 12 hazai székhelyű gazdasági társaságból álló bűnszervezet áfa-befizetés nélkül hozott Magyarországra különböző élelmiszeripari termékeket, cukrot, étolajat és kávét Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából.
Az amerikai beutazási tilalom nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáltatná ki az MSZP. Az LMP a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljes átvilágítását sürgette, hogy feltárják a washingtoni tiltás okait. Egyúttal parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozták, amit a szocialisták mellett a Jobbik és az Együtt-PM is támogat. Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő EP-meghallgatást kezdeményez az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével összefüggésben.
A vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A szervezet azt közölte: több esetben feljelentést tesznek hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanújával. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét, és új megállapodás megkötését javasolja neki a támogatások ügyben, mert kiderült, hogy a pénzek osztását végző Ökotárs és más alapítványok visszaéltek a norvég kormány bizalmával.
A versenyt növeli a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésében a gazdasági bizottság által javasolt módosítás – közölte Rogán Antal, az országgyűlési testület fideszes elnöke. A gazdasági bizottság kedden benyújtott módosító javaslata szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulásával az a földgázipari vállalkozás is létesíthetne szállítóvezetéket, amelynek nincs szállítási rendszerüzemeltetési engedélye. Jávor Benedek, a Zöldek európai parlamenti frakciójának képviselője szerint a földgáztörvény tervezett módosításai Magyarországon kivételezett szereplővé teszik a Gazprom orosz energetikai vállalatot, amelyre így sem a magyar törvények, sem az uniós előírások nem vonatkoznak majd.
Több mint ötszázan vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett felvonuláson Budapesten. Korábban Gulyás Gergely, az Országgyűlés elnöke a Műegyetemen azt mondta: az ország tekintélyének védelmének nemzeti minimummá kellene válnia. Kispesten Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke az egyes emberek számára is megvalósuló szabadságról szólt ünnepi beszédében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig Óbudán úgy fogalmazott, hogy az 1956-os forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává vált. Tóbiás József, az MSZP elnöke Kaposváron azt mondta, hogy ma is küzdeni kell a szabadságért. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a szabadságszeretetet és a bátorságot nevezte 1956 üzenetének Nagymaroson.
Semjén Zsolt: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye a jogfosztásunk és diszkriminációnk egyik legfájóbb sebe.
A román felsőoktatási miniszter szerint minden rendben van a kisebbségek anyanyelvű oktatásával. Semjén Zsolt viszont arról beszélt Erdélyben, hogy a MOGYE ügye a magyarság diszkriminációjának és jogfosztásának egyik legfájóbb sebe.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (középen) a IV. Székelyföldi Vadásztalálkozón (Fotó: MTI/Haáz Sándor)
Visszautasította Semjén Zsolt bírálatait Mihnea Costoiu román felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint Bukarest kiemelt jelentőséget tulajdonít az anyanyelvű oktatásnak, ezért minden szinten és szakon támogatja, illetve finanszírozza a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást. A magyar miniszterelnök-helyettes pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kollégiumának pénteki avatóján megjegyezte: szégyen, hogy a – magyarországi költségvetési támogatásból működő – tanintézmény finanszírozásához a román állam egy fillérrel sem járul hozzá. A bukaresti parlament 2012-ben fogadta el az intézményi akkreditációról szóló törvényt, ekkor jogilag lehetővé vált a magánegyetemként működő Sapientia román állami támogatása, ennek elmaradásánál azonban a hatóságok többször arra hivatkoztak, hogy a többi romániai magánegyetem sem részesül állami támogatásban.
„Romániában a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok és hallgatók az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulhatnak. Olyan romániai egyetemeken, mint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem államilag finanszírozott magyar tannyelvű felsőoktatás működik” – fejtette ki Costoiu az Agerpress hírügynökségnek. A román oktatási törvény ugyanakkor – a közösség negyedszázados követelésének dacára – nem teszi lehetővé önálló magyar állami egyetem megszervezését. A 2011-es tanügyi törvény elvben biztosít bizonyos autonómiát a magyar tagozatoknak, de a MOGYE esetében ezt a román többségű egyetemi szenátus elszabotálta. A romániai magyar fiatalok nem képviseltetik magukat a felsőoktatásban számarányuknak megfelelően, s csak harmaduk tanul az anyanyelvén.
„Marosvásárhelyen a MOGYE a magyarság diszkriminációjának és jogfosztásának egyik legfájóbb sebe. Nem valamilyen plusztámogatást, kegyet vagy privilégiumot kérünk, csak azt, ami emberi jogi alapon és egyébként hatályos törvény alapján megillet minket. A magyarság számára az önálló döntési jogkörrel rendelkező magyar kar az egyetlen elfogadható megoldás” – fogalmazott Semjén péntek este a MOGYE magyar tagozatának tanévnyitóján. „Az erdélyi értelmiség sorsa az orvostanhallgatókon is múlik, így helytállásukkal az erdélyi magyarság megmaradását is szolgálják” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a MOGYE körüli harc a megmaradásért folytatott küzdelmet jelképezi.
Semjén Zsolt szombaton részt vett a IV. Székelyföldi Vadásztalálkozón a Kovászna megyei Árkoson, tegnap pedig felavatta Keresztes Sándor egykori kereszténydemokrata politikus, volt vatikáni nagykövet emléktábláját a Kolozs megyei Magyarókerekén.
Szávay: Nem a családokon kell spórolni A Jobbik alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormány a túlzottdeficit-eljárás újraindításától tartva 110 milliárd forintot zárolt az idén is a kiadásokból, ami érinti azon határon túli magyar családokat is, amelyek magyar iskolába járatják gyermeküket. Szávay István elmondta, az oktatási támogatás összege 22 400 forintról 17 200-ra csökkent, s míg két éve visszapótolták a hiányzó 720 millió forintot, tavaly és az idén ez már nem történt meg. Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen a hiányzó összeg folyósításáról. Szávay szerint nem az érintett családokon kellene spórolni, hanem például a Nemzetstratégiai Kutatóintézeten vagy a Bethlen Gábor Alap működésén. Jelezte, hogy a következő költségvetési vitában is kérik majd a támogatások növelését.
A korábban jelzettől eltérően a héten nem várható döntés az Európai Labdarúgó Szövetségben (UEFA) az október 11-én lejátszott román-magyar Európa-bajnoki selejtezőn történ rendbontások ügyében.
A fegyelmi bizottság eredetileg csütörtökre tűzte ki a tárgyalás időpontját, döntését pedig ezen a héten hozta volna nyilvánosságra.
A magyar szövetség (MLSZ) szóvivője, Sipos Jenő az MTI érdeklődésére pénteken azt mondta, hogy a héten nem várható ítélet.
Az UEFA honlapja szerint az 1-1-es döntetlennel zárult összecsapással kapcsolatban a románokat nézőtéri rendbontás, tűzijáték és petárda használata, illetve dobálása, valamint lézerfény használata miatt vonhatják felelősségre, és a testület a játékosok helytelen viselkedésével is foglalkozik, mivel öt sárga lapot gyűjtöttek be.
A magyar felet a vendégdrukkerek nézőtéri rendbontása, tűzijátékozás és a magyar futballisták túl sok – hét – sárga lapja mellett a szurkolók rasszista megnyilvánulásaiért büntethetik.
Ön október 2-án az Európai Politikai Elemző Központ washingtoni konferenciáján Magyarország elleni kirohanásokkal teli beszédet mondott.
Már látom és hallom itteni feltétel nélküli támaszainak – a bal- és neoliberálisoknak – élesen tiltakozó sikolyait: „Nuland államtitkár nem Magyarországot, hanem Orbánt támadta”. Állításom helyessége bizonyítására azonban álljon itt az ön Népszabadságának az eseményről október 3-án kinyomtatott beszámolója első mondatának bevezető szavai: „Jó sok pofont kaptak a magyarok…”
Ön arról beszélt, hogy Közép-Európa népei a berlini fal leomlásának idején, egy negyed százada harcolták ki a szabad választások jogát, a sajtó szabadságát, a civil szféra létjogosultságát, „röviden, visszaállították a liberális demokráciát”. Ám, mondta utána, az ekkor kiharcolt értékeket ismét veszély fenyegeti – kívülről és belülről egyaránt.
A külső veszélyek között Oroszországot és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet nevezte meg. Ezzel egy füst alatt a magyar miniszterelnökre utalva azt mondta, hogy míg ő éjjel a NATO 5. cikkelyével takarózik, nappal az „illiberális demokráciát nyomatja”, és közben felkorbácsolja a nacionalizmust, korlátozza a szabad sajtót, démonizálja a civil szervezeteket… és piszkos üzleteket köt azért, hogy növelje országa függőségét egyetlen energiaforrástól annak ellenére, hogy kinyilvánított diverzifikációs politikájuk ennek az ellenkezője.
Ön mindezt többes számot használva mondta („vezetők”), de mindenki tudta, kiről beszél. Hangsúlyozta, hogy Orbán e közben élvezi a NATO és az EU-tagság előnyeit, elfelejtve azon értékeket, amelyeken ezen intézmények alapulnak. Majd a folyamatokat a terjedő rákbetegséghez hasonlította: „a demokratikus visszacsúszás és a korrupció ikerrákja fenyegeti azt az álmot, amelyért annyian dolgoztak 1989 óta”.
Neokon vagy lobbista?
Ezekre kívánok reagálni azzal kezdve, hogy bemutatom önt az olvasók előtt. Ön volt az, aki 2013. december 13-án a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban ezt mondta: „Több mint 5 milliárd dollárt fektettünk be abba, hogy elérjük ezt és más célokat”. Az „ezt” a törvényesen és demokratikusan megválasztott ukrán kormány elleni, gyújtogatásokkal, épületfoglalásokkal és gyilkosságokkal kísért puccs („forradalom”) volt. Amit a helyszínen a nyugati világ számos nagyágyúja drukkolt végig, beleértve messze nem utolsósorban önt, aki egy nyilvánosságra került beszélgetésén elmondta, kit szeretne és kit nem szeretne a puccsista ukrán kormány élén látni. Kívánsága egyébként teljesült.
Egy másik, 2014. február 6-án Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövettel folytatott beszélgetésében pedig az angol nyelvben használt legdurvább szóval küldte el az EU-t („Fuck the EU”) a pokolba, amiért Washington brüsszeli szolgálója nem az önök által elvárt sietséggel támadta Moszkvát. Azt a Moszkvát, amely megrökönyödve figyelte a Washingtonból szervezett államcsíny végrehajtását.
Önt neokonzervatívnak („becézve” neokonnak) nevezik elsősorban azért, mert férjéhez, a neves neokon Robert Kagan történészhez, a liberális amerikai Brookings Intézet kutatójához hasonlóan minden külpolitikai problémát szankciókkal és bombázásokkal kíván megoldani. Másodsorban pedig – és ebben különbözik egy neokonzervatív egy egyszerű hadiipari lobbistától – azon igyekeznek, hogy egy idegen állam, Izrael érdekeit a saját kormányuk érdekei fölé helyezzék.
Ön azt állítja, hogy ma Magyarországon veszély fenyegeti többek között a szabad választásokat, a sajtószabadságot és egyéb „vívmányokat”. Tudja, hogy ezt mióta halljuk? Az 1990 tavaszán tartott szabad választások óta, akkor, amikor nem az önök emberei, nevezetesen a liberálisok vagy legalábbis a volt kommunisták nyerik a választásokat.
Bizonyítékot óhajt? Íme: „Göncz Árpád államfő aggódik, az ellenzéki pártok indignáltak, még az amerikai külügyminisztérium is vészharangot kongat: négy esztendővel a kommunizmus vége után Magyarországon a szólásszabadság veszélyben van. Az államfő négy, általa informális beszélgetésre meghívott külföldi újságíró előtt azt mondja, hogy a helyzet »különösen súlyos, mert tavasszal lesznek a politikai választások – az időpontot, amely tőle függ, nem akarja felfedni –, és az elektronikus tájékoztatási eszközök –rádió és televízó –, valamint az MTI a kormány kezében vannak«.” Mindez 1993. november 23-án jelent meg az olasz La Stampa nevű napilapban ezzel a vastagbetűvel szedett ordító címmel a lap első oldalán: „Újra cenzúráznak – Európa, segíts! – elnyomott lapok és ellenséges televízió: Az információ rab, mint a kommunista időkben”. Majd az újság véleménye a Göncz Árpád-féle idézet után: „Nehéz a demokrácia Keleten”.
Békeharc
Az egykori, a nyugati lapok által a mennyekbe menesztett, az önök budapesti képviseletén imádott, de a magyar választók akarata révén a történelem pöcegödrébe lökött SZDSZ és holdudvara persze rátette a szokásos szívlapátokkal a tőle 1990 óta megszokott mocskot, élén az antiszemitizmus ócska vádjával. Vámos Miklós író az ön hazájában megjelenő Nation című amerikai hetilap 1993. december 13-i számában ezt is leírta: „Most már, hála Csurka satrapának, minden olyan programot és műsort megszüntettek, amely nem 100 százalékban lojális a kormányhoz: a szólásszabadság a magyar éteren nem létezik… Sokan félnek, hogy a jobboldali médiacsínyt jobboldali államcsíny követi. Ebben az esetben nem lesznek Magyarországon egy jó ideig választások, és a Nation olvasói lesznek talán az egyetlenek, akikhez cenzúra nélkül szólhatok. Kérem, amerikai olvasók, figyeljétek Magyarországot! Most figyeljetek bennünket, amikor a veszély a küszöbön áll, de a legrosszabb még nem következett be. Ha elveszítjük a szólásszabadság jogát, az az Egyesült Államok számára is veszteség lesz. A hidegháborút nem volt könnyű megnyerni és hosszú ideig is tartott, de a ’békét’ megnyerni a jelek szerint még nehezebb lesz.”
Vagyis ön beszédében hazudott, hiszen az önök SZDSZ-ből kinőtt Göncz Árpádja és értelmiségije egyértelműen már 1993-ban ugyanazt a látleletet adta, mint amit ön most, október 2-án, azaz akkor már ugyanezért sikongattak. (Miközben a szegény Fidesz–KDNP-kormány azt akarja a nyilvánossággal és saját magával is elhitetni, hogy a rezsicsökkentés és a bankok szorongatása miatt jár rá a rúd, holott itt a magyar jobboldal elleni állandósult zsigeri gyűlöletről van szó.)
Visszatérve még az ön „Fuck the EU!” tőmondatára. Noha más oldalról, de én azzal teljes mértékben egyetértek. Cameron brit miniszterelnökkel is, aki a napokban azt mondta: Nagy-Britannia ezerszer többet ér az EU-nál. Magyarország legalább annyiszor ér többet az önök rabszolga alakulatánál.
Jellemző egyébként, hogy miután az EU-ra vonatkozó durva mondatát még az egykori agitpropos KISZ-titkár (ezt a tényt leírni az ön által szabadnak ítélt német sajtóban szintén tilos), Merkel asszony is elítélte, az EU-ban erre – mint a Magyar Nemzetnek akkor erről beszámoltam – az akkreditált több, mint 1200 újságíró közül egyetlen egy sem mert rákérdezni. Amikor megkérdeztem Elmar Brok urat, az Európai Parlament külügyi bizottsága fenntartás nélküli Amerika-barát néppárti elnökét az ön tömör véleményéről, igazi lábtörlőként azt izzadta bele a telefonba, hogy őt „ez a kifejezésmód nem zavarja”.
Okafogyott fenyegetés
Engem viszont mérhetetlenül zavar az ön, Magyarország és demokratikusan választott kormánya ellen kinyilvánított végtelen aljassága. Az, hogy e kormányt egy füst alatt meri emlegetni az önök és szaúdi szunnita stratégiai partnerük által is életre hívott és pénzzel táplált szunnita Iszlám Állam valódi veszélyével.
Az szintén nagyon bosszant, hogy ön milyen jogon avatkozik be a magyar energiapolitikába, amely valóban diverzifikációra (az energiaforrások monopóliumának megszüntetésére) törekszik annak ellenére, hogy például a száz százalékosan az orosz földgázra hagyatkozó balti államokban a földgáz messze olcsóbb az annak beszerzése terén nagyon diverzifikált olaszénál.
Befejezésül pedig egy rövid megjegyzés ahhoz, hogy nem tetszett önnek, amiért a magyar miniszterelnök „illiberális államot” – és nem „illiberális demokráciát”, mint ön Orbán Viktor beszédét a hazai balliberálisoktól, illetve nyomukban a velük teljesen egyívású André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivőjétől tévesen átvette – emlegetett egy nemrégiben elhangzott, hatalmasan negatív visszhangot kiváltó beszédében.
Az 1943-ban elhunyt Simone Weil – akit ön sem merne akár egyetlen szóval is bírálni – francia filozófusnő a politikai pártok megszüntetését sürgető könyvében – mely angol fordításban csak tavaly jelent meg – már akkor alapvető kételyét fejezte ki a modern liberális politikai renddel szemben. Azzal érvelve, hogy az emberek apátiája és dühe, valamint a politikai osztály önmagát szolgáló élete a világ minden részén fenyegeti a demokráciát. Amihez tegyük hozzá: a fenyegetés, főként a hidegháború elmúlta, de főként 2001. szeptember 11-e óta már nem az, ugyanis nincs mit fenyegetni. A nyugati világban egyszerűen megszűnt a tényleges demokrácia. És akik ezt ki merik mondani, azok az önök esküdt ellenségeik. Akik közé boldogan sorolom magam is. Úgy, hogy ahová nézek, milliárdok vallják ugyanezt. Számuk pedig növekszik. Mint nálunk is az ön arcátlan, arrogáns, hazug, Magyarország kormányát és a magyar népet Bill Clinton korábbi és Barack Obama jelenlegi elnök napokkal ezelőtti, hasonlóan otromba beszédei után.
De csak folytassa, Nuland. Növelje a világot a harmadik világháború felé taszító kormányát szívből utáló emberek számát.
Lovas István, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója erdelyinaplo.ro
Fiatalok, akik már nem itt élnek, nem itt dolgoznak.
Hazalátogatnak, esznek túrórudit, napérlelte barackot, édes dinnyét. Megnézik a Balatont, sétálnak egyet Budapesten, élvezik a melengető napsütést, majd felszállnak a repülőre és néhány órán belül csak a szülők szívében lüktető fájdalom marad.
Fiatalok, akik már nem értik az országot, nem értenek minket.
Csodálkozva figyelik az egyszemélyi vezető korlátlan hatalmát, az ellenzék helyén tátongó feneketlen űrt.
Nem értik Érpatak őrült messiását, az őt megválásztó és újra megválasztó embereket, az akasztófán lógó bábot, a hóhérnak öltözött másik őrült csuklyás pózolását, a tapsoló embereket.
Nem értik az egyre kopottabb ruhában járó honfitársaik fásult közönyét, türelmetlen egymásra förmedéseit, minden-ellenességét.
Látják a lassan pusztuló országot kívülről. Úgy látják, ahogyan a benne élők soha nem láthatják.
Mert mi megszokjuk. Napról napra, egyre tompább aggyal és egyre érzéketlenebbül vesszük tudomásul, hogy most ez van.
Nem követelünk valós adatokat a statisztikusoktól, ezért elhisszük, hogy rendben van minden.
Rendben van, csak mi látjuk magunk körül a folyamatosan növekvő nyomort, a reményvesztett, jövő nélküli családok keserűségét.
Máshol, a szomszéd utcában, a másik faluban, a következő városban, a távolabbi megyében minden jó.
Csak ott nem, ahol mi élünk.
Ott nagyon nem.
Nem kapjuk fel a fejünket, ha éhezésről, kilakoltatásokról, öngyilkosságról, nincstelenségről hallunk, ha ezt magunk is látjuk.
Bénultan hallgatjuk a rothadó nyugat haláltusájáról szóló propagandát.
Tudomásul vesszük, hogy Oroszország, Kína, India a jövő útja számunkra.
Az évtizedekig sulykolt, halálosan elcsépelt kommunista jelmondatok, penészes lózungok ismét harsognak és mi lehajtjuk a fejünket.
Ismét.
Nézzük, ahogy szélsőséges csoportok randalíroznak az utcáinkon, őrült hatalommániások emelkednek fölénk, tűrjük a társadalom kirablását, jogainkról és vagyonunkról önként, szó nélkül mondunk le.
Számunkra mindez fájdalmasan természetes és megszokott.
Ha mégis tiltakoznánk, ha elmondanánk, hogy mi másként gondoljuk, ha szót emelnénk a gyalázat ellen, tulajdon honfitársaink ugranak a torkunknak.
Pénzért, morzsányi hatalomért, pozícióért, vagy egyszerű ostobaságból.
Kifordult az életünk, kifordultak a szavaink.
A demokrácia érdektelen, a szabadság káros, a gondolkodás veszélyes, a jog felesleges, a vélemény nem nyilvános.
Brazil szappanoperák, valóságsók és hazug híradók világában élünk, lehozzuk a padlásról a rég-feledett zászlókat, transzparenseket és beállunk a menetbe.
Mint egykor, régen.
Kikockázott arcú rendőrök, néhányfős tüntetések, politikai elemzők, gerinctelen sajtómunkások.
Eláruljuk egymást, eláruljuk önmagunkat és eláruljuk a hazánkat.
Eláruljuk fiainkat, lányainkat, unokáinkat.
Tűrjük, hogy hazaárulónak nevezze őket a politika és az a szomszédunk, ismerősünk, aki nemrégiben még Kádárt éltette.
Hazaárulónak azért, mert élhető életet akarnak, családot, jövőt, biztonságot akarnak.
Hazaárulónak, de a haza vált árulóvá.
Visszajönnének, ha lenne hová, ha lenne miért.
Nem gazdagság, csak biztonság. Szabadság.
Vagy ébredés. Felemelt fejek, kihúzott gerincek. Ha lenne hová állni, ha nem maradnának egyedül.
Ha nem maradnánk egyedül. Mindannyian.
Hitler, Gömbös, Mussolini, Ratkó, Rákosi, ordas eszméi, gyilkos gondolati gond és ellenállás nélkül szivárognak a médiából, a politikából, a kopott utcák kövei közül.
Államosítások, jogfosztások, a magántulajdon szentségének eltörlése, a szólás-, vallás-, lelkiismereti- és gondolati szabadság eltiprása nem visz minket az utcára.
Tudjuk, hogy egyedül maradnánk, nem állna mellénk a szomszéd.
Mert neki még van munkája. Mert a párjának van munkája. A gyerekének.
Mert még van mit féltenie.
Még.
A gyerekeink felszállnak a repülőre és nem értik.
Mi pedig nem tudjuk, félmillió, vagy már egymillió a veszteség.
Lassan megértjük, hogy a haza nem ott van, ahol túrórudit árulnak és lehet kapni lángost.
A haza ott van, ahol szabadon elmondhatjuk a gondolatainkat, ahol dönthetünk, miben hiszünk, vagy nem hiszünk.
Haza ott van, ahol lehetőséget találunk az emberi életre, ahol csak rajtunk múlik, hogy dolgozunk-e, ahol élni szabad és élni lehet.
A haza nem kívül van, hanem bennünk.
Ha megyünk, mert itt már semmink sem maradt, nem hagyjuk el a hazánkat.
Visszük magunkkal, magunkban.
Ha képtelenek vagyunk megvédeni, elrejtjük.
Széthordjuk lassan, lelkenként.
A cipőnk talpán visszük a földet, mely az otthonunk lehetne.
Mi magyarok imádjuk a pörköltünket. Akármikor, akármivel szívesen esszük, mártogatjuk, hortobágyi palacsintát készítünk belőle nehogy egy kicsi is kárba vesszen.
Hozzávalók:
1-2 db sertéskörölt
1 db hátsócsülök, vagy 3 darab elsőcsülök
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 db hegyes zöldpaprika
1 db paradicsom
2-3 evőkanál zsír
1 evőkanál pirospaprika
1-2 szárított cseresznye- vagy chilipaprika
majoránna, kömény, só, bors
Elkészítés:
A csülköt kicsontozzuk, bőrével együtt közepes kockákra vágjuk. A körmöt hosszában ketté, majd apróbb darabokra vágjuk.
A zsírt felolvasztjuk egy érclábasban (de normal labs is jo), majd beletesszük a vékony szeletekre vágott hagymát, az aprított fokhagymát, a köményt és pirítjuk. Megszórjuk pirospaprikával, azonnal kevés vizet öntünk rá, majd zsírjára pirítjuk, ettől lesz szép, élénk piros színe a paprikás zsírnak. Beletesszük a húsdarabokat és lassan pirítjuk úgy, hogy minden pirítás után kevés vizet öntünk alá, hogy párolódjon is. Tegyük bele a csülökcsontot is és lefedve minding kevés szafton pároljuk, időnként kevés vizet öntve alá. Sózzuk, fűszerezzük és adjuk hozzá az apróra vágott zöldpaprikát, paradicsot és ne felefjük hozzáadni a majorannát, az erőspaprikát, majd fedő alatt készre főzzük.
Gyakran kevergessük, ha szükséges, mindig öntsünk alá kevés vizet, ügyelve arra, hogy a szaft sűrű és tartalmas legyen.
A BOCSKAI RÁDIÓ 381. honismereti rejtvényjátéka. 2014. október 12.
381. honismereti rejtvényjáték - 2014. október 19.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Bárányné Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Jakab Márta, Thurner Klára
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Múlt hónap szeptember 20-án alkalom nyílt egy interjút készíteni Hollósy Gyurival, a közismert magyar szobrászművésszel, azaz inkább elbeszélgetni vele munkásságáról. Hollósy György neve részemre mindig csak a fiatalkori Ervin marad, hiszen 48 éve ismerjük már egymást. Gyuri ez alkalomból utazott Clevelandbe, hogy részt vegyen a Brecksville-Broadview Heights High School Gallery of Achievement ünnepélyen s az alkalommal átvegye kitüntetését munkásságáért.
A New Jersey államban lakozó Hollósy György a drámaiságot kifejező szobrászati alkotásairól ismert. Több szobra az 1956-os forradalmat mutatja be, de közismertek még az emberi alkatot egyedi módon ábrázoló művei.
Hollósy E. György Németországban született, szülei 1945-ben menekültek el Magyarországról és a család 1955-ben került ki Amerikába. Legismertebb és legkiválóbb alkotásai magyar témával foglalkoznak, több szobra látható Amerika városainak közterein.
Az Amerikai Magyar Szövetség 56-os bizottsága Hollósy Gyuri 1956 szelleme című szobrát választotta ki erre a célra, ami Boston egyik terén kapott méltó helyet.
Először fordult elő, hogy az önkormányzati választások eredménye négy év elteltével szinte megismétlődjön – hangzott el az InfoRádió választási műsorában, amelynek vendége volt Magyar Kornélia a Magyar Progresszív Intézet igazgatója és Török Gábor politikai elemző.
A Fidesz alapvetően megőrizte pozícióit, de néhol a Jobbik a nyakára lépett – összegezte az önkormányzati választások eredményét Magyar Kornélia az InfoRádió választási műsorában.
A Magyar Progresszív Intézet igazgatója rámutatott, hogy meglepő eredmények születtek több településen, például Ózdon, ahol jobbikos győzelem született.
“A Jobbikról mára elmondható, hogy országos párt – tehát már nem csak Észak-Kelet-Magyarországon erős” – hangsúlyozta Magyar Kornélia.
Ami pedig a baloldali erőiszonyok alakulását illeti: itt is apró elmozdulások történtek – tette hozzá.
“Összességében kijelenthető az, hogy az összefogósdi – még ha koordinált indulás formájában valósul is meg – összválasztói szinten továbbra sem egy vonzó termék. Még most is érvényes az, amit az európai parlamenti választás után megállapítottunk, hogy az autonóm politizálást jobban díjazzák a választók, még akkor is, ha ez adott esetben rövid távon pozícióvesztéssel jár” – értékelte a Magyar Progresszív Intézet igazgatója.
Török Gábor politikai elemző rámutatott: nem volt még olyan önkormányzati választás Magyarországon, amely ennyire hasonlított volna a négy évvel azelőttihez eredményeiben. A Fidesz kétségtelenül néhány helyen veszített pozíciókat. Voltak a korábbiaknál szorosabb eredmények, ugyanakkor az összkép ugyanolyan egyértelmű, mint 2010-ben.
“Azért ez négy év részben parlamenti, részben önkormányzati kormányzás után elég komoly eredmény a Fidesz részéről” – értékelte.
Az adatokat elemezve kiemelte, hogy 23 megyei jogú városból 20-at, a 23 fővárosi kerület közül 17-et megnyert a Fidesz, jelentős többsége van a fővárosi közgyűlésben, övé a főpolgármesteri pozíció és a 19 megyei közgyűlési választásból mindet megnyerte, 18-at abszolút többséggel.
“Ha ezt távolról szemléljük, akkor teljesen egyértelmű, hogy ez a Fidesz elsöprő sikere” – hangsúlyozta Török Gábor.
A részletekben azért akadnak még szerinte érdekességek. A politikai elemző egyrészt érdekesnek nevezte azt, hogy a baloldali dominanciaharcon belüli szereplőket figyelve a szocialista párt lényegesen jobban szerepelt ott, ahol listás választások voltak, mint a DK és különösen, mint az Együtt. A szocialista párt több mint dupla annyi szavazatot szerzett a megyei közgyűlési választásokon, mint a DK.
“Ami pedig még fontosabb, hogy a Jobbik a megyei közgyűlések szinte mindegyikében rávert a többi politikai erőre, tehát a Jobbik lett a második párt” – mutatott rá Török Gábor. Jelezte, hogy a korábbi három polgármesteri helyét megháromszorozta a Jobbik, olyan helyeken is labdába tudott rúgni, ahol korábban nem. Ha nem is közvetlenül, de általa támogatott polgármestere lett egy megyei jogú városnak, Békéscsabának és több fontos pozíciót – Tapolca, Ózd – is megszerzett.
“Ugyanakkor a Jobbik második helye nem jelenti azt, hogy a párt a Fidesz szintjére lépett volna: a Jobbik nagyon messze van ma is Fidesztől, a megyei közgyűlési választási eredményeket nézve a Fidesz több mint kétszer annyi szavazatot szerzett a Jobbiknál” – hangsúlyozta a politikai elemző.
“2009 óta tehát ez a hatodik választás, amelyet a Fidesz elsöprő többséggel nyert meg. Az alapvető kérdés innentől kezdve az, hogy lesz-e majd hetedik ilyen választás is, vagy most lezárult a 2009 és 2014 közötti korszak. Ez a következő három évben dől el” – mondta Török Gábor.
Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérés szerint, amelyet szerdán ismertettek a kutatás vezetői Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH).
A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli, közöttük a diplomások aránya.
Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság.
A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával).
A kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.
A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, “A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában” című projekt, a SEEMIG keretében végezték. A felmérésben részt vett többek között a szerb statisztikai hivatal, a bécsi egyetem, a KSH népességtudományi kutatóintézete és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: helyenként szürreális becslések jelentek meg a magyar sajtóban magyarországi elvándorlás mértékéről. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a migráció mértékéről, mert számos körülmény nehezíti a pontos mérést.
A SEEMIG keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet “Életünk fordulópontja” vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó – európai uniós és EFTA-országok – tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) gyűjt és rendszerez. Az 1989 utáni magyar kivándorlást e három adatforrás együttes használatával lehetett feltérképezni.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal adományozták a díjat, amelyet olyanok kaphatnak meg, akik a legtöbbet tették a magyar nyelv ápolásáért az elmúlt évben határon innen és túl – nyilatkozta a díjátadó ünnepségen Kiss Róbert Richard, a Magyar Nyelvőr Alapítvány társadalmi tanácsadó testületének az elnöke.
