A magyar biztosjelölt, Navracsics Tibor mégis az oktatási, kulturális és ifjúsági tárcát kaphatja az Európai Bizottságban annak ellenére, hogy az EP-meghallgatásokon alkalmatlannak találták erre a területre.

Navracsics Tibor valószínűleg mégis megmaradhat az oktatási, kulturális és ifjúsági területnél az Európai Bizottságban – írja a 444. A lap emlékeztet rá, hogy jövő szerdán szavaz az Európai Parlament az új Európai Bizottságról, az EP viszont együtt szavaz a teljes bizottságról, vagyis egyenként nem tudnak végül megbuktatni egy biztost sem.

A lap cikkében kitér arra, hogy az EP-ben a két nagy frakció, az Európai Néppárt és a szocialisták hallgatólagosan megállapodtak abban, hogy egyikük (most a szocialisták) adja az EP elnökét, másikuk (a néppárt) pedig az EB-ét, egymás biztosjelöltjeit pedig nem buktatják meg.

A biztosi meghallgatásokon az EP-képviselők csak a szlovén liberális Alenka Bratusekről állapították meg, hogy alkalmatlan, így az ő helyére új jelöltet kellett állítani, a néppárti Fidesztől érkező Navracsics Tibort viszont alkalmasnak találták, csak a területét akarták kicserélni.

A 444 szerint Jean-Claude Juncker EB-elnök az új szlovén biztosjelöltnek egy kevésbé jelentős posztot fog adni, a közlekedésit, amelyet eredetileg a szlovák Maros Sefcovic kapott. Ő venné át az elbukott szlovén Bratusek helyét EB-alelnökként, így viszont nem maradna üres terület Navracsicsnak, aki továbbra is megmaradna az oktatási, kulturális és ifjúsági posztnál.

Navracsics portfóliójából ellenben elvennék az “állampolgársági” területet, ami egyébként a portfóliója leggyengébb része volt, és eredetileg nem is az oktatási biztos alá tartozott.

Reklám

A szavazás megkezdése előtt valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárják le a szavazatszámláló bizottságok a vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi voksoláson, a 13 540 szavazókörben.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazni érkező első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.
A bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat, a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.
A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – annak szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.
Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, a korábbi voksolásokkal ellentétben nem kell ellenőrző lapot elhelyezni bennük. Mozgóurnás szavazás során azonban az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd a mozgóurnába dobják.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 3177 település 10 351 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult 8 millió 170 ezer választópolgár. A nemzetiségi választáson a 241 ezer névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgár 3189 szavazókörben adhatja le szavazatát.
Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, kivéve a sajtót és a nemzetközi megfigyelőket.

MTI

Reklám

A feladat nem a külvilág érdekeinek képviselete a magyarok között, hanem a magyarok érdekeinek képviselete a külvilágban – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke a politikai elit felelősségével kapcsolatban a Parlamentben tartott történészkonferencián. A Megszállástól – megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944 -1949 című rendezvény bevezető előadásában a házelnök felvetette: vajon miért vesztette szem elől a magyar állam történelme során többször – például az ország három részre szakadása, a dualizmus, vagy a XX. században 1919-1920, illetve 1944 idején is – legfontosabb feladatát, az ország és a nemzet védelmét. 

A politikus felidézte: 1944 tavaszán a német hadsereg és vele a barbarizmus vette át az uralmat az országban, 1945-től pedig egy másik barbár hadsereg és hatalom hosszú-hosszú évtizedekre meghatározta nem csak a nemzet sorsát, de még azt is, hogy mit kell arról írni, gondolni. Az elfogultságok és kényszerek a mai napig hatnak.

“Lássuk magunkat világosan, egyértelműen” – szögezte le a volt miniszterelnök, aki a jövőre nézve úgy vélekedett: jól kormányzott, szilárd, többé-kevésbé egy véleményen lévő közgondolkodás lehet képes elviselni azt, ami a következő évtizedekben várható. A kormány által tavaly ősszel létrehozott és ez év elejétől működő Veritas intézet hétfői egész napos konferenciáján elhangzó előadások a II. világháború utolsó szakaszában bekövetkezett német, majd az azt követő szovjet megszállás történeti egységben szemlélt témáját járják körül.

Az előadásokon szó lesz többek között a korszak nagyhatalmainak politikájáról, az 1944-es megszállást végrehajtó német csapatok és a Magyar Királyi Honvédség ellenállásának esélyeiről, a német megszállás magyarországi zsidóságra gyakorolt hatásáról, a magyarországi zsidóság vagyonvesztéséről 1944-1947 között, a Szálasi-féle nyilas-hungarista hatalomátvételről, a világháborút követő új hatalom kiépítéséről, a politikai rendőrségről, valamint a szexuális erőszak és a megszálló seregek témaköréről.

A Veritast alapító kormány szerint az intézet feladata: “A nemzeti összetartozás erősítése, a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű és a nemzettudatot erősítő jellegű feldolgozása, a közösségi emlékezet és a reálisan megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása.”

Forrás: www.hirado.hu

Reklám