Egy kézzel írt recept, egy régi fénykép, egy ismerős dallam. Néha ennyi is elég, hogy felidézzünk valakit, aki fontos volt nekünk. De vajon a gyerekeink, az unokáink ismerik-e a történetet, amely ezekhez az emlékekhez tartozik?

A jövő hétvégi clevelandi Magyar Kongresszus jelmondata: „Küldetésünket ünnepelve, hagyományunkban gyökerezve.” Ennek kapcsán érdemes megkérdeznünk magunktól: mi az, amit szeretnénk továbbadni abból, amit otthonról hoztunk? A magyar nyelvet, a családi történeteket, a hitünket, a vendégszeretetet? Minden családnak megvannak a maga kincsei.

Kezdhetjük egy fényképpel. Mondjuk el, kik vannak rajta, hol készült, és írjuk fel a neveket is. Meséljünk arról, milyen volt a gyerekkorunk, ki segített az Amerikába érkezéskor, vagy hogyan találtunk rá a magyar közösségre. Ami nekünk hétköznapi emlék, az a fiatalabbaknak felfedezés lehet. Ha a mesélő is szeretné, telefonunkkal néhány percet fel is vehetünk: így a hangja, nevetése és jellegzetes szófordulatai is megmaradnak.

A konyha szintén jó hely a továbbadásra. A mai almás rétes készítése közben elmondhatjuk, kitől tanultuk a receptet, mikor sütötték nálunk, és mit változtattunk rajta az amerikai alapanyagok miatt. Az unoka mérhet, leírhatja a hozzávalókat, vagy lefényképezheti a kész süteményt. Egy közös receptfüzetbe az étel mellé rövid családi történet is kerülhet.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A magyar szó is helyet kaphat ezekben az együttlétekben. Egy mese, társasjáték, közösen énekelt dal vagy telefonhívás a rokonoknak alkalmat ad a beszélgetésre. Ha a gyerek keresi a szót, segítsünk türelmesen, és örüljünk a próbálkozásának. Többnyelvű családban angolul is elmesélhetjük, miért kedves nekünk egy szokás, majd megtaníthatunk hozzá néhány magyar kifejezést. Így mindenki bekapcsolódhat.

Közben arra is legyünk kíváncsiak, a fiatalabbak mit tartanak fontosnak. Lehet, hogy videót készítenének a családi receptről, magyar dalokból állítanának össze válogatást, vagy elhoznák barátaikat egy rendezvényre. Ezekben a saját ötleteikben már az ő kötődésük is megmutatkozik.

A közelgő hálaadás asztalánál mindenki felidézhet valakit, akitől fontos dolgot tanult. Egy név, egy emlék, egy köszönet is szép beszélgetést indíthat. Ezen a héten válasszunk ki egy történetet, dalt vagy receptet, amelyet megosztunk valakivel. Szánjunk rá időt, és hallgassuk meg, neki mit jelent. Így válhat közös, továbbélő örökséggé mindaz, amit magunkkal hoztunk.


SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.