Az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága szerint Navracsics Tibor alkalmas EU-biztosnak, de a testület nem támogatja, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg a magyar jelölt – közölték a szakbizottság hétfői brüsszeli ülése után.

Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak. A második szavazás arról szólt, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő azt mondta az ülés után újságíróknak, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e vagy teljesen már tárcát kínálnak a magyar biztosjelöltnek.
Szerinte Navracsics Tibornak “nem a szakmai teljesítményét értékelték” a szavazáskor. “Nagyon sok kritika politikai jellegű volt az Obán-kormánnyal és Magyarországgal szemben, és nem a biztos felkészültségével volt kapcsolatos” – tette hozzá a kárpátaljai EP-képviselő, a kulturális és oktatási bizottság tagja.
Akik nemmel szavaztak – tette hozzá -, azok többnyire azt kritizálták, hogy nem hiteles számukra az európai elkötelezettsége, nem olyan a politikai háttere, amilyet ők el tudnak fogadni egy biztossal szemben.
Molnár Csaba úgy kommentálta az EP-szakbizottsági döntést, hogy “Navracsics Tibor, ahhoz, hogy meg tudja szerezni a hőn áhított európai bizottsági pozícióját, háromszor tagadta meg most az írásbeli kérdések ügyében mesterét, Orbán Viktort”. A DK-s politikus szerint a magyar jelölt megtagadta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját és médiareformját, valamint az általa is irányított bírósági reformot. “Csökkenti a hitelességét ennek a megtagadásnak az, hogy amikor pozícióban volt magyar miniszterként, akkor ezt nem tette meg” – jegyezte meg.
Elmondása szerint a szakbizottsági ülésen csak a jobbközép néppárti frakció állt ki teljes mellszélességgel Navracsics mellett.
Molnár Csaba szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, vagy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. A DK-s EP-képviselő az első változatot valószínűtlennek tartja, arra tekintettel, hogy sok biztosjelöltet már meghallgattak, és ebben a szakaszban már nehéz lenne “csereberélni” a tárcák között. Ezért úgy véli, hogy Juncker a tárcához eredetileg tartozó négy terület közül egyet, kettőt vagy hármat el fog venni.
Közleményében a Fidesz-KDNP EP-delegációja azt emelte ki, hogy “Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt”, felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni.
“A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés” – írták közleményükben a magyar néppárti EP-képviselők, akik az elmúlt hetek “pártpolitikai alapú és ideológiai jellegű támadásait is figyelembe véve különösen nagy sikernek” tartják, hogy Navracsics Tibort a szakbizottság meggyőző többséggel támogatta az EU-biztosi alkalmasságát illetően.
Az MTI brüsszeli tudósítója jól tájékozott uniós forrásból úgy értesült: a biztosjelölti kiválasztási folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő alelnökének. Ebben az esetben a magyar biztos a kultúra, az oktatás és az ifjúságpolitika területéért lehetne felelős. Az AFP francia hírügynökség szintén úgy értesült uniós forrásokból, hogy az uniós polgárság felelősségi területét más biztosnak adná Jean-Claude Juncker. Mindez napokon belül tisztázódhat.
A jog szerint az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza, a plenáris ülés egyetlen egyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost.
Ennek veszélye egyetlen egyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor az Olaszország által jelölt, és José Manuel Barroso által igazságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hivatala gyakorlása közben. Korábban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meghallgatásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Manuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Buttiglione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.

MTI

Reklám

Tisztelt Ügyvivő Úr!

Elöljáróban kijelentjük, hogy a CÖF-CÖKA közössége hiszi és vallja, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetsége szent és sérthetetlen. Államközi kapcsolataink nem függhetnek az országainkban éppen hatalmat gyakorló pártok vagy az ellenzékiek szimpátiájától.

Megtisztelő volt számunkra, hogy nagykövetségükön adhattuk át Obama elnök úrnak szóló nyílt levelünket. A jövőre nézve biztató volt, hogy Ön barátsággal és nyíltsággal fogadta küldöttségünket.

Obama elnök úr napokban tett nyilatkozata szerint nagyra becsüli a civil közösségeket, azok erősítésére törekszik. Értékelve mondatait, úgy érezzük, hogy Magyarország egyik legjelentősebb polgári közösségének levelére rövidesen válaszolni fog.
A válasz azért is fontos számunkra, mert az – legyen negatív, vagy pozitív – a tanulságok levonása után iránymutató lehet népes közösségünk számára.

Ügyvivő úrral történt megbeszélésünk során éreztük, hogy megértette mondanivalónkat és figyelemmel volt véleményünkre. Tárgyalásunk során közösen hangsúlyoztuk az egyéni emberi jogok fontosságát és hitet tettünk a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás mellett. Pillanatig sem éreztük, hogy egy nagyhatalom szentélyében folytatott megbeszélés során térdre kellene borulnunk, sőt, biztatást kaptunk a nyílt, egyenes beszédre.

Mi ezt megszívleljük és komolyan vesszük!

Előbbiekből kiindulva meglepő volt, hogy ügyvivő úr az ATV riporterének nyomására általánosságban kijelentette, hogy a magyar kormány a civil közösségek ellen látható módon támadást indított. Ugyanakkor megnyugvással vettük tudomásul, hogy Ön elhárította a riporter pártérdekű provokációját, ami azt célozta, hogy Ön mondja ki, hogy Magyarországgal szemben az Egyesült Államok szankciókat fog alkalmazni.

Magyarországon 70-80 ezer civil szervezet működik, tudomásunk szerint a KEHI a Norvég Alap pénzosztó tevékenységét vizsgálva 13 szervezetnél végez ellenőrzést. Önnek tudnia kell, hogy a KEHI hivatott a Nemzeti Együttműködési Alap kiírt pályázatainak nyerteseit és veszteseit egyaránt vizsgálni. A NEA közel 13 ezer pályázatot fogad be, és az éves 3 milliárd forintos keretből kb. 5 ezer pályázatot nyilvánít nyertesnek.

Összehasonlításképpen az ÖKOTÁRS Alapítvány évi másfél milliárdos keretéből megközelítőleg 150 szervezetet nyilvánított nyertesnek, miközben a pályázati keret több mint 1/3-át 13 szervezet nyerte el. Ezt a gyakorlatot a jövőben valószínűleg érdemes megváltoztatni.

A Norvég Civil Alap kezelői magukra nézve is kötelezőnek elfogadhatnák a magyarországi civil törvény előírásait, amely többek között a közpénzek elosztását részletességgel szabályozza.
Nyugati országok mintájára nálunk sem tiltott, hogy a különböző pártok alapítványai és az önkormányzatok támogathatják azokat a civil közösségeket, amelyek velük azonos vagy hasonló értékrendet képviselnek, és a közjót szolgálják. Az ilyen juttatások is szigorú pénzügyi- és adószabályokhoz vannak kötve. Minden magyar civil egyesület és alapítvány érdeke, hogy az állampolgárok átláthassák a közpénzek felhasználását. A CÖF-CÖKA is önmagára nézve is kötelezőnek fogad el minden törvényes vizsgálatot, miközben érdeke, hogy a vizsgált szervezetek megőrizzék tisztaságukat.

A jogállamiság és a demokrácia érvényre juttatását célozza a civil kontrol, amely az USA-ban is hatékonyan működik. A civilek jelzésére a regnáló államhatalom is választ kell, hogy adjon.
A demokráciában működő jogi eljárások hasznos és kiváló példáját láthattuk, amikor az Egyesült Államokban fény derült a Watergate ügyre, vagy éppen Clinton elnök fehérházi liezonjára.

Tisztelt Ügyvivő Úr!

A baráti országok között elhangzó viták, pro és kontra érvek, ahogy Ön is mondta, csak kölcsönösségre épülhetnek. Az egyenes beszéd szorosabbá fűzi az együttműködést. Kormányaink közötti nyílt állásfoglalások csak akkor nem minősülnek prejudikációnak, ha azok vizsgálatokkal alátámasztottak.

A CÖF-CÖKA reményei szerint állampolgáraink biztosak lehetnek abban, hogy országaink vezetői a vitás kérdéseket a jövőben közös állásponttal lezárják.

Budapest, 2014. szeptember 29.

CÖF-CÖKA Vezetősége

Forrás: civilosszefogas.hu

Reklám

A magyar labdarúgó-válogatott Dárdai Pál új szövetségi kapitány bemutatkozó mérkőzésén 1-1-es döntetlent ért el a nagy rivális románok otthonában az Európa-bajnoki selejtezősorozat szombati játéknapján.

Az első félidőben nagy mezőnyfölényben futballozó hazaiak a 44. percben Raul Rusescu révén szereztek vezetést, a fordulást követően a 82. percben azonban Dzsudzsák Balázs szabadrúgásból egyenlített.

A magyar csapat ugyan továbbra is, immár 33 éve nem tudja legyőzni riválisát, azonban 1981 után nem kapott ki idegenben, ráadásul Dzsudzsák révén 1972 után szerzett újra gólt vendégként.

A magyar válogatott így két mérkőzés után egy ponttal áll csoportjában, kedden a Feröer-szigetek vendégeként folytatja szereplését a sorozatban.

MTI

Reklám

A magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás ügyében egy nemzetközi választott bíróság, a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel csütörtökön.

„A mai ítéletben ez a nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Megállapította, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen járt el ebben az ügyben, nem szegett meg semmilyen beruházásvédelmi egyezményt és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését” – mondta a tárcavezető az MTI tudósítójának Prágában, ahol egy nemzetközi tanácskozáson vett részt.

Bártfai Beatrix, a perben a magyar államot képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta: a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinókoncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. A választott bíróság döntése végleges, az ellen fellebbezni nem lehet – tette hozzá a jogi képviselő.

Semmiféle politikai megfontolás nem volt

A miniszter szerint a bíróság egy nagyon jó döntést hozott. „Elismerte azt, hogy Magyarország jogszerűen járt el ebben az ügyben, másrészt pedig az ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött. Egyszerűen a kormány nem tartotta célszerűnek ezt a beruházást részben ebben az övezetben, részben pedig a kaszinóiparban megvalósítani. Semmiféle politikai megfontolás az ügyben nem volt” – szögezte le Varga Mihály.

„A magyar állam meg tudta védeni a magyar adófizetők érdekeit, a magyar polgárok érdekeit, és egy rossz beruházást nem kellett az országra kényszeríteni” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Bártfai Beatrix azt is elmondta, hogy a pert a Lauder befektetői csoportba tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította. A cég arra hivatkozással perelte a magyar államot, hogy az megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy szerintük közhatalmi eszközökkel meghiúsította a Lauder csoport kaszinóberuházását Magyarországon. A befektetők emiatt több mint 100 milliárd forint összegű kártérítést követeltek a magyar államtól.

A magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el

A washingtoni választott bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el, és semmilyen közhatalmi eszközt nem vett igénybe, hogy ezt a beruházást meghiúsítsa. A bíróság teljes egészében elutasította a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy – megfogalmazásuk szerint – „politikailag nem támogatta a Fidesz-kormány” a beruházást. A bíróság szerint egy államnak nem kötelezettsége politikailag támogatni egy ilyen beruházást, viszont mindkét fél köteles betartani a megkötött polgárjogi szerződést, és köteles jóhiszeműen eljárni – ismertette az ügyvéd.

Hangsúlyozta, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy a magyar állam a koncessziós szerződésnél jogszerűen járt el, ellenben a másik fél súlyos szerződésszegést követett el azzal, hogy jogsértő módon akart igényt érvényesíteni a sukorói telkekre, amelyeken meg akarta valósítani a beruházást. A washingtoni bíróság kimondta – hasonlóan a Kúria korábbi ítéletéhez –, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis.

Megszegte a szerződést a befektetőcsoport

Az ítélet arra is kitér, hogy a befektetőcsoportnak a koncessziós szerződés alapján lehetősége lett volna Magyarországon 132 másik településen keresni megfelelő helyszínt a kaszinó-beruházásának, azonban ezt elmulasztották, és ezzel megszegték a szerződést. Ennek alapján teljesen jogszerűen mondta fel a magyar állam a kaszinó koncessziós szerződést, és ezért minden módon megalapozatlan a másik oldal követelése – állapította meg a bíróság.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Sukoró-ügyben Magyarországon még folyik egy peres eljárás a koncessziós szerződés felmondása miatt, abban viszont a magyar fél követel jelentős összegű kötbért a szerződésszegés miatt.

Bártfai Beatrix hozzáfűzte: a washingtoni ítélet, amely kimondta, hogy a magyar állam részéről jogszerű volt a koncessziós szerződés felmondása, nem köti ugyan a magyar bíróságokat, de véleménye szerint jelzésértékű.

Washingtonban a magyar állam képviseletét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda és a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda látta el.

Forrás: mno.hu

Reklám

Szeptember 30-án, Benedek Elek, “a nagy mesemondó” születésnapján ünneplik Magyarországon a magyar népmese napját, amelyen már tíz éve felolvasásokat, mesemondó versenyeket, kötetbemutatókat, előadásokat szerveznek országszerte és a határon túl egyaránt a műfaj népszerűsítésére.

Idén több mint 100 helyszínen, könyvtárakban és oktatási-, művelődési intézményekben rendeznek programokat a népmese napján, valamint az azt megelőző hetekben.

Budapesten a Csili Művelődési Központban kedd délelőtt folyamán játékos népmese-feldolgozásokat rendeznek óvodai, iskolai csoportoknak, délután pedig lesz mesetorony-építés mesekönyvekből, mesefal-készítés meseillusztrációkból, a napot pedig közös mesemondással zárják.

A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum a jeles napot megelőzően egy héten át tartó programsorozattal ünnepelte a népmeséket, így a gyerekek többek közt mesepedagógiai foglalkozásokon, felolvasásokon vehettek részt, kedden pedig a Katáng együttes Az Üveghegyen túl című darabbal kedveskednek a helyszínre érkezőknek.

Zalaegerszegen a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban szeptember 29. és október 3. között szintén egyhetes programsorozatot rendeznek, amelyen iskolai csoportok mesefelolvasáson, mesemondáson és fejtörő feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a népmesék világával. Kedden a könyvtár vendége lesz a Griff Bábszínház, amelynek társulata a Sárkányölő Krisztián című darabját mutatja be alsó tagozatosok számára.

A békéscsabai Meseházi Alapítvány mesedélutánt rendez általános iskolás csoportok számára, a programhoz kapcsolódó műhelymunkán táltos paripát is készíthetnek a résztvevők.

Csíkszeredán a Kájoni János Megyei Könyvtárban kedd délután Mese, mese, móka címmel vetélkedőt rendeznek, amelyre a megye általános iskoláinak II-IV. osztályos tanulói jelentkezhettek. Az öt tagú csapatoknak általuk dramatizált tréfás magyar népmesét kell előadniuk.

A népmese napja mára már határokon átívelő mozgalommá vált. A 2014-es jubileumi, X. rendezvénysorozat központi eseményeit a Magyar Olvasástársaság szeptember 25-27-én a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és környékén, Háromszéken tartja. A sepsiszentgyörgyi “A jó szó vidékein” mottóval megrendezett országos népmese-konferencián a népmese elméleti és gyakorlati megközelítéseiről tanácskoznak.

A gazdag programkínálatból, amelyben már az amerikai Ohio államban tengerentúli esemény is megtalálható, a www.nepmesenap.hu/index.php/csatlakozok-2014 weboldal segítségével is válogathatnak az érdeklődők.

MTI – alfahir.hu

Reklám