Több ezren vettek részt azon az ökumenikus istentiszteleten, melyet az Erdély és Moldva határán fekvő Úzvölgye egykori – a román szélsőségesek által meggyalázott – első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében tartottak. A völgyben ezúttal a második világháború során, pont ezelőtt 75 éve vívott csata áldozataira emlékeztek, ahol a szembenálló felek egyik oldalon a magyarok és a németek, a másik oldalon pedig a románok és a szovjetek voltak. A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki többek között elmondta, hogy szerinte a székely zászlónak ott lenne a helye a bukaresti parlament épületén.
A Székelyhon közlése alapján, az előzetesen összeállított forgatókönyv szerint a megemlékezés délután három órakor a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar félórás előadásával kezdődött, majd azt követően a hagyományőrző csoportok bevonultak a katonai temetőbe.
Az esemény fő programpontja az ünnepi szentmise volt, amelynek főcelebránsa Tamás József római-katolikus püspök, a meghívott szónoka pedig Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője volt.
A megemlékezésen több ezer ember jelent meg.
Székely himnusz az úzvölgyi temetőben
Így szólt ma délután a székely himnusz az úzvölgyi katonatemetőben.
Posted by Maszol.ro on Monday, August 26, 2019
Böjte Csaba a rendezvényen az igazság és a szeretet szükségességéről beszélt. Úgy vélte,a szeretetet igazságba kell öltöztetni, és Úzvölgye ügyében is győzedelmeskednie kell az igazságnak.A ferences rendi szerzetes szerint a románoknak és a magyaroknak nem olyan „apró-cseprő dolgokon” kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot.
Böjte véleménye alapján a valós problémákra kell fókuszálni, amik elsősorban nem nemzetiségi, hanem gazdasági jellegűek.
Felszólalásában arra biztatta a hallgatóságát:imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló.
Ha ennek az országnak jó a mi adóként befizetett pénzünk, a verejtékes munkánk, akkor legyen jó a mi zászlónk is, himnuszunk és a nyelvünk is- jelentette ki.
A ferences rendi szerzetes szerint azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra Romániában, tehát legyen egyenjogúság a helyi nemzetiségek között.
Ahogy az Origo arról már többször is beszámolt, még tavasszal a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi magyar katonai sírkertben.
Június 6-án pedigtöbb ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen annak (román) ortodox szertartás szerinti felszentelésén,miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni azt.
Az Origo azt is megírta, hogy noha Dormánfalva román önkormányzata 52 betonkeresztet emeltetett a nemzettársaiknak vélt katonáknak, azonban a legújabb rendelkezésre álló dokumentumok alapján kiderült, hogy egy, maximum két román katona nyugodhat ott.
Számos eltemetett katona nevét ugyanis utólag románosították, így nehéz megállapítani a nemzetiségüket, etnikai eredetüket.
Forrás: origo.hu
