Reklám
Agnes Niemetz: Hungarian Translation Services
Certified English and Hungarian translator and interpreter
USCIS, DOS, DOJ, Federal Courts
– Hiteles fordítások.
– Könyvek fordítása, szerkesztése, nyomdai előkészítése.
– Román, szlovák, szerb-horvát, ukrán anyakönyvi kivonatok hiteles „ köztes” fordítása az egyszerűsített honosítási eljáráshoz bírósági tolmácsok által.
– Magyarnyelv-tanítás és kultúraismeret a honosításhoz Skype-on is.
HUNGARIAN TRANSLATION SERVICES OF NEW YORK
501 5th Avenue, 3rd Floor
New York, NY 10017
Ph. 646-367-4782
Fax 646-367-4783
E-mail HunTranslations@aol.com
Website: www.agnesniemetz.com
Reklám
Hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti.
Az általános választások időpontjának kitűzését az Alaptörvény a köztársasági elnök kizárólagos jogkörébe utalja, meghatározva annak alkotmányos feltételeit is. Alaptörvényünk kimondja: “az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. További törvényi megkötés az is, hogy a szavazást vasárnap kell tartani, és a választás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra.
Az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat. Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntöttem – e hagyomány tisztelete mellett – az alábbi négy szempont vezérelt:
1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.
2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján -, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.
3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.
4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.
Mindezt figyelembe véve, élve az Alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke”
Választójoggal kapcsolatos információkról a Nemzeti Választási Iroda honlapján (www.valasztas.hu.) tájékozódhatnak, választójoggal kapcsolatos, illetve egyéb konzuli jogi kérdéseikkel forduljanak a diplomáciai missziókhoz, illetve keressék a kihelyezett konzuli napokon a diplomáciai képviseletek munkatársait.
Magyarország New York-i Főkonzulátus
Reklám
Búcsúzunk Kálmán Zsuzsától
Szomorú hírt osztunk meg olvasóinkkal. Kálmán Géza cserkésztestvérünk édesanyja néhány napja elhúnyt odahaza, Magyarországon. Zsuzsa asszony és férje, Nt. Kálmán Szabolcs, 18 éven keresztül fogták össze a San Fernando völgyi református egyház gyülekezetét, óvták és építették azt. Ezúton szeretnénk őszinte részvétünket fejezni ki Nt. Kálmán Szabolcsnak és három gyermeküknek. Itteni barátaik és ismerőseik a San Fernando völgyi református egyháznál január 18.-án gyűlnek össze délután 2 órára, hogy istentisztelet keretében emlékezzenek meg Zsuzsa asszonyról. Cím: 18858 Erwin St, Reseda, CA 91335 – Telefon/Fax: (818) 344-1885. Nyugalma legyen csendes, emléke áldott.
Még a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején Nt. Kálmán Szabolcsnak és felesége Zsuzsának komoly vezetői szerepe volt a Clevelandi Magyarok közt. Nt. Kálmán Szabolcs volt a Nyugat Oldali Református egyház lelkésze.
Reklám
Beszámoló az Egyesült Magyar Egyletek éves gyüléséről
A tegnap, január 18-án, szombaton délelőtt 10 órától megtartotta éves gyűlését az Egyesült Magyar Egyletek (EME). Ezen a gyűlésen lett a Bocskai Rádió is hivatalos tagja ennek az egyesületnek. 32-en voltunk jelen ezen a 2014-es évi gyűlésen. A gyűlés azon sok-sok magyar vonatkozású rendezvény felsorolásával kezdődött, amelyeket az egylet körében tartozó társaságok, szervezetek az elmúlt év során rendeztek. A pénzügyi kimutatás is bemutatásra került Lázár Andrea által.
Ezek után elkezdődött a gyűlés. Horváth Mihály kezdte a beszédet megköszönve mindenki áldozatos munkáját, amellyel komolyan és keményen hozzájárulnak a Clevelandi magyarság, magyarságtudatuk megtartásához.
Új, hét tagú vezetőséget választottunk, akik felesküdtek felelősségük teljes tudatában az előttük álló feladatok elvégzésére. Ez a vezetőség következő személyekből tevődik össze:
Elnök: Valéria Rátoni-Nagy
Alelnök: Megyimóri T. Marika
Pénztáros: Andrea Lázár
Titkár: Tapolyai Péter
Jegyző: Megyimóri S. Marika
Ellenőr: Elemér Mészáros
Ellenőr: Sándor Varga
Alelnök: Megyimóri T. Marika
Pénztáros: Andrea Lázár
Titkár: Tapolyai Péter
Jegyző: Megyimóri S. Marika
Ellenőr: Elemér Mészáros
Ellenőr: Sándor Varga
Azután Dr. Szentkirályi Endre mutatott be egy statisztikát az amerikai magyarságról és a Cleveland környékbeli magyarságról, amiről két könyve is meg fog jelenni a közeljövőben. Majd a rádiónkról beszéltünk, a magunk mögött hagyott egy évről pár szóban és a weboldalunkon történő változásokról. Azután mindenki egyenként bemutatta az egyesületét és a terveiket 2014 re. 3 órásra sikerült ez a gyűlés amelyben egy átfogó képet kaptunk a Cleveland és környéke magyarságával karöltve működő szervezetekről és társaságokról.
Jövőben is reméljük, hogy legalább ugyanennyi eseményről, rendezvényről fogunk tudni beszámolni.
Kérjük látogassanak el az EME új weboldalára: www.hungariancleveland.org
Reklám
Baptista gyülekezet 2014. január 19.-i adása
Igét hirdet dr. Pintér Zoltán lp.
Reklám
Interjú Szabó Évával, a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat igazgatójával a Diaszpóra Tanács harmadik gyüléséről
2013. november 6-án került sor a Diaszpóra Tanács harmadik ülésére Budapesten, az Országházban. Az ülésen a világ különböző részeiről érkező, több mint 70 szervezet képviseltette magát, köztük 21 amerikai magyar résztvevő, amelyek közül 14 a Magyar Amerikai Koalíció tagja is. Ezen a gyűlésen Cleveland város magyarságát Szabó Éva képviselte, aki a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat elnöke, akivel Molnár Zsolt készített egy interjút a tapasztalatairól, élményeiről.
Reklám
VM: a Földet a gazdáknak program főként a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat segíti
Budapest, 2014. január 13., hétfő (MTI) – A Földet a gazdáknak program főként a családi gazdálkodóknak és a fiatal gazdáknak kívánt segíteni abban, hogy javíthassák termelési feltételeiket – hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Bitay Márton közölte: a várhatóan január végén, február elején lezáruló program keretében 250 ezer hektár állami földterület haszonbérletére lehetett pályázni.
A teljes szerződésállomány megkötését követően várhatóan több mint 6 ezren jutnak majd állami földek használati jogához. Tízszer annyian, mint a szocialista kormányok idején – mondta az államtitkár.
Az eddig nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy. Egy-egy pályázó átlagosan 25-30 hektár szántó művelési jogát, és mintegy 60 hektár legelő használati jogát nyerte el. Mindez azt támasztja alá, hogy a mostani kormány nem a nagyüzemeket, cégeket, cégcsoportokat, hanem mindenek előtt a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat kívánja segíteni – fűzte hozzá Bitay Márton.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a nagyüzemek mostani mintegy 50 százalékos arányát a kormány 20 százalékra kívánja csökkenteni. A természetes személyek által művelt földterület nagyságát pedig 80 százalékra kívánja növelni. Továbbá meg kívánja erősíteni a családi gazdaságok és a fiatal gazdák pozícióját. Emellett a termőfölddel való spekuláció megakadályozása érdekében csak a helyben lakó földműves szerezhet földet Magyarországon.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén meghirdetett csaknem 10 ezer hektár, a Földet a gazdáknak program keretében bérbe adandó állami föld döntő hányadát – mintegy 8600 hektárt – természetes személyek nyerték el. Emellett itt minden második érvényesen pályázó fiatal gazda is nyert: ötvenegyen 2650 hektár haszonbérletét – mondta Bitay Márton. Megjegyezte, a Hortobágyi Nemzeti Parknál szintén lezárult a pályázatok elbírálása, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) is folyamatosak a pályázati eredményhirdetések.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója mindehhez hozzátette: a Körös-Maros Nemzeti Park 1997-ben jött létre a Dél-Tiszántúlon. A nemzeti part területe 51 125 hektár. A most meghirdetett terület nagysága 9514 hektár volt. Ez 268 birtoktestet jelentett. A pályázók száma elérte az 1026-ot, közülük 265-en nyertek 10 évre szóló haszonbérleti szerződést.
MTI
Reklám
Miért utazik Orbán Viktor Moszkvába? A 3000 milliárdos kérdés
Alig egy év után ismét Moszkvában találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Mi a tétje a miniszterelnök mai oroszországi látogatásának? Hol tarthat a Pakssal kapcsolatos egyeztetés?
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor alig egy évvel ezelőtt, 2013. január 31-én tárgyalt utoljára Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig tavaly májusban tett hivatalos látogatást Magyarországon. „Az orosz-magyar kapcsolatok szilárd kereskedelmi-gazdasági lehetőségekkel rendelkeznek” – írja friss közleményében a Kreml sajtószolgálata.
Az egyeztetések legnagyobb tétje energiapolitikai: ugyan a hivatalos kommüniké csak tegnap, hétfőn jelent meg a miniszterelnök utazásáról, már napokkal korábban szóltak pletykák arról, hogy Orbán Viktor az évek óta tervezőasztalon fekvő paksi bővítésről tárgyal (esetleg: egyezik meg) orosz kollégájával. „Az atomerőmű kapacitásának lényeges növelése során az együttműködés perspektíváit vitatják meg” – olvasható a Putyin sajtószolgálatának közleményében.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár már tavaly december közepén úgy válaszolt az Országgyűlés gazdasági bizottságának kérdésére, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Az államtitkár szerint oktatási, tudományos, kutatási és energetikai területen – a zavartalan gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett – érdemes az orosz partnerrel hosszabb távon együttműködni.
Beszédesek az államtitkár további mondatai is: „megfizethető áramárak kellenek a magyar választópolgárok, magyar polgárok, a háztartások számára, de legalább ilyen fontos a magyar gazdaság szempontjából, hogy milyen áramot tudunk biztosítani és milyen áron”.
Márpedig ebben az ügyben a paksi atomerőmű megkerülhetetlen tényező. A Kormányzati Információs Központ ehhez kapcsolódva friss közleményében arról ír, hogy a következő lépés egy orosz-magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
Mint egy korábbi, Sólyom László köztársasági elnök vezette fórumon elhangzott, a paksi bővítés kérdése egyáltalán nem kis dolog: az építkezés legalább 2000-2500 milliárd forintba kerülne, és a kiegészítő létesítményekkel (például az áramellátó hálózat fejlesztésével) a költségek már 3000 milliárd forintra rúgnának. Perger András, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője legalább 3000, de inkább 4000 milliárdos beruházással számol.
Erre a magyar államnak nyilvánvalóan nincsen elegendő forrása, hitelt felvenni pedig rendkívül kockázatos, továbbá ellenkezik is a kormány által legtöbbet hangoztatott gazdasági elvekkel. A 444 tegnapi cikkében a lehetséges megoldások között azt írja,az események felgyorsulására magyarázat lehet, hogy az atom és a gáz alkuja összefügg; ahogy a Roszatom, úgy a Gazprom is állami cég, így a Kremlben összekapcsolhatják a két ügyet. „Lehet, hogy az oroszok az olcsóbb gázt a paksi építkezés megnyeréséhez kötötték. Az olcsóbb gázzal további jelentős rezsicsökkentést lehetne elérni. Ha még a választások előtt meg lehetne állapodni az új árról, az különösen jól jönne a kormánynak.”
Martonyi János külügyminiszter a témában lapunknak tavaly úgy nyilatkozott: „A paksi bővítés persze érdekli az oroszokat, de pontosan tudják, hogy nemzetközi tenderen kell indulniuk. Ahogy másoknak is.”
FRISSÍTÉS (10:30)
A Reuters hírügynökség diplomáciai forrásokból úgy tudja: Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz államfő mai találkozójukon aláírják a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást – írja a napi.hu. A megbízást az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom kapná.
hetivalasz.hu
Reklám
Szabad préda a román termőföld
Aggodalom lett úrrá romániai politikai és szakmai körökben az ország termőföldjeiért, miután január elsejétől immár külföldi magánszemélyek számára is szabad prédává vált a piac, államfői vétó miatt pedig nem léptek hatályba a kormány foganatosította szigorítások. Miközben Bukarest a magyar állam állítólagos vásárlási szándékától is tart, szakértők szerint Románia már a kilencvenes években elhibázta földpolitikáját. Egyesek a legfelsőbb védelmi tanács elé vinnék az ügyet, mások rendkívüli parlamenti ülésszakot követelnek.
Jogi hiátus miatt az Európai Unió bármelyik állampolgára szabadon vásárolhat termőföldet Romániában január elsejétől, amikor is lejárt az ország 2007-es EU-csatlakozásakor megszabott hétéves moratórium. A mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása érdekében a parlament decemberben szigorított a földvásárlás feltételein, Traian Băsescu államfő azonban a múlt héten visszadobta a jogszabályt.
A balliberális kormány által részben magyar, részben francia mintára kidolgozott törvény elővásárlási jogot biztosítana az illető terület társtulajdonosainak, haszonbérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak.
Băsescu többek között arra a jogalkotói tévedésre hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály címében csak a mezőgazdasági területek természetes személyek általi adásvételét szabályozza, szövegében viszont az EU-tagállamokban bejegyzett jogi személyekét is. Márpedig utóbbi kategóriába a romániai társaságok is beletartoznak, többek között a földügyi tranzakciókat felügyelni hivatott, frissen létrehozandó állami földalap, amelyet elővásárlási joggal ruháznának fel, ezzel egy időben arról is dönthetne, ki rendelkezik ilyen joggal.
Az államfő kedden este konkrét javaslattal is előállt: a külföldiek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vehessenek Romániában termőföldet. „Hollandiában például a román állampolgárok korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, de Magyarországon csak egy hektárt. Nagyon helyes, akkor a holland annyi földet vásárolhat Romániában, amennyit akar, a magyar állampolgár viszont csak annyit, amennyit egy román vásárolhat Magyarországon” – jelentette ki Băsescu, méltányos szabályozásnak nevezve kezdeményezését, amely ellen szerinte az Európai Bizottságnak nem lehet kifogása.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azonban kivitelezhetetlennek tartja az ötletet, mivel ez azt feltételezné, hogy Románia átülteti jogrendjébe a többi 27 EU-tagállam földeladási gyakorlatát.
Már bevásároltak a külföldiek
Az államfő kifogásai miatt még legalább egy hónapig korlátlan a romániai földvásárlás, mivel a parlamenti vakációra tekintettel a honatyák csak február közepén korrigálhatják a rendelkezéseket. Hazai gazdaszervezetek attól tartanak, hogy a kialakult helyzetben a tehetősebb külföldiek bekebelezik az ország jó minőségű, a nyugat-európai árakhoz képest jóval olcsóbban, hektáronként 2500 euróért is kapható termőföldeket, ami a hazai élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.
Élesen kifogásolják, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben Románia nem volt képes kilobbizni a földpiac liberalizálásának halasztását. Sokan követendő példának tartják az Orbán-kormány által kidolgozott új földtörvényt, amely garantálja, hogy spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz, amelynek megművelését a helyben lakó gazdák, családi gazdaságok előjogának tekinti.
Hivatalos adatok szerint a 8,5 millió hektárra rúgó, ténylegesen megművelt hazai termőföldek nyolc százaléka – mintegy 800 ezer hektár – van külföldi vállalkozások tulajdonában. A listát olasz tőkéjű cégek vezetik (24,29 százalék), majd német (15,48 százalék), arab (9,98 százalék) és magyar (8,17 százalék) társaságok következnek, utóbbiak mintegy hatvanezer hektárnyi agrárterületet birtokolnak, főleg Erdélyben. Termelői szervezetek szerint azonban további kétmillió hektárt birtokolnak külföldi jogi személyek haszonbérlet formájában, így tulajdonképpen az ország mezőgazdasági területének harminc százaléka fölött rendelkeznek idegenek.
Magyar mumus
A termőföld jövőjét firtató bukaresti vita közepette bombaként robbant Szabó József Andornak, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozata, miszerint a magyar állam életjáradékért vásárolna fel erdélyi mezőgazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat.
„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig” – nyilatkozta a diplomata, hozzátéve: a földek felbecsülése és az árajánlattétel érdekében irodák jönnek majd létre Erdélyben.
Bár Zákonyi Botond bukaresti nagykövet cáfolta, hogy létezne ilyen program, a román média napok óta boncolgatja a témát. A mezőgazdasági minisztériumot 2010 és 2012 között irányító Valeriu Tabără szerint Bukarest már korábban értesült a magyar állam szándékáról, tárcavezetőként emiatt kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbítását – sikertelenül.
„Ha a mi titkosszolgálataink nem tudtak volna Budapest terveiről, fölöslegesen tartanánk őket. Magyarország miniszterelnökeként én is finanszíroznám a romániai termőföldvásárlást, hiszen ha nagy területeket birtokolsz, haszonélvezeti jogod van. Izrael úgy vált független állammá, hogy parcellánként vásárolt magának országot az araboktól” – nyilatkozta az Evenimentul Zilei napilapnak a volt agrárminiszter.
Tabără felidézte, miniszteri mandátuma idején Románia megszerezte Lengyelország, Magyarország és Csehország támogatását, valamint Németország elvi beleegyezését a földpiac liberalizálása időpontjának kitolásához, de az Emil Boc vezette kormány 2012-es bukása nyomán ez a kezdeményezés is elvérzett.
Mircea Geoană, a hatalmon lévő szociáldemokrata párt szenátora, volt külügyminiszter a hét végén kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes legfelsőbb védelmi tanács tűzze napirendre a külföldiek földvásárlásának ügyét, aggasztónak nevezve a Magyarország „stratégiai tervéről” szóló híreket.
Párttársa, Ilie Sârbu szenátor, volt agrárminiszter azonban veszélyesnek és indokolatlannak nevezte a bukaresti politikusok és a média egy része által táplált „pánikszerű félelmeket”, miszerint a magyarok fel akarják vásárolni Erdélyt.
Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár polgármestere szerdán felelőtlenséggel vádolta az USL-t, felszólítva a koalíciót, hogy sürgősen hívja össze a parlament rendkívüli ülésszakát, és akadályozza meg a külföldiek földszerzését.
Megszólalt az ügyben Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos is, etnikai síkra terelve a többször cáfolt magyar tervet. „Kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország földet vásároljon Romániában. Már maga az ötlet is teljesen ellentmond az európaiság elvének, miszerint egy ország egy másik tagállam területén etnikai diszkrimináción alapuló földpolitikát valósítson meg. Az etnikai és területi jellegű állami beavatkozás iránti megszállottság olyan múltat idéz, amelynek megismétlődését senki nem kívánja. Az európai törvények tiltják a közpénzből nyújtott gazdasági előnyök etnikai alapon történő biztosítását” – nyilatkozta szerdán a Hotnews.ro hírportálnak a volt román agrárminiszter, holott a bukaresti attasé nem állította, hogy kizárólag magyar gazdáktól vásárolna földet Erdélyben a magyar állam.
Cioloş hozzátette, ilyen körülmények között valószínűtlennek tűnik, hogy Magyarország jogszabályt dolgozzon ki erre, és azt meg is valósítsa, de ha ez be is következne, Romániának megvannak az eszközei bármilyen „visszaélés vagy diszkrimináció” megállítására.
Ezzel egy időben Leonard Orban, Románia egykori csatlakozási főtárgyalója a napokban leszögezte: az európai jogszabályok alapján senki nem tilthatja meg egy tagállamnak, hogy egy másik EU-tagországban földet vásároljon. Sőt az EU volt többnyelvűségért felelős biztosa hasznosnak tartja a földpiac liberalizálását, amelynek szerinte a román agrárium csak hasznát látja.
Közben a hazai politikai paletta jobb- és baloldalán éles vita folyik arról is, kit terhel a felelősség amiatt, hogy a térség országaival ellentétben Románia nem rögzítette 2005-ben aláírt EU-csatlakozási szerződésében a hétéves földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét. Vasile Puşcaş, az ország korábbi csatlakozási főtárgyalója úgy nyilatkozott: Bukarest mindezt utólag is kezdeményezhette volna, ám többszöri figyelmeztetése ellenére a hatóságok nem tettek ez irányú lépéseket.
Különben a befolyásos amerikai biztonsági elemzőcsoport, a Stratfor nem revizionista törekvésként tekint az állítólagos budapesti tervre a témában közölt elemzésében. Az agytröszt szerint Magyarország elképzelése beilleszkedik Közép-Kelet-Európa geopolitikai trendjébe, egyenes következménye az EU válsága súlyosbodásának, valamint az orosz befolyás térségbeli megerősödésének.
Önként megnyitott kiskapuk
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke úgy véli, Bukarest még a kilencvenes évek elején elhibázta földpolitikáját, amikor lehetővé tette a Romániában száz eurós törzstőkével céget bejegyzett külföldi jogi személyek számára, hogy kültelki besorolású területet vásároljanak.
„Bár akkor még senki nem kötelezte erre az országot, megnyitották a kiskaput a külföldiek előtt, akik éltek is a lehetőséggel. A termőföldpiac mostani liberalizálása csak hab a tortán, ami nem hoz jelentős változást az eddigiekhez képest, emiatt nem is értem a túlzott aggodalmakat” – állapította meg a Krónikának a szakmai szervezet vezetője.
A Hargita megyei képviselő-testület tagja szerint a földet nem lehet egyszerű termelőeszközként alávetni a szabad piac dzsungeltörvényének, emiatt Romániának is a magyarországihoz hasonló földtörvényre lenne szüksége. Vagyis amely biztosítja a termőföld megőrzését a helyi közösségek számára, minden lehetséges eszközzel megakadályozza a spekulatív célú adásvételt, továbbá mezőgazdasági képzést vagy tapasztalatot, az élelmiszercélú termelés vállalását és a helyben lakást szabja a földhöz jutás feltételeként.
Sebestyén szerint magyar állami földvásárlásra másfél évtizeddel ezelőtt, a romániai mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása idején adódott volna alkalom. Akkoriban az RMGE javaslatot is tett a Határon Túli Magyarok Hivatalánál egy ilyen célú földalap létrehozására. „Ma már idejétmúlt lenne ebbe belevágni. Támogathatná viszont a magyar állam a fiatal erdélyi gazdák földvásárlását vagy -bérlését, a gépparkbeszerzést, akár előnyös banki konstrukciók révén” – nyilatkozta kérdésünkre a szakértő.
Rostás Szabolcs – www.szekelyhon.ro
Reklám
Mennyit küldtek haza a magyarok?
A magyar GDP mintegy 1,8 százalékát teszik ki a külföldön munkát vállalók hazautalásai – derült ki a Világbank statisztikáiból. Ezzel segítik a kivándorlók az itthon maradt családtagjaikat: a nemzetgazdaság számára ez a fogyasztás és a jövedelmi különbségek növekedését egyaránt magával hozhatja.
A Fidesz-kormány csak a képzett munkaerő kiáramlását igyekszik minden eszközzel, elsősorban a röghözkötéssel megakadályozni, holott az álláskeresők mobilitása a küldő és a fogadó ország számára egyaránt nyertes játszma. Statisztikai adatok szerint tavaly októberig mintegy 2 400 millió dollárt utaltak haza a külföldön dolgozó honfitársaink.
Vándorbotra jutva
Bár az EU kapui már 2004 óta nyitva állnak a magyarok előtt, igazi lendületet csak 2010 után vett a kivándorlás. Mintha a “fülkeforradalom” után átszakadt volna egy gát: a havi 70 ezer forintos fizetésüket keveslő ápolók, minimálbérből élő szakmunkások, a törlesztéssel küzdő devizahitelesek, és újabban a frissen érettségizettek is inkább külföldön vállalnak munkát, illetve iratkoznak be a különböző felsőoktatási intézményekbe. Azt, hogy pontosan hány honfitársunk vállalt munkát külföldön, arról csak becsléseink vannak, de az EU országaiban igényelt adószámokból jó szinvonalon lehet erre következtetni. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként úgy nyilatkozott: az elmúlt néhány évben félmillióan hagyták el Magyarországot.
Később a portfolio.hu kérdésére a tárca kifejtette, hogy Matolcsy a nagykövetségektől kapott információkra támaszkodott: eszerint mintegy 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, mintegy 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában és további 50 ezren az EU többi országában. A hivatalos magyar statisztikákban megjelenő kivándorlók száma azonban jelentősen elmarad a tükörstatisztikák adataitól – derül ki a KSH egy tavalyi felméréséből. Emellett bár vannak olyan vélemények, hogy a kivándorlók egy jelentős része hazatér, erre vonatkozóan hiányosak az adataink. A legfőbb célországok egyike Németország, ahol látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.
Az Eurostat 147 ezer magyar állampolgárt tart nyilván bevándorlóként, viszont ebben több kiemelten fontos célország – így Németország és az Egyesült Királyság – nem szerepel, vagyis ez a szám legfeljebb tájékoztató jellegűnek mondható. Ha ezeknek az országoknak a saját statisztikájában megjelenő magyarokat is hozzávesszük, akkor 2012-ben mintegy 230 ezren telepedhettek le külföldön. Ebben azonban nincsenek benne a be nem jelentett, esetleg feketén dolgozó magyarok és azok, akik már állampolgárságot kaptak. 2012-ben az Egyesült Királyságban 17 ezer magyar kért adószámot, míg 2007 és 2010 között összesen 14 ezren, és a tavalyelőtti adattal bekerültünk az első 10 ország közé, ahonnan a legtöbben próbálnak szerencsét a szigetországban.
A Tárki egy korábbi kutatása szerint csaknem minden ötödik magyar tervez hosszabb-rövidebb idejű külföldi munkavállalást, vagyis minden második 30 év alatti, valamint a 31-40 éves korosztály és a gimnáziumot végzettek harmada. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya.
A Világbank adatai szerint mintegy 462 ezer magyar vándorolt ki, ami a lakosságának 4,6 százaléka. A legkedveltebb célpontok a nemzetközi szervezet adatai szerint Németország, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztria, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Izrael és Svédország. A Világbank adatai szerint a kivándorlók aránya az egyetemi végzettséggel rendelkezők között már 13,2 százalékos.
Hálás a kormány a kivándorlóknak
Jóllehet, a második Orbán-kormány időről időre elbüszkélkedik az általa létrehozott új munkahelyekkel: ezek jelentős részét a közmunkaprogram és a külföldi munkavállalás teszi ki. Orbán Viktor kormányfő 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért, majd később arról beszélt, legalább 5,5 millió adófizetőre van szükség. A versenyszférában azonban az elmúlt négy évben alig emelkedett a foglalkoztatási ráta. Különösen aggasztó a fiatalok 27 százalék feletti munkanélküliségi aránya.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésének publikálásakor nyilvánosságra hozott egy grafikont, melyből egyértelműen látszik, hogy a foglalkoztatási adatokat a közmunkaprogram és a külföldi munkavállalás húzza fel. A külföldön dolgozók azonban két oldalról is segítik a kormány sikerpropagandájának számokkal való alátámasztását: a munkanélküliségi statisztikából kimaradnak, míg a foglalkoztatásiba bekerülnek – annak ellenére, hogy nem itthon dolgoznak, nem itthon adóznak.
Emellett a kivándorlók által hazautalt jövedelmek is segítik a magyar gazdaságot. A Világbank adatai szerint tavaly októberig 2 403 millió dollár érkezett ilyen formában Magyarországra, ez a GDP 1,8 százaléka. Lengyelországban ez az arány1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak egy százalék. A bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár körüli szintre emelkedhetnek.
Kelet-Közép Európában a hazautalás a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára. Ezek azok az összegek, melyeket a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg. A hazautalások szerepe mikroszinten a szegénység csökkentésében kézzel fogható. Globális szinten a hazautalások csökkentik a jövedelmi különbségeket – az IMF egy korábbi becslése alapján a hazautalások 10 százalékos növekedése 2 százalékkal képes csökkenteni a naponta egy dollár alatt élők arányát a világban – mikroszinten azonban épp ellenkezőleg hat, növeli a jövedelmi különbségeket.
A hazautalásban részesülők jövedelmi viszonyait javítja, így az ilyen juttatásban részesülő családtagok jobb anyagi helyzetbe kerülnek, mint akinek nem dolgozik rokona külföldön. Ezek a privát, kis összegű utalások nagyrészt a fogyasztásban hasznosulnak: előnye, hogy olyan jövedelemáramlást biztosít, amely ellenáll a gazdasági válságnak. Kutatók azonban a migránsok hazautalásainak negatív hatásaként kiemelik, hogy ez a transzfer sok esetben életképtelen gazdasági struktúrákat tart életben, valamint a fogyasztás élénkítésén keresztül az árszínvonalat is növeli.
A mobilitással mindenki nyer
Világszerte mintegy 215 millió embert sorolhatunk a migráns kategóriába, ez a népesség mintegy három százaléka. Közülük mintegy 13,5 millióan menekültek, a többieket gazdasági migránsként tartja számon a szakirodalom. Ez meglehetősen csekély aránynak tűnik ahhoz képest, mekkora jelentőséget tulajdonít a politika a migrációs hatásoknak. Ez azzal magyarázható, hogy a migráció gazdasági hatása ennél jóval nagyobb, hiszen a kivándorlók nagyrészt gazdaságilag aktív munkaerő-piaci szereplők, akiktől sok esetben egész családok megélhetése függ.
Hazautaltak 90 millió eurót
Az Európai Unió tagállamaiban dolgozó vendégmunkások 2012-ben 38,8 milliárd eurót utaltak át származási országukba az előző évi 39 milliárd euróval szemben – közölte decemberben az Eurostat. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint ebből 10,3 milliárd euró az EU-n belüli átutalás volt, a többit az unión kívüli államokba küldték. A legnagyobb összeg, 8,8 milliárd euró Franciaországból áramlott ki, ennek 69 százalékát harmadik országokba utalták át. A második helyen 6,8 milliárd euróval Olaszország áll, majd Spanyolország (6,6 milliárd euró), Nagy-Britannia (6,3 milliárd euró) és Németország (3,1 milliárd euró) következik. Az Eurostat kimutatása szerint a Magyarországon dolgozó külföldi munkások tavaly 90 millió eurót utaltak át származási országukba, 4 millióval kevesebbet, mint 2011-ben. Ebből 51 millió euró jutott az unión belüli tranzakciókra.
A migráció gazdasági értékelésében a legfontosabb, hogy a fogadó és a küldő ország mérlege hogyan alakul – mondta el lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára szerint például ha az Egyesült Királyság esetét vizsgáljuk, elmondható, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik legalább egy évet élnek és dolgoznak az országban, egyértelműen pozitív az államháztartás.
Ezek azonban tisztán közgazdasági szempontok, nem politikaiak vagy szociológiaiak – mutat rá a közgazdász. Ismeretes: Nagy-Britanniában a pártok egyre inkább igyekeznek politikai haszonra váltani a lakosság bevándorlóellenességét. Az igazán heves vita tavaly év végén vette kezdetét, amikor David Cameron, brit miniszterelnök kijelentette: az Egyesült Királyságnak nemet kell mondania a kelet-európai bevándorlásra, mert az a tehetséges brit fiatalok elől von el munkahelyet.
Nagy-Britannia volt az első uniós ország, amely felismerte a bevándorlás hosszú távú előnyeit – véli Magas István. A szigetország ugyanis például Németországgal vagy Ausztriával ellentétben nem gördített adminisztratív akadályokat a hosszú távú letelepedők elé. Ha a munkaadó szempontjából vizsgáljuk, képzett fiatal munkaerőt kap, aki esetleg a helyieknél alacsonyabb bérért is hajlandó dolgozni, így számára a megtakarítás egyértelmű – mutat rá-a közgazdász.
A kivándorlók számára fontos motivációs szempont a pénz, úgy érzik, ezért megéri a kemény munka. Magas István szerint minél inkább képzettségének megfelelő állást kap valaki külföldön, annál valószínűtlenebb, hogy később Magyarországon telepedik le. Az otthon maradt szakemberek kevesebben maradnak a munkaerőpiacon, vagyis magasabb béreket harcolhatnak ki maguknak, hiszen jobb alkupozícióba kerülnek.
Magas István úgy véli, ha a veszteségeket és a hasznokat összeadjuk, mind a küldő, mind a fogadó ország számára pozitív a mérleg. Ez azonban tisztán közgazdasági érvelés – teszi hozzá az egyetemi tanár. Amikor a társadalmi feszültség elér egy kritikus tömeget, akkor Magas szerint a politikának is lépnie kell, ezt látjuk most az Egyesült Királyságban – ez azonban nincs összefüggésben a gazdasági tapasztalatokkal.
Benedek Noémi / nepszava.hu
Reklám
KDH: házasság kizárólag férfi és nő között
A kereszténydemokraták a házasság intézményének védelmében alkotmánymódosítást kezdeményeznének. Erről Ján Figeľ pártja sajtótájékoztatóján beszélt – közölte a tasr szlovák hírügynökség.
A KDH elnöke szerint – úgy ahogyan azt Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon is megtették – a szlovák alkotmányt a következő mondattal kellene kiegészíteni: házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. Figeľ azt is belefoglalná az alaptörvénybe, hogy az államnak kötelessége védelmeznie és minden tekintetben elősegítenie a házasság intézményét. Javaslataikat a parlament márciusi ülésszakán kívánják előterjeszteni.
A kereszténydemokraták elképzelését Eva Siracká orvos, a Rákellenes liga elnöke és Martin Dilong nemzetközi jogász is támogatja, akik szintén jelen voltak a sajtótájékoztatón. „Javaslatunk nem változtat az érvényben lévő jogálláson, ugyanakkor jogi szempontból megerősíti házasság intézményét és képes stabilizálni azt a különböző trendek ellenében” – hangsúlyozta Figeľ.
Elismerte ugyanakkor, ha tervezetük bekerülne az alkotmányba, annak megváltoztatása nélkül nem lehetne törvénybe foglalni a homoszexuálisok házassághoz való jogát. Figeľ valamennyi parlamenti képviselőt meg kívánja szólítani levél formájában, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A képviselői támogatásokra szükségük is lesz, mert az alkotmány módosításához háromötödös többségre, vagyis 90 plusz egy képviselő szavazatára van szükség a 150 fős parlamentben.
Felvidék.ma
Reklám
Tízezredszerre kerülte meg a Földet a Masat-1
Budapest, 2014. január 13., hétfő (MTI) – Tízezredik körét teljesítette a Föld körül pénteken a Masat-1: az első magyar fejlesztésű műhold január 10-én 18 óra 27 és 42 perc között haladt el Magyarország felett – közölte a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara hétfőn az MTI-vel.
A majdnem két évvel ezelőtt pályára állított műhold ez idáig nagyjából háromszoros Nap-Föld távolságot – 450 millió kilométert – tett meg és a számítások alapján nagyjából egy év múlva fog visszatérni és elégni a Föld légterében – olvasható az egyetem közleményében.
A 2012. február 13-ai pályára állítása óta folyamatosan üzemelő űreszköz majdnem minden alrendszere kifogástalanul működik: az elektromos paraméterek a normál működési tartományban vannak, a műholdon belüli hőmérséklet a számított termikus egyensúlynak megfelelően alakul.
Az elmúlt két évben többször is előfordult, hogy egy-egy nem üzemelő műhold vagy műholdból származó darab túlságosan közel került a Masat-1-hez. Először 2012. október 4-én keresztezte a magyar műhold pályáját egy körülbelül húsz centiméter nagyságú, működésképtelen műholdból származó törmelékdarab. Az űrben keringő két tárgy 110 méterre közelítette meg egymást.
Tavaly májusban egy több éve nem működő, nagyjából két tonnás műhold 170 méterre haladt el a Masat-1-től, augusztusban pedig 26 méterre közelítette meg az űreszközt egy száz kilogrammos műhold. Egyik közeli elhaladás sem okozott problémát a Masat-1 alrendszereiben, mind a mérőrendszer, mind a kommunikáció kiválóan üzemel, továbbra is az elsődleges alaprendszerek dolgoznak.
A 437 MHz-es rádióamatőr sávban kommunikáló Masat-1 folyamatosan küldi az adatcsomagokat és a fedélzetén található kamerával ez idáig több mint 200 felvételt készített a Földről. Az űreszköz eddig több mint 22 millió adatcsomagot sugárzott le, ezek nagyjából egyharmada a Masat-1 csapat központi szerverére érkezett be, ami körülbelül 440 megabájt adatnak felel meg.
A 2013-as év tapasztalatairól és a jövő lehetséges műszaki fejlesztéseiről a műhold felbocsájtásának második évfordulóján, 2014. február 13-án tart tájékoztatót a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Magyar Asztronautikai Társaság.
MTI
Reklám
Reklám
